Bejelentette lemondását Hashim Thaci koszovói elnök csütörtökön, miután a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat, melyek szerint háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el.
A koszovói államfő rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy korábbi ígéretéhez híven, annak érdekében, hogy megőrizze országa hírnevét, nem elnökként, hanem magánemberként utazik a hágai székhelyű különleges bíróságra, ezért azonnali hatállyal lemond államfői tisztségéről. Hozzátette: minden koszovóit arra kér, hogy ne veszítse el a reményt, hiszen az ország kivívta a függetlenségét és megerősödött, most pedig az ország továbbfejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Arra kérte a politikai szereplőket, hogy a jelenlegi helyzetben ne egymást támadják, hanem fogjanak össze, hogy Koszovónak a gazdasági válság mellett ne kelljen még belpolitikai válsággal is szembenéznie. Hashim Thaci mellett a különleges ügyészség további kilenc ember vádolt meg, köztük Kadri Veselit, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) elnökét is, aki közölte: önként utazik Hágába, hogy szembenézzen az ellene felhozott vádakkal. A hágai különleges ügyészség az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, továbbá emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával még a nyáron emelt vádat Hashim Thaci és kilenc egykori harcostársa ellen. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata szerint legalább 100 gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között mások mellett koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak. Ezt a vádiratot erősítették most meg. Az ügyészség az Európa Tanács 2011-es jelentése alapján a konfliktus idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, illetve szervkereskedelem miatt indított vizsgálatot az UCK tagjai ellen. A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget és bíróságot az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Soha nem volt hiány problémás régiókból a Balkánon és Jugoszláviában, de még helyi mércével mérve is Koszovó egy különleges eset. Itt, más forró pontokkal ellentétben, a kisebbségi feszültségek az elmúlt száz évben gyakorlatilag szünet nélkül jelen vannak.
A közelmúltban fokozódott a nyilvános vita a „koszovói csomó” lehetséges megoldásáról. Az Egyesült Államok és az Európai Unió tevékenysége, amely magáévá kívánja tenni az irányítást, a vezető szerepért verseng ebben a folyamatban. Ugyanakkor, ahogy az korábban is történt, gyakran nem veszik figyelembe az összes érintett fél véleményét, ami megkérdőjelezi a tisztességes megoldás megtalálásának lehetőségét.
Koszovó megoldatlan kérdése pedig több mint húsz éve akadályozza a Nyugat-Balkán stabilizálódását, újabb és újabb feszültségeket kelt. Az elmúlt hónapokban azonban az EU és az Egyesült Államok nagyon erőteljesen elkezdtek kampányolni a hivatalos Belgrád és Pristina közötti párbeszéd újraindítása érdekében.
A közelmúltban, az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásokon Szerbia elnökétől, Alexander Vucictől szinte követelték „a részben elismert Koszovói Köztársaság függetlenségének elismerését”, értesült a szerb sajtó Siniša Mali, szerb pénzügyminisztertől.
„A Pristinával folytatott tárgyalások kezdete óta a legrosszabb dokumentumot kaptuk. 16 pontot tartalmazott, amelyek közül tíz a kétoldalú elismerést tartalmazta” – mondta egy belgrádi képviselő. A Mali miniszter hozzátette, hogy a szerbek bármely javaslatát nagyon agresszívan fogadják. Ezenkívül a pénzügyminiszter, a korábban megígértek ellenére, megvitatott gazdasági kérdések csekély számára panaszkodott.
Ezen kívül Robert O’Brien, az amerikai elnök nemzetbiztonsági asszisztense elmondta, hogy Alexander Vucic szerb elnök és Avdulla Hoti a nem elismert koszovói miniszterelnök azért érkezett a Fehér Házba, hogy a gazdasági kapcsolatokról folytasson tárgyalásokat.
A Koszovói Köztársaság egy részben elismert állam a Balkán-félszigeten. A lakosság zöme – albán (a szerbekkel ellentétben, akik keresztények, az albánok muszlimok – a szerk.).
A Koszovói Köztársaságot jelenleg mintegy száz ország ismerte el, köztük az Európai Unió 27 tagjából 22. Szerbia a maga részéről a régiót saját területének tekinti.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Bejelentette Hashim Thaci koszovói elnök, hétfőn Hágába utazik, hogy a koszovói háborús bűnöket vizsgáló ügyészség kihallgathassa.
Hashim Thaci a Facebookon azt írta, ő és a szintén meghallgatásra hívott társai „méltósággal és becsületesen néznek szembe a nemzetközi joggal”, és arra szólította fel a koszovóiakat, legyenek egységesek, hogy szembeszállhassanak a kihívásokkal, amelyek az országra várnak.
A hágai különleges ügyészség az 1998–1999-es szerb–koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, továbbá emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával június 24-én emelt vádat Hashim Thaci koszovói elnök és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) több egykori másik tagja, köztük Kadri Veseli, a koszovói parlament korábbi elnöke ellen.
Az ügyészség az Európa Tanács 2011-es jelentése alapján a konfliktus idején elkövetett háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények, illetve szervkereskedelem miatt indított vizsgálatot az UCK tagjai ellen.
Hashim Thaci és Kadri Veseli is tagadta bűnösségét, a koszovói elnök azt is bejelentette, ha a hágai különleges ügyészség megerősíti az ellen felhozott vádakat, azonnal lemond.
Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján legalább 100 gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között mások mellett koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.
A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Hatáskörébe az 1998–1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Together with the Presidents of the #B9 countries and ???? we issued a joint statement and condemned the mass bombardments of ??Ukrainian cities recently carried out by Russia. ?????????????????????? https://t.co/x2FuIz8v2qpic.twitter.com/pTb3aaqsxR
Nagyon rövid időn belül, akár már júliusban folytatódhat uniós közvetítéssel a párbeszéd Szerbia és Koszovó között – jelentette ki hétfőn Belgrádban Miroslav Lajcák, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd kezeléséért felelős uniós megbízott.
Az uniós diplomata a szerb fővárosban Aleksandar Vucic államfővel tárgyalt, majd azt mondta, olyan megállapodásnak kell születnie Szerbia és Koszovó között, amely mindkét fél számára elfogadható.
Miroslav Lajcák közölte: Szerbia Európa része, a problémák Európa problémái is, a megoldások is közösek kell, hogy legyenek.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt nem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Oroszország Szerbia szövetségeseként szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és folyamatosan megvétózza felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
A Szerbia és Koszovó közötti megbeszélések 2018 novemberében szakadtak meg, amikor Koszovó 100 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura válaszul arra, hogy Szerbia sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Azóta két kormányváltás történt a kis, balkáni államban, és az új miniszterelnök, Avdullah Hoti néhány hete végleg eltörölte a büntetővámot, valamint a Szerbiával fenntartott viszony rendezését tűzte ki kormánya egyik fontos céljául.
A két fél között 2013-ban kezdődött párbeszéd a kapcsolat rendezéséről, ám előrelépés azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
Emellett Miroslav Lajcák szlovák diplomata kinevezése felháborodást keltett Koszovóban, ugyanis Szlovákia azon öt európai uniós tagország egyike – Ciprus, Görögország, Spanyolország és Románia mellett –, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét, így a koszovói politikusok úgy gondolják, hogy Miroslav Lajcák előítéletesen viszonyul a tárgyalások vezetéséhez.
Belgrád viszont örömmel fogadta a szlovák diplomatát, Aleksandar Vucic nagyon nyíltnak nevezte a megbeszélését Miroslav Lajcákkal. Azt mondta: végre konkrétumokról is szó eshet, a részleteket azonban nem oszthatta meg a sajtóval.
A két fél szombaton Washingtonban ül tárgyalóasztalhoz, hogy az Egyesült Államok közvetítésével is párbeszédet kezdjen.
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Megszavazta a koszovói parlament az ország új kormányát szerdán Pristinában. Az új miniszterelnök, Avdullah Hoti a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezését ígéri.
A jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) politikusának kormányára a 120 tagú törvényhozás 61 képviselője szavazott igennel. Avdullah Hoti azt ígérte, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezése a kölcsönösség elvén alapul majd, és nem lehet területcserére, vagy határváltoztatásra számítani a két ország között.
Hoti ígéretet tett arra is, hogy megszüntetik az előző kormány által bevezetett százszázalékos vámot a Szerbiából érkező árukra, és helyrehozza a kapcsolatot Belgráddal, hogy folytatódhasson a kis balkáni állam euróatlanti integrációja.
Albin Kurti kormánya március végén, két hónappal a beiktatása után bukott el a bizalmi szavazáson, egyebek mellett a Szerbiával fenntartott viszony, másrészt a koronavírus-járvány rossz kezelése miatt.
A járvány miatt korábban nem lehetett tudni, hogy ismét előrehozott választást kell-e tartani Koszovóban, vagy anélkül is meg lehet-e szavazni az új kormányt. Miután az alkotmánybíróság múlt héti állásfoglalásában lehetővé tette az új kormány megalakítását választás nélkül, a parlament szerdán összeült, és rövid vita után meg is szavazta az új kormányt. A leváltott Albin Kurti, és pártja az Önrendelkezés utcai tiltakozásokat jelentett be.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Koalícióra lépett a tavaly októberi választásokon legtöbb szavazatot szerzett két párt Koszovóban, így – négy hónappal a választások után – hétfőn megalakulhat az új kormány.
Az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) és a jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnöke vasárnap rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jutnia, és aláírta a koalíciós szerződést.
Albin Kurti, a Vetevendosje elnöke bejelentette, hogy ő lesz az ország új miniszterelnöke, és az LDK elnökével, Isa Mustafával sikerült a tárcák elosztásában is megegyeznie.
A megállapodás értelmében a koszovói kormánynak 15 minisztériuma lesz, ebből hatot az Önrendelkezés, hatot az LDK, hármat pedig a kisebbségek kapnak. Egyelőre nem közölték, hogy lesznek-e tárca nélküli miniszterek, illetve azt sem lehet tudni, hogy hány kormányfő-helyettest választ maga mellé Albin Kurti. A koszovói sajtó információi szerint a megállapodás arra is kiterjed, hogy a képviselőház december 26-án megválasztott házelnökének, Glauk Konjufcának le kell mondania, hogy helyét egy LDK-s képviselő vehesse át, aki a várakozások szerint Vjosa Osmani lesz.
A 120 fős törvényhozásban az Önrendelkezésnek 29, az LDK-nak pedig 28 mandátuma van. A kisebbségi pártok támogatásával a két párnak sikerülhet megszerezni a kellő többséget.
A Vetevendosje és az LDK már az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, a két pártelnök több mint egytucat alkalommal ült tárgyalóasztalhoz, korábban mégsem sikerült megegyezniük. A híradások szerint nem is a tárcák elosztása okozta a legnagyobb vitát a két fél között, hanem az, hogy ki legyen az ország következő köztársasági elnöke, miután Hashim Thaci államfő mandátuma 2021-ben lejár. Isa Mustafa azt szerette volna, ha az új államfő az LDK-ból kerülne ki, míg Albin Kurti nem volt hajlandó elkötelezni magát a leendő köztársasági elnök személye mellett, és korábban azt mondta, jobban szeretné, ha az új államfő párton kívüli személy lenne. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ebben a kérdésben is egyetértésre jutottak-e a felek.
Az új kormány legfontosabb feladata a Szerbiával folytatott párbeszéd újrakezdése lesz, a megbeszélések ugyanis 2018 novemberében megszakadtak, amikor az akkori koszovói vezetés százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó ezt elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A helyzet megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
December 26-án csütörtökön, két hónappal az előrehozott választások után, megalakult a koszovói parlament, házelnöknek az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) képviselőjét, Glauk Konjufcát választották meg.
A parlament öt alelnöke közül az egyik a szerb kisebbség soraiból került ki. Az ülés – amelyen a képviselők letették esküjüket – koalíciós megállapodás nélkül kezdődött meg, és a házelnök megválasztása után sem lehet tudni, hogy meglesz-e bármelyik pártnak is a kormányalakításhoz szükséges többsége.
Az alkotmány értelmében az államfő most felkéri a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetőjét a kormányalakításra. A megbízott politikusnak 15 napja lesz arra, hogy bemutassa kormányát, és azt a képviselőház el is fogadja. Amennyiben nem sikerül, az államfő mást bíz meg kormányalakítással. Utóbbi jelölt sikertelensége esetén pedig ismét előrehozott választást kell kiírni.
Az október 6-i voksolást az Albin Kurti vezette eddigi ellenzéki, ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg, és a 120 tagú törvényhozásban 29 helyet szerzett. A második helyen pedig az eddig szintén ellenzéki, Isa Mustafa vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) végzett 28 mandátummal.
A két párt már az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, megállapodás azonban azóta sem született. Mindkét fél azt szeretné, hogy az övé legyen a köztársasági elnöki szék miután 2021-ben lejár Hashim Thaci államfő megbízatási ideje.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
