Elhatározott intézkedéseivel a NATO kivédheti Oroszország esetleges támadását – jelentette ki kedden Mark Rutte, a szövetség főtitkára a dpa német hírügynökségnek adott, MTI által szemlézett interjújában. A NATO-főtitkárt elsősorban néhány nappal korábban Berlinben tett kijelentésével kapcsolatban kérdezték.
Mark Rutte akkor azt mondta: „mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már veszélyben vagyunk”. A dpa most azt a kérdést tette fel neki: valóban úgy gondolja-e, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást rendelhet el a NATO-nak, vagyis a világ legerősebb katonai szövetségének valamelyik tagállama ellen.
Azt tudom, hogy olyasvalakiről van szó, aki őrülten sok pénzt öl bele országa hadseregébe. Mostanra már a költségvetés több mint 40 százalékát költi fegyverkezésre. És kész volt ebben az Ukrajnában folyó háborúban mostanáig 1,1 millió embert feláldozni – hangoztatta Mark Rutte.
Úgy vélem azonban, hogy megakadályozhatunk egy támadást azzal, ha szavatoljuk a nyári hágai csúcson elfogadott összes határozat megvalósítását. A védelmi kiadások növeléséről van szó. Emellett arról is gondoskodnunk kell, hogy Ukrajna erős maradjon. Ha ezt a két dolgot megtesszük, akkor elég erősek leszünk ahhoz, hogy megvédhessük magunkat, és akkor Putyin sosem fog próbálkozni – mondta a NATO-főtitkár. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő van a felkészülésre, úgy felelt: „egyes hírszerzési szolgálatok 2027-et, mások 2029-et, vagy 2031-et mondanak”.
De 2031 is holnap van, 2029 ma délután, 2027 pedig ebben a pillanatban. Ez azt jelenti, hogy valóban fel kell futtatni a védelmi kiadásokat, ahogy azt Hágában eldöntöttük, és fel kell fognunk, hogy ezek a döntések közel sem lesznek elegendők, ha Ukrajna veszítene – tette hozzá Mark Rutte, aki Washington szerepvállalásáról szólva azt mondta: „egyáltalán nem aggódom az Egyesült Államok miatt, mert fenntartások nélkül elkötelezve érzi magát a NATO mellett. Az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában világosan az áll, hogy az Egyesült Államok számára prioritás egy biztonságos Európa, egy erős NATO, valamint az Egyesült Államok és a NATO európai részének szoros összetartozása.
Már csak azért sem aggódom, mert az Egyesült Államoknak saját, nagyon is kézzelfogható érdekei fűződnek a NATO-hoz. Az Északi-sarkkal kapcsolatos az egyik ilyen fontosabb érdek. Látjuk, hogy kínai és orosz hajók közlekednek arra. Az Északi-sarkot csak együttes erővel tudjuk megvédeni – európai és amerikai NATO-szövetségesek közösen – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy az Atlanti-óceán északi medencéje szintén kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok biztonságában. Az ukrajnai háború békés rendezésére irányuló törekvésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem kíván előrejelzésekbe bocsátkozni.
Csak azt mondhatom, hogy mindenki rendkívül keményen dolgozik, az amerikaiak, az európaiak és természetesen Ukrajna is. Az amerikai elnöknek februárban sikerült áttörnie egy falat Putyinnál, amikor először felhívta és elkezdtek Ukrajnáról beszélni. Azóta lényegében minden nap, minden héten és minden hónapban folyamatosan az ukrajnai kérdés megoldásán dolgozik – húzta alá a főtitkár. Hangsúlyozta: „egyértelmű egyetértés van abban, hogy nekünk, bárhogyan is végződjön a háború, elejét kell vennünk annak, hogy az oroszok bármikor újra próbálkozzanak Ukrajna megtámadásával”.
Ez azt jelenti, hogy nagyon erős biztonsági garanciákra van szüksége Ukrajnának. Azért, hogy Putyin tudja, ha ismét próbálkozik, a válasz pusztító erejű lesz – mondta Mark Rutte. Ukrajna NATO-csatlakozási kilátásairól szólva a dolgok elvi és gyakorlati oldaláról beszélt. „Az elvi oldal világos: a washingtoni szerződés és a washingtoni csúcstalálkozó nyilatkozata is érvényben van, ez pedig Ukrajna visszafordíthatatlan útja a NATO-ba. A gyakorlati oldal pedig az, hogy tudjuk, a szövetségesek közül egyesek bejelentették: jelenleg ellenzik Ukrajna NATO-csatlakozását. Ez a valóság, és ebben a keretben kell megoldást találnunk.”
„Az amerikaiak jelen pillanatban ezzel nincsenek egyedül. Vannak más szövetségesek is, akik azt mondják, hogy jelenleg ellenzik az ukrán NATO-csatlakozást. A német szövetségi kormány, legalábbis a korábbi német kormány, szintén visszafogott volt ebben a kérdésben. Láttuk, hogy Magyaroroszág és Szlovákia világosan ez ellen foglalt állást. Tudjuk, hogy az Egyesült Államokban komoly kételyek vannak. Tehát igen, ez az érem két oldala. Az egyik az, hogy az elv érvényes. De a gyakorlati valóság az, hogy jelenleg nincs konszenzus” – mondta a NATO főtitkára.
A minap Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetséget egy olyan mértékű háború fenyegeti Oroszországgal, „amelyet nagyapáink és dédapáink is megtapasztaltak”, amire a Kreml azzal válaszolt, hogy az európai országok elfelejtették a második világháború következményeit, utalva Rutte kalandjaira – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Dmitrij Peszkovra, Putyin sajtótitkárára, hivatkozva, akit az orosz média idézett.
A jelentés szerint Rutte nyilatkozatára reagálva Peszkov megjegyezte, hogy Rutte Hollandiában élt, és magát Hollandiát nem érintette súlyosan a második világháború. „Ez valószínűleg egy olyan generáció képviselőjének a kijelentése, amelynek sikerült elfelejtenie, milyen volt a második világháború. Rutte úr Hollandiában élt. Én is Hollandiában tanultam egy időben. És maguk a hollandok mesélték el nekem, milyen szörnyű megpróbáltatásokon mentek keresztül a fasiszta megszállás alatt, hogy több ablakuk is betört, és milyen szörnyű volt. Ez elég komoly. A hollandok nagyon nem szeretik a németeket ezért a kellemetlenségért, de nem tudják, mi az a szörnyű háború” – emlékeztetett.
A Kreml szóvivője szerint a NATO főtitkára úgy tesz ilyen kijelentéseket, hogy „nem érti, miről beszél”. „Hála Istennek, egy olyan országban nőttünk fel, ahol gondosan őrzik annak az emlékét, hogy mi volt, micsoda borzalom volt, és mit sikerült tennünk, hogy megmentsük Európát a fasisztáktól” – tette hozzá Dmitrij Peszkov.
Európának fel kell készülnie arra, hogy háború törhet ki a közvetlen közelében – figyelmeztettek csütörtökön brit katonai vezetők, miközben az Egyesült Királyság fegyveres erőit érő, példátlan mértékű fenyegetésekről számoltak be. Az új brit Katonai Hírszerzési Szolgálat (MIS) elindításakor Al Carns védelmi miniszter kijelentette: „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”, és hangsúlyozta, hogy a NATO-szövetségeseknek készen kell állniuk a válaszadásra.
Carns szerint Európa már nem „választott háborúkkal”, hanem „szükségszerű háborúkkal” néz szembe, amelyek súlyos emberáldozatokkal járnak, példaként említve az orosz-ukrán konfliktust. Adrian Bird, a védelmi hírszerzés vezetője ugyanazon a rendezvényen arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben több mint 50 százalékkal nőtt a brit katonai személyzet és létesítmények elleni ellenséges hírszerzési tevékenység, elsősorban Irán, Kína és Oroszország részéről.
Ennek okán pedig cselekedett a szigetország. Létrehozták új brit Katonai Hírszerzési Szolgálatot, amelynek az Anglia keleti részén található RAF Wyton ad majd otthont, ahol már jelenleg is működik a Pathfinder, a világ legnagyobb „öt szemű” hírszerzési központja.
Az új, egységes hírszerzési szolgálat a Királyi Haditengerészet, a Brit Hadsereg és a Királyi Légierő egységeit vonja össze annak érdekében, hogy felgyorsítsa az információmegosztást, összhangban az idei Stratégiai Védelmi Felülvizsgálat (SDR) ajánlásaival. Az új szervezet részeként létrejön egy „Védelmi Kémelhárító Egység” is, amelynek feladata a fegyveres erők, valamint azok eszközeinek és rendszereinek védelme a külföldi beavatkozásokkal szemben.
A wytoni személyzet műholdfelvételek, drónok által rögzített videók, valamint terepen dolgozó ügynökök által gyűjtött információk széles körét fogja figyelemmel kísérni. A brit háborús felkészültséget bíráló, nemrégiben megjelent súlyos parlamenti jelentést követően Carns úgy érvelt: a katonai hírszerzés megújítása segít abban, hogy „elrettentő képességünk teljes mértékben bombabiztos legyen” – írja a Politico.
A brit hírszerzési reformot irányító vezetők ugyanakkor elismerték, hogy komoly hiány van a hírszerzési területeken dolgozni kívánó jelentkezők számában. Louise Sandher-Jones veteránügyi miniszter újságíróknak elmondta:
„Az elmúlt években tudjuk, hogy a toborzás nem a kívánt irányba haladt, és most határozott küldetésünk, hogy ezt megfordítsuk.”
Al Carns hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a brit lakosság megértse az ellenséges államok jelentette fenyegetések súlyosságát. Mint mondta, a minisztereknek „biztosítaniuk kell, hogy az emberek felismerjék: a külföldi fenyegetések közvetlen hatással vannak az életmódjukra, a megélhetési költségeikre, az élelmiszer- és üzemanyagárakra, valamint az állami kiadások egészére”.
Figyelmeztetései egybecsengenek Mark Rutte NATO-főtitkár berlini beszédével, aki csütörtökön kijelentette: „Oroszország visszahozta a háborút Európába, és fel kell készülnünk arra a háborús léptékre, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át.”
Mark Rutte müncheni felszólalása vészjósló volt. Beszédében sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék védelmi kiadásaikat és termelési kapacitásukat. A NATO-főtitkár szerint fel kell készülnünk egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek.
Mark Rutte figyelmeztette Európát, hogy fel kell készülnie egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek, és gyorsan növelni kell a védelmi kiadásokat Oroszország elrettentése érdekében. A NATO-főtitkár erről a müncheni biztonsági konferencián beszélt. Szerinte Európa lehet Oroszország következő célpontja, és a NATO már veszélyben van. Hangsúlyozta, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait és termelési kapacitását gyorsan kell növelni, hogy a fegyveres erők rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal. Rutte figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül katonai erővel léphet fel a NATO ellen – írja az Independent.
A sötét elnyomó erők ismét menetelnek. Azért vagyok ma itt, hogy elmondjam, hol áll a NATO, és mit kell tennünk ahhoz, hogy megállítsunk egy háborút, mielőtt az elkezdődne – mondta Rutte. „Ehhez kristálytisztán kell látnunk a fenyegetést: mi vagyunk Oroszország következő célpontja. És már most veszélyben vagyunk.”
Amikor tavaly NATO-főtitkár lettem, arra hívtam fel a figyelmet, hogy ami Ukrajnában történik, az a szövetséges országokkal is megtörténhet, és hogy át kell állnunk háborús gondolkodásra – fogalmazott. Kitért rá, hogy idén nagy döntések születtek azért, hogy a NATO erősebbé váljon. A hágai csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy 2035-re évente a GDP 5 százalékát fordítják védelemre. A NATO-tagok megállapodtak arról is, hogy növelik a védelmi termelést a szövetség egészében és folytatják Ukrajna támogatását.
De ez nem a hátradőlés ideje. Attól tartok, túl sokan önelégültek. Túl sokan nem érzik a sürgősséget, és túl sokan hiszik azt, hogy az idő nekünk dolgozik. Nem így van. A cselekvés ideje most van – figyelmeztetett a NATO-főtitkár.
Fehéroroszország és Oroszország állítólag „nem okoz globális problémákat a Nyugatnak”, biztosított Aljakszandr Lukasenka. Az agresszor-társ Fehéroroszország nem akar háborút, de azért készül rá, hogy elkerülje azt – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka a Biztonsági Tanács ülésén, jelentette be sajtóosztálya december 9-én, kedden.
„Nem akarunk háborút, senkit sem tekintünk ellenségünknek vagy riválisunknak. De ennek ellenére felkészülünk erre a háborúra, hogy ne legyen háború. Ezt már ezerszer elmondtuk. És nyíltan és határozottan kijelentjük. Az érdekeink nagyon egyszerűek. Nem terjednek túl a határainkon. Minden az államunkon belül van… Nem fogunk senkit megtámadni. Ez nem a mi témánk. Elég. Eleget harcoltunk” – mondta.
Lukasenka arról biztosított, hogy Fehéroroszország és Oroszország állítólag „nem okoz globális problémákat a Nyugatnak”, amivel a nyugati politikusok megpróbálják igazolni a fegyverkezésre és a hadseregek bővítésére fordított kiadásokat.
Azt kifogásolta, hogy a Nyugat állítólag támogatja a Fehéroroszország „függetlenségéért harcolókat”. „Harci egységeket hoznak létre ott, felfegyverzik őket. Egész ezredek, ahogy ők nevezik őket. Ez vicc? És még ők támasztanak velünk szemben kifogásokat. Nos, ha eltartják őket – hadd tartsák el őket. Ha van pénzük. De ha ez az országunk ellen irányul, hogyan kell nekünk reagálni erre?” – tette hozzá Lukasenka. Elmondása szerinte jelenleg „a fehérorosz-ukrán határon többé-kevésbé stabilizálódott a helyzet”, bár „ott rengeteg probléma van”, és a határőrök mögötti második sorban a fegyveres erőket kell felállítanunk. „Természetesen ez nemcsak a figyelmünket vonja el, hanem bizonyos forrásokat is” – panaszkodott a fehérorosz diktátor.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Volodimir Zelenszkij elnök kedden kijelentette, hogy kész részt venni a választásokon, de azok megtartása két kulcsfontosságú feltételtől függ: a biztonságtól és a jogszabályváltozásoktól – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy teljesen hibásak azok az állítások, miszerint a kormány „ragaszkodik a helyéhez”, és hogy ezért nem ér véget a háború. Hangsúlyozta, hogy a választásokat csak az állampolgárok biztonsági garanciáinak feltételei mellett lehet megtartani. „A választások megtartását illetően két kérdés merül fel – a biztonság, hogy hogyan támogassuk őket támadások és rakéták esetén, a második pedig a választások megtartásának legitimitását biztosító törvényi alap” – jegyezte meg.
Az elnök azt mondta, hogy az amerikai és európai partnerekhez fordul, hogy segítsenek biztosítani a szavazás feltételeit. „Készen állok a választásokra. Továbbá arra kérem az Egyesült Államokat, európai kollégáival együtt, hogy biztosítsák a választások biztonságát. Akkor 60-90 napon belül Ukrajna készen áll majd a megtartásra” – állította.
Az elnök felszólította a parlamenti képviselőket, hogy készítsenek elő törvényjavaslatokat a hadiállapot idején történő választásokról szóló törvény módosításaira. Elmondása szerint a közeljövőben releváns fejleményekre számít. „Holnap Ukrajnában leszek, várom a partnerek és a képviselők javaslatait, és készen állok a választásokra” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az a megállapodás, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz, már jóval azelőtt megszületet, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor elkezdett volna erről beszélni – jelentette ki kedden Donald Trump amerikai elnök a Politico című lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Trump azt mondta: „Mindig is így volt, jóval Putyin előtt. Igazság szerint egyetértés volt abban, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz. És most elkezdtek ragaszkodni hozzá.”
Az amerikai elnök hozzátette, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először találkozott Putyinnal, azt mondta: „Két dolgot akarok. Vissza akarom kapni a Krímet, és a NATO tagjai leszünk.” Donald Trump szerint ezek a követelések „nem hangzottak túl jól”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az a megállapodás, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz, már jóval azelőtt megszületet, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor elkezdett volna erről beszélni – jelentette ki kedden Donald Trump.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765312500
[modified] => 1765309615
)
[title] => Trump szerint már Putyin előtt jóval létezett olyan megállapodás, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171611&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171611
[uk] => 171614
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 171612
[image] => Array
(
[id] => 171612
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-4.jpg
[original_lng] => 21218
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-4-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765304204:2
[_thumbnail_id] => 171612
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1577
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 607665565000
[_oembed_f18eff896910e1f41714a852cab1edfc] =>
[_oembed_time_f18eff896910e1f41714a852cab1edfc] => 1781250627
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 236423
[2] => 106845
[3] => 98072
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => feltétel
[2] => háború
[3] => Ukrajna NATO-csatlakozása
)
)
[7] => Array
(
[id] => 171015
[content] =>
Az ukránok előtt nagyon nehéz időszak áll, taktikai vereséget fognak szenvedni, de stratégiailag győzni fognak – mondta Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a béketárgyalásokkal kapcsolatban.
„Ukrajna előtt taktikai vereség áll, de stratégiai győzelem. Taktikai, mert jelenleg kellemetlen lesz. Nagyon nehéz megbékélni a valósággal. Nagyon-nagyon nehéz időszak áll előttünk, amikor végül be kell vallanunk egy nagyon-nagyon nehéz igazságot” – közölte Dmtiro Kuleba az Eurasia Daily szerint. Ugyanakkor hozzátette:
„A taktikai vereség nem a vég. Ez annak a felismerése, hogy Ukrajna ma még nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy Oroszországot ott állítsa meg, ahol szükséges. De már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ne engedjük magunkat megsemmisíteni.”
Szerinte, ha most nem írják alá a békeszerződést, akkor „a háború még sok évig folytatódni fog”, és még rosszabb lesz Ukrajna helyzete, mint most. „Mert ők, az oroszok, nem fognak leállni, megvannak hozzá az erőforrásaik, és mi sem fogunk leállni, mert nekünk is megvannak az erőforrásaink. De a frontvonal évről évre el fog tolódni” – tette hozzá.
A Nyugat és Ukrajna nem akarja elég erősen a győzelmet, ezért marad alul Oroszországgal szemben – írta.
A volt külügyminiszter – aki jelenleg a Harvard Belfer Center nevű kutatóközpontjának főmunkársa – a The New York Times hasábjain is közölt egy véleménycikket, amelyben többek közt úgy fogalmazott:
„Sokan megpróbálták az ukrajnai háborút felörlő háborúként definiálni. De ez nem az. Ez egy akarat háborúja. A győzelem nem azé a félé lesz, amelyik több erőforrással rendelkezik (a Nyugat bizonyíthatóan gazdagabb erőforrásokban, mint Oroszország), hanem annak a félnek, amelyik erősebb, alkalmazkodóbb és hajthatatlanabb akaratot tanúsít a győzelem iránt. Ma sem Ukrajna, sem Európa, sem az Egyesült Államok nem mondhatja magáról, hogy rendelkezik ezzel az előnnyel.”
Kuleba kitért arra, hogy a mostani korrupciós botrány megrengette a kijevi kormányzatot, és ebből adódóan „a háború ezen kritikus pillanatában az ukránok bizonytalanságban élnek”. Mindeközben Washington „a 2024-es választások óta drasztikusan megváltoztatta irányvonalát, a háború befejezésére törekszik, hogy a Trump-kormány továbbléphessen – függetlenül attól, hogy valódi béke jön-e létre”. Európa pedig „lemarad a fegyverkezési programjának végrehajtásában, képtelen megoldani a befagyasztott orosz vagyon kérdését, és halogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását”.
Majd hozzáfűzte: „Oroszország viszont ezt az időt a tanulságok levonására fordította. A háború első éve olyan megaláztatást jelentett Putyin számára, amilyet Oroszország ritkán tapasztalt. Ukrajna túlélt, amikor a világ a bukását várta, visszaszorította az orosz erőket Kijevtől, és hatalmas területeket hódított vissza. Az ezt követő években azonban Oroszország jelentősen növelte a cirkáló- és ballisztikus rakéták, valamint az egyirányú támadó drónok gyártását és használatát, ezzel aláásva Ukrajna drónok terén meglévő előnyét. Hatalmas bónuszok és fizetések felajánlásával fenntartotta a csapatok létszámát a megdöbbentő veszteségek ellenére.”
„Ukrajna és szövetségesei közel négy éve mondogatják maguknak, hogy időben eleget fognak tenni a háború fordulatához. Cselekedtek, de soha nem tettek eleget. Oroszország mindig megelőzte őket, és évről évre nem sikerült fordítani a háború menetén” – foglalta össze véleményét a külügyminiszter, aki szerint két módon lehetne elérni azt, hogy az oroszok változtassanak az eddig körvonalazott békefeltételeiken: vagy olyan szankciókat kell alkalmazni Oroszországgal szemben, amelyek megrendítik az ország belpolitikáját, vagy „a másik eszköz Oroszország megállítása a frontvonalon, amihez Európának fel kell hagynia a hadiipari termelés bürokratikus szükségletként való kezelésével, és kontinentális vészhelyzetként kell kezelnie azt”.
Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire válaszolva.
„Ha Európa hirtelen háborút akar indítani ellenünk, és meg is indítja, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk” – hangoztatta Putyin. „Hiszen ez nem Ukrajna. Ukrajnával szemben sebészi pontossággal, óvatosan járunk el. Ez nem háború a szó közvetlen, modern értelmében véve” – tette hozzá. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják.
Európa akadályozza Donald Trump amerikai elnök kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról – hangoztatta.
„Nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban. Ők a háború oldalán állnak” – mondta. „Még akkor is, amikor ők (az európai országok) állítólag bizonyos változtatásokat próbálnak elérni Trump javaslatán, mi világosan látjuk, hogy ezek a változtatások csak egyetlen célt szolgálnak: megakadályozni az egész békefolyamatot, olyan követeléseket támasztani, amelyek Oroszország számára teljesen elfogadhatatlanok, és ezt ők is tudják” – hangsúlyozta Putyin. Az európai országok így akarják majd Oroszországra hárítani a felelősséget az ukrajnai békefolyamat leállásáért – jelentette ki az orosz vezető.
„Ez a céljuk, ezt világosan látjuk. De ha egyszer vissza akarnak térni a valóság talajára, és a terepen kialakult helyzetből indulnak ki, ahogy ilyen esetekben mondani szokták, akkor, kérem, mi ezt megengedjük” – összegezte.
Putyin kalózkodásnak minősítette a Fekete-tengeren közlekedő tartályhajók elleni ukrán támadásokat.
„A legradikálisabb módszer az, hogy elvágjuk Ukrajnát a tengertől, akkor elvileg lehetetlen lesz kalózkodni” – helyezte kilátásba az államfő. „Megfontoljuk a válaszlépések lehetőségét azoknak az országoknak a hajói ellen, amelyek segítik Ukrajnát ezeknek a műveleteknek, kalóztámadásoknak az elkövetésében” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Oroszország emellett kibővíti az ukrán kikötői létesítmények és az oda befutó hajók elleni támadások körét.
A francia kormány tisztázta álláspontját a hadsereg vezérkari főnökének, Fabien Mandon tábornoknak a heves vitát kiváltó kijelentései után, aki szerint Franciaországnak „el kell fogadnia, hogy elveszíti gyermekeit”, ez feltétlenül szükséges a moszkvai rezsim legyőzéséhez.
„Gyermekeink, abban az értelemben, ahogy mi értjük, nem fognak harcolni és meghalni Ukrajnában. Hivatásos hadseregünk van” – pontosította, a francia kormány szóvivője péntek reggel a TF1 televízió műsorában.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedden a francia polgármesterek kongresszusán Mandon, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke egy lehetséges fegyveres konfrontációra utalt Oroszországgal a következő években. Úgy vélte, hogy Franciaországnak vissza kell szereznie „lelki erejét, hogy elfogadja, fájdalmat kell elszenvednie annak érdekében, hogy megvédje önmagát, és készen kell állnia arra, hogy elfogadja gyermekei elvesztését”.
A Le Figaro cikke szerint Bregeon hangsúlyozta, hogy „a kijelentéseket a kontextusukban kell értelmezni”.
„Azokról a nemzet gyermekeiről beszél, akik a francia hadseregben szolgálnak” – mondta, majd emlékeztetett arra, hogy 2017 óta valamivel kevesebb mint hatvan katona esett el külföldi bevetésen. A kormány szóvivője arra is felszólította a politikai erőket, hogy mutassanak megértést a vezérkari főnök iránt. Ezzel burkolt utalás tett Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország baloldali párt alapító vezetőjének kijelentésére, aki az X-en azt állította: „Nem az ő feladata, hogy polgármestereket vagy bárki mást meghívjon olyan háborús előkészületekre, amelyeket senki sem rendelt el.”
