Nem először sokkolja országát és az európai közvéleményt a francia vezérkari főnök. Fabien Mandon egy konferencián kijelentette: ma háborúra készülünk és négy év múlva készen is kell állnunk rá – tudósít a BreakingDefense. Franciaországnak „el kell fogadnia, hogy elveszíti gyermekeit”, ez feltétlenül szükséges a moszkvai rezsim legyőzéséhez – szögezte le tavaly novemberben Fabien Mandon vezérkari főnök a francia polgármesterek országos kongresszusán. Szavai országos döbbenetet váltottak ki, míg az elhangzottak kapcsán éles hangon tiltakoztak a parlamenti pártok képviselői.
Most egy haditengerészeti konferencián mondott beszédet, amelyben kifejtette, hogy „ma háborúra készülünk”, és Franciaországnak, valamint szövetségeseinek figyelembe kell venniük, hogy ez a háború a közeljövőben fog kitörni, és a francia hadseregnek 2030-ra készen kell állnia erre. Akárcsak novemberben, most is Oroszországot nevezte meg a háborús veszély legfőbb forrásaként.
Ukrajna már néhány hónapon belül sokkal kevésbé függhet az amerikai hírszerzéstől, Európa segíthet ebben – számolt be az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy amióta Donald Trump visszatért a Fehér Házba, az amerikai szerepvállalás az ukrán kérdésben az európai vezetők egyik legfontosabb prioritása, még akkor is, ha az Egyesült Államok 2025 nyarán vámot vet ki az Európai Unióból származó árukra, megfelelő intézkedések nélkül.
Források szerint, ha az Egyesült Államok magára hagyná Kijevet, az súlyos csapást mérne a kimerült ukrán hadseregre, és csak arra ösztönözné Vlagyimir Putyint, a Kreml vezetőjét, hogy elérje maximalista célját, Ukrajna leigázását.
Az amerikai kivonulás következményei azonban egyelőre nem lesznek olyan kritikusak, mint amilyennek egy évvel ezelőtt tűntek, amikor a Trump-adminisztráció rövid időre felfüggesztette a hírszerzési információk megosztását és a fegyverszállításokat.
Ukrán és európai tisztviselők szerint ekkor más szövetségesek is csatlakoztak, saját erőforrásaikat felhasználva. Ezenkívül 2026 januárjában Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy országa biztosítja Ukrajna hírszerzési információinak kétharmadát. „Ukrajna függősége az amerikai hírszerzéstől néhány hónapon belül jelentősen csökkenhet” – mondta el egy nyugati tisztviselő.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök davosi fórumon elhangzott beszédében Európa ellen felhozott vádjait – számolt be az Il Giornale, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A külügyminiszter Zelenszkij beszédére reagálva azt mondta, hogy az EU mindent megtett Ukrajna függetlenségének megőrzése érdekében.
„Úgy tűnik nekem, hogy nem túl nagylelkű Európával szemben”, jelentette ki Tajani az olasz-német üzleti fórumon.
„Úgy tűnik számomra, hogy Európa garantálta Ukrajna függetlenségét, mindent megtéve, hogy politikai, pénzügyi és katonai támogatást nyújtson eaz országnak” – tette hozzá.
Érdemes megjegyezni, hogy Volodimir Zelenszkij elnök beszéde számos kritikai értékelést tartalmazott Európáról.
Többek között bírálta az EU elégtelen intézkedéseit az orosz árnyékflotta ellensúlyozására. „Európa szeret a jövőről beszélni, de kerüli a mai intézkedések meghozatalát, azokat az intézkedéseket, amelyek meghatározzák, hogy milyen jövőnk lesz, ez a probléma. Miért tudja Trump elnök megállítani az árnyékflotta tankereit és az olajszállításokat, Európa pedig nem?” – kérdezte az elnök a fórum résztvevőitől.
Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy az orosz megtorlástól való félelmek megakadályozták az Európai Bizottság eredeti tervének megvalósítását, amely az orosz eszközök felhasználásával Ukrajnának nyújtandó „jóvátételi kölcsönre” irányult. Zelenszkij emellett bírálta az európaiakat a biztonsági kérdésekhez, különösen Grönlanddal kapcsolatos hozzáállásuk miatt.
Ukrajnának továbbra is kiemelt prioritásnak kell lennie az európai vezetők és partnerek számára, a többi nemzetközi válság ellenére is – jelentette ki szerdán Mark Rutte, a NATO főtitkára a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardiancímű brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a békefolyamat és az Európa által elfogadott 90 milliárd eurós ukrán támogatási csomag elterelheti a figyelmet az ukrajnai háborúról, és más globális kihívásokra helyezheti át a hangsúlyt.
„Az Ukrajnára való összpontosításnak kell lennie az elsődleges prioritásunknak. Ukrajnának kell az első helyen állnia, mert ez biztonsági kérdés mind az Egyesült Államok, mind Európa számára” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Azt is kijelentette, hogy nem kételkedik az Egyesült Államok azon készségében, hogy szükség esetén Európa védelmére keljen, hangsúlyozva a transzatlanti partnerség fontosságát.
Rutte külön kiemelte Donald Trump szerepét az európai NATO-országok védelmi kiadásainak növelésében, megjegyezve, hogy az ő álláspontja vált a katonai költségvetések növekedésének lendületévé.
Az európai fegyveres erők létrehozásának ötlete Ukrajnától származik, és a kontinens biztonságának megerősítése érdekében javasoltuk a partnereknek a legalább 3 millió katonából álló hadsereget – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta, hogy az európai fegyveres erők megalakítása nem verseny az Egyesült Államokkal vagy a szövetséggel, hanem válasz Európa azon igényére, hogy saját erős hadsereggel rendelkezzen. „Az európai fegyveres erők megléte nem jelenti azt, hogy Amerikával kell versenyezni. Azt jelenti, hogy Európának, mint különálló kontinensnek, saját erős hadsereggel kell rendelkeznie. Ez nem teszi tönkre vagy helyettesíti a NATO-t” – hangsúlyozta.
Az elnök megjegyezte, hogy Ukrajna egy ilyen hadsereg egyik kulcsfontosságú elemévé válhat, ha az európai vezetők támogatják az ötletet. Szerinte nemcsak a katonák számáról – legalább 3 millióról – van szó, hanem a technológiák szisztematikus cseréjéről is. Mint hangsúlyozta, Ukrajna már most is megosztja harci tapasztalatait és háborúban kipróbált technológiáit partnereivel, többek között a légi célpontok elfogása terén. Cserébe a partnerországok hírszerzési és egyéb képességeket biztosítanak.
„Katonai tapasztalataink nélkül egyes országok azt sem tudnák, hogyan működnek valójában a fegyvereik. Ukrajnának köszönhetően ezeket a rendszereket finomítják” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij. Külön hangsúlyozta, hogy az európai fegyveres erők koncepciója nemcsak egy közös hadsereget, hanem egy kiterjedt fegyverraktár-rendszert, légvédelmet és katonai technológiákat is előirányoz Európa-szerte, ami erősíti a kontinens általános biztonságát.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Európának az Ukrajna elleni orosz háború kérdésére kell összpontosítania, nem pedig Grönlandra – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az amerikai elnök NBC News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump bírálta azokat az európai vezetőket, akik ellenzik Grönland amerikai annektálását, mondván, hogy a szigetre szüksége van Amerikának, hogy „biztosítsa a nemzetbiztonságát a külső fenyegetésekkel szemben”. „Európának az Oroszország és Ukrajna közötti háborúra kellene összpontosítania, mert, őszintén szólva, látjuk, hová vezetett ez. Erre kell Európának összpontosítania, nem Grönlandra” – mutatott rá.
Az amerikai elnök arról biztosított, hogy vámokat fog bevezetni az európai országokkal szemben, ha nem születik megállapodás Grönlandról. Az amerikai vezető nem kívánt nyilatkozni arról a kérdésről sem, hogy erőszakot alkalmazna-e Grönland elfoglalására.
Az amerikai vezető elutasította azt az elképzelést, hogy Norvégiának nincs befolyása a Nobel-békedíj odaítélési folyamatára, és hogy a döntés teljes mértékben a bizottságon múlik.
Norvégia teljes mértékben kézben tartja ezt, annak ellenére, amit mondanak. Szeretik azt mondani, hogy semmi közük hozzá, de valójában a legközvetlenebb kapcsolatban állnak egymással
Azt hiszem, elérkezett az ideje, hogy Európa beszéljen Oroszországgal a háborúról – hangoztatta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök év eleji sajtótájékoztatóján pénteken.
A jobbközép római kormány vezetője szerint európai különmegbízottat kell kinevezni Ukrajna ügyében. Hozzátette, hogy az európai országok egyéni kapcsolattartásának Oroszországgal „korlátozott hatása van”.
Az olasz kormányfő korainak nevezte Oroszország újbóli csatlakozását a világ ipari nagyhatalmait tömörítő G8-as csoportba.
Megjegyezte: az országokat és azokon belül a pártokat nem lehet Amerika-, orosz- vagy ukránbarátként osztályozni, „mivel a politika komolyabb annál, hogy azt higgyük, mindenkit bábkent lehet mozgatni”. Kijelentette, nem szerepel napirenden, hogy az ENSZ égisze alatt többnemzetiségű haderőt vessenek be az ukrajnai fronton: az Ukrajnát támogató országok nemzetközi erőről beszélnek, NATO-támogatás nélkül, a katonák küldése lehetséges lehet, de Olaszország ezt nem tartja szükségesnek.
Ukrajna tájékoztatta európai partnereit a légvédelmi rendszerekhez szükséges rakéták szükségességéről, miközben az Egyesült Államokból még nem érkeztek meg új légvédelmi rendszerek. A partnerektől érkeznek rakéták, de Ukrajna az ellátás felgyorsítására törekszik, jelentette be Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
„Tegnap nemcsak megvitattam, hanem részletesen be is mutattam, többek között az európai partnereknek, hogy mely rendszerekhez van sürgősen szükségünk rakétákra. Erről most nyilvánosan nem fogok beszélni. Ami az amerikai rendszereket illeti, az új rendszerek még nem érkeztek. Ami a rakétákat illeti, azok apránként érkeznek, de mi fel akarjuk gyorsítani ezt a folyamatot” – mondta Zelenszkij szerdán újságíróknak nyilatkozva.
Hangsúlyozta egyben a további washingtoni támogatás fontosságát is. „Nagyon szeretnénk, és ismét kérjük az Egyesült Államokat. Az európai partnerek közül pedig külön szeretném megköszönni Norvégiának. A részleteket egyelőre nem árulom el” – tette hozzá az elnök.
Az elszántak koalíciója párizsi csúcstalálkozója után az USA nem írta alá a közös dokumentumot Ukrajnával és az Európai Unióval a békefenntartó erőkről – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja közölte, hogy „a biztonsági protokollok tekintetében nagyrészt egyetértés van”. Ahogy azonban a Politico megtudta, az Egyesült Államok részéről a közös dokumentumának aláírása nem történt meg.
Ráadásul az ukrajnai többnemzetiségű erőkben való amerikai részvétel részleteit eltávolították a Politico által korábban áttekintett tervezetből. Az előző változat kikötötte, hogy az Egyesült Államok kötelezettséget vállal az „erők támogatására támadás esetén”, valamint a hírszerzés és a logisztika terén történő segítségnyújtásra.
Olekszandr Bevz, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szombaton kijelentette, hogy Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáit közvetlenül Ukrajna, az Egyesült Államok és az európai partnerek fogják aláírni, ez több összetevőből fog állni – számolt be az rbc.ua hírportál Bevz sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Bevz elmondta, hogy ez egy többoldalú keretmegállapodás. Ez fogja pontosan meghatározni, hogy a kezesek hogyan fognak egymással együttműködni. „Ukrajna, az Egyesült Államok, az európai partnerek és azok a nem európai országok fogják aláírni, amelyek ilyen garanciákat kívánnak nyújtani. Például Kanada, amely ma is jelen van. Ez a keretrendszer valójában meghatározza, hogyan fognak a garanciát vállalók egymással együttműködni” – magyarázta.
A főbb biztonsági elemek a tanácsadó szerint így néznek ki: az ukrán fegyveres erők jelentik az első és legfontosabb védelmi szintet; egy európai vezetésű többnemzetiségű erő, amelyet Ukrajnában lehetne bevetni, és amely részt venne a biztonsági intézkedésekben szárazföldön, levegőben és tengeren; amerikai „védelmi támogatás” – az Egyesült Államok támogatása ezen erők számára.
A hadsereg jelenleg az úgynevezett katonai komponens részleteit koordinálja – mind az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében, mind európai garanciákkal.
