Ukrajna és Kárpátalja a Covid-19 pandémia idején és a helyhatósági választások előtt címmel tartottak online konferenciát csütörtök délután kárpátaljai magyar vezetők, magyar európai parlamenti képviselők, vezető európai uniós és magyarországi politikusok részvételével, Bocskor Andrea fideszes kárpátaljai európai parlamenti képviselő szervezésében és moderálásával.
A tanácskozást nyitó előadásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy munkakörében nem csak Ukrajna, hanem Kárpátalja ügyét is fontosnak tekinti. Ismertetve, hogy milyen kérdések szerepelnek az október 6-i EU-Ukrajna csúcstalálkozón, emlékeztetett arra, hogy az EU 2014, azaz a „méltóság forradalma” óta évente 200 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának a reformok támogatására. Fontosnak nevezte az október 25-i helyhatósági választásokat, amelyek a településtársulások (kistérségek) kialakítása mellett a közigazgatási reform első szakaszának a lezárását jelentik, mindazonáltal – emelte ki – Kijevnek még nagyon sokat kell tennie a folyamat sikeres befejezése érdekében. A biztos rámutatott, hogy Ukrajnának az ENSZ és az Európa Tanács tagjaként be kell tartania a nemzeti kisebbségeire vonatkozó nemzetközi egyezményeket, s a kapcsolódó jegyzőkönyvekben lefektetett elveket és rendelkezéseket. „Eljött annak az ideje, hogy az ukrán kormány tekintse partnernek a kisebbségeket, és vonja be őket az új, készülő kisebbségi törvény megalkotásába” – emlékeztetett, jelezve, hogy ezt az üzenetet közvetíti az ukrán vezetőkkel történő minden találkozóján. „Továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy Ukrajna teljes mértékben hajtsa végre a Velencei Bizottság következtetéseit és ajánlásait” – hangozatta befejezésül Várhelyi Olivér.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a kárpátaljai járványhelyzet kapcsán emlékeztetett arra, hogy KMKSZ sietett először a megfelelő védőfelszerelés nélküli egészségügyi dolgozók segítségére nagyszabású gyűjtés szervevezésével, majd a szükséges anyagok és eszközök beszerzésével, ami visszhangtalanul maradt az ukrán médiában. Azt is jelezte, hogy a szomszédos országok közül Magyarország nyújtotta és nyújtja a legnagyobb támogatást Kárpátaljának a világjárvány idején, aminek eklatáns példája a Szijjártó Péter külügyminiszter múlt heti látogatása során kárpátaljai egészségügyi intézményeknek adományozott, 3 millió euró összértékű 50 lélegeztető gép. Az elnök köszönetet mondott Magyarországnak és kormányának azért is, hogy mostanra sikerült minden orvosi rendelőt felújítani a határ menti településeken, ami különösen fontos a járvány közepette.
A közigazgatási reformról szólva a KMKSZ vezetője elmondta: az összességében hátrányos a kárpátaljai magyarságra nézve, már csak azért is, mert a településtársulások kialakításával sok értelmiségi állás megszűnik, s nem utolsó sorban csökken a magyarság aránya az új közigazgatási egységekben, így a Beregszászi járásban is kisebbségbe szorulnak a magyarok. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Ukrajnában a decentralizációs reformok mindig központosítással végződnek, és erre az EU-nak oda kell figyelnie – hívta fel Várhelyi Olivér figyelmét. Azt is jelezte neki, hogy a reményekkel ellentétben az ukrajnai elnök- és parlamenti választások után semmit nem javult a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság helyzete, folyamatos a nyomásgyakorlás a magyarokra és intézményeikre, ráadásul itt nem csupán kisebbségi, hanem általános emberi jogokról van szó.
A közelgő helyhatósági választásokról szólva Brenzovics László azt emelte ki, hogy kiforratlan az új választójogi törvény, ezért sok a bizonytalanság. Megmaradtak a legkomolyabb régi problémák is – folytatta –, így a választókerületek önkényes kialakítása és a szavazatvásárlás. Rendkívül fontosnak mondta, hogy mindenki menjen el szavazni, a külföldön dolgozók is lehetőleg jöjjenek haza a voksolásra, mert igen nagy a tét, hogy megmarad-e a hatékony magyar érdekképviselet. Ezért arra kérte az online konferencián részt vevő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, hogy Magyarország tegye lehetővé a külföldön dolgozó kárpátaljai magyar szavazópolgárok számára a könnyített határátkelést.
Kommentárjában Bocskor Andrea levezető elnök, mielőtt átadta volna a szót Gál Kinga európai parlamenti képviselőnek, arra emlékeztetett, hogy az 1990-es években még széleskörű jogokat biztosítottak Ukrajnában a nemzetiségi kisebbségeknek, amelyeket azonban elkezdtek szűkíteni. Szerinte ezt a folyamatot minél hamarabb meg kell állítani, mert ez nem EU-gyakorlat.
Hozzászólásában Gál Kinga hangsúlyozta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Parlamentben napirenden tartsa a kárpátaljai magyarság jogsértéseinek ügyét. Visszásnak nevezte, hogy miközben az EU támogatja Ukrajnát, ott elveszik a magyarok szerzett jogait, és hangulatkeltés folyik a közösség ellen. Úgy vélte, az Európai Bizottság elnéző Kijev jogtipró intézkedéseit illetően, azok nem érik el az ingerküszöbét, jóllehet itt nem ukrán-magyar kérdésről, hanem összeurópai problémáról van szó.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadásában arról biztosított, hogy a magyar kormány továbbra is minden támogatást meg fog adni a kárpátaljai magyarságnak, annál is inkább, mert folyamatosak a visszalépések Ukrajna kisebbségpolitikájában. Hiába vannak – folytatta – a miniszteri szintű találkozók, nincs előrelépés a kárpátaljai magyarok kisebbségi és emberi jogainak biztosítása terén. Szerinte tarthatatlan, hogy vegzálják az anyaországi támogatási programokat lebonyolító szervezeteket, sőt ellehetetlenítették a kulturális missziót teljesítő Petőfi Sándor program megvalósítását. Úgy vélte, Ukrajna szakított a több mint két évtizeden át folytatott nemzetiségbarát politikájával, és már nemzetállamként fogalmazza meg magát, ami senkinek nem jó, hiszen a olyan visszalépés történt, ami rosszabb helyzetet idézett elő a nemzetiségi politikában, mint amilyen a Szovjetunióban volt.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy minden anyaországi támogatás a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradásának az elősegítését szolgálja. Ennek érdekében – mutatott rá – meg kell erősíteni az intézményrendszert, most, október 25-én a leadott voksokkal meg kell őrizni az erős magyar politikai érdekképviseletet. Ha magyar közösség nem fog össze és ezt elveszíti, akkor elveszíti a többi intézményét is, amit nem szabad megengedni. A kárpátaljai magyarságnak eredményt kell felmutatnia az önkormányzati választásokon, annál is inkább, hogy öt évvel ezelőtt ez sikerült, magyar érdekeket szem előtt tartó képviselőket kell bejuttatni a településtársulások önkormányzataiba – tette hozzá, hangoztatva, hogy a kárpátaljai magyaroknak meg kell tartaniuk a politikai pozícióikat akkor is, ha nem minden ponton értelmezhető az új választójogi törvény.
Előadásában Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke is arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij elnökké választása óta visszalépések történtek a kisebbségek jogainak biztosítása terén, különös tekintettel az anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogokra. Elmondása szerint már több ezer oldalt tesz ki a KMPSZ levelezése az illetékes állami szervekkel az oktatás ügyében, de semmilyen pozitív hozzáállás nem tapasztalható Kijev részéről. Mint kifejtette, az oktatási tárcánál a régi gárda dolgozik továbbra is. A helyzet – mutatott rá – odáig fajult, hogy immár nem csak a megfelelő állami támogatás hiányzik a kárpátaljai magyar oktatási intézmények esetében, hanem elkezdték hatóságilag vegzálni az anyaországi támogatásokat célba juttató szervezeteket, mi több, alattomos módon, különböző trükkökkel megpróbálják ellehetetleníteni a magyar főiskola működését is. Felhívta a figyelmet az 1993-as magyar-ukrán alapszerződés rendelkezésére, amely szerint Ukrajna nem vesz el kisebbségi jogokat. Szerinte a helyzet rendezéséhez elegendő lenne a magyarországi kisebbségi törvényt alapul venni, és ugyanazokat a jogokat biztosítani a kárpátaljai magyarok számára, amelyeket a magyar jogszabály az ottani ukrán kisebbségnek nyújt. Fontosnak nevezte, hogy Ukrajnában ismerjék el őshonos kisebbségnek a kárpátaljai magyarságot, hogy megkaphassa azokat a jogokat, amelyeket a krími tatároknak biztosítanak.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátalja Megyei Tanács alelnöke a Covid-19 terjedésének megakadályozására hozott kárpátaljai intézkedéseket ismertette. Kitért a KMKSZ gyűjtésére, amely szerinte kezdetben valóságos mentőöv volt az egészségügyi intézmények és dolgozóik számára, majd áttért a közigazgatási reformmal, az új járások, településtársulások kialakításával kapcsolatos fejlemények ismertetésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a magas magyar részvételi arány az október 25-i önkormányzati választásokon. Mint rámutatott, a kárpátaljai magyarság érdekei csak akkor védhetők meg és érvényesíthetők, ha a közösség megfelelő számú képviselőt juttat minden szintű önkormányzatba.
K. Debreceni Mihály, az MTVA ungvári tudósítója, mint a terepen mozgó riporter, hozzászólásában arról számolt be, hogy a kárpátaljai emberek belefáradtak a fél éve tartó karanténba. Ráadásul szerinte Ukrajna úgy ment bele a koronavírus-járvány második hullámába, hogy az elsőt le sem zárta. A helyi lakosság szempontjából az egyik legnagyobb problémának a határátkelés ellehetetlenülését nevezte, hiszen nagyon sok embernek – a rokoni kapcsolattartás fontossága mellett – a megélhetése függ a határ átjárhatóságától. Abszurdnak mondta, hogy 30 év után ismét vasfüggöny ereszkedett le a régióban.
Zárszavában Bocskor Andrea azt emelete ki, hogy Ukrajnának tudatosítania kell, a kárpátaljai magyar kisebbség nem probléma, hanem erőforrás, és ha Kijev fontosnak tartja az EU-integrációt, akkor tudomásul kell vennie, hogy ehhez az út Kárpátalján keresztül vezet. A helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozva és minden szavazásra jogosultat a voksoláson való részvételre szólítva első számú feladatként jelölte meg a kárpátaljai magyarság pozícióinak megtartását a helyi önkormányzatokban.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szervezésében ma délután kerül sor az „Ukrajna és Kárpátalja a Covid-19 pandémia idején és a helyhatósági választások előtt” című online konferenciára. A konferencia célja rávilágítani Ukrajna és a kárpátaljai magyar közösség aktuális helyzetére, az Európai Unió és Magyarország által Ukrajnának nyújtott segítségére, támogatásokra, a közelgő ukrán helyhatósági választások fontosságára a kárpátaljai magyarok szempontjából.
A konferencián előadást tart:
Várhelyi Olivér, Szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Potápi Árpád János, Nemzetpolitikáért felelős államtitkár
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke
Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szervezésében ma délután kerül sor az „Ukrajna és Kárpátalja a Covid-19 pandémia idején és a helyhatósági választások előtt” című online konferenciára.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1601550657
[modified] => 1601550662
)
[title] => Ukrajna és Kárpátalja a Covid-19 idején és a választások előtt – Nézze ma élőben Bocskor Andrea Facebook-oldalán!
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=11566&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11566
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 11568
[image] => Array
(
[id] => 11568
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/onl-1-scaled.jpg
[original_lng] => 217359
[original_w] => 2560
[original_h] => 1334
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/onl-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/onl-1-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/onl-1-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/onl-1-1024x533.jpg
[width] => 1024
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/onl-1-1536x800.jpg
[width] => 1536
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/onl-1-2048x1067.jpg
[width] => 2048
[height] => 1067
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/onl-1-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1334
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1601539883:5
[views_count] => 4297
[_thumbnail_id] => 11568
[_edit_last] => 5
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2d38101180d059eedcbba21b2fe43f9f] =>
[_oembed_time_2d38101180d059eedcbba21b2fe43f9f] => 1602450676
[_oembed_c05b0860af11569edc10504e5fd40461] =>
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Cseh Katalin momentumos EP-kepviselő február 9-i nyilatkozatában támadta a kárpátaljai magyar közösséget, valamint Magyarország Kormányát, amiért az kiáll a kisebbségbe szorult magyarokért. Menczer Tamás államtitkárt követően Bocskor Andrea EP-képviselő is felháborítónak tartja a képviselő asszony kijelentéseit.
„Felháborítónak tartom és visszautasítom Cseh Katalin momentumos EP képviselő tegnap esti nyilatkozatát, melyben megtámadta a kárpátaljai magyar közösséget és a magyar kormányt kritizálta a mellettünk való kiállás miatt!
Az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy nem a magyar nemzeti érdekek képviseletéért dolgozik, nem a magyar emberekért van itt, de ezzel a megnyilvánulásával még inkább azt bizonyította, hogy csak addig liberális és toleráns, míg nem egy magyar emberről vagy közösségről van szó! Az ukrán hatalom 2014 óta folyamatosan szűkíti a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási jogait, megfélemlíti a közösség vezetőit, újságíróit, erről számtalanszor felszólaltam az Európai Parlamentben. Ennek ellenére ez nem ütötte meg a liberálisok érzékeny ingerküszöbét, ez nem baj számukra! A mi védelmünkben hol vannak a nagy jogvédő felszólalások és tiltakozások???? Vagy csak a migránsok érdekében érdemes, képviselőasszony???!!!
A magyar kormány kiállása a kárpátaljai magyar közösségért példa értékű! Remélem átértékeli szavait és bocsánatot kér!” – zárta sorait Bocskor Andrea közösségi oldalán.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Nem engedhető meg, hogy bármilyen diszkriminációnak legyenek kitéve a nemzeti kisebbségek Ukrajnában. A kisebbségeket érintő ukrán törvények jelentős különbségeket tesznek kisebbségek és kisebbségek között, ami elfogadhatatlan – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Németh Zsolt, a nyelvi jogok helyzete és perspektívái Ukrajnában
címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen
hangsúlyozta, hogy az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát és az
oktatást érintően elfogadott törvények és törvényjavaslatok az ország
állampolgárainak négy kategóriáját állapítja meg eltérő jogosultságokat
adva számukra.
Noha néhány fontos ajánlást Ukrajna teljesített – például 2023-ig elhalasztotta az oktatási törvény hatályba léptetését, valamint kivették a magániskolákat a középfokú oktatást szabályzó törvény hatálya alól –, mégsem teljesültek maradéktalanul az Európa Tanács Velencei Bizottságának erre vonatkozó elvárásai.
Reményét fejezte ki, hogy az új nemzeti kisebbségi törvény esetében a
Velencei Bizottság állásfoglalását már a törvény elfogadása előtt
kikéri Ukrajna.
„Eljött az ideje annak, hogy a legfelsőbb szinten is elinduljon a
párbeszéd Magyarország és Ukrajna között. Magyarország, és a kárpátaljai
magyarság legitim képviselői erre készen állnak” – fogalmazott.
Kijelentette, a Velencei Bizottság decemberben megfogalmazott
„rendkívül kritikus ajánlásával” komoly segítséget nyújtott mindazok
számára, akiknek fontosa a kisebbségek ügye. Általa, és a magyar kormány
támogatásával rendet lehet tenni a magyar-ukrán kapcsolatokban, hogy a
szóban forgó jogkorlátozásokat megszűnjenek a magyar nyelvhasználat
további biztosítása érdekében – tette hozzá.
Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő beszédében hangsúlyozta: fel
kell hívni a politikusok és a közvélemény figyelmét arra, hogy
Ukrajnában milyen súlyos jogsértések zajlanak. Arra, hogy folyamatosan
felszámolják azokat a kisebbségi jogokat, amelyek még „a legsötétebb
kommunista rendszerben” is megillette a helyi közösségeket.
Arra figyelmeztetett, hogy az említett törvények elfogadása a kisebbségi közösségek asszimilációjához vezet.
„Ha Ukrajna demokratizálódni akar, ha az európai közösséghez akar
tartozni, akkor be kell tartania az ehhez szükséges játékszabályokat és
elvárásokat. Nem folytatható tovább az a nacionalista politika, amely
gátolja az ország európai integrációját” – húzta alá a képviselő.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Csernicskó István, nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar
Főiskola Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője arról beszélt, hogy
Ukrajna már korábban sem teljesítette maradéktalanul nemzetközi
kötelezettségvállalásait többek között a Regionális vagy Kisebbségi
Nyelvek Európai Chartájának végrehajtása területén.
Az új ukrajnai, kisebbségeket érintő törvények elfogadása azt
mutatja, hogy Kijev a jövőben sem kívánja betartani nemzetközi
kötelezettségvállalásait. Nem hajlandó alávetni magát azoknak a
kötelezettségeknek, amelyeket saját maga vállalt nemzetközi dokumentumok
ratifikálásával – emelte ki.
A törvények alkalmazásával Ukrajna nem csak nemzetközi
kötelességeinek nem tud majd eleget tenni, hanem meglévő jogokat von
vissza – tette hozzá.
Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, a román parlamenti
delegáció vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, Románia azt akarja
elérni, hogy Ukrajna tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, különös
jelentőséggel a kisebbségekre, és kezelje körültekintően azok jogait.
Kiemelte, noha megindult a kisebbségek jogait csorbító
jogszabályokról kezdeményezett párbeszéd, abban Románia nem lát
semmiféle haladást. Ha ez nem változik, szükség esetén Bukarest az
Európai Tanácshoz fordul kérve, hogy használja fel befolyását az
ukrajnai kisebbségek ügyében.
Az ukrán parlament január közepén fogadta el a nemzeti kisebbségeket
is érintő, középfokú oktatásról szóló törvényt, amely három csoportba
sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra
megfelelőnek tartott oktatást. Egy másik, a kisebbségek
nyelvhasználatáról szóló jogszabály azt mondja ki, hogy Ukrajnában az
egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé
teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi
rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási
szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv
nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von
maga után.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Bocskor Andrea, európai parlamenti képviselő a kül- és biztonságpolitika, valamint a védelempolitika végrehajtásáról szóló éves jelentés kapcsán szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésén január 14-én – számolt be a Kárpátalja.ma.
https://youtu.be/VRtK74BGOS8
– Az Európai Unió és Magyarország továbbra is
támogatja Ukrajna szuverenitását, területi integritását és a kelet-ukrajnai
konfliktus tárgyalásos megoldását, hogy az országban mielőbb béke és biztonság
legyen – indította beszédét a
képviselő.
Felszólalásában üdvözölte, hogy a normandiai négyek találkozójával
újraindult a konfliktus rendezésére irányuló folyamat, melynek eredményeként
újabb fogolycserére került sor. Pozitív jelként említette Volodimir Zelenszkij
azon kísérletét, melyet az Ukrajnában lévő belső feszültség feloldására tesz,
hisz az elnök újévi köszöntőjében összefogásra bátorította az ukrán polgárokat
a köztük lévő különbségek ellenére. Végül kiemelte, hogy az EU-nak aktív
szerepet kell vállalnia a béke előmozdítása érdekében határainkon kívül is, és
hatékonyabb lépéseket kell tennie az emberi és kisebbségi jogok betartására.
Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselőt az eltelt ötéves ciklusról, a parlamenti választások utáni változásokról, a tapasztalatairól, jövőbeli terveiről kérdezte a Kárpátalja hetilap.
– 2019. május 23–26. között európai parlamenti választásokat tartottak. Az eredmények értelmében az eltelt 5 éves ciklus után tovább folytathatja munkáját az Európai Parlamentben a Fidesz–KDNP frakciójában első kárpátaljai származású képviselőként. Mit emelne ki az eltelt ciklusból, illetve melyek azok a főbb változások, amelyek a májusi választásokat követték?
– Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy folytathatom a munkát az Európai Parlamentben (EP), hiszen az eltelt 5 év is azt bizonyította, hogy a kárpátaljai magyar közösségnek számos olyan ügye van, amelyről a nemzetközi és az európai politikumnak is értesülnie kell. Úgy gondolom, hogy 2014 óta Kárpátalja nagyon határozottan felkerült az európai politika térképére, és mindenki tud arról, hogy Ukrajnában van egy kárpátaljai magyar közösség, amely jól szervezett érdekképviselettel rendelkezik, kész kiállni a jogaiért, kész harcolni azért, hogy a kárpátaljai magyar gyerekeknek továbbra is legyen magyarul jövője. Az európai parlamenti mandátumom egyrészt lehetőséget nyújtott nekem felszólalni több fórumon: plenáris üléseken, szakbizottsági üléseken, s itt elmondani az álláspontunkat, másrészt a kárpátaljai magyarság vezetőinek lehetőséget tudtam biztosítani, hogy közvetlenül elmondják a tapasztalataikat az ukrajnai mindennapi helyzetről az EP-képviselőknek és más EU tisztségviselőknek. Számos fontos találkozót sikerült megszervezni például Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével, Antonio Tajani EP-elnökkel, Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság (EB) korábbi szomszédságpolitikáért felelős biztosával, Markku Markkulával, a Régiók Bizottságának korábbi elnökével. A kárpátaljai magyar közösséget ért számos jogsértésről tájékoztattam levélben az EP és EB vezetőit pl. a március 15-ei nacionalista felvonulásokról, a KMKSZ-iroda elleni terrortámadásról és az oktatási és nyelvtörvény hátrányos következményeiről. Mindezek eredményeképpen a kárpátaljai magyarság helyzete folyamatosan napirenden volt az EU és Ukrajna közötti hivatalos egyeztető tanácsok ülésein.
A 2019-es választások óta nagyon sok változással kellett szembenéznünk. 2014-ben, amikor EP-képviselő lettem, egy egységesebb parlamentben kezdhettem a munkát: megvoltak a nagypolitikai frakciók és erővonalak, amelyek ideológiai és elvi alapon álltak, megvoltak a „játékszabályok”, amelyeket meg kellett tanulni. Azonban elindult egy liberális-baloldali eltolódás az EP-ben, és az EPP-n belül is, így előfordult, hogy már nem ideológiai alapon kezdtek politizálni a frakciók, ezért nézeteltérésbe keveredtünk a saját pártcsaládunkkal is. 2015-től a konfliktust elsősorban a migrációs válság okozta, amikor a véleménykülönbség egyre tisztábban látható lett, a bevándorláspárti képviselők több durva támadást indítottak Magyarország ellen. 2019-től kezdődően egyre nehezebb politizálni az EP-ben, ugyanis még inkább fragmentálttá vált a parlament, szélsőséges nézetek és módszerek kerültek elő, s egy új téma kezd a fókuszba kerülni, amelyet mi klímaőrületnek vagy klímahisztinek szoktunk nevezni egymás között, amellyel a baloldali nézeteket próbálják ebbe a köntösbe bújtatva ráerőltetni Európára, s a hagyományos keresztény értékek, a család, a nemzet, a konzervatív szemlélet egyre inkább kezd marginalizálódni.
– Érzékelhető-e lényeges változás az egész Európa sorsát befolyásoló alapvető kérdésekben az EP, valamint az EB új vezetésének munkájában?
– 2019 májusában megválasztották az új összetételű parlamentet, amely amellett, hogy fragmentált, nagyon rendhagyó munkamódszereket alkalmazó, sokkal radikálisabb, hangosabb képviselőkkel lett tele. Emiatt sokszor azt tapasztaljuk 2014-hez képest, hogy az új európai parlamenti képviselők nem tisztelik a házszabályokat, a szokásjogot és a parlamenti hagyományokat, és sok mindenben megnehezítik a munkát, ami miatt nehéz kompromisszumokat kialakítani. Már júliusban elkezdődtek azok a viták, amelyeket a magyar baloldali és liberális politikusok kezdtek el szítani az EP-ben, akik megpróbálták megakadályozni, hogy a Fidesz–KDNP-s politikusok pozíciókat kapjanak az EP szakbizottságaiban, például az én esetemben is a júliusi Kulturális és Oktatási Bizottság-beli alelnökválasztást el kellett halasztani. Ennek az áskálódásnak azonban nem lett eredménye, hiszen őszre sikerült lefolytatni a frakciókkal azokat a tárgyalásokat, melyek a józan ész érve alapján mégiscsak az eddigi munkát és eredményeket alapul véve, és a régi EP-képviselőtársak támogatásával végül is a megválasztásomhoz vezettek. Az új Európai Bizottság megválasztása ugyancsak egy hosszas folyamat volt. Itt is szembesültünk a bevándorláspárti baloldal, a zöldek és a liberálisok támadásaival, melyeknek az elszenvedője Trócsányi László volt, akit a magyar kormány először európai uniós biztosnak jelölt. Ilyen körülmények között elég nehézzé vált az érdekérvényesítés, de ezek a támadások még jobban megerősítenek minket a magyar érdekek mentén való politizálás és a magyar érdekek melletti kiállás fontosságában. A magyar kormány és a mi munkánk sikerét mutatja, hogy Várhelyi Olivér személyében mindezek ellenére magyar kézbe került egy nagy jelentőséggel bíró portfólió, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosi tárca, ami nekünk, kárpátaljai magyaroknak is jó hír, hiszen ezáltal magyar biztos felügyeli az EU és Ukrajna közti kapcsolatrendszert.
– Az Ön ottani tevékenysége alatt a kárpátaljai magyarság tekintetében melyek azok az eredmények, amelyeket fontosnak tart kiemelni?
– Az európai uniós politizálás igazából a „kis lépések politikája”, főleg ha kisebbségpolitikáról van szó. Az Európai Unió továbbra sem tartja annyira lényegesnek az őshonos kisebbségek jogait, mint a bevándorlókét vagy a menekültekét, ezért folyamatosan ösztönözni kell ezt. A kárpátaljai magyarság szempontjából kiemelten fontos a különböző érdekek és jogsérelmek artikulálása, illetve az, hogy tudjanak arról, hogy mi történik valójában a kárpátaljai magyar közösséggel. Jelentősnek tartom azokat a rendezvényeket, fórumokat és konferenciákat, amelyeken el tudtuk mondani valós információkat egyrészt Ukrajnáról, másrészt a kárpátaljai magyarokról. Figyelemre méltó eredménynek tartom, hogy a 2014–2019 közötti ciklusban a legtöbb Európai Unió és Ukrajna kapcsolatát rögzítő dokumentumba, jelentésbe, zárónyilatkozatba sikerült belevinni azokat a kisebbségvédelmi kitételeket, amelyek felhívják Ukrajna figyelmét arra, hogy az európai integrációs folyamat, a reformok és törvénykezés során figyelembe kell venni a kisebbségi szempontot, a nemzeti kisebbségek érdekeit. Mindig szóvá tettük, hogy az anyanyelv egy kisebbség életében a legfontosabb eszköze a megmaradásnak, tehát az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás és média az elsődleges egy-egy közösség szempontjából. Ami elszomorító, hogy annak ellenére, hogy számos dokumentumba – pl. az EU–Ukrajna közötti csúcstalálkozók zárónyilatkozataiba is – bekerültek ezek a mondatok, Ukrajna sajátosan értelmezi ezeket a pontokat és az európai fórumokon azt deklarálja, hogy ők nem csökkentik, hanem növelik a kisebbségi anyanyelvű polgárok jogait azzal, ha megszüntetik a színmagyar iskolákat, mert ezzel biztosítják az integrációnkat az ukrán társadalomba. Sajnos, több EP-képviselő egyetért ezzel az érveléssel, mivel a balti országok is ilyen oktatási és nyelvi intézkedéseket hajtottak végre az oroszok és az orosz nyelv dominanciájának megszüntetése érdekében. Persze a mi esetünk más, mivel a 150 ezres kárpátaljai magyar közösség nem jelent fenyegetést az ukrán nyelvre vagy nemzettudatra vonatkozóan, de ezt már általában elfelejtik észrevenni. Az EU továbbra is elnéző Ukrajnával a kisebbségvédelmi feltételek végrehajtásánál, mivel továbbra is fontos, hogy megtartsák Ukrajnát az „európai úton”.
Mindezek mellett Kárpátalját nemcsak politikai szempontból sikerült felhelyezni a térképre, hanem kulturális szempontól is: számos, hagyományossá vált rendezvénynek köszönhetően bemutattuk vidékünk múltját, kincseit. Az elmúlt években öt Brüsszeli Kárpátalja Napot szerveztünk, amelyeken meg tudtuk mutatni a kárpátaljai magyar közösség történeti gyökereit, jellegzetességeit, értékeit, a művészeti eredményeket és a kulturális értékeket, amelyek fontos közösségösszetartó erőként vannak jelen. 2019-ben egy újabb programot indítottunk Kárpátalja népszerűsítésére, amelyet a Sodró Alapítvánnyal közösen a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával valósítottunk meg Kárpátalja ezer arca címmel. Ezt bemutattuk már Rómában a Magyar Akadémián, ahol részt vett Brenzovics László KMKSZ-elnök és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor asszonya, valamint hasonló program valósult meg New Yorkban is Magyarország Főkonzulátusán, ahol nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk az imázsépítés fontosságáról.
– Az eltelt ötéves ciklus után milyennek érzékeli a szerepét jelenleg a parlamentben mint kárpátaljai magyar?
– Az én szerepem nem változott, továbbra is egy vagyok a 751 képviselőből. Az Európai Parlamenten belül mindenki egyedi, és a saját választópolgárainak az érdekeit próbálja meg érvényesíteni. A Fidesz–KDNP listájának köszönhetően vagyok itt, és egy vagyok a 13-ból, így ez a szerep felértékelődik. Mint említettem, elsősorban a Kulturális és Oktatási Bizottság tartozik a felelősségi körömbe, ahol a kárpátaljai magyar oktatással és kultúrával kapcsolatos aspektusok mellett fő feladatom Magyarország és a magyar érdekek képviselete, a magyar oktatás-, kultúrapolitika és a magyar szempont érvényesítése a magyar EU-s programok, mint az Erasmus+ vagy Kreatív Európa feltételeinek és költségvetésének megtárgyalásánál. Bár fizikailag 1700 kilométerre, gondolatban mindig otthon vagyok, s együtt örülök annak, ha sikereket érünk el, ezek pedig azokat a pozitív, megerősítő impulzusokat jelentik, hogy igenis van a kárpátaljai magyarságnak jövője a szülőföldjén, vagyunk annyira kitartóak, szívósak és bátrak, hogy minden nehézség és politikai ellenszél ellenére tovább küzdjünk és tovább folytassuk a munkát.
– Milyen tervei vannak a 2020-as évre?
– 2020 a magyar kormány által meghirdetett nemzeti összetartozás éve, ezért számos program megvalósítására nyílik lehetőség ennek jegyében Kárpát-medence-szerte. Itt, az EP-ben teljesen kézzelfogható a nemzeti összetartozás, hiszen a Fidesz–KDNP listáján itt vagyok én mint kárpátaljai, de van vajdasági képviselő is, és az RMDSZ-es kollégákkal is szoros az együttműködés. Nagyon sajnálom, hogy 2019-ben felvidéki kolléga nem került be az EP-be, de 2014–19 között onnan is volt. Fontosnak tartom, hogy a nemzeti összetartozás jegyében több helyszínen is megjelenjen a kárpátaljai tematika, ehhez kapcsolódóan a brüsszeli Balassi Intézettel már vannak közös terveink. Júniusban lesz az EP-ben egy rendezvényem, amelynek a témája még egyelőre legyen meglepetés. Úgy gondolom, hogy Kárpátalja bármilyen kis szeletét mutatjuk meg Európa szívében, az csak pozitív lehet. Be kell mutatnunk, hogy a kárpátaljai magyarok nem idegenek és vendégek, hanem egy szülőföldjén ezer éve élő közösség, amely büszke arra a régióra, ahol él, és büszke arra, hogy magyarként meg tudott maradni szülőföldjén, be kell mutatnunk, hogy a kárpátaljai magyar közösség nem elválasztja Ukrajnát Európától, hanem éppen hogy hídként szolgálhat, hogyha európai módon hagyják szabadon fejlődni nemzeti közösségként, amint arra számos példa van.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő december 16-án az Európai Parlament plenáris ülésén emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság (VB), az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve diszkriminatívnak, a kisebbségi jogokat korlátozónak ítélte meg az idén áprilisban elfogadott ukrán nyelvtörvényt.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2019. április 25-én megszavazta az
államnyelvről szóló törvényt, melynek célja az ukrán, mint
államnyelv kiterjesztése az élet minden területére, tekintet
nélkül az országban élő kisebbségek anyanyelvhasználati
jogaira. Az Európai Unió már a nyelvtörvény elfogadása előtt
jelezte, hogy annak megalkotásakor vegyék figyelembe a kisebbségek
jogait. A nemzeti kisebbségi szervezetek képviselői is
számtalanszor hangot adtak félelmüknek, hogy alapvető jogaikat
veszi semmibe az ukrán kormány, azt mégis elfogadták, majd 2019.
július 16-án részben hatályba is lépett.
Bocskor Andrea felszólalásában elmondta: „Az elmúlt években
számos olyan törvénymódosításra került sor Ukrajnában, ami
jelentős mértékben szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati
jogait. A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény 7.
cikkelyének felülvizsgálata a VB ajánlása ellenére még mindig
nem történt meg, sőt elkezdték annak végrehajtását, eközben
pedig az Európai Tanács alkotmányjogi szakértői ismételten
bírálták Ukrajnát, ezúttal az ország új nyelvtörvényének
diszkriminatív, kisebbségi jogokat szűkítő jellegét”.
December 8-án a VB felszólította Ukrajnát, hogy helyezze
hatályon kívül a nyelvhasználatról szóló jogszabály azon
rendelkezéseit, melyek különbséget tesznek az ukrán és
más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi
nyelvei között, mert a törvény rendelkezései diszkriminatívak.
A nemzetközi testület felszólította az ukrán törvényhozókat,
hogy mielőbb hozzanak törvényt a kisebbségek jogállásáról, és
a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály
elkészítésébe vonják be a nemzeti kisebbségek képviselőit. A
testület emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi nyelvhasználatról
szóló törvényt már az ukrán nyelv funkcionálásáról szóló
törvénnyel párhuzamosan kellett volna elkészíteni, ezért kérte,
hogy annak elfogadásáig halasszák el a nyelvtörvény
végrehajtását, mert az szembemegy Ukrajna nemzetközi
kötelezettségvállalásaival és a nemzetközi joggal.
„Bízom benne, hogy Kijev hamarosan felismeri, hogy az EU-hoz
való közeledés elengedhetetlen feltétele az alapvető emberi és
kisebbségi jogok védelmét szavatoló nemzetközi dokumentumok
tiszteletben tartása és végrehajtása. Remélem, visszaáll a
párbeszéd a többség és a kisebbségek között és a kölcsönös
tiszteleten alapuló döntések fognak születni a nemzeti
kisebbségekre vonatkozóan” – hangsúlyozta a Fidesz–KDNP
képviselője.
Strasbourg, 2019. december 17.
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő december 16-án az Európai Parlament plenáris ülésén emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság (VB), az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve diszkriminatívnak, a kisebbségi jogo...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1576797809
[modified] => 1579813522
)
[title] => Bocskor Andrea: A hatályban lévő ukrán nyelvtörvény korlátozza a kisebbségi jogokat!
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=301&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 301
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 302
[image] => Array
(
[id] => 302
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[original_lng] => 42578
[original_w] => 994
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579806322:10
[_thumbnail_id] => 302
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2355
[_oembed_0536f2b7b7fba2f96afb32ecba5ddab8] =>
[_oembed_time_0536f2b7b7fba2f96afb32ecba5ddab8] => 1582052118
[_oembed_6d64fbdbe048473e15f29fc6b8a5009e] =>
[_oembed_time_6d64fbdbe048473e15f29fc6b8a5009e] => 1582052118
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
