A jövőt szeretnénk építeni és elfelejteni azt, ami a múltban történt Afganisztánban – állította Zabihulláh Mudzsáhid tálib szóvivő a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában, amelyben felvázolta a radikális iszlamisták néhány elképzelését.
Az interjúban Mudzsáhid igyekezett eloszlatni azon aggályokat, hogy a tálibok röviddel hatalomátvételük után nekilátnak bosszút állni mindazokon, akik ellenük voltak és visszaállítják a nők feletti szigorú „uralmat”, ahogyan azt húsz évvel korábban tették.
Az interjú egy nappal azt követően készült, hogy Mudzsáhid figyelmeztette az afganisztáni nőket: a legbiztonságosabb számukra, ha otthon maradnak, míg a tálibok harcosait ki nem képezik arra, hogy ne bánjanak sértően velük.
Mudzsáhid mindazonáltal utalt arra, hogy hosszú távon a nők visszatérhetnek rendes napi rutinjukhoz. Kijelentette: alaptalanok azok az aggályok, miszerint a tálibok arra kényszerítenék őket, hogy otthon maradjanak és elkendőzzék az arcukat. Mint mondta, sokan félreértik a mahramként ismert férfi kísérő hagyományát, amely csak három napnál hosszabb utazások esetén érvényes. „Ha a nők iskolába, irodába, egyetemre, vagy kórházba mennek, akkor nincs szükségük mahramra” – hangsúlyozta Mudzsáhid.
A tálibok szóvivője arról is biztosítani próbált mindenkit, hogy – a keddi sajtótájékoztatóján alapuló sajtóértesülések ellenére – az érvényes útiokmányokkal rendelkezőket nem fogják megakadályozni abban, hogy belépjenek a kabuli repülőtérre, ahol jelenleg nagyszabású kimenekítési művelet van folyamatban. „Mi azt mondtuk, hogy, azok nem mehetnek, akik nem rendelkeznek megfelelő iratokkal” – hangsúlyozta. „Útlevelekre és vízumokra van szükségük azon országok számára, ahová indulni készülnek és ezek birtokában légi úton elmehetnek. Ha irataik rendben vannak, nem fogjuk megkérdezni őket, mit csináltak korábban” – tette hozzá.
Tagadta azokat az értesüléseket is, miszerint a tálibok hajtóvadászatot indítottak volna az amerikai hadseregnek és a szövetséges haderőnek dolgozó tolmácsok és más segítők után. Azt állította, hogy biztonságban lesznek a tálibok uralma alatt. Egyben pedig csalódottságát fejezte ki a Nyugat evakuálási erőfeszítéseivel kapcsolatban. „Nem szabadna beavatkozniuk országunkban és elvinniük emberi erőforrásainkat, az orvosokat, a professzorokat és másokat, akikre itt van szükség” – húzta alá Mudzsáhid. „Az Egyesült Államokban talán mosogatók, vagy szakácsok lesznek belőlük. Ez embertelen” – fűzte hozzá.
Mudzsáhidra széles körben a tájékoztatási és oktatási minisztérium várományosaként tekintenek. A 43 éves szóvivő folyékonyan beszéli az ország két meghatározó nyelvét, a pastut és a dárit. Saját közlése szerint Paktika tartományban született és iszlám törvénykezést (saría) tanult az ismert pakisztáni Darul Ulúm Hakkanía Korán-iskolában (medreszében).
Mudzsáhid a kabuli repülőtér körüli felfordulás ellenére reményét fejezte ki, hogy a tálibok jó kapcsolatot tudnak majd kiépíteni a nemzetközi közösséggel, s e tekintetben a többi között a terrorizmus elleni küzdelmet, az ópiumtermelés felszámolását és a nyugati országokba induló menekültek számának csökkentését említette.
A tálib szóvivő egy sajtóértesülést megerősített: a radikálisok nem fogják engedni a köztéri zenét. „A zene tiltott az iszlámban, ugyanakkor reméljük, hogy kényszer helyett rá tudjuk beszélni az embereket ennek mellőzésére” – tette hozzá.
A legalább tucatnyi amerikai életet követelő halálos támadás nem változtat az evakuációs terveken, az Egyesült Államok a hónap végéig kivonja csapatait Afganisztánból – mondta helyi idő szerint csütörtök délután a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök.
“Be tudjuk és be kell fejeznünk ezt a küldetést, és meg is fogjuk tenni. Ezt az utasítást adtam. Nem fognak elriasztani a terroristák. Nem hagyjuk, hogy leállítsák a küldetésünket. Folytatjuk az evakuálást” – fogalmazott Biden a kabuli merényletekre reagáló beszédében.
Az Egyesült Államok július vége óta több mint százezer embert evakuált Afganisztánból. A külügyminisztérium közlése szerint csütörtökön nagyjából 1000 amerikai maradt az országban, közülük körülbelül 700-an távozni szeretnének.
Afgán források szerint összesen több mint 60 ember halt meg, és legalább 140-en megsérültek a csütörtökön végrehajtott két robbantásban és azt azt követő tűzpárbajban. Az öngyilkos merénylők a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtér déli részén található Abbey Gate-nél, illetve a közeli Baron Hotel nevű szállodánál robbantottak.
Biden hősöknek nevezte azokat az amerikai katonákat, akik életüket veszítették a támadásban. “Hősök, akik egy veszélyes, önzetlen küldetésben vettek részt, hogy megmentsék mások életét” – fogalmazott.
A támadások nem sokkal azután következtek be, hogy nyugati országok felszólították a repülőtér környékén napok óta az evakuálási repülőkre várakozó afgán állampolgárokat: hagyják el a környéket az Iszlám Állam lehetséges merényletének veszélye miatt.
Csütörtök este az Iszlám Állam nevű terrorszervezet közleményben tudatta, hogy “harcosai” követték el a véres támadásokat.
Biden kiemelte, hogy az Egyesült Államok csapásokat fog végrehajtani a támadásokért felelős csoport ellen. Az elnök azt mondta, hogy az Iszlám Államhoz tartozó létesítményeket fogják megcélozni az általuk választott helyen, az általuk választott pillanatban. Úgy fogalmazott: “Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Levadászunk titeket és meg fogtok fizetni.”
“Az Iszlám Állam terroristái nem fognak felülkerekedni. Megmentjük az amerikaiakat. Kimenekítjük afgán szövetségeseinket. És a küldetésünk folytatódik. Amerikát nem fogják megfélemlíteni” – tette hozzá Biden.
Az elnök szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a repülőtéri támadás végrehajtásában a tálibok és az Iszlám Állam összejátszottak volna.
MTI
[type] => post [excerpt] => A legalább tucatnyi amerikai életet követelő halálos támadás nem változtat az evakuációs terveken, az Egyesült Államok a hónap végéig kivonja csapatait Afganisztánból - mondta helyi idő szerint csütörtök délután a Fehér Házban Joe Biden amerikai e... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1630061700 [modified] => 1630053496 ) [title] => Biden: a halálos támadás nem változtat az evakuációs terveken [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29106&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 29106 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 29107 [image] => Array ( [id] => 29107 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg [original_lng] => 49397 [original_w] => 681 [original_h] => 383 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg [width] => 681 [height] => 383 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg [width] => 681 [height] => 383 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg [width] => 681 [height] => 383 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg [width] => 681 [height] => 383 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-6.jpg [width] => 681 [height] => 383 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1630042696:10 [_thumbnail_id] => 29107 [_edit_last] => 10 [views_count] => 2689 [_oembed_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] => [_oembed_time_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] => 1632614473 [_algolia_sync] => 508035569000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2088 [1] => 37723 ) [tags_name] => Array ( [0] => Afganisztán [1] => afganisztáni kivonulás ) ) [2] => Array ( [id] => 29056 [content] =>
Törökország megkezdte katonáinak kivonását Afganisztánból – jelentette be szerdán a török védelmi minisztérium. Egyelőre „óvatos optimizmussal” fogadják az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetők üzeneteit – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Ankara a közelmúltban többször jelezte, hogy „amíg az afgán nép akarja”, a török csapatok készek továbbra is ellátni az afgán főváros, Kabul repülőterének üzemeltetését. A minisztérium a közleményében később azt írta, hogy több egyeztetés, valamint a jelen helyzet és körülmények felülvizsgálata után döntöttek a kivonulás mellett.
A NATO-tag Törökország katonái 2002 óta teljesítettek szolgálatot az ázsiai országban, ahol a legutóbbi időkben mintegy 500-600-an tartózkodtak.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán a kelet-törökországi Ahlatban nagykövetek előtt azt mondta, hogy egyelőre „óvatos optimizmussal” fogadják az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetők üzeneteit. Nem a tálibok szavai, hanem a tettei határozzák majd meg az afganisztáni folyamatok alakulását – hangsúlyozta egyúttal a török államfő.
Erdogan a múlt héten már jelezte, hogy országa kész együttműködni a tálib vezetéssel.
Az Afganisztán ügyében folytatott koordináció erősítéséről állapodott meg Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte a TASZSZ hírügynökség, a kínai központi televízióra hivatkozva. A kabuli orosz nagykövetség mintegy ezer embernek engedélyezte a beutazást.
Hszi Csin-ping elmondta: az afgán hatóságoknak el kell határolódniuk az összes terrorszervezettől. A kínai fél jelezte, hogy Afganisztán kérdésében kész felélénkíteni a párbeszédet Oroszországgal és más országokkal, amibe Putyin beleegyezett – írja az MTI moszkvai tudósítója.
A Kreml sajtószolgálata szerint a felek „a hagyományos baráti, bizalmas” légkörben megtartott megbeszélés során kifejezték készségüket az Afganisztán területéről kiinduló terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítéseik fokozására. Hangoztatták annak fontosságát, hogy az országban mielőbb megteremtsék a békét, és megakadályozzák a környező régiók destabilizálódását, a Sanghaji Együttműködési Szervezet potenciáljának maximális igénybe vételével.
Afganisztánban nagyon erős a terrorfenyegetés az Iszlám Állam terrorszervezet jelenléte miatt – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában újságíróknak. Kifejezte aggodalmát a nyugati országok állampolgárainak kimenekítése, illetve a gyorsan közeledő augusztus 31-i határidő miatt; Moszkva figyelemmel követi az eseményeket.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, négy katonai szállítógépe szállt fel Kabulból, hogy fedélzetén több mint ötszáz orosz, fehérorosz, kirgiz, tádzsik, üzbég és ukrán állampolgárt menekítsen ki Afganisztánból. Az evakuáltak ellátására az Oroszországba visszaindult gépek fedélzetén katonaorvosok és ápolók, valamint orvosi felszerelés, gyógyszer, víz és élelmiszer is volt.
Gulam Mohammad Dzsalal, az Oroszországi Afgán Diaszpóraközpont vezetője az Interfaxnak kijelentette, hogy a kabuli orosz nagykövetség mintegy ezer embernek – afgán származású orosz állampolgároknak, orosz egyetemek hallgatóinak, valamint lakhatási és munkavállalási engedéllyel rendelkező személyeknek – engedélyezte a beutazást.
Alekszandr Mihejev, az orosz haditechnika külföldi eladására szakosodott Roszoboronekszport vállalat vezetője szerint több mint száz Mi-17-es helikopter kerülhetett a tálibok kezére. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek a gépek szakszerű karbantartás és javítás nélkül rövid időn belül üzemképtelenné válnak.
Putyin és Hszi emellett megállapodott a kétoldalú külügyi kapcsolatok és koordináció felélénkítésében. A két elnök kitért arra, hogy idén lesz a 20. évfordulója az orosz-kínai jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának. Megelégedettségüknek adtak hangot a stratégiai partnerség fejlődésével kapcsolatban és kifejezték szándékukat az együttműködés elmélyítésére. Megengedhetetlennek nevezték a második világháború történetének meghamisítására irányuló kísérleteket – sorolta az MTI.
Előre be nem jelentett látogatást tett kedden a kabuli repülőtéren két amerikai kongresszusi képviselő tájékozódni a kaotikus kimenekítési akcióról – közölték névtelenséget kérő amerikai tisztségviselők.
A demokrata párti Seth Moulton és Peter Meijer republikánus párti képviselők a tájékoztatás szerint charter-járattal érkezett és több órát töltött a radikális iszlamista tálibok kezére került Afganisztán fővárosának repülőterén, ahol gőzerővel dolgoznak a külföldiek evakuálásán.
„A Kongresszus tagjaiként kötelességünk felügyelni a kormányzat tevékenységét” – áll a katonákból lett politikusok közös nyilatkozatában. „Titokban hajtottuk végre ezt a látogatást, és csak a távozásunkat követően beszéltünk róla, hogy a lehető legkevésbé veszélyeztessük és zavarjuk meg a helyszínen dolgozó emberek munkáját, és mivel információkat gyűjteni mentünk, nem pedig pózolni” – tették hozzá. A két képviselő szerint azért vállalkoztak az útra, hogy rábírják Joe Biden elnököt arra, hogy hosszabbítsa meg az evakuálási művelet augusztus 31-i határidejét.
„Miután beszéltünk a parancsnokokkal a helyszínen és láttuk az ottani helyzetet, világossá vált számunkra, hogy mivel későn kezdtük az evakuálást, mindegy, mit teszünk, nem tudunk mindenkit kimenekíteni, még szeptember 11-ig sem” – szögezte le Meijer és Moulton.
Meijer, az amerikai hadsereg veteránja, korábban Irakban szolgált, később pedig humanitárius tevékenységet végzett egy civilszervezetnek dolgozva Afganisztánban. Moulton a tengerészgyalogságnál volt, és szintén Irakban szolgált. Az ügyről tudomással bíró két amerikai tisztségviselő szerint az amerikai külügyminisztérium, a Pentagon és a Fehér Ház illetékesei is fel voltak háborodva a történtek miatt, mivel a látogatást nem egyeztették sem a diplomatákkal, sem a kimenekítést lebonyolító katonai parancsnokokkal.
Biden kedden este jelentette be, hogy az Egyesült Államok tartja magát az ütemtervhez és augusztus 31-ig kivonja csapatait. „Jelenleg tartjuk az ütemtervet, hogy végezhessünk augusztus 31-ig. Minél hamarabb végzünk, annál jobb. Minden egyes nappal nő a veszély csapataink számára” – jelentette ki Biden. Egyben megjegyezte, hogy a határidő betartása a tálibok további együttműködésétől is függ.
Az amerikai elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az Iszlám Állam dzsihadistái merényletet követhetnek el a repülőtér ellen, veszélyeztetve katonákat és civileket egyaránt. Beszámolt arról is, hogy az amerikai légierő és szövetségeseik augusztus 14. óta 70 700 embert evakuáltak a dél-ázsiai országból.
„Megkértem a Pentagont és a külügyminisztériumot vészhelyzeti tervek kidolgozására, hogy szükség esetén változtathassunk az ütemterven. Ugyanakkor eltökélt vagyok abban, hogy véghez vigyük feladatunkat” – mondta az amerikai elnök. „Ma mindannyian egyetértettünk abban, hogy legszorosabb partnereinkkel vállvetve ki fogunk állni, hogy megbirkózhassunk a jelen kihívásokkal Afganisztánban” – tette hozzá Biden a hét vezető ipari hatalmat összefogó G7 csoporthoz tartozó országok vezetőinek tanácskozása után.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, John Kirby kedden megerősítette, hogy az amerikai hadsereg néhány száz fővel már csökkentette a kabuli repülőtéren lévő kontingensét. Mint mondta, mindez nem lesz hatással az evakuálás további menetére. Hozzátette, hogy olyan katonákról van szó, akik a többi között karbantartási munkálatokat végeztek, illetve lejárt megbízatásuk a kabuli repülőtéren.
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Millions of people are on the streets of the main Brazilian cities. Demonstrations are in favor of Bolsonaro and the auditable vote. #Brazil#protestspic.twitter.com/wbqJQ1w6AX
Verteidigungsministerin Lambrecht in der #Ukraine. Die Ministerin besichtigte Defensivstellungen in der Region #Odessa und machte sich ein Bild von der aktuellen Lage. pic.twitter.com/j2piILVdmG
— Verteidigungsministerium (@BMVg_Bundeswehr) October 2, 2022
Hosted my ??colleague Christine Lambrecht in the southern ??.Frau Minister brought good news & more tools to strengthen #UAarmy. We had a discussion about current geopolitical and security situation.Minister was glad to talk with our soldiers and see Gepard system on combat duty. pic.twitter.com/IKSMnSyqkR
The White House is making plans for Ukrainian President Volodymyr Zelensky to meet with President Biden in Washington on Wednesday https://t.co/4qBESgNG1s
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Провів виїзну Ставку. Ситуація на фронті, перебіг наших наступальних та оборонних дій, дані розвідки. Як і завжди, пильна увага до забезпечення військ боєприпасами. Результативність використання наявних систем ППО та підсилення повітряного… pic.twitter.com/xA4HHUJvdi
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Afganisztán témája továbbra is aktuális, és számtalan kérdést érint a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok napirendjén. E kérdések egyike pedig minden bizonnyal az afgán menekültek jövőbeli sorsa. Az Európai Unió már elgondolkodott azon, hogyan lehetne segíteni a sérülteknek és a védtelen menekülteknek, akik szó szerint kimenekültek a tálibok karmai közül.
Ez azonban nem ilyen egyszerű, mert a migrációs probléma régóta szakadást okozott az Európai Unióban, és egyike azoknak, amelyek gyakorlatilag két pólusblokkra osztotta az uniós országokat. És ma, ilyen körülmények között, nehéz lesz megoldani.
Ezért logikusnak tűnik az a tény, hogy jelenleg nincs konszenzus az uniós országok között az afgán menekültek kérdésében, jegyezte meg Janez Janša szlovén miniszterelnök minap. „Az uniós országoknak maguknak kell eldönteniük, hogy meg akarják kapni a migránsok új hullámát, vagy sem. Jelenleg (az EP-ben) nincs…konszenzus”, jelentette ki Janša miniszterelnök Twitter üzenetében. Egyben hozzátette, hogy még az Európai Unióban sincs meg a többség az Afganisztánból menekülni kényszerültek befogadását illetően. Egyébként folyó év második felében Szlovénia az Európai Tanács elnöke.
Ennek ellenére a miniszterelnök elmondása szerint Szlovénia kész befogadni a menekülteket. Igaz, Szlovénia külügyminisztere korábban kijelentette, hogy „az EU tagországai közötti tehermegosztás keretén belül az ország kormánya készen áll az unió afgán munkatársai közül 5 menekült befogadására. Ezzel Szlovénia szolidaritását kívánja kifejezni az Európai Unió többi tagországával.
Augusztus 23-án ismertté vált, hogy az EU tagállamai kormányai kijelentették, hogy a tagállamoknak le kell mondaniuk az afgán migránsok kényszer repatriálásáról (hazájukba való visszaküldésről). Ausztria és Görögország azonban nem értett egyet ezzel az állásponttal.
Eközben az Európai Bizottság (EB) szerint Afganisztánban továbbra is rendkívül magas a belföldi áttelepülés. Közel 3 millió afgán lett kényszer áttelepült az országban a múlt év végén, és közel 550 ezer a folyó év elejétől.
Ez a probléma Nagy-Britanniában aggódást váltott ki, ahol szeptember 18-án a Priti Patel, Királyság belügyminisztere bejelentette, hogy Nagy-Britannia készen áll közel 20 ezer afganisztáni menekültet befogadni, és felszólítja az Európai Uniót, hogy kövesse példáját.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy prioritást élveznek a nők és lányok, a vallási és egyéb kisebbségek valamint azok, akik szembesültek a radikális tálib mozgalom „elnyomásával”.
Augusztus 17-én pedig Joe Biden amerikai elnök 500 millió dollár elkülönítését hagyta jóvá az afganisztáni menekültek megsegítésére. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár viszont arra szólította fel a világ országait, hogy fogadjon be afgán menekülteket, és tartózkodjon a deportálástól. Egyben kiemelte, hogy az Afganisztánban kialakult helyzet miatt emberek százezrei kényszerültek elhagyni otthonukat.
