Kanada kiterjesztette az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz állampolgárok és szervezetek elleni gazdasági szankciókat. A kanadai kormány bejelentette, hogy két magánszemély és hat jogi személy, akik elősegítették az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyverkereskedelmet, korlátozás alá esnek.
„A szankcionált személyek olyan orosz vállalatok vezetői, amelyek szorosan kapcsolódnak az orosz hadsereghez, és részt vesznek fegyverek Észak-Koreából Oroszországba történő szállításában. A hat szervezet orosz hajózási társaság, amely fegyverek szállításában vett részt Észak-Koreából Oroszországba. Dokumentált bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy ezeket a fegyvereket a Kreml arra használta, hogy agressziós háborút vívjon Ukrajna ellen 2023-ban és 2024-ben” – közölte a kanadai kormány sajtószolgálata.
[type] => post
[excerpt] => Kanada kiterjesztette az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz állampolgárok és szervezetek elleni gazdasági szankciókat. A kanadai kormány bejelentette, hogy két magánszemély és hat jogi személy, akik elősegítették az Oroszország és Észak-Kor...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716559920
[modified] => 1716502159
)
[title] => Kanada szankciókat vezetett be az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyverkereskedelemben érintettekkel szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113929&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113929
[uk] => 113691
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113692
[image] => Array
(
[id] => 113692
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/03-19-690x398-1.jpg
[original_lng] => 51503
[original_w] => 690
[original_h] => 398
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/03-19-690x398-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/03-19-690x398-1-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/03-19-690x398-1.jpg
[width] => 690
[height] => 398
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/03-19-690x398-1.jpg
[width] => 690
[height] => 398
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/03-19-690x398-1.jpg
[width] => 690
[height] => 398
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/03-19-690x398-1.jpg
[width] => 690
[height] => 398
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/03-19-690x398-1.jpg
[width] => 690
[height] => 398
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716491360:5
[_thumbnail_id] => 113692
[_edit_last] => 5
[views_count] => 809
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2267
[1] => 583
[2] => 124
[3] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Észak-Korea
[1] => Kanada
[2] => Oroszország
[3] => szankciók
)
)
[1] => Array
(
[id] => 113335
[content] =>
Az Oroszországi Föderáció kiképzőközpontot hozott létre Managuában, hogy speciális tanfolyamokat tartson a nicaraguai nemzeti rendőrség számára a Daniel Ortega rezsimje által felhasználható biztonsági erők kiképzésére.
Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be az orosz belügyminisztérium Nicaragua fővárosában található kiképzőközpontja ellen. Erről az amerikai pénzügyminisztérium sajtószolgálata számolt be.
A szankciók állítólag a nicaraguai Daniel Ortega-rezsim ellen irányulnak, és annak tevékenységére, mely által manipulálják az aranybányászati ágazatot, és profitálnak a korrupt műveletekből.
Az orosz katonaság már lőtt ki Észak-Koreából származó rakétát ukrán célpontokra. Az Egyesült Államok szerint Oroszország egyre jobban rászorul Észak-Korea hadi támogatására.
Az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéssel sújtott több orosz illetőségű vállalkozást és magánszemélyt csütörtökön az orosz és észak-koreai fegyverkereskedelem elősegítése miatt. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a szankciók olyan oroszországi székhelyű szereplőket érintenek, akik részt vettek katonai felszerelések és alkatrészek szállításában a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Oroszország között, ezzel megsértve az ENSZ Észak-Koreára vonatkozó fegyverembargóját.
Az amerikai álláspont szerint Oroszország egyre nagyobb mértékben rászorul az Észak-Koreából származó hadianyagra az ukrajnai háborújához, az orosz katonaság pedig már több tucat észak-koreai ballisztikus rakétát lőtt ki ukrajnai célpontokra.
A csütörtökön hozott újabb büntetőintézkedések építenek az orosz és észak-koreai katonai kapcsolatok erősítése nyomán hozott korábbi amerikai szankciókra, amelyek megnehezítik a büntetés alá vont vállalkozások és magánszemélyek üzleti tevékenységét.
A legújabb, immár 14. szankciós csomagjával az Európai Unió megtiltaná, hogy pártok, háttérszervezetek, politikai agytrösztök és más csoportok orosz eredetű pénzt fogadjanak el. Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak az ehhez szükséges lépésekről is meg kellene állapodniuk. A szankciós csomag nem csupán az európai politikai szervezeteket vágná el az orosz finanszírozástól, de megtiltaná az orosz hélium importját, és szigorítaná a mangánércek és más ritkaföldfémek exportkorlátozásait is.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn aláírta az orosz nukleáris fűtőanyag importjának tilalmáról szóló, a parlament mindkét háza által megszavazott törvényt – közölte a washingtoni Fehér Ház.
Az atomerőművek számára szükséges dúsított urán importtilalma mintegy 90 nap múlva lép életbe, bár 2027-ig lehetővé teszi, hogy az energiaügyi minisztérium felmentést adjon ellátási problémák esetén.
Oroszország a világ első számú dúsítotturán-szállítója, és az amerikai atomerőművek által felhasznált dúsított urán mintegy 24 százaléka származik Oroszországból.
A törvény emellett felszabadítja a korábbi jogszabályokban az amerikai uránfűtőanyag-ipar kiépítésére elkülönített mintegy 2,7 milliárd dollárnyi finanszírozást.
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozatában közölte: „Biden elnök ma olyan történelmi jelentőségű intézkedéssorozatot írt alá, amely megerősíti nemzetünk energia- és gazdasági biztonságát azáltal, hogy csökkenti és végül megszünteti az Oroszországtól való függőségünket a polgári célú atomenergia terén.”
Sullivan szerint a törvény „valóra váltja a szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen kitűzött többoldalú célokat”, beleértve a tavaly decemberben Kanadával, Franciaországgal, Japánnal és az Egyesült Királysággal közösen tett ígéretet, hogy együttesen 4,2 milliárd dollárt fektetnek be az urándúsítási és -átalakítási kapacitás bővítésébe.
Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete szerint az amerikai döntés sokkot okoz a globális gazdasági kapcsolatokban, de nem hozza meg a kívánt eredményeket.
„Az urántermékek exportőrei és importőrei közötti kényes egyensúly megbomlik” – idézte Antonovot a washingtoni orosz nagykövetség a Telegram üzenetküldő csatornáján közzétett bejegyzésében. „Az élet megerősítette, hogy az orosz gazdaság készen áll bármilyen kihívásra, és gyorsan reagál a felmerülő nehézségekre, sőt még hasznot is húz a helyzetből. Ezúttal is így lesz” – írta a diplomáciai képviselet.
A The Washington Post című lap szerint az amerikai atomerőművek évi egymilliárd dollárért vásárolnak dúsított urániumot a Roszatom orosz atomenergia-ipari konglomerátumtól.
Az Európai Unió a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályát kiterjesztette a rakétákra is, amiért Irán folytatódó katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához és ilyen eszközöket ad el fegyveres csoportoknak a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy mostantól szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt – írta közleményében az uniós tanács.
A továbbiakban tilos lesz továbbá a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele az EU-ból Iránba – tették hozzá. Az indoklásban megjegyezték, az intézkedést az Izrael ellen 2024. április 13-án elkövetett iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul hozta meg az Európai Unió.
Az EU 2023. október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én további két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az „Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben”. A listán jelenleg 26 ember és hat szervezet szerepel.
A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki.
Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.
Zsarolóvírussal dolgozó orosz hackercsoport vezetője ellen jelentett be szankciókat kedden a brit kormány.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a LockBit nevű csoportról van szó. A büntetőintézkedéseket Dmitrij Horosjev, a csoport adminisztrátora és szoftverfejlesztője ellen léptették életbe.
A tárca ismertetése szerint hasonló szankciókat hozott Horosjev ellen az amerikai és az ausztrál kormány is.
A brit külügyminisztérium hangsúlyozta: a LockBit követte el a tavaly világszerte végrehajtott zsarolóvírusos támadások negyedét, és több mint egymilliárd dollárt zsarolt ki a támadások áldozataitól.
A csoport kétszáznál több brit vállalat és közösségi intézmény – köztük kórházak és iskolák – ellen is zsarolóvírusos kibertámadást hajtott végre.
A brit Országos Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) azonban beszivárgott a LockBit hálózati rendszereibe és átvette az ellenőrzést a csoport működése felett, megbénítva gyakorlatilag az egész bűnszövetkezet tevékenységét – áll a londoni külügyi tájékoztatásban.
A LockBit az elmúlt két hónapban megpróbálta újjáépíteni hálózatát, de az NCA megítélése szerint ez csak korlátozott mértékben sikerült, és a szerveződés jelentette globális fenyegetés komoly mértékben csökkent – hangsúlyozza keddi ismertetésében a brit külügyminisztérium.
A tárca szerint a brit kormány Horosjevet vagyonzárlattal és beutazási tilalommal sújtotta.
A szankciócsomag a hivatalos ismertetés alapján megtiltja pénzügyi szolgáltatások nyújtását a LockBit érintett vezetője számára a brit pénzügyi rendszeren keresztül, a beutazási tilalom pedig azt jelenti, hogy kötelező megtagadni tőle a nagy-britanniai belépési és tartózkodási engedélyt.
A kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztésére válaszul Izrael felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vezessenek be szankciókat Törökországgal szemben, számolt bea Financial Times az izraeli külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Megjegyezték, hogy az izraeli külügyminisztérium intézkedéseket fog hozni a megszállt palesztin területekre irányuló török import csökkentésére, és nemzetközi fórumokon szankciókat követel Törökországgal szemben a hatályban lévő kereskedelmi megállapodások megsértése miatt.
Emellett közölték, a kormány segítséget nyújt az érintett izraeli export- és importszektoroknak.
„Erdogan egy diktátor, aki arról álmodik, hogy szultán legyen, a Hamasznak dolgozik, megszegi a megállapodásokat és ártani akar Izraelnek, de valójában árt a palesztinoknak, akiknek úgy tesz, mintha segítene” – mondta Israel Katz, Izrael külügyminisztere.
A tárca vezetője hozzátette, hogy a török gazdaság az izraelinél sokkal többet szenved majd az országok közötti kereskedelmi mérleg miatt.
A brit külügyminisztérium szerint a szankcionált csoportok és személyek sokat tesznek az erőszak szításáért. A telepesek Ciszjordániában támadnak palesztinokra.
Szankciókat vezetett be két izraeli szélsőséges csoport és négy személy ellen Nagy-Britannia, mivel véleményük szerint ők a felelősek a Ciszjordániában elszabaduló erőszakért.
A brit külügyminisztérium szerint a Hilltop Youth és a Lehava csoport támogatta, szította és hirdette is az erőszakot a ciszjordániai palesztin közösségek ellen – jelenti a The Guardian.
A közlemény szerint a szankcionált négy személy emberi jogsértésekért felel a térségben. Köztük van az erőszakos telepescsoportok kiképzését segítő Noam Federman és Elisa Jered, aki vallási alapon igazolta a palesztinok megölését.
Ciszjordániában már a Hamász október 7-i támadása előtt is szaporodtak az erőszakos cselekmények, ám a gázai háború óta azok még gyakoribbak lettek.
David Cameron brit külügyminiszter szerint a szélsőséges telepesek aláássák a biztonságot és stabilitást a régióban és a béke lehetőségét is. Ezért felszólította az izraeli hatóságokat, hogy lépjenek fel a felelősökkel szemben. Nagy-Britannia már februárban is szankcionált négy szélsőséges izraelit a ciszjordániai erőszak miatt, de hasonló intézkedéseket az Egyesült Államok és az Európai Unió is vezetett be.
Csütörtökön az iráni külügyminisztérium szankciókat jelentett be több amerikai és brit állampolgár, valamint vállalat ellen. Az indoklás szerint ezen szankciókat Izrael támogatása miatt hozták létre a gázai háborúban.
A büntetőintézkedések a hét amerikai – köztük Bryan Fenton, az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságának vezetője, Brad Cooper altengernagy, az amerikai haditengerészet közel-keleti műveleteinek volt parancsnoka – mellett több britet, köztük Grant Shapps védelmi minisztert érintik.
A szankcionált vállalatok között van a Lockheed Martin fegyvergyártó, a Chevron energiaipari vállalat, továbbá a nagy-britanniai telephelyekkel is rendelkező Elbit Systems nevű izraeli haditechnikai konglomerátum is. Irán és Izrael között az évtizedek óta pattanásig feszült viszony tovább súlyosbodott a gázai háború tavaly októberi kirobbanása óta.
Irán április közepén drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen, melyet megtorlásnak nevezett arra a, halálos áldozatokkal is járó légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Csütörtökön az iráni külügyminisztérium szankciókat jelentett be több amerikai és brit állampolgár, valamint vállalat ellen. Az indoklás szerint ezen szankciókat Izrael támogatása miatt hozták létre a gázai háborúban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714687200
[modified] => 1714664510
)
[title] => Most Irán jelentette be szankcióit amerikai és brit állampolgárok, valamint cégek ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111757&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111757
[uk] => 111835
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 104670
[image] => Array
(
[id] => 104670
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387.jpg
[original_lng] => 503697
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714726182:2
[_thumbnail_id] => 104670
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1141
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 581
[1] => 2498
[2] => 192
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Irán
[1] => Nagy-Britannia
[2] => szankciók
[3] => USA
)
)
[9] => Array
(
[id] => 111707
[content] =>
Május 1-jén az Egyesült Államok további oroszellenes szankciókat vezetett be magánszemélyek és szervezetek ellen. Az egyik legnagyobb légitársaság, a Pobeda is korlátozások alá került – számolt be az rbc.ua az amerikai pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva, írja az Index.
Mint a pénzügyminisztérium honlapján megjegyezték, a korlátozásokat nemcsak a Pobeda ellen vezették be, hanem a katonai-ipari komplexum vállalatai vonatkozásában is. Konkrétan a következőkről van szó:
Ural autógyár,
Brjanszki autógyár,
Proton gyár,
Az orosz védelmi minisztérium 48. kutatóintézete,
Tomszk elektrotechnikai üzem,
Az orosz magánszemélyek és szervezetek mellett a korlátozások törökországi, kínai, szlovákiai, belga és kirgizisztáni cégeket is célba vettek, mivel ezek segíthetnek Oroszországnak kijátszani a nyugati szankciókat.
Az amerikai pénzügyminisztérium hangsúlyozza, hogy az ilyen szankciók célja, hogy korlátozzák a Kreml bevételeit és az oroszok hozzáférését az Ukrajna elleni háború folytatásához szükséges árukhoz.
Emlékeztetnek arra, hogy Oroszország minden lehetséges módon megpróbálja kijátszani a nyugati országok által ellene bevezetett szankciókat, és ebben számos állam segíti.
