Horvátországban a parlamenti többséget alkotó pártok javaslatára május 18-i hatállyal hétfőn feloszlatta magát a parlament, és várhatóan júniusban vagy júliusban előrehozott parlamenti választásokat tartanak, írja az MTI-re hivatkozva az index.hu.
A 151 fős nemzetgyűlés hétfői ülésén 105 támogató és 9 ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett döntött saját feloszlatásáról.
A kormány mandátuma az eredeti menetrend szerint október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani. Ezt hozta most előre az Andrej Plenkovic kormányfő vezette konzervatív-liberális koalíciós kabinet a nyár elejére.
Az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától kezdve legalább harminc és legfeljebb hatvan napnak kell eltelnie az új választások kiírásáig.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Az ellenzéki képviselők rátámadtak Chan Kin-port, az újonnan kijelölt házelnök testőreire.
A South China Morning Post című hongkongi lap felidézte, a város kormányzatának oldalán álló Chan Kin-port három napja jelölték ki a házelnöki posztra, miután elődje, a demokratapárti Dennis Kwok hónapok óta elhúzta a házelnök választást. Kwokot azzal vádolták, hogy politikai célból, szándékosan igyekszik elodázni a választást, hogy ezzel gátolja olyan törvények elfogadását, amelyekkel az ellenzék nem ért egyet.
Chan végül felfüggesztette a hétfői ülést, miután néhány képviselő megsebesült a dulakodásban, de egy csoport – köztük Kwokkal, – még felmutatott egy transzparenst, amelyen az a felirat volt olvasható, hoghy a KKP (Kínai Kommunista Párt) letiporja a hongkongi törvényhozást.
Tizennégy ellenzéki képviselőt kivezettek, az ülés a dulakodás után fél órával folytatódott.
Parlamenti képviselők dulakodtak a szerbiai parlament épülete előtt pénteken, a szélsőjobboldal vezetője letépte az egyik kormánypárt vezetőjének a zakóját, és lökdöste az egészségügyi minisztert.
Az ellenzéki, szélsőjobboldali Dveri nevű párt elnöke, Bosko Obradovic, valamint a párt néhány tagja és szimpatizánsa elállta a parlament bejáratát a pénteki ülés előtt, és nem akarta beengedni a képviselőket az épületbe. A tiltakozók „Le a kormánnyal!”, „A koronavírus a választásoktól függ?”, és „Ünnepelni nem lehet, de választásokat tartani igen” feliratú táblákkal, sípszóval, valamint „Az elnök elárulta Koszovót” felkiáltásokkal tüntettek a parlament előtt.
Bosko Obradovic, a parlament ülésére érkező Zlatibor Loncar egészségügyi minisztert azzal fenyegette, hogy „börtönbe fog kerülni”.
„Nyolc éve megszegik az alkotmányt, tönkreteszik az állami szerveket, minden lehetséges módon manipulálják, megalázzák és sértegetik ezt a népet és az államot. Elvették az életünket, a szabadságunkat, a pénzünket, az intézményeinket, tönkretettek mindent normalitást az államban. Azért tiltakozunk, mert nem akarjuk ezt tovább tűrni” – mondta a szélsőjobboldali parlamenti párt vezetője miután letépte az ülésre érkező Népi Parasztpárt elnökének, Marijan Risticevicnek a zakóját.
Bosko Obradovicot egyébként szerdán eltávolították a parlament üléséről, mert sípot fújva akadályozta a képviselők munkáját. A döntés értelmében a politikus a képviselőház épületébe ugyan beléphet, ám a tavaszi ülésszak végéig nem vehet részt a törvényhozás munkájában.
A politikus korábban arról beszélt, hogy a szükségállapotot a kormányzó Szerb Haladó Párt és elnöke, Aleksandar Vucic államfő saját érdekei szerint használja, és a koronavírus-járvánnyal összefüggő döntések mögött politikai motiváció áll. Mint mondta, az 53 napos szükségállapot megszüntetését sem a járvány lecsengése, hanem a júniusra tervezett választások kampánya indokolta.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Megszavazta a Legfelső Tanács csütörtöki soron kívüli ülésén az egészségügyi és orvostudományi intézmények munkatársainak állami biztosításáról szóló törvényt, amelynek értelmében anyagi kárpótlásban részesülnek a koronavírus miatt megrokkant egészségügyi dolgozók vagy haláluk esetén a családjaik – adta hírül a 112.ua hírportál.
A tudósítás szerint a törvény, amelynek elfogadása mellett 340 képviselő szavazott, anyagi kárpótlást ír elő azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akiket a koronavírusos megbetegedésüktől számított egy éven belül rokkanttá nyilvánítanak, azzal a feltétellel, hogy a betegségük a fokozott fertőzési kockázattal járó foglalkozási kötelezettségük teljesítésével kapcsolatos. A kárpótlás összege a rokkantság kategóriájától és a szakmai munkaképesség csökkenésének fokától függően változik, de nem lehet kevesebb 630 600 hrivnyánál, elhalálozás esetén pedig 1 millió 576 500 hrivnyát tesz ki.
A jogszabály értelmében a biztosítási kárpótlás kifizetésének megállapítása és folyósítása a jogosultság megállapításának napját követő egy hónapon belül történik. Az egészségügyi dolgozó elhalálozása esetén a biztosítási összeg kifizetése egy összegben vagy részletekben történhet a családtagoknak, szülőknek és eltartottaknak a jogosultság megállapításának napjától számított egy hónapon belül.
Az egészségügyi dolgozó koronavírusos fertőzés miatti halála esetén hatályban lévő karantén vagy korlátozó intézkedések idején, amelyek a koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozását célozzák, az ilyen egészségügyi munkatársak egyenlőeknek minősülnek azokkal a szolgálatot teljesítő katonákkal, akik sebesülés, légnyomás okozta sérülés, csonkulás, katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos betegség következtében haltak meg.
Hasonló kárpótlásban részesülnek a felső tagozatos – 5., 6. évfolyamos – orvostanhallgatók és rezidensek, akiket az állami és kommunális egészségügyi intézmények szerződéses alapon vonnak be a koronavírus-betegség elleni tevékenységbe.
A parlamenti képviselők számának csökkentése lehetővé teszi a választópolgárok számára, hogy olyan hatalmat válasszon, amely nem fogja becsapni – jelentette ki Jurij Bojko ellenzéki politikus annak kapcsán, hogy a Legfelső Tanács kedden első olvasatban megszavazta a parlamenti képviselők számának csökkentését 450-ről 300-ra, tájékoztatott a 112.ua hírportál.
Bojko, az Ellenzéki platform–Az Életért párt társelnöke kifejtette, az arányos választási rendszer bevezetése véget kell, hogy vessen a politikai korrupciónak, amibe a többségi voksolási szisztéma torkollott. Ma az a helyzet – folytatta –, hogy a hatalom intézkedéseinek következtében, beleértve a jelenlegit is, az elszegényedett emberek kényszerből bármilyen képviselőjelöltet támogatnak, aki anyagi támogatást ígér. Ez egyenes út a politikai korrupcióhoz, ami nem a választók, hanem a hatalom hibája – mondta.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a mostani hatalomnak el kell tűnnie a süllyesztőben, mert becsapta a népet. Az életszínvonal javítását, a tarifák csökkentését és a béke megteremtését ígérte, de nem ezt nem teljesítette – tette hozzá, megjegyezve, hogy a képviselők számának csökkentését célzó törvénytervezet közelebb visz a hatalomváltáshoz. „A pártunk a törvény elfogadása mellett van, hogy az ukránok olyan új hatalmat választhassanak maguknak, amelyik nem fogja becsapni őket” – hangoztatta Jurij Bojko.
Határozattervezetet nyújtott be a Legfelső Tanácsnak az Ellenzéki Platform–Az életért párt, amelyben a teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény elfogadására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezését indítványozza arra hivatkozva, hogy a tanügyi jogszabály sérti az alkotmányt, és a házszabályt megszegve fogadták el – adta hírül csütörtökön a strana.ua hírportál.
A parlament honlapján csütörtökön megjelent, Natalija Korolevszka és Mihajlo Papiev képviselők által jegyzett tervezet indokolási része felrója, hogy a január 16-én elfogadott középoktatási törvény sérti az alkotmány 10., 11., 22., 24. és 53. cikkelyét. Jelenlegi formában történő hatályba lépése esetén megkülönböztetés érné Ukrajna orosz nyelvű lakosságát – mutattak rá törvényhozók.
A képviselők szerint a törvény elfogadásáról szóló szavazás is alkotmányt és házszabályt sértett, mivel az alaptörvény kimondja, hogy második vagy harmadik olvasat előtt a jogszabály szövegét és a hozzá tartozó dokumentumokat legalább tíz nappal a voksolás előtt a képviselők rendelkezésére kell bocsátani, de a honatyák a középoktatási törvény szövegét és a kísérő okmányokat csak január 14-én kapták meg.
Amíg a parlament nem vizsgálja meg a benyújtott határozattervezetet, a házelnök nem írhatja alá a középoktatási törvényt, és nem továbbíthatja az államfőnek sem aláírásra. A Legfelső Tanács legközelebbi plenáris ülése február 4-én lesz.
Az államnyelv magas szintű oktatása és az anyanyelvi oktatás fenntartása szerintünk egymással összeegyeztethető célkitűzés Kárpátalján. Erre tettünk ma javaslatot Kijevben.
Уряди України та Угорщини відновлять економічну співпрацю після семирічної перерви ?Уже в березні у Будапешті Спільна міжурядова українсько-угорська комісія з питань економічного співробітництва розгляне конкретні проєкти співпраці. Це – результат зустрічі співголів комісії Віцепрем’єра Dmytro Kuleba та Міністра зовнішньої економіки і закордонних справ Угорщини Петера Сійярто.“Разом з угорськими колегами ми поділяємо спільну мету, щоб стосунки між Україною та Угорщиною були зразковими і щоб український регіон Закарпаття став історією успіху завдяки спільним зусиллям урядів України та Угорщини”, – сказав Дмитро Кулеба.Більше деталей і прямої мови – у відео? і в релізі https://bit.ly/2S4tteyUkrajna Magyarországi Nagykövetsége / Embassy of Ukraine to Hungary Посольство Угорщини, Київ / Magyarország Nagykövetsége, Kijev Міністерство закордонних справ України / MFA of Ukraine
A Legfelső Tanács csütörtökön 327 szavazattal elfogadta a teljes általános középfokú oktatásról szóló törvényt, amely megteremti a jogi alapot az általános középfokú oktatás rendszerének az oktatás és oktatási tevékenység minőségét javítani hivatott reformjához – adta hírül az unn.com.ua hírportál.
Az oktatási minisztérium honlapjának tájékoztatása szerint a teljes általános középfokú oktatásról szóló törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezése az ukrán nyelv iskolai oktatásának három modelljét irányozza elő. Az első modell az úgynevezett „tősgyökeres népek”, elsősorban a krími tatárok esetében lehetővé teszi az anyanyelven történő oktatást az 1. osztálytól a 11. (12.) osztályig, „az ukrán nyelv alapos tanulása mellett”.
A második modell azokra a nemzeti kisebbségekre vonatkozik, amelyeknek a nyelveit az Európai Unióban beszélik. A nyelvcsoporttól és a nyelvi környezettől függően a modell alkalmazása különböző lehet, de alapjában véve az elemi iskolában az oktatás – az államnyelv tanulása mellett – anyanyelven történik. Az 5. osztályban éves szinten a tanítási idő legalább 20 százalékában az oktatásnak ukrán nyelven kell folynia arányának fokozatos növelésével, hogy a 9. osztályban a tantárgyak legalább 40 százalékának oktatása már államnyelven történjen. A nemzetiségi iskolák középiskolai osztályaiban az oktatásnak legalább 60 százalékban ukránul kell folynia.
A harmadik modell az „ukrán nyelvcsaládhoz” tartozó kisebbségek, közte az oroszok oktatási nyelvét szabályozza. E szerint az elemi iskolai oktatás anyanyelven történik, míg az 5. osztálytól felfelé a tanítási idő legalább 80 százalékában az ukrán lesz az oktatás nyelve.
December 26-án csütörtökön, két hónappal az előrehozott választások után, megalakult a koszovói parlament, házelnöknek az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) képviselőjét, Glauk Konjufcát választották meg.
A parlament öt alelnöke közül az egyik a szerb kisebbség soraiból került ki. Az ülés – amelyen a képviselők letették esküjüket – koalíciós megállapodás nélkül kezdődött meg, és a házelnök megválasztása után sem lehet tudni, hogy meglesz-e bármelyik pártnak is a kormányalakításhoz szükséges többsége.
Az alkotmány értelmében az államfő most felkéri a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetőjét a kormányalakításra. A megbízott politikusnak 15 napja lesz arra, hogy bemutassa kormányát, és azt a képviselőház el is fogadja. Amennyiben nem sikerül, az államfő mást bíz meg kormányalakítással. Utóbbi jelölt sikertelensége esetén pedig ismét előrehozott választást kell kiírni.
Az október 6-i voksolást az Albin Kurti vezette eddigi ellenzéki, ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg, és a 120 tagú törvényhozásban 29 helyet szerzett. A második helyen pedig az eddig szintén ellenzéki, Isa Mustafa vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) végzett 28 mandátummal.
A két párt már az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, megállapodás azonban azóta sem született. Mindkét fél azt szeretné, hogy az övé legyen a köztársasági elnöki szék miután 2021-ben lejár Hashim Thaci államfő megbízatási ideje.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
A honatyák a parlament agrárbizottságának szerdai ülésén estek egymásnak. Az ökölcsatában az Életért Ellenzéki Platform, a Batykivscsina és a Nép Szolgája képviselői vettek részt, a dulakodás miatt 15 perces szünetet rendeltek el.
Az agrár- és földpolitikával foglalkozó bizottság december 18-i ülésén, a földpiacról szóló törvénytervezet megvitatása során tört ki verekedés a bizottsági tagok között. A dulakodást az váltotta ki, hogy a Életért Ellenzéki Platform, a Batykivscsina képviselői „szégyen” bekiabálásokkal zavarták meg az ülést és blokkolták az elnöki széket. Az ezt követő ütésváltásban Ilja Kiva, az Életért platform, Vadim Ivcsenko, a Batykivscsina és Andrij Motovilovec, a Nép Szolgája képviselője vett részt.
Az ökölcsatát szünettel szakította félbe Mikola Szolszkij, a bizottság elnöke.
Az ellenzéki képviselők azt nehezményezték, hogy túl gyorsan tekintik át törvénytervezet módosításait, továbbá a szavazás menetével sem értettek egyet. Így a törvénytervezethez beérkezett több mint 4000 módosításból mindössze 179-et tekintettek át az ülésen.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
