Válaszokat és kompromisszumokat keresni az aktuális kihívásokra. Ilyen címmel rendezték meg az Ungvári Nemzeti Egyetemen a VI. Nemzetközi Tudományos és Gyakorlati Konferenciát.
A rendezvényen többek között szó esett az új, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrajnai törvényről is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ezt minden esetben megfontoltan kell megvalósítani. Amennyiben nemzetiségi kisebbségekről van szó, akkor először is párbeszédet kell folytatni képviselőikkel. Emellett pedig meg kell vizsgálni a szomszédos országok gyakorlatát is.
A magyar külpolitika egyik mindenkori fókuszában kell lennie a határon túl élő magyar nemzeti közösségek támogatásának – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.
A tárcavezető Kajrat Abdrahmanovot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főmegbízottját fogadta Budapesten, majd ezt követően hangsúlyozta, hogy a kormány a határon túli magyarokra erőforrásként tekint, kapocsként Magyarország és a szomszédos államok között – áll a tárca közleményében.
Kiemelte, hogy bár a nemzetközi jog több ponton rögzíti a nemzeti kisebbségek jogait, sajnos, ezek a garanciák nem mindig és nem mindenhol érvényesülnek.
Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy Horvátországgal és Szlovéniával igazán súlyos kisebbségügyi kérdések nem voltak, Szerbiával pedig „történelmi léptékben is a legjobb kapcsolatainkat ápoljuk jelenleg, ami az ott élő magyar nemzeti közösség életminőségén is látszik”.
Rámutatott, hogy Szlovákiával és Romániával korábban voltak súlyos konfliktusok, azonban jelentős előre lépések történtek az utóbbi években, ugyanakkor Ukrajnában jelenleg is rendkívül komoly kihívásokkal néz szembe a magyar közösség.
Elmondta, hogy a kormány ott is a megoldásra törekszik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok érvényesülése nem kétoldalú kérdés, hanem nemzetközi jogi ügy.
A miniszter aláhúzta, hogy Magyarország mindent megtett a jószomszédi viszony érdekében, száztíz lélegeztetőgépet küldött Ukrajnába, a kelet-ukrajnai konfliktusban érintett családok 2400 gyerekét üdültette, gazdaságfejlesztési programokat finanszírozott Kárpátalján.
„Ezek után egyértelmű, legitim és jogos elvárásunk, hogy Ukrajna minden tekintetben biztosítsa a magyar nemzeti közösség jogainak érvényesülését” – fogalmazott.
Kajrat Abdrahmanov közölte, hogy az ügyben rendszeres párbeszédet folytat az ukrán hatóságokkal, és a kérdés a jövőben is napirenden marad. Hozzátette, hogy előrelépés jeleit látja, és mindkét felet arra buzdítja, hogy keressék a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, amelyekkel a kárpátaljai magyarok helyzete és a két ország közötti kapcsolat javítható.
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
A Holosz párt meg fogja akadályozni a nyelvtörvény nemzetiségi kisebbségeknek kedvező módosítását a Legfelső Tanácsban, a frakció már a bizottságban, de végső esetben csütörtökön az ülésteremben meggátolja a módosító indítványok elfogadását – adta hírül az rbc.ua hírportál pártforrásra hivatkozva.
A jelentés szerint Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője bejelentette, hogy a Legfelső Tanács csütörtökön, július 15-én második olvasatban tárgyalja az állami költségvetésről szóló törvény módosításához benyújtott indítványokat. Mint jelezte, a törvénymódosítási kezdeményezések között több olyat talált, amelyek elfogadásuk esetén semmissé tennék a nyelvtörvény nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó normáit, közte a filmszakma, oktatás, szolgáltatási és államigazgatási szféra nyelvhasználati szabályait. Ezeket a nyelvtörvényi módosításokat a házszabály megsértésével akarják „átverni” az állami költségvetésre vonatkozó indítványok között – mutatott rá.
A Maksz Buzsanszkij, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője által az állami költségvetés módosításához benyújtott nyelvtörvény-módosító tervezet kivonná a nyelvtörvény hatálya alól a filmek és televíziós sorozatok kötelező ukránosítását, nem írná elő az állami tisztségviselők számára az ukrán nyelv kötelező ismeretét, az oktatásban az őshonos népek mellett megengedné a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek, közte az orosznak a használatát.
Reményteljesnek nevezte az európai parlamenti felszólalásában Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő, hogy Ukrajna keleti határán enyhült a katonai feszültség, majd hozzátette, hogy Magyarország kiáll Ukrajna önállósága és területi egysége mellett.
A kárpátaljai magyar közösség helyzetéről a politikus úgy fogalmazott: Ukrajna tovább szűkíti a nyelvi és oktatási jogokat, képviselőit nem vonják be a döntéshozatalba, vezetőiket megfélemlítik, illetve hátrányos lehet számukra a kettős állampolgárságról szóló döntés is. Magyarország azonban készen áll az előremutató párbeszédre Ukrajnával.
https://youtu.be/n1TYGrlD-xk
[type] => post
[excerpt] => A kárpátaljai magyar közösség helyzetéről a politikus úgy fogalmazott: Ukrajna tovább szűkíti a nyelvi és oktatási jogokat, képviselőit nem vonják be a döntéshozatalba, vezetőiket megfélemlítik, illetve hátrányos lehet számukra a kettős állampolgá...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1619776800
[modified] => 1619769153
)
[title] => Bocskor Andrea a kárpátaljai magyarság mellett szólalt fel az EP-ben (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=22700&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22700
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 22701
[image] => Array
(
[id] => 22701
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor.jpg
[original_lng] => 527631
[original_w] => 1518
[original_h] => 854
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor.jpg
[width] => 1518
[height] => 854
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor.jpg
[width] => 1518
[height] => 854
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/bocskor.jpg
[width] => 1518
[height] => 854
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1619758353:10
[_oembed_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] =>
[_oembed_time_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] => 1619758349
[_thumbnail_id] => 22701
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2533
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_817d4f3197adf47c6819a2836a35eaaf] =>
A román parlamentben ellenzékben politizáló Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, Claudiu Tarziu szenátor egy szerdai sajtótájékoztatón kijelentette: példaértékűnek tartja Magyarország nemzetpolitikáját, és szorgalmazza, hogy pártja lépjen szövetségre a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) az ukrajnai románok és magyarok védelmében.
A rendszerkritikus ellenzéki párt társelnöke a határon túli románok ügyeivel foglalkozó szenátusi bizottság elnöki tisztségét is betölti. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a politikus a sajtótájékoztatón elmondta: a közelmúltban meglátogatta az Ukrajnához tartozó Észak-Bukovina román közösségét, és tolmácsolta a közösség vezetőinek aggodalmát a bukaresti kormányzat felé.
Az ukrajnai román vezetők azt nehezményezték, hogy a román állam nem ad már ösztöndíjat azoknak a diákoknak, akik románul szeretnének tanulni. Megemlítette: az ösztöndíjak kerete nem került be a költségvetési törvénybe, és a parlament elutasította azt a módosító javaslatát, amely előirányozta volna az ösztöndíjakra szánt pénzkeretet. „Magyar barátainknak is van nemzeti kisebbségük Ukrajnában. Az ott élő magyaroknak vannak iskolái, gimnáziumai, magyar egyetemi katedrái, és jelentős támogatást kapnak a kulturális tevékenységeikre. A legkomolyabban gondolok arra, hogy eleget tegyek az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője megkeresésének, és lépjünk szövetségre az ukrajnai magyarok és románok jogainak és szabadságjogainak a védelmében. Van egy nyilvános párbeszédmeghívásunk egy ilyen szövetség megalakítására. Véleményem szerint példaértékű Magyarország törődése a határain túl élő magyar közösségekkel. Ez modellértékű lehet más országok számára is, akik törődnének a határaikon kívüli kisebbségeikkel” – idézte a pártelnököt az Agerpres hírügynökség.
Az AUR általános meglepetést okozott azzal, hogy a rendkívül alacsony részvétel mellett tartott tavaly decemberi parlamenti választásokon a szavazatok mintegy 9,1 százalékát szerezte meg, és a parlament negyedik legerősebb pártjává vált. A párt színében nyert képviselői mandátumot a székelyföldi magyar szimbólumok és feliratok ellen indított pereiről elhíresült Dan Tanasa is. A Bálványos Intézet közelmúltban ismertetett elemzése szerint az AUR az úzvölgyi temetőfoglalás konfliktusát meglovagolva a magyarellenességével vált láthatóvá, de később témát váltott, és az elitellenesség, az értékkonzervativizmus és a gazdasági protekcionizmus témájára összpontosított. Az elmúlt hetekben a járványügyi korlátozások elleni tüntetések élére állt.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Magyarországnak továbbra is ki kell állnia az európai őshonos nemzeti kisebbségek mellett – mondta Pánczél Károly (Fidesz), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke szerdán az MTI-nek, annak kapcsán, hogy az Országgyűlés szerdán kezdi tárgyalni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről szóló határozati javaslatot.
Az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét célzó Minority SafePack aláírásgyűjtése 2017-ben indult az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szervezésében, amelyet a nemzeti összetartozás bizottsága és az Országgyűlés is támogatott.
Pánczél Károly hozzátette: az aláírásgyűjtés 2018 tavaszán sikerrel zárult, a kezdeményezők a szükséges egymillió helyett 1,1 millió érvényes támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze a szükséges hét helyett tizenegy tagállamban. Az Európai Parlament is támogatta a kezdeményezést, de az Európai Bizottság teljes egészében elutasította azt, ezzel pedig semmibe vette az európai polgárok akaratát – fogalmazott a politikus. Hozzátette: a bizottság a döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy foglalkozzon az európai őshonos nemzeti kisebbségek nyelvének, hagyományának, kultúrájának védelmével.
A bizottsági elnök jelezte: az őshonos nemzeti kisebbségek ügye „nem csak magyar ügy”, összesen 50 millióan élnek őshonos nemzeti kisebbségiként valamely uniós tagállamban. Pánczél Károly közlése szerint az Európai Bizottság döntése után szolidaritási mozgalom indult el Európában, ehhez csatlakozna a határozati javaslattal Magyarország is.
A határozati javaslat szerint az Országgyűlés továbbra is kiáll a külhoni magyar közösségek és az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek mellett. Pánczél Károly elmondta azt is, a bizottság egyhangú döntéssel támogatta a határozati javaslatot és reményei szerint a három hét múlva esedékes szavazáson is a legtöbb frakció támogatni fogja azt. A bizottság elnöke szólt arról is, hogy a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága az Európai Unió Bíróságán indított eljárást az Európai Bizottság (EB) elutasító döntése ellen.
Az európai polgári kezdeményezés jogintézménye lehetővé teszi, hogy az Európai Unió állampolgárai közvetlenül felkérjék az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogalkotási javaslatot a hatáskörébe tartozó területen. A polgári kezdeményezést a 27 uniós tagország közül legalább hétből származó, legkevesebb egymillió uniós polgárnak kell aláírásával támogatnia. A hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni az adott országra vonatkozó, minimálisan szükséges számú aláírást.
A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása és az idegengyűlölet hatékony büntetése is szerepel a beiktatásra váró, Florin Citu vezette jobbközép bukaresti kormány programjában, amelyet szerdán tettek közzé a parlament honlapján.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakuló koalíciós kabinet négy évre szóló, 270 oldalas programja kétoldalas külön fejezetet szentel a kisebbségek védelmével kapcsolatos törvényalkotási és kormányzati intézkedéseknek, de a közigazgatási anyanyelv használatra és anyanyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzések átszövik a dokumentum egészét, és számos más ágazati politikánál is megjelennek.Egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatok, formanyomtatványok, űrlapok, szakmai továbbképzések esetében tervezi a kormány az anyanyelv használat bővítését, de a program azt is előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szintjén érvényesíteni kell az – egyébként Románia által is ratifikált – európai nyelvi charta előírásait.
Az identitásmegőrzés intézményes garanciáit egységes keretbe foglaló kisebbségi törvénnyel kapcsolatban a kormányprogram megemlíti, hogy a jogszabály megalkotását az alkotmány is előrevetítette, és a sarkalatos, minősített többséget igénylő jogszabályok kategóriájába sorolta. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét még a Tariceanu-kormány terjesztette 2005-ben a parlament elé, de annak szenátusi elutasítását követően azóta sem került napirendre a jogszabály véglegesítésében illetékes képviselőházban.
A kisebbségek kölcsönös védelmére a külpolitikai fejezetnek a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó szakasza is kitér. Románia az 1996-ban aláírt alapszerződés és a 2002-ben kötött stratégiai partnerség jegyében, „az európai értékek szellemében és a jövő felé fordulva” szándékszik jószomszédi kapcsolatait fejleszteni Magyarországgal, és a kisebbségi vegyesbizottság tevékenységének újraindítását sürgeti.
A külpolitikai fejezetben a gyakorlatias együttműködést, a két ország polgárainak jólétét szolgáló, kölcsönösen előnyös projektek előtérbe helyezését, újabb magyar-román közös kormányülések szervezését szorgalmazzák.
Az új román koalíciós kormányban négy poszton – a védelmi, a külügyi, a mezőgazdasági és a kulturális tárca élén – nem lesz változás, ezekre ugyanis már egy éve tisztségben lévő minisztereit jelölte az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A bukaresti parlament szakbizottságaiban szerdán megkezdődött a Citu-kabinetbe javasolt miniszterjelöltek meghallgatása, délután pedig összeül a két ház együttes ülése, hogy bizalmat szavazzon a kormánynak Románia.
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nemzetpolitikáját összegezve.
Semjén Zsolt emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát, ezért a 2010-es kormányváltáskor nem tatarozni kellett, vagy ráépíteni, hanem előbb eltakarítani a romokat, utána pedig felépíteni egy nemzetpolitikai filozófiát. Úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-ei, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló népszavazásnál „manifeszt nemzetárulással” képes volt miniszterelnökként a saját nemzete ellen kampányolni, amivel egyfajta „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban.
Olyan mély ellenszenv van benne, „mondhatni hungarofóbia”, és olyan idegenség a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot. Nyilván ebben benne volt az egykori SZDSZ „zsigeri hungarofóbiája” is – vélekedett Semjén Zsolt. Elmondta azt is, a korábbi baloldali kormányfő nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ami az egyetemes magyarság legfontosabb tanácskozó testülete, így a magyar-magyar párbeszéd intézményes formája megszakadt. Semjén Zsolt nagy szerencsének nevezte, hogy Szili Katalin akkori parlamenti elnök úgy mentette át a MÁÉRT-et, hogy létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.
Felidézte, a 2010-es választások előtti időszakban megkereste néhány szocialista politikus, hogy konszenzussal hozzanak egy törvényt, amely megadja a külhoni magyaroknak az állampolgárságot, de korlátozott jogokkal. Semjén Zsolt álláspontja azonban az volt, hogy a külhoni magyarok nem „kvázi magyarok”, ezért nekik nem „kvázi állampolgárság”, hanem teljes jogú állampolgárság jár. Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár – hangsúlyozta.
A választásokat követően a Fidesz és a KDNP ezért első lépésként, még a kormány megalakulása előtt kiterjesztette az állampolgárság lehetőségét a szavazati joggal együtt minden magyarra, bárhol él a világban, valamint még abban az évben összehívták a Magyar Állandó Értekezletet.
Semjén Zsolt kiemelte: a nemzetpolitikát először filozófiailag gondolták át, és abból vezették le a konkrét lépéseket. Ennek lényege az, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, amit csak és kizárólag az az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyar a magyarságát, a lengyel a lengyelségét, a horvát a horvátságát. Hangsúlyozta: a mai magyar kormány nemzeti alapon álló politikát folytat, melyben a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is – szögezte le Semjén Zsolt.
Intézkedéseik közé sorolta, hogy az alkotmányban jelezték, hogy Magyarország nem csak felelősséget vállal, de visel is a külhoni magyarokért, valamint az összetartozási törvénnyel és számos más jogszabállyal nyilvánvalóvá tették az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát, ami a történelem viharjai által határokkal van szétszabdalva.
A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik, a legfontosabb az identitás megerősítése. Ezek közé sorolta az erdélyi Sapientia Egyetem vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc főiskola működtetését, ezer óvoda építését vagy tatarozását és több mint háromezer templom felújítását vagy építését is.
Beszélt a magyar iskolába járó külhoni magyar gyermekek támogatásáról, valamint a határtalanul programról is, melynek célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az iskolát, hogy intézményes formában nem volt külhoni magyar környezetben.
Hozzátette: a gazdaság támogatására sem volt soha precedens. Ez jó az ott élő magyaroknak, akiknek a megélhetését segíti – „ha száz évig hátrány volt a határokon túl, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy előny legyen” – de a többségi nemzetnek is munkát, infrastruktúra fejlesztést, forrásokat jelent. Magyarország szempontjából pedig egyfajta gazdasági expanzióként is felfogható – jelentette ki Semjén Zsolt. Azt mondta: minden külhonban befektetett forint legalább 50 fillérnyi GDP-növekedést eredményez a magyar gazdaságnak, és két forint növekedést az adott terület GDP-jében.
Szólt arról is, hogy a kormány támogatja az etnikai alapú magyar pártokat, mert nem mindegy, hogy egy területnek magyar képviselője, polgármestere van-e, hogy a magyar szervezetek benn vannak-e az adott utódállam parlamentjében, vagy szerencsés esetben kormányon vannak-e ezek a pártok az utódállamban.
A honosítást, mint a külhoni támogatáspolitika negyedik pillérét az asszimiláció megállításának lehetőségének, a „Trianonra ma adható reális válasznak” nevezte.
Több mint egymillió-egyszázezer „nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”, teljes jogú állampolgársággal, szavazati joggal – emelte ki Semjén Zsolt. Hozzátette: mindez személyes életcélja is volt. Mivel édesanyja erdélyi, ezért pontosan tudja, mit jelent az, amikor egy évszázadon keresztül „bozgoroznak” egy családot, és kisebbségi sorba kényszerítik az embereket saját szülőföldjükön. Most az állampolgárság megadásával egyfajta történelmi igazságszolgáltatás is történt – vélekedett a miniszterelnök-helyettes.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nem...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1608471048
[modified] => 1608468656
)
[title] => Semjén: a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=16002&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16002
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 16009
[image] => Array
(
[id] => 16009
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[original_lng] => 168242
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1608461456:10
[_thumbnail_id] => 16009
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2619
[_oembed_ac7d066a9858fc6fcee223f47fe98b52] =>
[_oembed_time_ac7d066a9858fc6fcee223f47fe98b52] => 1608463864
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Az Alkotmánybíróságon megkezdődtek a szóbeli meghallgatások a nyelvtörvény alkotmányosságával kapcsolatban. Fegyir Venyiszlavszkij elnöki megbízott beszédében azt javasolta, hogy a Legfelső Tanácsnak el kellene fogadnia egy külön törvényt az orosz és más kisebbségi nyelvek szabályozását illetően.
Venyiszlavszkij elmondása szerint Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvény kizárólag az ukrán nyelv használatának jogi szabályozására vonatkozik. Más nyelvek státusa és szabályozása nem képezi e törvény tárgyát.
Az államfő megbízottja azonban hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij álláspontja az ukrán, mint egyetlen államnyelvről, változatlan marad.
Július 7-én az Ukrán Alkotmánybíróság megkezdte a vizsgálatot a fent említett törvény alkotmányosságával kapcsolatban. A vizsgálatot kérvényező képviselők állítása szerint a nyelvtörvény nem felel meg az Alkotmánynak, továbbá nem szabályozza a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát, egyes jogszabályi rendelkezések pedig „diszkriminálják az oroszul beszélő állampolgárokat”.
Dabis Attila, a tanács külügyi biztosa közölte: az aláírásgyűjtés sikeréhez még több százezer szignó szükséges.
Pesty László közölte: az aláírásgyűjtés célja, hogy a kisebbségek által lakott régiók közvetlenül kaphassanak támogatási forrásokat az Európai Unió költségvetéséből. Annál inkább sürgető a petíció támogatása, mert ha két héten belül nem gyűlik össze hét tagállamból az egymillió szignó, az SZNT hatéves küzdelme válik semmivé – tette hozzá.
A rendszerváltás óta eltelt évtizedek nem hozták meg a remélt pozitív változást a nemzeti kisebbségek életében, a Baszkföldtől a Baltikumig hasonló gondokkal küzdenek a nemzeti régiók.
Ezért indította útjára a petíciót az SZNT, ám a koronavírus-járvány miatt papíron lehetetlenné vált az aláírásgyűjtés, így az online térbe kényszerült – jelezte Pesty László. Ennek az a következménye – folytatta-, hogy két héttel a határidő előtt csupán félmillió szignóval rendelkeznek a kezdeményezők, és ha nem sikerül összegyűjteni az egymilliót
Ha ezek összegyűlnének, akkor az unió remélhetőleg valóban elgondolkodik azon, hogy létre kellene hozni egy olyan rendszert, amely biztosítja az EU területén őshonos nemzeti közösségeinek a megmaradását. Eddig online 318 ezer, papír alapon 200 ezer körüli aláírás gyűlt össze – fűzte hozzá Dabis Attila.
Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló EU-s kohéziós források elosztásánál a régiók nemzeti jellegzetességeire is legyenek tekintettel. Az aláírásgyűjtés tavaly május 7-én indult, és idén május 7-éig egymillió szignó szükséges legalább hét tagállamból ahhoz, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel. A petíció elérhető az irdala.hu weboldalon.
HIMARS have arrived to Ukraine. Thank you to my ?? colleague and friend @SecDef Lloyd J. Austin III for these powerful tools! Summer will be hot for russian occupiers. And the last one for some of them. pic.twitter.com/BTmwadthpp
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
