A brit kormány világossá tette, hogy nem fogja engedélyezni az Egyesült Államoknak, hogy katonai bázisait iráni energia- vagy polgári infrastruktúra megtámadására használják, jelentette ki Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője, Tom Wells a Bloombergnek, írta a Jevropejszka Pravda.
Amikor kedden megkérdezték Trump azon fenyegetéséről, hogy lebombázza az iráni hidakat és erőműveket, amennyiben Irán nem egyezik bele a Hormuzi-szoros újranyitásába, Wells egy olyan álláspontra utalt, amelyet Nagy-Britannia a háború kezdete óta hangoztatott.
Elmondta, hogy ez az álláspont az, hogy az Egyesült Államok a Fairfordban, Gloucestershire-ben, Angliában és az Indiai-óceánon található Diego Garcia szigetén található brit bázisokat csak azokra a feladatokra használhatja, amelyeket a brit kormány „védelmi” küldetéseknek nevez.
„Az alapelveink az első naptól fogva világosak voltak. Az álláspontunk ebben a kérdésben nem változott” – mondta Wells.
Nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia háborús bűncselekménynek tekintené-e az amerikai polgári infrastruktúra megsemmisítését.
„A jelenlegi megállapodás előírja, hogy az Egyesült Államok brit bázisokat használhat fel kollektív önvédelemre a régióban, beleértve az amerikai védelmi műveleteket is, amelyek célja a Hormuzi-szorosban található hajók támadására használt rakétabázisok és létesítmények megsemmisítése” – mondta Wells.
A brit fegyveres erők megállíthatják a szankciók megkerülésével nyersolajat és egyéb nyersanyagokat szállító orosz árnyékflotta hajóit a brit területi vizeken.
A londoni miniszterelnöki hivatal csütörtöki tájékoztatása szerint Keir Starmer kormányfő engedélyezte, hogy brit katonák azoknak a hajóknak a fedélzetére léphessenek, amelyek az orosz árnyékflottához tartoznak, amelyekkel szemben brit büntetőintézkedések vannak érvényben és az Egyesült Királyság vizein próbálnak áthaladni.
Hasonló lépéseket a közelmúltban akkor lehetett látni, amikor az amerikaiak Venezuelába tartó orosz tankereket foglaltak le.
A Downing Street beszámolója szerint Starmer csütörtökön részt vesz a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szerveződés Helsinkiben tartandó csúcstalálkozóján, amelyen a tagországok a térség biztonságáról és „az egyre agresszívabbá váló Oroszországgal” szembeni fellépésről tárgyalnak.
A JEF létrehozását London 2012-ben kezdeményezte. A katonai szerveződés hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Egyesült Királyság mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású katonai műveletek végrehajtására.
A Downing Street csütörtöki tájékoztatása felidézi, hogy a JEF több tagországa, köztük Finnország, Svédország és Észtország a közelmúltban már végrehajtott műveleteket a Balti-tengeren olyan hajók ellen, amelyek gyaníthatóan az orosz árnyékflottához tartoztak, és így gyakorlatilag kritikus fontosságú tengeri útvonalakat zártak le előlük.
Az árnyékflotta hajóit megállító JEF-partnerországok eljárásához csatlakozva Egyesült Királyság is lezárja a szankciókkal sújtott hajók elől a brit területi vizeket, köztük a La Manche-csatornát – áll a londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatásában. A Downing Street szerint így az árnyékflotta üzemeltetői vagy hosszabb, „pénzügyileg fájdalmas” kitérő útvonalakra kényszerülnek, vagy azt kockáztatják, hogy hajóikat a brit fegyveres erők lefoglalják.
A tájékoztatás szerint brit katonai és bűnüldözési szakértők számos forgatókönyvre dolgoztak ki előkészületeket az elmúlt hetekben, és ezek között szerepel, hogy a brit fegyveres erők olyan hajók fedélzetére léphetnek, amelyek önszántukból nem állnak meg, vagy fegyverekkel vannak ellátva, illetve fejlett figyelő technológiával próbálják elkerülni elfogásukat.
Minden egyes hajót bűnüldözési, katonai és energiapiaci szakértők véleményeznek, mielőtt ajánlásokat terjesztenének a kormány elé, és ezután születhet döntés a hajókkal szembeni művelet végrehajtásáról – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A londoni kormányfői hivatal szerint egy-egy hajó elfogása esetén büntetőjogi eljárás indulhat a tulajdonosok, az üzemeltetők és a személyzet ellen a brit szankciós jogszabályok megsértése címén.
Nagy-Britannia eddig az orosz árnyékflotta 544 hajójával szemben léptetett érvénybe szankciós intézkedéseket. Az orosz nyersolajexport hozzávetőleg 75 százalékát elhanyagolt állapotú, régi hajók szállítják – hangsúlyozta csütörtöki tájékoztatásában Keir Starmer miniszterelnök hivatala.
John Healey brit védelmi miniszter kezdeményezésére a JEF-tagországok a legutóbbi müncheni biztonságpolitikai értekezleten is tartottak egy különtanácskozást az orosz árnyékflottával szembeni katonai fellépés lehetőségeiről.
A ciprusi kormány közölte, hogy Nagy-Britannia kötelezettséget vállalt arra, hogy a szigeten található bázisait nem használja fel semmilyen támadó művelethez az Irán elleni konfliktusban.
Erről a ciprusi kormány szóvivője nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek.
A kormány egy telefonbeszélgetésre hivatkozott, amely Keir Starmer brit miniszterelnök és Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök között zajlott.
„A brit miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a Ciprusi Köztársaság biztonsága alapvető fontosságú az Egyesült Királyság számára, és ennek érdekében döntés született a már érvényben lévő megelőző intézkedéseket támogató eszközök megerősítéséről… a miniszterelnök azt is megerősítette, hogy a ciprusi brit bázisokat nem fogják felhasználni semmilyen támadó katonai művelethez” – áll a szóvivő közleményében.
Egy brit, nukleáris meghajtású tengeralattjáró jelenleg az Arab-tenger térségében lát el szolgálatot – számolt be róla a Sky News.
A HMS Anson, amely Tomahawk-rakétákkal van felszerelve, március 6-án hagyta el Nyugat-Ausztrália partjait, Perth városát, és a hírek szerint az Arab-tenger északi részén vette fel pozícióját – írja Index.
A brit Védelmi Minisztérium nem kívánt nyilatkozni a tengeralattjáró pontos helyzetéről. Szombaton a minisztérium elítélte Irán „meggondolatlan támadásait” a térségben, amelyek a brit érdekeket fenyegetik, és hozzátették: „A RAF repülőgépei és más brit katonai eszközök továbbra is védelmezik személyzetünket a térségben.”
Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője kijelentette, hogy a biztonsági és védelmi ipar területén folytatott együttműködés elmélyítéséről szóló nyilatkozat keddi aláírása valójában egy védelmi szövetség létrehozását jelenti Ukrajna és Nagy-Britannia között – számolt be szerdán az Jevropejszka Pravda hírportál Zsovkva Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumot előző nap Londonban írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök. A megállapodás szerint Ukrajna megosztja egyedi harci tapasztalatait, technológiáit és megoldásait, Nagy-Britannia pedig befektet, segíti a haditermelés növelését, és ezáltal megerősíti nagy hatótávolságú képességeinek ellátását.
„Országaink elemezni fogják a nagy hatótávolságú csapásmérő fegyverek közös gyártásának lehetőségeit, valamint a vonatkozó programok bővítését. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyság mérlegelni fogja a leghatékonyabb mechanizmusokat a termelési volumen növelésére és az ilyen megoldások támogatására. Ez már nem az egyedi szállításokról szól, hanem egy közös védelmi-ipari ökoszisztéma kiépítéséről” – magyarázta Zsovkva.
A légvédelem kulcsfontosságú együttműködési terület lesz. Ez az együttműködés a pilóta nélküli repülőgépek hatékony elfogásától és az érzékelő eszközök fejlesztésétől kezdve a cirkálórakéták elleni rendszerek integrációjáig és az antiballisztikus képességek kiépítéséig terjed majd. Az ukrán harci tapasztalatokat szisztematikusan integrálják a katonai kiképzésbe, oktatásba és doktrínafejlesztésbe. Közös gyakorlatokat és kiképzést terveznek, beleértve az ukrán drónokkal és új technológiákkal szerzett tapasztalatok felhasználását a harctéren.
Fontos, hogy ez az együttműködés hosszú távú dimenzióval rendelkezzen – hangsúlyozta az elnöki hivatalvezető-helyettes. Ez magában foglalja a védelmi ellátási láncok megerősítését, a közös termelési képességek fejlesztését és harmadik országok közös projektekbe való bevonásának lehetőségét. „Ez egy új európai biztonsági architektúra közös kialakítása, amely a tapasztalatokon, a technológián és a kölcsönös bizalmon alapul… Az aláírt nyilatkozat az ukrán-brit együttműködés új szakaszát nyitja meg: mélyreható, technológiai és hosszú távú, valójában egy valódi védelmi szövetséget!” – összegezte Ihor Zsovkva.
London és Kijev új szintre emelte védelmi együttműködését. Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij közös nyilatkozata értelmében az Egyesült Királyság az évtized végéig garantálja a folyamatos katonai finanszírozást, miközben közös dróngyártásba és technológiai fejlesztésekbe kezdenek. A két vezető által aláírt, stratégiai párbeszédről szóló közös nyilatkozat rögzíti a brit elkötelezettség rendíthetetlenségét − írja az Unian.
Az Egyesült Királyság továbbra is hosszú távú védelmi támogatást nyújt Ukrajnának azon kötelezettségvállalásával összhangban, hogy a 2030/31-es évig évente legalább 3 milliárd fontot biztosít, és addig teszi ezt, amíg Ukrajna támogatásához szükséges − áll a hivatalos közleményben.
Ez a finanszírozás stabilitást jelent az ukrán védelem számára, lehetővé téve a PURL-kezdeményezés keretében történő amerikai fegyvervásárlásokat, valamint a brit vezetésű kiképzési programok (például az INTERFLEX művelet) fenntartását.
Az együttműködés kulcseleme a technológiai csere, amely 2025 júniusától új szakaszba lép:
OCTOPUS elfogó drónok: a LYRA-program keretében a felek a gyártási kapacitás jelentős növelését tűzték ki célul.
Nightfall-projekt: ez a kezdeményezés biztosítja, hogy az ukrán harctéri tapasztalatok és követelmények közvetlenül alakítsák a brit védelmi innovációkat.
A hosszú távú stratégia mellett London az azonnali igényekre is reagál: John Healey brit védelmi miniszter február közepén jelentett be egy 680 millió dolláros (500 millió fontos) gyorssegélyt, amelyet kifejezetten az ukrán légvédelem megerősítésére fordítanak. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint ez a lépés nemcsak Ukrajna, hanem az egész szövetség biztonságát erősíti.
Nemcsak a nagy rezsimek, mint például Oroszország és Irán, hanem még a terrorszervezetek vagy az egyedül fellépő bűnözők is hozzáférhetnek drónokhoz – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a brit parlamentben mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy Irán és Oroszország képessé vált „olcsón és nagy távolságból” ölni. Jelenleg egy Shahed drón körülbelül 50 000 dollárba kerül. Ukrajna partnerei pedig gyakran rakétákat használnak a megsemmisítésükhöz, amelyek költsége eléri a 4 millió dollárt – mutatott rá.
„Az irániak tudták, hogy a világon egyetlen légvédelmi rendszer sem képes megállítani az ilyen drónokat, ekkora számú drónt. És mi ezt megváltoztattuk. Ukrajnában egy ilyen drónt két vagy három elfogó drónokkal állítunk meg, amelyek kevesebb, mint 10 000 dollárba kerülnek” – jegyezte meg Zelenszkij.
Az államfő szerint a drónok elterjedésével összefüggésben nem csak az államok támadásairól van szó, hiszen most a tömeges támadások már nem milliárdokba kerülnek, hanem sokkal kevesebbe. „Fel kell készülnünk bármilyen típusú támadásra. Elsősorban a nem állami szereplők, bűnözői csoportok, terrorista csoportok, valamint az ilyen technológiákhoz hozzáférő egyéni támadók részéről… Ezt már nem csak egy olyan gazdag és őrült engedheti meg magának, mint Putyin” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Keir Starmer brit miniszterelnök kedden fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Downing Streeten – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán elnökkel tartott találkozón tartott nyitóbeszédében a brit miniszterelnök kijelentette, hogy nem fogja hagyni, hogy az iráni háború elvonja a figyelmet Ukrajnáról, és Oroszország hasznot húzzon a közel-keleti konfliktusból. „Természetesen folyamatban van egy konfliktus Iránban, a Közel-Keleten, de nem téveszthetjük szem elől, hogy mi történik Ukrajnában, és hogy szükség van a támogatásunkra. Putyin nem lehet az, aki hasznot húz az iráni konfliktusból, akár az olajárak, akár a szankciók feloldása révén” – mondta Starmer.
Válaszul Zelenszkij megköszönte Nagy-Britannia segítségét, és megígérte, hogy tájékoztatja a miniszterelnököt a csatatéren uralkodó helyzetről, az energiabiztonságról és a béketárgyalások állásáról. A vezetők az iráni háború Ukrajnára és Európára gyakorolt hatását is megvitatják – tette hozzá az elnök.
Ukrajna elnöke ma látogatásra érkezett Londonba. A munkalátogatását III. Károly királynál kezdte az Egyesült Királyságban.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden hivatalos látogatásra Londonba érkezett – jelentette be Szerhij Nyikiforov, az elnök szóvivője újságíróknak, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelenté szerint az ukrán államfő látogatását helyi idő szerint délután 2 órakor kezdi meg Károly királynál a Buckingham-palotában. Londoni idő szerint körülbelül délután 2:40 órakor Zelenszkij megérkezik a Downing Streetre, ahol először kétoldalú megbeszélést folytat Keir Starmer brit miniszterelnökkel, majd háromoldalú megbeszélést folytat Starmerrel és Mark Rutte NATO-főtitkárral.
Ezenkívül este Zelenszkij külön találkozik Ruttéval. Helyi idő szerint 16:25 órakor az ukrán elnök beszédet mond a brit parlamentben.
Ukrajna és Nagy-Britannia aktív munkát indított egy kulturális kérdésekért felelős közös bizottságban, Valerij Zaluzsnij nagykövet. Elmondása szerint ez az Ukrajna és Nagy-Britannia közötti 100 éves partnerségi megállapodás eredménye.
„Oroszország inváziójával a kultúra fontossága az ukrán diplomácia számára nemcsak megváltozott, hanem jelentősen megnőtt. Végül is az Oroszországi Föderáció célja ebben a háborúban az ukrán identitás, beleértve a kultúráját is, elpusztítása. Ezért Ukrajna kulturális diplomáciája nemcsak hagyományos jelentőséggel bír, hanem stratégiai szerepet is játszik a nemzetközi támogatásban, a dezinformáció elleni küzdelemben és végső soron a nemzeti identitás megőrzésében” – magyarázta Zaluzsnij. A diplomata elmondása szerint a kulturális diplomácia ma kritikus fontosságú a világközösség Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásának alakításában.
„Az ukrán kulturális intézményeknek folyamatosan tájékoztató munkát kell végezniük, elmagyarázva partnereiknek, hogy az orosz kultúrát propagandaeszközként használják, ezért kritikus újraértékelést igényel. Ezt a diplomáciát az állambiztonsági stratégia részévé kell tenni, és minden valós lehetőséget meg kell adni neki, beleértve a pénzügyi lehetőségeket is. Meg kell vizsgálni a digitális kulturális diplomácia lehetőségeit, beleértve a közösségi hálózatok, a virtuális archívumok, a multimédiás platformok és a mesterséges intelligencia használatát az ukrán kultúra népszerűsítése érdekében. Így a kultúra és a kreatív iparágak hatékony eszközzé válnak nemcsak Ukrajna pozitív imázsának kialakításában, hanem a nemzetközi támogatás fenntartásában, a dezinformáció elleni hatékony küzdelemben és végső soron a 21. század legszörnyűbb háborújában a győzelemben is” – tette hozzá.
