Hosszú és „időnként eléggé rázós” út fog elvezetni az osztrák koalíciós megállapodáshoz – vélekedett Karl Nehammer osztrák kancellár a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pénteken indult egyeztetéseiről szólva.
Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely során első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 29 százalékával. A szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP pedig egyik leggyengébb választási szereplését nyújtotta.
Ennek ellenére Alexander van der Bellen osztrák államfő a néppárti Nehammert bízta meg kormányalakítással.
„Hosszú és feltehetően gyakran nagyon is rázós út áll előttünk” – jelentette ki a hivatalban lévő kancellár újságíróknak nyilatkozva, miután a nap folyamán az ÖVP és az SPÖ tárgyalódelegációja megkezdte az egyeztetéseket.
Nehammer ismételten arról beszélt, hogy a gazdasági és bevándorlási kérdésekre akarja majd helyezni a hangsúlyt. Mindazonáltal, ha a két pártnak sikerül is áthidalnia jelentős nézeteltéréseit olyan kérdésekben, mint például a tehetősek megadóztatása, akkor is csak mindössze egy mandátumnyi többségük lesz a parlamentben. A kancellár ezért közölte, hogy egy harmadik párt bevonását is fontolgatják a leendő koalícióba, ami csak tovább fogja bonyolítani a várhatóan akár két-három hónapig is elhúzódó egyeztetéseket.
Egy korábbi sajtótájékoztatón Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője jóval derűlátóbb képet festett. „A mai megbeszélések nagyon pozitív benyomást keltettek arról, hogy e tárgyalások, amennyiben ugyanolyan bizalomteljes módon zajlanak, igen is kormányalakításhoz vezethetnek” – mondta.
Herbert Kickl, a múlt heti ausztriai választáson győztes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője szombaton bejelentette: közölte Alexander Van der Bellen államfővel azt az álláspontját, hogy őt kell megbíznia kormányalakítással.
Herbert Kickl pártelnök azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy egyeztetett a köztársasági elnökkel, aki a választások után megszokott módon minden parlamentbe jutott párt vezetőivel konzultál, mielőtt dönt arról, kit bíz meg kormányalakítással.
Az FPÖ vezetője egyúttal a többi pártot is felszólította arra, hogy fogadják el őt kancellárnak, és ne alakítsanak olyan koalíciót, amely az FPÖ-t kizárva választási „vesztesekből” állna. Mint nyilatkozott, az utóbbi figyelmeztetését
Van der Bellen államfőnek is elmondta, hozzátéve, hogy ez „arculütés, végzetes jelzés lenne a választók felé”. A választók a szabadságpártot hatalmazták fel arra, hogy kormányozzon – szögezte le.
zt is kijelentette, hogy az FPÖ elé emelt fal a választási eredmény tükrében a „demokrácia elé emelt fal” is lenne.
A radikális jobboldali FPÖ a szavazatok közel 29 százalékát szerezte meg a választáson, és mindenképpen koalíciós partnerre van szüksége ahhoz, hogy kormányozhasson. A parlamentbe bejutó főbb pártok azonban mind ez idáig elzárkóztak attól, hogy szövetségre a lépjenek az FPÖ-vel, legalábbis amíg azt Kickl vezeti.
Kickl most megismételte, hogy pártja nem zárkózik el az együttműködés elől egyetlen más parlamenti erővel sem. Hozzátette, hogy olyan koalíciót szeretne, amely stabil többséggel rendelkezik, és a legfontosabb aktuális témákban meg tud egyezni.
A választáson a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) lett a második 26,5 százalékkal, a harmadik legtöbb voksot (21,1 százalék) pedig a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kapta.
Az SPÖ nevében Klaus Seltenheim szövetségi igazgató szombaton úgy nyilatkozott: Kickl egyértelműen értésre adta, hogy az Osztrák Néppárttal kíván kormányozni, így az ÖVP-é a feladat, hogy megakadályozza az FPÖ kormányra kerülését.
Alexander Van der Bellen hétfőn és kedden folytatja konzultációit a parlamentbe jutott pártokkal. Kickl szerint az államfő csak azt követően kíván nyilatkozni az egyeztetésekről, ha az utolsót is befejezte.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
Alexis Kohler, a francia elnöki hivatal főtitkára az Elysée-palota lépcsőjén jelentette be az új végrehajtó testület összetételét.
A 39 tagú kormány hétfőn tartja első ülését. A testületben 19 miniszter kapott helyett, többségük a hagyományos jobboldalról és a centrista pártoktól, valamint Emmanuel Macron pártjából érkezett.
Az új kormányban egyetlen baloldali politikus kapott helyet: a közvélemény számára ismeretlen Didier Migaud, a számvevőszék korábbi elnöke az igazságügyi tárcát vezeti.
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lesz.
A másik két tábor, a választásokon élen végzett, de a kormányból kimaradt baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője arra kérte képviselőtársait, hogy „a lehető leghamarabb szabaduljanak meg” Michel Barnier kormányától, amelynek szerinte „nincs sem legitimitása, sem jövője. Az új Macron-katasztrófafilm szereplőgárdája ismert. A nemzetgyűlési választások veszteseinek kormánya az aggodalomra okot adó belügyminiszter kezében van” – írta az X-en Mélenchon a keményvonalasként ismert Bruno Retailleau-ra utalva, aki eddig az LR frakcióvezetője volt a szenátusban.
A Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure „a demokráciának bemutató, reakciós kormánynak” nevezte a Barnier-kormányt, s hozzátette: „találkozunk a bizalmatlansági vitán”, mivel a baloldal egy bizalmatlansági indítvánnyal azonnal meg akarja buktatni a kormányt a nemzetgyűlésben, jóllehet annak elfogadásához a Nemzeti Tömörörülés szavazataira is szüksége van.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint az új kormány „a macronizmus visszatérését jelzi” és „nincs jövője”. Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy a pártok közötti erőviszonyok tekintetében mostantól Marine Le Pen pártja képviselőinek szavazatán múlhat a kormány túlélése illetve megbuktatása egy bizalmatlansági indítvánnyal a parlamentben.
„Ez az „új” kormány a macronizmus visszatérését jelzi a hátsó ajtón keresztül. Nem engedhető meg, hogy szánalmas pártpolitikai cselekkel és politikai számításokkal visszatérjen az, amit a francia nép két alkalommal demokratikusan elutasított. Ez tehát egy olyan kormány, amelynek semmilyen jövője nincs” – írta Jordan Bardella az X-en.
Michel Barnier október 1-én tartja a nemzetgyűlésben általános politikai beszédét. Kormányának első és legsürgetőbb feladata pedig a költségvetés elfogadása lesz, miközben Franciaország jelentős államadósággal küzd.
Az új kormány egyik legismertebb személyisége a baloldal és mindeddig Emmanuel Macron pártja által is élesen bírált új belügyminiszter. Bruno Retailleau a „rend, a tekintély és a határozottság” nevében a bevándorlással kapcsolatosan a korábbiaknál szigorúbb politikát kíván megvalósítani, elképzelései jelentősen egyeznek a Nemzeti Tömörülés javaslataival.
„A rendőrök, akik életüket kockáztatják honfitársaink biztonságáért, számíthatnak rám: én leszek az első számú támaszuk. A franciák egy dolgot várnak el a köztisztviselőktől: eredményeket. Célom, hogy cselekedjek, egyetlen jelszóval: helyreállítani a rendet, hogy biztosítsam a társadalmi szerződést” – írta az X-en az új belügyminiszter, aki az elmúlt években élesen bírálta Emmanuel Macron politikájának lazaságát a bevándorlás, a biztonság és a szekularizáció területén.
Az eddig az európai ügyekért felelős miniszter, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot kapta meg a külügyi tárca vezetését, s az elnöki pártból érkezett az új gazdasági miniszter, a nagyközönség számára ismeretlen Antoine Armand is. Helyén maradt az eddigi védelmi miniszter, az elnöki párthoz tartozó Sébastien Lecornu és Rachida Dati jobboldali kulturális miniszter.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1726999200
[modified] => 1726998698
)
[title] => Megalakult az új francia kormány
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127345&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127345
[uk] => 127417
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 127346
[image] => Array
(
[id] => 127346
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[original_lng] => 1207476
[original_w] => 1007
[original_h] => 565
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-768x431.png
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727029397:2
[_thumbnail_id] => 127346
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 549
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d30bebe4cd32958af338878b8728e20c] =>
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Bassár el-Aszad szíriai elnök rendeletet adott ki, amelyben Mohammed Gázi al-Dzsaláli korábbi kommunikációs minisztert bízta meg az ország új kormányának megalakításával – közölte szombaton az állami média.
Az új kabinet a július közepén tartott parlamenti választások óta ügyvivő szerepet betöltő leköszönő kormányt váltja fel.
Al-Dzsalali 2014–2016 között kommunikációs miniszter volt. A politikust 2014 óta uniós szankciókkal sújtják, mert a vádak szerint felelős azért, hogy az Aszad vezette rezsim erőszakosan elnyomja a lakosságot.
Az ENSZ adatai szerint legalább 350 ezer ember halt meg a Szíriában 2011-ben kirobbant belháború következtében, több millió ember kényszerült otthona elhagyására. Civil szervezetek becslése szerint mintegy százezer ember tűnt el nyomtalanul a közel-keleti országban.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Ha olyan kormány alakulna, amely a szélsőbaloldali LFI-nek ad tárcákat, a középjobb azonnal bizalmatlansági indítványt kezdeményez; ha viszont Emmanuel Macron kihagyja az LFI-t a kormányból, a pártelnök, Jean-Luc Mélenchon „impeachment”-et indíthat a köztársasági elnök elmozdítására. Pénteken megkezdődtek az egyeztetések az új kormányról.
A köztársasági elnök székhelyén, a párizsi Elysée-palotában pénteken megkezdődött kormányalakítási egyeztetések egyelőre nem hoztak intézményes megoldást arra, hogy a nemzetgyűlési többség támogatását élvező kabinet alakuljon – számolt be a Le Figaro. A kormányalakítási tárgyalások megkezdésére 47 nappal a legutóbbi parlamenti választások után került sor, ami példátlan az V. Köztársaság történelmében.
Franciaországnak nincs elfogadott jövő évi költségvetése, s az ország történelemének egyik leghosszabban elhúzódó, súlyos gazdasági és belpolitikai válságát éli át.
Az államfő pénteken a baloldali pártokkal és a Köztárságiakkal (LR) egyeztetett, hétfőn konzultál a legerősebb konzervatív párt, a Nemzeti Tömörülés (RN) képviselőivel. Egy esetleges koalíció megalakulása egyértelműen az LFI kormánybeli jelenlétének kérdésén bicsaklik meg – írta a Le Figaro.
Laurent Wauquiez, az LR frakcióvezetője kijelentette: a konzervatív középpárt képviselői azonnal megszavaznák a bizalmatlansági indítványt egy olyan kormány ellen, amelyben Jean-Luc Mélenchon pártja, az LFI is miniszteri tárcákat kap.
Wauquiez mellett a párt két másik politikusa, Bruno Retailleau és Annie Genevard is úgy vélte, hogy az LFI „veszélyes a Köztársaságra”.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
„A felszólaló parlamenti képviselők túlnyomó többsége számára lehetetlen egy kormány megalakítása az Új Népfront programjával, hiszen az magába foglalja az LFI minisztereivel létrejövő kabinetet” – jelentette ki az AFP-nek a MoDem nevű kis, középjobbos párt elnöke, a francia belpolitikában fajsúlyos szereplőnek számító François Bayrou.
Mélenchon szélsőséges személyisége és a piacgazdasággal, illetve a parlamentáris demokrácia gyakorlatával több pontban összeegyeztethetetlen programja mellett az Új Népfront jelöltje, a Macron által látványosan nem támogatott, korábban senki által nem ismert Lucie Castets okozott meglepetést. Meghallgatásán kiderült, hogy – bár valamiféle középutas program ígéretével lépett fel – a radikális baloldal programját érvényesítené és az LFI politikusait is bevinné az új kormányba.
Le Nouveau Front populaire est prêt à gouverner.
C’est la seule coalition unie, arrivée en tête des élections et qui dispose d’un programme. Les autres n’existent pas.
Mindeközben Mélenchon a Valence közelében fekvő Drôme-ból, ahol az LFI nyári egyetemet tartják, megismételte korábbi fenyegetését, miszerint impeachmentet kezdeményez, tehát a köztársasági elnök elmozdítását célzó indítványt nyújt be Emmanuel Macron ellen, ha nem hajlandó kormányfőnek kinevezni az Új Népfront jelöltjét Lucie Castets-t.
Keddre várva
Kedd előtt nincs új miniszterelnök – adta hírül a Le Monde. A baloldali lap a zöldek országos titkárát, Marine Tondelier-t idézi, aki szintén keddre ígért választ az új kabinet ügyében.
Macron az RN-nel és a Köztársaságiak korábbi elnökével, a Marine Le Pennel való együttműködést kereső, ezért pártjából kizárt korábbi LR-elnökkel, Eric Ciottival is tárgyal. Az államfő hétfőn a szenátus elnökével, Gérard Larcherrel és a Nemzetgyűlés fejével, Yaël Braun-Pivet-vel is megbeszélést folytat. Az Elysée szerint viszont nem kizárt, hogy kedden „újabb egyeztetésekre kerül sor” – ami akár elnapolhatja az új kormányfőjelölt megnevezését.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Rumen Radev bolgár elnök hétfőn precedenst teremtett Bulgária jelenkori történelmében, mivel nem hagyta jóvá a Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt által javasolt új ügyvivői kabinet megalakítását, mert annak belügyminiszterként tagja lett volna az előző kormányokban is szerepet vállaló Kalin Sztojanov is.
Az államfő hétfő délután 3 óráig adott haladékot Grancsarova-Kozsarevának, hogy mást javasoljon belügyminiszternek. A miniszterelnök-jelölt viszont kijelentette: megalapozott döntést hozott, és nem hátrál meg – írja az MTI.
Radev ezért úgy határozott: az új ügyvivői kabinet mégsem teheti le kedden a parlamenti esküt, és a következő előrehozott parlamenti választásokat sem október 20-án tartják meg, ahogy azt eredetileg tervezték, hanem valamikor később.
Az államfő felszólította a parlamentet, hogy bővítse ki azoknak a tisztségeknek a körét, amelyekből jelölni lehet valakit ideiglenes miniszterelnöknek. Jelenleg a listán
a parlament elnöke,
a központi bank elnöke vagy alelnöke,
a számvevőszék elnöke vagy alelnöke,
valamint az ombudsman vagy az ombudsman helyettese szerepel.
2020 óta tart a bizonytalanság
Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig – amely két év alatt az ötödik volt – az országot a Rumen Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították.
A hatodik, júniusi előrehozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az az Európa- és piacbarát politikát folytató koalíció – a Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) és a Folytatjuk a változást (PP) –, amely az előző 15 év nagy részében hatalmon volt. A GERB vezetője egyébként Bojko Boriszov, aki közismerten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt ügyvezető kormányának az lett volna a feladata, hogy megszervezze az államfő által október 20-ára kitűzött, sorrendben immár a hetedik előrehozott parlamenti választást.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
A lehetséges új francia miniszterelnökök között szerepel a baloldali Lucie Castets, a korábbi szocialista Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand.
Emmanuel Macron francia elnök jövő pénteken találkozik a politikai vezetőkkel, hogy az új miniszterelnököt kinevezhesse, megalakítva ezzel az ország új kormányát.
„A kormányfő kinevezése ezeknek a konzultációknak a nyomán történik majd meg” – közölte pénteki közleményében az Elysée-palota, amely bejelentette, hogy augusztus 23-án találkozósorozat kezdődik a francia elnök és a parlamenti frakciók és pártok vezetői között.
A mostani bejelentésre azok után került sor, hogy az olimpiai játékok miatt hetekig szünetelt a francia politika. Ez a fajta konzultáció szokatlan gyakorlat a francia politikában, legalábbis az utóbbi években, mivel az elnök ugyanabból a politikai táborból nevezhet ki miniszterelnököt, mint korábban.
Ezúttal azonban más a helyzet, mivel a júliusi előrehozott választásokat követően az ország három nagy politikai tömörülésének egyike sem rendelkezik abszolút többséggel a parlamentben.
A lehetséges új miniszterelnökök között szerepel a baloldali Lucie Castets, a korábbi szocialista Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand. Castets az egyetlen hivatalos jelölt a versenyben. Őt a összbaloldali Új Népi Front (NFP) jelölte, a választásokon az első helyen végezve, és amely a szocialistákat, a zöldeket, a kommunistákat és az Engedetlen Franciaország mozgalmat tömöríti.
„A franciák a parlamenti választásokon kifejezték a változásra és a széles körű összefogásra való hajlandóságukat. A felelősség szellemében minden politikai vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy ezt a hajlandóságot megvalósítsa” – tette hozzá az Elysée. A tárgyalások egy hónappal azután kezdődnek, hogy a Gabriel Attal miniszterelnök vezette kormány lemondott, de az új kormány hivatalba lépéséig ügyvivő szerepet tölt még be.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
A francia elnök szerint senki nem aratott győzelmet a nemzetgyűlési választáson, a köztársasági politikai erőkhöz fordult a többség megteremtése érdekében.
Három nappal a bizonytalan politikai helyzetet teremtő franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások után Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a köztársasági politikai erőket, hogy hozzanak létre egy stabil és plurális többséget az ország számára, tekintettel arra, hogy senki nem tekinthető a választások győztesének.
A köztársasági elnök először szólalt meg a parlamenti választások vasárnapi második fordulója óta, amelyet az európai parlamenti választásokon a pártja által június 9-én elszenvedett vereségre hivatkozva írt ki, és amelyet szerinte „senki nem nyert meg”.
Egyetlen politikai erő sem szerzett kellő többséget, és a választásokból kikerült tömbök vagy koalíciók mind kisebbségben vannak – írta az államfő a regionális sajtóban szerdán közzétett levelében, miközben ő maga Washingtonban tartózkodik a NATO-csúcstalálkozón.
Emmanuel Macron ezért arra szólított fel „minden olyan politikai erőt, amely azonosul a köztársasági intézményekkel, a jogállamisággal, a parlamentarizmussal, az európai orientációval és a francia függetlenség védelmével, hogy kezdjenek őszinte és lojális párbeszédet egy szilárd, szükségszerűen plurális többség megteremtése érdekében, az ország számára”.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
Megalakította kormányát Keir Starmer brit miniszterelnök, a Munkáspárt vezetőjét a nap folyamán III. Károly király bízta meg kormányalakítással, miután pártja a csütörtökön megtartott nagy-britanniai parlamenti választásokon nagyarányú győzelmet aratott.
A pénzügyi tárca élére Rachel Reeves került, aki a brit politikatörténet első női pénzügyminisztere,
a külügyminiszter David Lammy lett,
a belügyminiszteri tisztséget Yvette Cooper tölti be,
John Healey az új brit védelmi miniszter,
Angela Rayner, a Labour helyettes vezetője péntektől a miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölti be és
Ed Miliband lett az energiaügyi miniszter.
A Munkáspárt az 1997-es győzelem óta – vagyis 27 éve – most nyert először parlamenti választást ellenzéki pozícióból, és 19 éve most nyert először választást, ugyanis legutóbbi győzelmét a 2005-ös választásokon, kormányzati pozícióból aratta. Keir Starmer az első munkáspárti brit kormányfő Gordon Brown 2010-ben véget ért miniszterelnöksége óta.
Joe Biden amerikai elnök telefonon gratulált pénteken Keir Starmernek hivatalba lépése alkalmából, a két vezető megerősítette elkötelezettségét az országaik közötti különleges kapcsolatot illetően és az együttműködés folytatása iránt.
Joe Biden és Keir Starmer megerősítette Ukrajna támogatásának folytonosságát, valamint hangsúlyozták elkötelezettségüket az északír békét szolgáló nagypénteki egyezmény eredményeinek védelmében, valamint az együttműködés iránt Észak-Írország vezetőivel a terület gazdasági növekedése érdekében.
Az amerikai elnök várja, hogy Washingtonban üdvözölhesse az új brit miniszterelnököt jövő héten a NATO 75. évfordulós csúcstalálkozója alkalmából.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője, az Egyesült Királyság új miniszterelnöke lett, miután a Labour választási győzelmét követően III. Károly király pénteken felkérte az új kormány megalakítására.
A Buckingham-palotából visszatérve, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt miniszterelnökként elmondott első beszédében Starmer elismerően szólt konzervatív párti elődjéről, Rishi Sunakról, kijelentve: nem szabad lebecsülni azokat a vívmányokat, amelyeket Sunak az első ázsiai gyökerű brit miniszterelnökként elért.
Rishi Sunak kemény, elkötelezett munkát végzett az előző brit kormány élén, és ezért is elismerés illeti – tette hozzá. Az új miniszterelnök kijelentette: a munkáspárti kormány az ország nyugodt, türelmes újjáépítése mellett kötelezte el magát, de ezt a munkát „még ma el kell kezdeni, mert a feladat sürgős”.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez a munkához idő kell, az ország átalakítása „nem úgy megy, mintha csak egy villanykapcsolót kellene felkapcsolni”. Starmer első, rövid miniszterelnöki beszédében nem említett konkrét cselekvési terveket.
A választási kampány idején azonban többször kijelentette, hogy választási győzelem esetén a munkáspárti kormány már „első munkanapján” leállítja a Nagy-Britanniába illegálisan, embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérők ruandai áttelepítési programját, amelyet a konzervatív párti kormány kezdeményezett, és az erre szánt pénzt új, terrorellenes módszerekkel dolgozó határbiztonsági parancsnokság létrehozására fordítja.
A konzervatív kormány 2022 tavaszán kötött államközi szerződést Ruandával arról, hogy a brit határokat illegálisan átlépő menedékkérőket a közép-afrikai ország befogadja, az azóta húzódó jogi és parlamenti csatározások miatt azonban az áttelepítési program nem indult el.
A péntek délutánig beérkezett csaknem végleges adatok szerint a Konzervatív Párt, amely 2010 óta volt kormányon, 250 parlamenti mandátumot veszített a csütörtöki választáson, és ezzel 121-re csökkent frakciójának létszáma a 650 tagú londoni alsóházban.
Ez a konzervatívok legrosszabb választási eredménye a párt eddigi történetében. A Konzervatív Párt korábbi leggyengébb eredményét az 1906-os parlamenti választásokon érte el, amikor 156 képviselői mandátumot szerezett.
Az eddigi konzervatív kormány több volt minisztere, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter, Gillian Keegan oktatási miniszter, Lucy Frazer kulturális miniszter, Penny Mordaunt, a konzervatívok alsóházi frakcióvezetője – aki e tisztségében szintén kabinettag volt –, Sir Jacob Rees-Mogg, a radikálisan EU-szkeptikus tory jobbszárny egyik szószólója, valamint Liz Truss volt kormányfő, Sunak közvetlen elődje is elvesztette képviselői mandátumát.
A Munkáspárt ugyanakkor 412 képviselői helyet nyert, 211-gyel többet, mint a 2019-ben tartott előző parlamenti választáson, és ezzel 174 fős többségre tett szert a többi alsóházi frakció együttes létszámához képest.
Ez alig marad el a Labour eddigi legjobb eredményétől, amelyet a párt az 1997-es választásokon ért el. Abban az évben a Munkáspárt Tony Blair vezetésével 418 képviselői mandátumot szerzett és 178 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.
A Munkáspárt azóta most nyert először parlamenti választást ellenzéki pozícióból, és 19 éve most nyert először választást, ugyanis legutóbbi győzelmét a 2005-ös választásokon, kormányzati pozícióból aratta.
Keir Starmer előtt nem sokkal Rishi Sunak eddigi konzervatív párti kormányfő kereste fel III. Károly királyt, akinek benyújtotta lemondását. Sunak bejelentette azt is, hogy a Konzervatív Párt vezetői posztjáról szintén távozik, amint az utódválasztási folyamat lezajlik. Sir Keir Starmer a brit uralkodó harmadik miniszterelnöke Liz Truss és Rishi Sunak után.
A csaknem végleges péntek délutáni adatok szerint az előző nap tartott parlamenti választáson a Munkáspárt a szavazatok 33,8 százalékát szerezte meg, 1,6 százalékponttal többet a 2019-es választáson elért eredménynél.
A konzervatívok szavazataránya ugyanakkor példátlan mértékben, 19,8 százalékponttal 23,7 százalékra zuhant.
A harmadik országos parlamenti erő, a Liberális Demokraták viszont a párt eddigi történetének egyik legjobb eredményét érték el 12,2 százalékos szavazataránnyal, amelynek alapján ugyancsak példátlan mértékben, 63 fővel 71-re nőtt alsóházi frakciójuk létszáma.
Súlyos, 38 fős mandátumveszteséget szenvedett a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek így mindössze 9 fős frakciója lesz a londoni alsóházban. Ennek várhatóan alapvető következményei lesznek a skóciai függetlenségi kilátásokra is.
Most első ízben bekerült a londoni alsóházba Nigel Farage, a jobboldali radikális Reform UK párt vezetője, a brit EU-tagság megszűnéséért (Brexit) folytatott egykori kampány fő szószólója, aki korábban hét választáson próbált képviselői mandátumhoz jutni, mindannyiszor hiába.
A pénteki adatok szerint Farage mellett a Reform UK három másik tagja is parlamenti mandátumot szerzett.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője, az Egyesült Királyság új miniszterelnöke lett, miután a Labour választási győzelmét követően III. Károly király pénteken felkérte az új kormány megalakítására.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1720207800
[modified] => 1720206649
)
[title] => III. Károly király felkérte az új brit miniszterelnököt a kormányalakításra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=120778&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 120778
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 120779
[image] => Array
(
[id] => 120779
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sir-keir-starmer-karoly-kiraly.webp
[original_lng] => 533630
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sir-keir-starmer-karoly-kiraly-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sir-keir-starmer-karoly-kiraly-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sir-keir-starmer-karoly-kiraly-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sir-keir-starmer-karoly-kiraly-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sir-keir-starmer-karoly-kiraly-1536x1024.webp
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sir-keir-starmer-karoly-kiraly-2048x1366.webp
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sir-keir-starmer-karoly-kiraly.webp
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720326726:3
[_thumbnail_id] => 120779
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 824
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d30bebe4cd32958af338878b8728e20c] =>
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
