Kijev után Ungváron is látogatást tett Alexander Van der Bellen, Ausztria elnöke. Itt többek között felkereste a helyi Vöröskereszt központját is. A szervezet aktív tevékenységet folytat a szociális, egészségügyi és pszichológiai segítségnyújtás terén. A Vöröskereszt jelenleg sokat tesz a belső áttelepültek támogatása terén. Többek között egészségügyi kíséretet, humanitárius segítséget biztosítanak a számukra és részt vesznek a menekültek ideiglenes szálláshelyeinek felújításban is. A Vöröskereszt kárpátaljai megyei szervezetének vezetője szerint fontos továbbra is megőrizni a folyamatban lévő programok stabil és rendszeres támogatását és egyben gondoskodni az újabb támogatók bevonásáról is. Az Ukrán Vöröskereszt kárpátaljai szervezete az elmúlt év során 300 millió hrivnya támogatást kapott az Osztrák Vöröskereszttől. Ezzel együtt több mint 300 humanitárius szállítmány is érkezett a menekültek részére. Az Osztrák Vöröskereszt főtitkára elmondta, hogy a kárpátaljai szervezet maximálisan jól végzi a munkáját. A külföldi delegáció által látott széleskörű egészségügyi szolgáltatások példaértékűek. Kárpátalján jelenleg három ilyen intézmény működik. A hegyvidéken, távoli és nehezen megközelíthető településeken élő lakosság számára 9 mobilbrigád biztosítja az elsődleges orvosi ellátást. Az osztrák államfő elmondta, hogy elégedett az Ukrán Vöröskereszt munkájával és a külföldi partnerekkel folytatott együttműködésükkel is. Ugyanakkor kiemelte, hogy a jelenlegi nehéz ukrajnai helyzetben a szervezet kiemelten fontos szerepet játszik és ezért nagy szükség van a munkájára. Az osztrák delegáció kárpátaljai látogatása során a Megyei Katonai Adminisztráció vezetésével is tárgyalást folytatott, mégpedig a további szoros együttműködést illetően. Ausztria folyamatosan támogatja Kárpátalját, ami most több konkrét, helyi jelentőségű probléma megoldására is kiterjed. Ausztria a háború kitörése óta rendszeresen segíti Ukrajnát. Így többek között több mint ezer járművet adományozott a seregnek, befogadta az ukrán menekülteket, egészségügyi ellátást biztosított a betegeknek és több ezer tonna humanitárius segélyt is küldött Ukrajnába. A jelenlegi kárpátaljai látogatást követően a megyei hatóságok azt remélik, hogy az együttműködés bővülni fog és újabb nemzetközi projektek is indulnak majd.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Провів виїзну Ставку. Ситуація на фронті, перебіг наших наступальних та оборонних дій, дані розвідки. Як і завжди, пильна увага до забезпечення військ боєприпасами. Результативність використання наявних систем ППО та підсилення повітряного… pic.twitter.com/xA4HHUJvdi
Ukrajnában folytatódik a kárpátaljai magyarság elleni durva támadások sorozata, Munkácson már azt javasolják, hogy csökkenteni kell Magyarország politikai befolyását Kárpátalján, azaz a magyar közösség védelmére irányuló erőfeszítéseit „Ukrajna szuverenitásának biztosítása” érdekében.
A kárpátaljai magyarság és Magyarország elleni támadások fő platformjává silányult mukachevo.net munkácsi hírportálon is megjelent, előbb a Telegram-csatornáján közzétett sematikus cikkében Jurij Dzjamulics politikai elemző azt állította, hogy a totalitárius rezsimek ugyanazon séma szerint működnek, azaz mindig abból indulnak ki, hogy elfoglalják más országok területét nemzeti kisebbségeik védelmében. „Hitler a német kérdéssel, valamint az ausztriai és csehországi németek egy államba egyesítésével kezdte” – fogalmazott, idézve a führert, aki 1938-ban Ausztriához és Csehszlovákiához fordulva kijelentette: a Birodalom többé nem fog beletörődni a németek külföldön való elnyomásába. Szerinte Putyin is azzal a kijelentéssel kezdte, hogy Oroszország ott ér véget, ahol az orosz nyelv véget ér, és az orosz ajkúak védelme a kijevi rezsim által a Krímben és Donbászban elkövetett népirtástól.
A továbbiakban az elemző áttér a magyar miniszterelnökkel kapcsolatos nyilvánvaló hazugságok mantrázására, nevezeten, hogy „Orbán hosszú évek óta fantáziál Nagy-Magyarország gondolatáról és a trianoni bosszúról, és folyamatosan „védi” a magyar kisebbséget. De mivel Magyarország még mindig a NATO és az EU tagja, nyilvánosan csak a környező országokban, elsősorban Ukrajnában élő magyarok autonómiájáról és kettős állampolgárságáról beszél. Bár az orosz nagyarányú agresszió megindulása után Orbán, láthatóan barátja, Putyin győzelmét remélve, kevésbé óvatos, ezért nyilvánosan a Kárpátalja egy részét magában foglaló Nagy-Magyarország térképes sálat visel, és azt mondja, Ukrajna „senki földje”.
Messziről nekifutva a KMKSZ elleni támadásnak Dzjamulics arról képzeleg, hogy van még egy hasonlóság az ilyen alakok között: az agresszív politika megvalósításában mindig olyan zsebpolitikai erők segítik őket, amelyek előkészítik a terepet a jövőbeni annexiók legalizálására. „Hitlernek voltak helyi nemzetiszocialistái Ausztriában és Hollandiában, a Szudéta-Német Párt a csehszlovákiai német nemzeti kisebbség képviselőiből jött létre. Putyinnak előbb a Régiók Pártja, majd az Ellenzéki Platform-Az Életért (OPZZS) és számos kisebb helyi pártok, így az Orosz blokk, Orosz egység, Szojuz, Egyesült Oroszország és mások voltak (a zsebpártjai)” – vont hamis párhuzamot a szerző.
A lényegre rátérve a politikai elemző ismét szabadjára engedi rosszindulatú fantáziáját, amikor azt írja: „Orbánnak az ukrajnai magyarok pártja van, KMKSZ. A történelem során minden alkalommal a területi terjeszkedés során pontosan ilyen politikai erők segítették az agresszorok propagandáját, és kulcsszerepet játszottak az annektálás további legalizálásában. Igen, az osztrák nemzetiszocialisták több jogot követeltek az igazi németeknek. Az OPZZS képviselői azt állították, hogy megsértik az orosz ajkúak jogait. A KMKSZ képviselői is a magyar propaganda malmára hajtják a vizet, amikor „az ukrajnai magyarság fasiszta módszerekkel történő elnyomásáról” beszélnek. Mindegyik helyi politikai erő mögül mindig kilóg lóláb, hogy kik a gazdáik. Nyilvános támogatás az első személyek szintjén, közös fotók, látogatások és pénzváltás.”
A hazugságok és ferdítések szövevényén átvergődve Dzjamulics nyíltan megfenyegeti Magyarországot és a kárpátaljai magyar kisebbséget álkövetkeztetései levonásával: „nagyon nagy pénz a választásokra, a helyi politikusok, hatóságok, szakértők, véleményvezérek és egyéb olyan szolgálatok lojalitására, amelyek legalizálják az összes szükséges propagandaklisét. Mindannyian tudjuk, hogyan ért véget az európai németek életteréről szóló ideológia megvalósítása. Mindannyian láttuk, hogyan vezetett az orosz ajkúak védelme Ukrajnában az orosz agresszióhoz és az ukránok népirtásához a megszállt területeken. Mindannyian értjük, hogyan érhet véget Orbán hisztériája a magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatban.”
Befejezésül a szakértő a valós helyzetet meghamisító állítást fogalmaz meg: „és itt, egy magyarbarát kárpátaljai szakértőt parafrazeálva, egyetlen dolgot jegyezhetünk meg: az Orbán-féle Magyarország növekvő kárpátaljai befolyása elleni küzdelem valóban politikai kérdés, nevezetesen Ukrajna szuverenitásának biztosítása a saját területén. Ezért nagyon fontos megérteni, hogyan toboroz Orbán befolyási ügynököket Kárpátalján.”
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Viktor Baloga folytatja magyarellenes kirohanásait, s még arra is van ideje, hogy fake-híreket gyártson velük kapcsolatban.
Ezúttal Petei Juditot, a KMKSZ-frakció képviselőjét célozta meg, s azzal vádolta, hogy megosztott egy „Isten óvja Kárpátalját” feliratú fényképet, melyen megyénk egy része piros-fehér-zöld színnel volt ábrázolva.
A képviselőasszony közösségi oldalán reagált a történtekre. A bejegyzést teljes egészében közöljük:
„Viktor Baloga oroszbarát képviselő ma ismét megmutatta, hogy egy marginális személy, aki elvesztette realitásérzékét. Az orosz mankurt által megalkotott és terjesztett hamisítvány egy állítólagosan általam megosztott, Kárpátalját magyar zászlóként ábrázoló képről csak az idegengyűlölő és szexista bensőjét mutatja meg.
Megértem, hogy Viktor Baloga nem tud beletörődni, hogy egy egyszerű nő nyíltan kiállt ellene, és felnyitotta a közösség szemét a képviselő ukránellenes tevékenységére, amit az utóbbi időben erőtlenül próbál eltitkolni a magyarokra gyakorolt nyomással.
Azonban sem én, sem más kárpátaljai nem tartunk ezektől a támadásoktól. A fenyegetőzés velem, mint nővel és képviselővel szemben nem más, mint gyenge próbálkozás, hogy megfélemlítse azokat, akik nem értenek egyet a térségünkben élő oroszbarát képviselők totalitárius életelveivel.
Viktor Medvedcsuk, Janukovics korabeli miniszter volt párttagja, aki más orosz ügynökökkel együtt dolgozott a Miniszteri Kabinetben, ahol akkoriban csak orosz hivatalnokok kaptak helyet, aki meghívott vendég volt Putyin és más nemzetközi bűnözők ünnepségein, s közeli társa az RNBO szankciói alatt álló csempészeknek, nem tud oroszbarát légkört teremteni Kárpátalján.
Viktor Baloga, aki ideiglenesen bitorolta a Munkácsi kistérségben a hatalmat, úgy véli, hogy vidékünk más közösségeiben is magához ragadhatja azt. Azonban a kárpátaljaiak már régóta tudják, kik az oroszok képviselői a térségben.
Ismételten felkérem elnökünket, Volodimir Zelenszkijt, hogy állítsa le Viktor Baloga ukránellenes tevékenységét, amely lejáratja Ukrajnát a nemzetközi platformon, és destabilizálja a békés Kárpátalja helyzetét!
Dolgozzunk tovább közös győzelmünkért! Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek!”
Ma a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében került sor egy széleskörű találkozóra, amelyen a kárpátaljai magyar közösség képviselői mellett részt vettek a megyei tanács és a megyei katonai közigazgatás vezetői és képviselői is. A találkozó során Petei Judit, a megyei tanács képviselője felolvasta azt az indítványt, amit Volodimir Zelenszkijnek címeztek. Ebben többek között szó esett a közelmúltban a munkácsi kistérség területén történt magyarellenes kirohanásokról, ahol a kistérség vezetőjének jogtalan utasítására magyar nemzeti szimbólumokat, magyar nyelvű feliratokat távolíttattak el a zömében magyarlakta települések intézményeiről, és több oktatási intézmény magyar nemzetiségű vezetőjét is elmozdították tisztségéből, indokolatlanul. A helyi magyarság ebben, a térség egységének fenyegetettségét látja, amit egyes politikusok figyelemfelkeltés céljából provokálnak. Az e féle cselekedetek Ukrajna nemzetközi szinten történő hitelvesztéséhez is vezethetnek – hangzott el az indítványban. Barta József, a KMKSZ alelnöke kiemelte, hogy jelenleg több magyar nemzetiségű kárpátaljai honfitársunk is harcol a fronton, vállvetve az ukránokkal, a kárpátaljai magyarok is kiveszik a részüket a menekültek befogadásában és ellátásában, és mindent megtesznek a győzelemért és a háború mielőbbi befejezése érdekében. Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok Ukrajna állampolgárai és az, aki ellenségeskedést kíván szítani az ukrán és a magyar emberek között, valójában a háborúra vágyik. De nem lesz háború, mert mi ezt nem fogjuk megengedni – hangsúlyozta a tanácselnök. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a maga részéről hozzátette, hogy nem fogja megengedni, hogy bárki is sértegesse a Kárpátalján élő nemzeti közösségeket és nem hagyja, hogy az ukrajnai magyarokat valaki manipulálásra és ellenséges propagandára használja. Mint fogalmazott, függetlenül attól, hogy ki milyen etnikai hovatartozással bír, Ukrajna Alkotmánya azonos polgári, politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogokat biztosít mindenki számára.
A magyar közösség képviselői ma a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében felhívást fogalmaztak meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz a közösségünket ért provokációk és sértések kapcsán.
Petei Judit megyei képviselő által felolvasott nyilatkozatban arról számoltak be, hogy a közelmúltban a Munkácsi kistérség területén a helyi vezető utasítására eltávolították a magyar nemzeti jelképeket azon települések intézményeiről, ahol a lakosság többsége magyarajkú, illetve politikai okokból elbocsátották az egyik magyar iskola igazgatóját is. Az egyes politikusok ilyen jellegű tetteiben a magyar közösség veszélyt lát a térség egységére nézve.
A magyarokat az is aggasztja, hogy az ilyen jellegű provokációk Ukrajna nemzetközi porondon való lejáratásához vezethetnek. Példaként felhozták a magyar médiában elindított dezinformációs kampányt Ukrajna és az ukrán hadsereg kapcsán. Tájékoztattak továbbá arról is, hogy az említett akciókat az ellenséges tömegtájékoztatási eszközök nem hagyták figyelmen kívül, és a propaganda felhasználta azt az Ukrajna elleni információs háborúban.
Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ügyvezető alelnöke felszólalásában elmondta, hogy a kárpátaljai magyar közösség képviselői az ukránokkal közösen védik Ukrajnát az ellenségtől, menedéket nyújtanak az otthonaikat elhagyni kényszerült személyeknek, s küzdenek a győzelemért. Elmondta azt is, hogy az itt élő magyar kisebbség számos képviselője halt meg Ukrajna függetlenségéért harcolva. A magyar nemzeti jelképek eltávolításával kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy azokat a közösséggel folytatott megbeszélés és a Munkácsi Kistérségi Tanács képviselőinek támogatása nélkül távolították el.
„1000 éven át az ukránok és magyarok együtt éltek és dolgoztak térségünk boldogulásáért. Senki előtt nem titok, hogy a magyarok és Magyarország a háború első napjaitól kezdve segítik a térséget és Ukrajnát. Aki instabilitást akar teremteni, az háborút akar. Aki ellenségeskedést akar szítani köztünk, az háborút akar. De háború nem lesz, mert azt nem engedjük meg” – mondta el beszédében Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke.
Az elnökhöz intézett felhívást Troski Viktor, az ukrán fegyveres erők 128-as dandárjának magyar nemzetiségű katonája, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Fizika és Matematika Tanszékének docense is támogatta. „11 hónappal ezelőtt mi, különböző nemzetiségek képviselői harcolni indultunk mind a független Ukrajnáért, mind pedig az anyanyelvünkön való szabad kommunikáció jogáért. Háborús körülmények között a felhívásban említett cselekmények nem megengedettek” – jegyezte meg a katona.
Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője beszédében elmondta, hogy „míg mi az államot védjük, valaki megengedi magának, hogy megalázzon és irányítson egy különálló közösséget a hátországban. Nem engedjük meg Kárpátalja egyik nemzetiségi közösségét sem sértegetni, és nem engedjük, hogy az ukrán magyarokat manipuláció és ellenséges propaganda tárgyaként használják fel”.
„A kárpátaljai magyar nemzeti közösség maximális támogatást, mindenre kiterjedő segítséget és megértést kap az államtól és a helyi végrehajtó hatóságoktól” – hangzott el a mai tanácsülésen a Kárpátalján élő magyarság képviselőinek nyilatkozata.
A terrorista Oroszország az elmúlt hetekben aktívan használta fel propagandájában a „kárpátaljai magyar közösség elnyomásáról” szóló narratívát, és hangsúlyozza az ukrán állam részvételét ebben.
„Nem engedhetjük meg, hogy ez megtörténjen, nem engedjük, hogy az ukrajnai magyarokat manipuláció és ellenséges propaganda tárgyaként használják fel” – olvashatjuk Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció hivatalos közösségi oldalain.
Hozzátette, hogy „jó volt ma hallani Troski Viktort, az ukrán fegyveres erők 128-as dandárjának magyar nemzetiségű katonáját, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusát, Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Fizika és Matematika Tanszékének docensét, aki közvetlenül a frontról online csatlakozott a tanácskozáshoz és támogatta kollégáit, megjegyezte, hogy a fronton harcolók figyelik a magyar közösség körüli eseményeket, és felszólított a kárpátaljai béke biztosítására és a provokációk megállítására”.
Viktor Mikita elmondta, hogy köszönettel tartozik a kárpátaljai magyar nemzeti közösség képviselőinek kezdeményezésükért és toleranciájukért az Alkotmányban meghatározott jogaik védelmében. Fontos, hogy Ukrajna egésze és európai partnereink megértsék, hogy csak egyes személyek provokációiról van szó, de ez a kérdés helyi jellegű, és nem érinti az állami politikát.
„Az államfő kárpátaljai képviselőjeként szeretném hozzátenni, hogy a térségünkben élő magyar nemzeti közösség képviselői Ukrajna állampolgárai, az ukrán társadalom szerves, integrált részei. Etnikai származástól, nemzeti közösségekhez való tartozástól függetlenül egyenlő polgári, politikai, szociális, gazdasági, kulturális jogokat és szabadságokat garantál számunkra Ukrajna alkotmánya. Nem engedjük, hogy külső és belső ellenségek felborzolják Kárpátalját, és blokkolják az EU Ukrajnának nyújtott támogatását” – olvasható a bejegyzésben.
Novák Katalin magyar államfő Zoran Milanovic horvát köztársasági elnököt fogadta hivatalában.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A sajtótájékoztatón Novák Katalin kérdésre válaszolva elmondta, hogy a horvát elnököt tájékoztatta arról, hogy 150 ezer magyar él Kárpátalján, és az ő jogaikat megnyirbáljak. Elfogadhatatlan, ami Kárpátalján történik. A kisebbségi törvény jelenlegi változata nem elfogadható Magyarország számára – tette hozzá. Novák Katalin beszámolt arról is, hogy már a tavalyi ukrajnai látogatása során felhozta a kisebbségi problémákat.
„Az ukránok ismerték a magyar szempontokat, de ezt nem vették figyelembe. Korábban küldtem egy levelet Zelenszkijnek, hogy ne fogadják el a kisebbségi törvényt, de választ egyelőre nem kapott.”
A kisebbségek jogait garantálni kell, ha Ukrajna csatlakozni szeretne az EU-hoz – tette hozzá.
Milanovic szerint érthetetlen, hogy az ukrajnai kisebbségi kérdésről és a magyarok elleni fellépésekről miért hallgat az EU. Arról is beszélt, hogy Horvátországban a szerb kisebbségek kapcsán kialakult protokollt kell alkalmazni Ukrajnában is.
Munkács város után a Munkácsi kistérség magyar falvainak közintézményeiről is eltávolították a magyar nemzeti zászlókat, Fornoson ehhez a városi rendőrséget is be kellett vetni. A magyarországi fenntartású Munkács FC Dercenben működő futballakadémiájának épületéről leszerelték a magyar nyelvű táblákat. Végül több, a KMKSZ-hez közel álló, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is felmondtak Munkácson és a hozzá tartozó falvakban.
Fornoson és Dercenben utasítást kaptak a helyi intézmények vezetői (iskola, óvoda) munkácsi feletteseiktől, hogy távolítsák el intézményeik épületéről a magyar nemzeti zászlót. Szerintük rendelet van arra, hogy mostantól nem lehet a közintézményeken más zászló, csak az ukrán. Például Fornoson az óvoda és az iskola faláról még január 13-án délután levették a magyar zászlókat. A Fornosi Községháza épületén viszont továbbra is ott lobogott a magyar trikolór, amit a városi rendőrség (Municipalna Polícia) négy munkatársa – szemtanúk szerint – éjfélkor vett csak le. A szemtanúk beszámoltak arról is, hogy nem dobták el, hanem szépen összetekerték és letették a bejárathoz. Másnap délben megjelentek és ellenőrizték, hogy nem került e vissza a magyar zászló a helyére. A szomszédos Dercenben ugyancsak lekerültek a magyar zászlók a közintézményekről, ahol a városi rendőrök ugyancsak kijárnak ellenőrizni az állítólagos rendelet betartását.
Munkács város magyar intézményeiről is lekerültek már a magyar zászlók, kivételt csak a nem állami tulajdonban lévő Munkácsy Mihály Magyar Ház jelent, arról még nem tudták levetetni.
Amennyiben valóban van ilyen rendelet, az kizárólag helyi szintű lehet, hisz például a szomszédos Nagylucskai kistérség magyar falvainak közintézményein még most is lengeti nemzeti zászlónkat a szél annak ellenére, hogy ugyancsak a Munkácsi járáshoz tartoznak.
Információink szerint a Munkácsi Kistérségi Tanács nem fogadott el ilyen rendeletet. A Végrehajtó Bizottság egyik tagja szerint ők sem foglalkoztak a magyar zászlók kérdésével.
Amennyiben lenne ilyen rendelet, magasabb szintű jogszabályba ütközne.
Ukrajna törvényei eddig sem tiltották a nemzetiségek szimbólumának használatát, különös tekintettel arra, hogy Kárpátalja magyarlakta településein nem a magyar állam hivatalos címeres zászlaja, hanem a magyar nemzeti trikolór a piros-fehér-zöld sávos zászlók kerültek az elmúlt 33 évben is kihelyezésre, amelyek eddig nem zavarták az itt élőket és nem sértették az érvényben lévő törvényeket sem, az ukrán állami zászló mellett a békés egymás mellett élést szimbolizálták.
Közben tudomásunkra jutott, hogy a Munkácsi kistérségben több nagy tekintélyű, szakmailag elismert, a KMKSZ-hez közel álló magyar intézményvezető kézhez kapta a felmondását.
Munkalátogatást tett Kárpátalján Larisa Galadza-Cronin, Kanada rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete. A hírt Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője közölte.
„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a legmagasabb szintű diplomatákat fogadhatjuk. Kiemelendő, hogy a nagykövet ukrán gyökerekkel rendelkezik, és tökéletesen beszél ukránul” – mondta el.
Kanada a nagyszabású háború első napjaitól kezdve Ukrajna mellett állt a szuverenitásunkért és függetlenségünkért folytatott harcban. A rendszeres katonai segítségnyújtás és az Oroszországi Föderáció elleni szankciók támogatása minden nap segít az ellenség legyőzésében. Őszintén hálásak vagyunk azért, hogy a világ vezetői támogatják hazánkat” – tette hozzá.
Kanada vezető szerepet tölt be a precedensek megvalósításában. Az ország parlamentje volt az első, amely jogszabályba foglalta a lefoglalt orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználásának lehetőségét.
A találkozó során tájékoztatták a nagykövetet a menekültek helyzetéről, valamint a humanitárius, oktatási és szociális projektekről.
„Külön kitértünk a régió gazdasági potenciáljának fejlesztését célzó kezdeményezésekre. Bemutattam azokat a projekteket, amelyeken csapatunk dolgozik, illetve azokat, amelyek már megvalósultak” – tájékoztatott Mikita.
Megvitatták azokat a projekteket is, amelyeket Kanada támogathat, és amelyek hatékonyan befolyásolják térségünk gazdaságának fejlődését. Elsősorban a területfejlesztés gazdasági projektjeire koncentráltak, amelyek biztosítják az új munkahelyek teremtését, a termelés fejlesztését, az export növekedését és az adók beérkezését a helyi költségvetésbe, ennek eredményeként pedig hozzájárulnak a kistérségek pénzügyi kapacitásának fejlesztéséhez és a fegyveres erők támogatásához.
A nagykövet elismerte a megyei szintű gazdaságfejlesztési kérdések stratégiai megközelítését, a felek megállapodtak, hogy kanadai támogatja majd vidékünk projektjeit.
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
A 2022-ben történt eseményekről, azok hatásairól, az uniós kisebbségvédelem jelenlegi helyzetéről, valamint a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről beszélgettünk Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselővel.
– Számos alkalommal hangsúlyozza, hogy munkáját az Európai Parlamentben (EP) a magyar emberek és a magyar nemzet érdekei határozzák meg. Milyen eredményeket emelne ki az elmúlt évre vonatkozóan?
– 2022 súlyos kihívások elé állította a kárpátaljai magyar közösséget, de Magyarországot és a Kárpát-medence különböző régióiban élő magyar közösségeit is. A február 24-én kitört orosz–ukrán háború felborította az életünket, családokat szakított szét, még nehezebbé tette a mindennapok megélését, a kisebbségi jogainkért vívott küzdelmet. Mindezek ellenére 2022-ben példátlan összefogásról, támogatásról, közösen elért eredményekről is tanúbizonyságot tett a magyar nemzet határon innen és túl, tettekkel bizonyítva, hogy közös erővel még a legnehezebb helyzetekben is talpon tudunk maradni és eredményeket tudunk elérni. Az összefogás ékes példája volt az április 3-i választáson a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelme, mely támogatottság is bizonyította, hogy a nemzetben való gondolkodás és felelősségvállalás működik.
A Fidesz EP-delegációjának tagjaként és 2014-ben „nemzeti listán” bekerült kárpátaljai képviselőként számomra természetes, hogy a magyar emberek, a magyar nemzet érdekeinek megvédése elsődleges célunk és feladatunk. Képviselőtársaimmal egy csapatként igyekszünk kiállni a külhoni magyar nemzetrészek érdekében, fellépni a liberális baloldal által Magyarország ellen indított boszorkányüldözés ellen, és a magyar érdekeket érvényesíteni, ami manapság nem könnyű feladat. Az EP-ben küzdünk a minősített többségi döntéshozatal ellen, amely sérti a tagállamok szuverenitását, az LMBTQ- és genderideológia ellen, amelyet rá akarnak erőszakolni a családközpontú keresztény társadalmakra, továbbá az olyan brüsszeli mainstream politikai kötelezettségekkel szemben, melyek tönkretennék Magyarországot. És ez csak néhány dolog, hiszen már nincs olyan uniós törvénytervezet, jelentés vagy határozat, ahová ezeket a témákat ne erőszakolnák bele.
2022-ben a koronavírus-járvány okozta korlátozások megszűnésével számos olyan területen visszatérhettem feladataim ellátásához, amelyet a járvány során el kellett halasztanom.
Bár a háború kitörésével az EP-ben tabutéma lett az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzete, azért a munkám során mindent megtettem, hogy ez a kérdés a felszínen maradjon mind a Parlamentben, mind a nemzetközi fórumokon. Februárban, még a háború kitörése előtt az EP Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén lehetőségünk volt bemutatni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról készített alternatív jelentést, mely magyar szemszögből mutatja be annak végrehajtását, s már akkor egyértelmű volt, hogy sok probléma van a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésével Ukrajnában.
Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta júniusban az EU-s tagjelölti státuszt, melynek egyik feltétele, hogy Ukrajna rendezi a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényeit, összhangba hozva azokat a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal, így számos fórumon – szem előtt tartva a kárpátaljai magyarok érdekeit – kifejtettem, mennyire fontos ez a tagjelölti státusz, és milyen fontos odafigyelni, hogy Ukrajna pozitív módon rendezze a kisebbségi jogok törvényi keretét.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében részt vettem a kereszténydemokrata pártokat tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC–CDI) ülésein, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (ang.: Federal Union of European Nationalities – FUEN) tisztújító kongresszusán, továbbá az ENSZ Kisebbségi Fórumán is sikerült felszólalnom a kárpátaljai kisebbség védelmében.
Fontos volt számomra, hogy a politika mellett a tudományos élet is teret kapjon újra az életemben, így nagy örömmel vállaltam az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform által szponzorált és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történészei és tudósai által írt Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötet szerkesztését és kiadás alá szervezését, mely nagy segítséget jelent azon külföldi politikusok, döntéshozók számára, akik szeretnék megismerni és megérteni a kárpátaljai magyarok múltját és jelenét.
A kárpátaljai magyarság múltjának nagy tragédiája a málenkij robot, melyről kevesen tudnak Nyugat-Európában. Ebből a szempontból volt fontos, amikor a szovjet kommunista diktatúra áldozatairól emlékeztünk meg az EP-ben, és sikerült elérnem, hogy a málenkij robot kárpátaljai magyar áldozatairól is megemlékezzenek, és 500 kárpátaljai magyar nemzetiségű férfi neve is bekerült abba a listába, amelyet EP-képviselők, EU-s nagykövetek és uniós tisztségviselők olvastak fel.
2022-ben már lehetőségem volt látogatócsoportokat is fogadni, így májusban a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző IV. évfolyamát, szeptemberben Kárpátaljáról, novemberben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből fogadhattam látogatókat.
– Amíg az év első heteiben olyan aggasztó híreket olvashattunk a világsajtóban, hogy Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát, február 24-én hajnalban ez a rémálom szörnyű valósággá vált. A háború mindenki életét felforgatta. Véleménye szerint az Unió megfelelően reagált az eseményekre?
– Igen, szörnyű hírekre ébredtünk február 24-e reggelén. Az EP Külügyi Bizottságának ülésein már a háború előtti hetekben is számos EP-képviselő hozzászólásában nem a tárgyalásos rendezést, a minszki megállapodások végrehajtását szorgalmazta, hanem háborús retorikát. De valójában sokan bíztunk abban, hogy a háború elkerülhető, és megdöbbentünk azon, hogy a putyini Oroszország megtámadta Ukrajnát. Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborúja több tízezer ember tragédiáját idézte elő, több mint 11 millióan menekültek el Ukrajnából az EU-ba, ebből Magyarországon is több mint egymillióan kerestek menedéket. A magyar emberek példátlan összefogással kezdték el segíteni a háború elől menekülőket, és a magyar kormány is története legnagyobb humanitárius akcióját indította nemcsak a menekültek, de az Ukrajnában, többek között a Kárpátalján maradt emberek megsegítése érdekében. A háború kitörését követően márciusban Gál Kinga képviselőtársammal mi is a magyar–ukrán határhoz siettünk, hogy személyesen lássuk az ott kialakult helyzetet, a menekülthullám kezelését, és adományokkal segítsük a háború szörnyűségei elől menekülő embereket, valamint az értük éjjel-nappal dolgozó önkénteseket.
A háború óriási kihívások elé állította az egész világot, alapjaiban ingatta meg az EU gazdaságát, hisz a mindig a béke pártján álló Európai Unió szomszédságában tíz hónapja elhúzódó háború zajlik, és az EU elkötelezett támogatója Ukrajnának. Magyarország amellett, hogy elvei mentén támogatja Ukrajnát ebben a háborúban, a mielőbbi békét sürgeti minden fórumon, és az elmúlt évben én is folyamatosan a béke mellett szólaltam fel, számtalanszor adtam hangot annak, hogy elítélem az orosz agressziót, és kiállok Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, de minél előbb véget kell vetni a harcoknak, az emberi szenvedéseknek.
– Az év elején tisztújításra került sor a Parlamentben, melynek eredményeként ön a továbbiakban is a Kulturális és Oktatási, valamint a Külügyi Bizottság tagjaként tevékenykedik. Kiáll amellett, hogy Ukrajna sokszínű kulturális öröksége a béke által menthető meg?
– Januárban az európai parlamenti ciklus félidejéhez érve újra főtagként folytathatom a munkám a Kulturális és Oktatási Bizottságban, illetve a Külügyi Bizottságban póttagként tevékenykedhetem tovább, ami számomra nagyon fontos, hiszen így számos, Ukrajnát érintő politikára is rálátást nyerhetek. Úgy gondolom, minél inkább elhúzódik ez a háború, annál nagyobb a veszteség minden téren. A békével sok minden megmenthető lenne, elsősorban az emberéletek, de a kulturális és művészeti értékek is, melyek terén így is nagy károkat szenvedett már el az ország. Az EU segítséget nyújt a kulturális örökség megmentéséhez, átköltöztetéséhez vagy digitális megőrzéséhez, de az épített örökség terén felbecsülhetetlen károk keletkeztek már ez idáig.
Ukrajna soknemzetiségű ország, és úgy gondolom, az egyik legnagyobb érték az, hogy a különböző nemzetiségek mindig békében éltek egymás mellett ebben az országban, és ha ezt elveszítenénk, az lenne a legnagyobb veszteség, tragédia. Ilyen soknemzetiségű vidék Kárpátalja is, amely példaként szolgálhat a békés egymás mellett élés szempontjából, az itt élők egymás nyelvét, kultúráját, hagyományait, vallását tisztelve élték és élik mindennapjaikat. Bár sajnos vannak, akik ezt a békét is megbontani kívánják, és ellentéteket próbálnak szítani a nemzetiségek között. Nagy megdöbbenéssel és szomorúan fogadtam a hírt, hogy a munkácsi városvezetés úgy döntött, eltávolítja a munkácsi várból a több évtizede ott álló turulszobrot, ami nagyon barátságtalan és provokatív lépés volt ebben a pattanásig feszült háborús helyzetben, így remélem, csak elszigetelt esetről van szó. Az Európai Unióba tartó ukrán vezetés nyilvánvalóan tisztában van az Unió „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatával, amely egymás nyelvének, kultúrájának és hagyományainak tiszteletét jelképezi. Ezt vallom én is, fontos, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsuk egymás hagyományait, történelmi és kulturális örökségeit, egymás nyelvét, hiszen az egymás iránt való tisztelet kulcsfontosságú eleme a békének.
– Június 23-án Ukrajna (és Moldova) megkapta az uniós tagjelölti státuszt, melyet előzőleg a Fidesz európai parlamenti képviselői is egyhangúlag támogattak. Mit gondol, Ukrajna európai uniós tagjelöltsége előmozdítja a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak érvényesítését?
– Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta az EU-s tagjelölti státuszt, hisz képviselői munkám kezdete óta támogatom és segítem ezt a folyamatot. Pozitív hír volt az is, hogy a tagjelöltség 7. feltételeként azt kérte az Európai Bizottság, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell rendeznie Ukrajnának, aminek ez év végéig kellett megtörténni. Sajnos azonban a december folyamán az ukrán törvényhozók által gyors iramban elfogadott, Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény amellett, hogy visszalépést jelent a hatályon kívül helyezett 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest, az ígéretek ellenére nem orvosolja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogait sem, s csupán a 2017-es és 2019-es jogszűkítéseket betonozza be. Szomorúnak tartom, hogy a törvény megalkotása során nem vették figyelembe a kisebbségi szervezetek által megfogalmazott javaslatokat, és a velük való egyeztetések is csak szimbolikusan voltak lefolytatva. Az Ukrajnában élő magyar közösséget képviselő két szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban bírálta az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt. Teljes mértékben támogatom és egyetértek a nyilatkozatban foglaltakkal. A törvénnyel kapcsolatban már Románia is kifejezte nemtetszését. Nagyon remélem, hogy az EU részéről is alapos elemzésnek vetik majd alá a törvény tartalmát, és az lenne a minimum, hogy az újonnan elfogadott törvényt küldjék el véleményezésre a Velencei Bizottsághoz, hiszen a törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
– Kicsit más vizekre evezve… A pandémia miatti több mint két és fél év kényszerszünet után szeptemberben ismét Kárpátaljáról érkezett látogatócsoportot fogadott Strasbourgban. Mindig fontosnak tartotta a személyes találkozásokat az „otthoniakkal”.
– Örömömre szolgált, hogy idén több mint 120 látogatót köszönthettem az EP brüsszeli vagy strasbourgi székhelyén. Szeptemberben valóban Strasbourgban járt egy nagyobb látogatócsoport Kárpátaljáról. A látogatócsoportok külön fontossággal bírnak számomra, hiszen amellett, hogy az ide érkezők közelről ismerhetik meg az EP-t és annak működését, betekintést nyerhetnek a parlamenti munkámba, de lehetőségünk van a kötetlenebb, építő beszélgetésekre is, melyek során én is aktuálisabb képet kapok a hazai helyzetről. A kárpátaljai látogatók mindig elhoznak a szívükben egy darabot Kárpátaljából, ami számomra erőt és kitartást ad a munkámhoz, amelyet a kárpátaljai magyarság jogainak megőrzéséért folytatok.
– Kárpátaljai születésű képviselőként nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél közelebbről megismerjék vidékünket Brüsszelben is. Ezt szolgálta az idén hetedik alkalommal megszervezett Brüsszeli Kárpátalja Nap is, melyet a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022), azaz a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet angol nyelvű verziójának bemutatója előzött meg november 15-én. Miért tartja fontosnak ezeket a rendezvényeket?
– A Brüsszeli Kárpátalja Nap immár hagyománnyá nőtte ki magát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a brüsszeli magyar közösség már várja a rendezvényt. Ez hatalmas elismerés és visszacsatolás, hiszen Kárpátalja mint fogalom – részben a rendezvénynek köszönhetően – Brüsszelben is bekerült a köztudatba. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy évről évre több nem magyar anyanyelvű látogató is érkezik az alkalomra. A Brüsszeli Kárpátalja Nap nemcsak egy rendezvény számomra, hanem egy küldetés, melynek célja a kultúrdiplomácia eszközeivel bemutatni a vidéket és az ott élő emberek mindennapjait, küzdelmeit a megmaradásért a szülőföldjükön. A rendezvény minden évben aktuális témákkal foglalkozik, így 2022-ben az volt a célunk, hogy a mindennapi életet mutassuk be a háború árnyékában, a légiriadók, áramszünetek és egyéb nehézségek közepette működő oktatási folyamatot a magyar iskolákban, az egészségügyben vagy a családok és a fiatalok körében. Panelbeszélgetés keretében tértünk ki az oktatás- és egészségügyre, a társadalmi változások, valamint a belső-ukrajnai menekültek segítésének kérdésköreire, melyek felvezetéseképpen a közönség megtekinthette a TV21 Ungvár rövid dokumentumfilmjét a február 24-e óta eltelt időszakról. Az est második felében Szűcs Nelli és Tarpai Viktória kárpátaljai származású színésznők elevenítették fel vidékünk kiemelkedő dívájának, Fedák Sárinak az életét. A rendezvény zárásaként szintén hagyománnyá vált, hogy a Kárpátalján jellemző káposztás paszulyt kóstolhatták meg a résztvevők.
A Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című tanulmánykötet bemutatóját az EP-ben szerveztük meg. A kötet első bemutatója sikeres volt, hiszen a nyugati közönség számára angol nyelven készült el a vidék politikai életét és társadalomtörténetét bemutató kiadvány. A munka nemcsak a történelem kedvelői számára hasznos, hanem azok számára is, akik a jelenben zajló folyamatok jobb megértésére törekednek, akik kíváncsiak a miértekre a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatosan. Az, hogy az EP-ben mutattuk be először a kötetet, szintén üzenettel bír: mutatja, hogy a kárpátaljai magyarság minden nehézség ellenére továbbra is hallatja a hangját, kiáll jogaiért, és szeretné megőrizni anyanyelvét, kultúráját szülőföldjén.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Múltunk már megmutatta az erőt, amely a kárpátaljai magyarságban lakozik, azt az erőt, amely minden nehézség ellenére is az életet és a megmaradást segíti. 1920 óta folyamatosan ez az erő tartja meg a maroknyi magyarságot Kárpátalján. Számos nehézséget, fájdalmat éltünk már át, vettek el tőlünk apákat, férjeket, fiúkat, elveszítettünk elődeink megfeszített munkájából származó gazdaságokat, rangokat és tisztségeket. De mégis megmaradtunk, összefogtunk, megerősítettük közösségünket, kiépítettük a kárpátaljai magyar oktatást, értelmiséget, kultúrát, társadalmat.
A tíz hónapja zajló háború sokak életét megtörte, sok családot űzött messze szülőföldjétől. A szülőföldjüktől távolra kerülteknek és a minden nehézség ellenére otthon maradottak számára nehéz most olyan szavakat találni, amelyek valódi vigaszt tudnak adni. Így az elődeink számára is erőt adó Isten igéjét hívom segítségül: „Bíztam az Úrban, bizakodtam, s ő lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat” (Zsoltárok 40, 2).
Békés, örömökben és egészségben gazdag új évet kívánok!
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
