Putyin azt akarja, hogy Oroszország ismét uralkodjon a szomszédai felett, és ennek érdekében a birodalmat akarja újrateremteni.
Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát az önvédelemhez való jogában, mert ez az megfelel az EU biztonságának és a világbiztonság érdekeinek, jelentette be július 10-én Josep Borrell, az EU főképviselője Washingtonban, a NATO-csúcstalálkozó keretein belül az EU védelméről szóló meghallgatáson.
Megjegyezte, hogy ma „Ukrajna – a frontvonal a demokrácia és az autoriter rezsimek között”, és „Ukrajnában dől el Európa biztonságának jövője”.
„Néhányan utalhatnak a néhány héttel ezelőtti európai választásokra, egyik miniszterelnökünk utazásaira, és felteszik a kérdést: „Valóban kötelessége Európának hosszú távon megvédeni Ukrajnát?” A válasz igen. Nem csak azért, mert ez a helyes. Hanem azért is, mert ez a saját érdekünk is egyben. Mert azzal, hogy megvédjük Ukrajnát, védjük Európa biztonságát. Ez az egyetlen módja a béke elérésének” – hangsúlyozta Borrell, és megjegyezte, hogy „a béke több, mint a háború hiánya”.
Josep Borrell hangsúlyozta, Európa okolható azért, hogy a Kreml tekintélyelvű rezsimje az elmúlt 25 évben katonai rendszerré változott, mivel „a Nyugat egyszerűen végignézte Putyin csecsenföldi mészárlását 1999-ben, a Szíria politikájába való beavatkozásába, majd enyhén reagált 2008-as georgiai inváziójára, és meglehetősen tétovák voltak a Krím félsziget 2014-es megszállását illetően”.
„Nem akartuk meglátni azt, ami már nyilvánvaló volt: Putyin azt akarja, hogy Oroszország ismét uralkodjon szomszédai felett. Oroszország még mindig úgy viselkedik, mint egy birodalom. Putyin pedig újjá akarja építeni a birodalmat – a cárit vagy a szovjetet. Csak 2022 februárjában ébredtünk fel, amikor elkezdték Kijevet bombázni” – mondta Borrell.
Az európai diplomácia vezetője hozzátette: „ha az EU megengedi Putyin Oroszországának, hogy Ukrajnát egy második Fehéroroszországgá alakítsa, és egy bábkormányt állítson fel Kijevben, akkor később Európa sokkal magasabb árat fog fizetni”.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Noha az ukrajnai háború lezárását célzó svájci békekonferencia diplomáciai utakat nyitott, az, hogy Vlagyimir Putyin Észak-Korea mellett mindenhova elutazik, ahonnan fegyvert kaphat, egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz elnök hosszú háborúra készül – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.
„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslat, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy „a humanitárius segélyek célba juttatása Gázán belül lehetetlenné vált”.
Szavai szerint mindenfajta terv ellenére semmilyen segítség sem érkezik Gázába. A kialakult helyzet miatt a segélyek a határon kívül halmozódnak fel, melynek nagyrésze megsemmisül, vagy elveszik. Ha a segélyek el is jutnak Gázába, nem lehet szétosztani azokat a harcok, valamint a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.
„A társadalom szövete pusztult el. A civil társadalom szétesőben van” – hívta fel a figyelmet.
Égető szükség van a tűzszünetre, mely lehetővé tenné a humanitárius segítség bejutását Gázába. Ellenkező esetben a tragédia minden korábban látottal összehasonlíthatatlan lesz – tette hozzá érkezési beszédében az uniós diplomácia vezetője.
Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyminiszere érkezésekor azt mondta, az uniós külügyi tanács sokat haladt előre annak előkészítésével, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait felszabadíthassák, és azt Ukrajna céljaira lehessen felhasználni.
Közölte továbbá, a háborús helyzet ellenére a szakminiszterek sokat haladtak Ukrajna uniós integrációjának előmozdításával. Ennek eredménye, hogy az EU és Ukrajna kedden megtartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Uniónak minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnia a tűzszünet előmozdítása és a két állami megoldáson, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejöttén alapuló béke mihamarabbi előmozdítása érdekében.
Az arab országokkal együttműködésben az uniós külügyminiszterek menetrendet határoztak meg a felsorolt célok elérésére, a megkezdett munkát a jövőben is folytatni kell – tette hozzá a belga külügyi tárcavezető.
Annalena Baerbock német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az izraeli-palesztin konfliktus esetleges libanoni eszkalációja miatt, és azt mondta: a helyzet további elmérgesedése minden ember számára katasztrófa lenne a teljes régióban.
Megismételte: tűzszünetre van szükség Gázában, összhangban Joe Biden amerikai elnök javaslataival. „Izrael csak akkor élhet biztonságban, ha a palesztinok biztonságban élnek. Ahogy a palesztinok is csak akkor élhetnek biztonságban, ha Izrael biztonságban van” – tette hozzá Baerbock.
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Dmitro Kuleba külügyminiszter X bejegyzésében közölte, a svájci globális békecsúcson Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt – számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője köszönetet mondott Borrell és az EU erőfeszítéseiért, amelyek célja a világ országainak a békecsúcson való részvételre való ösztönzése volt.
„Mindketten üdvözöltük a tárgyalási keret elfogadását, amely megnyitotta az utat az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások gyakorlati megkezdéséhez” – tette hozzá.
Kuleba és Borrell egyeztetett Ukrajna fegyverellátásának növeléséről, és annak felgyorsítását célzó erőfeszítésekről is, „hangsúlyt helyezve a légvédelmi rendszerekre és a lőszerekre”.
Meg kell védeni a demokratikus választási folyamatot és tágabb értelemben az európai nyilvános vitát a külföldi beavatkozástól, az információmanipulációtól és a rosszindulatú külföldi szereplőktől, akik Európa bukását akarják – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.
Josep Borrell közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború megindítása után „rosszindulatú külföldi szereplők, különösen Putyin Oroszországa”, tovább növelték az információ manipulálását célzó műveleteiket hibrid és kibertámadások formájában Európában és másutt a világban.
Az információmanipulációs műveletek nemcsak online, hanem a való életben is zajlanak, a rosszindulatú tevékenység pedig komoly biztonsági fenyegetést jelent – írta.
Szavai szerint az ellenőrizetlen közösségi médiaplatformok olcsó és gyors lehetőséget kínálnak az orosz és Kreml-barát szolgáltatóknak olyan közösségek eléréséhez, amelyek egyébként nem feltétlenül hangolódnának rá a Kreml-párti véleményekre. A Kreml-barát médiafelületek nemcsak az Európai Unión belüli információs környezetet próbálják szennyezni, hanem az EU hírnevét is „bemocskolják” a Közel-Keleten, a Nyugat-Balkánon, Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában, mindezt több mint 20 nyelven. „Minket hibáztatnak mindenféle gonoszságért” – fogalmazott.
Borrell kiemelte: az orosz állam által támogatott kampányok, amelyek célja, hogy megtévesztő tartalmakkal árasszák el az uniós információs teret, fenyegetést jelentenek a demokratikus vitára, különösen a választások idején. A tények közlése a legjobb eszköz a megtévesztés és összeesküvéselméletek elleni fellépésre – vélekedett. Az ellenfelek rosszindulatú taktikáinak, technikáinak és eljárásainak leleplezésével korlátozni lehet a támadásoknak a demokratikus döntéshozatalra gyakorolt hatását – hangsúlyozta.
A főképviselő kijelentette: az európai választások meghatározó pillanat lesz a közös európai jövő szempontjából. A hiteles választások a demokratikus társadalmak középpontjában állnak. Minden európai számára lehetővé kell tenni, hogy a választás jogát külföldi beavatkozástól és manipulációtól mentesen gyakorolhassa. Ezzel egy időben meg kell őrizni a szólásszabadság és a dezinformáció elleni küzdelem közötti kényes egyensúlyt, a „demokráciának különösen szüksége van a szabad és független sajtó figyelő szemére” – emelte ki.
Az európai parlamenti választás fontos lépés a demokrácia önkényuralmi és imperialista hatalmakkal szembeni védelmében – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Az Európai Uniónak nincs bizonyítéka arra, hogy Kína fegyvereket szállítana Oroszországba – mondta Josep Borrell.
„De nincs egyértelmű határ a fegyverek és fegyvernek nem minősülő dolgok között, mert vannak dolgok, amelyeknek kettős célja lehet” – mondta Borrell a Szingapúrban tartott beszédében.
Az orosz haditechnika nyugati országokban – USA-ban, Európában vagy Nagy-Britanniában – gyártott alkatrészeket használ. „Nem csak Kínában van a probléma” – tette hozzá.
Az amerikai hatóságok korábban többször is azzal vádolták Kínát, hogy katonai segítséget nyújt Oroszországnak. Anthony Blinken külügyminiszter május 15-én óva intette a kínai vállalatokat az orosz hadiipari komplexum támogatásától, és újabb szankciókat ígért Pekingnek.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője május 28-án megállapodást írt alá a biztonsági és védelmi ágazati partnerségről Norvégia külügy- és védelmi minisztereivel.
A közlemény szerint a frissített Biztonsági és Védelmi Partnerségi Megállapodás „az EU és Norvégia, a legszorosabban kétoldalú kapcsolatot tükrözi”.
A megállapodás érinti a felek jelenlegi együttműködési területeit, különösen Ukrajna támogatását, Norvégia uniós missziókban és műveletekben való részvételét, az EU védelmi kezdeményezéseiben való részvételét, valamint erősíti a gyakorlati együttműködést a tengeri biztonság, a kiberbiztonság és a dezinformáció elleni küzdelem terén.
[type] => post [excerpt] => Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője május 28-án megállapodást írt alá a biztonsági és védelmi ágazati partnerségről Norvégia külügy- és védelmi minisztereivel. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1717074540 [modified] => 1717091378 ) [title] => Az EU és Norvégia partnerségben állapodott meg a biztonság és a védelem területén [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114568&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 114568 [uk] => 114468 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 114470 [image] => Array ( [id] => 114470 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/unnamed.jpg [original_lng] => 35884 [original_w] => 512 [original_h] => 288 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/unnamed-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/unnamed-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/unnamed.jpg [width] => 512 [height] => 288 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/unnamed.jpg [width] => 512 [height] => 288 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/unnamed.jpg [width] => 512 [height] => 288 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/unnamed.jpg [width] => 512 [height] => 288 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/unnamed.jpg [width] => 512 [height] => 288 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1717080578:5 [_edit_last] => 5 [views_count] => 908 [_hipstart_feed_include] => 1 [_thumbnail_id] => 114470 [_oembed_96a0dfa2692b8f1544d72ee55ecf9417] =>
I look forward to serving America if the opportunity arises.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Az Európai Unió védelmi miniszterei kedden tárgyalnak arról, hogy Ukrajna a tagállamok által küldött fegyverekkel támadhassa az Oroszország mélyén lévő célpontokat – számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint egy ilyen lépés nemzetközi jogi szempontból elfogadható, hiszen Moszkva Ukrajna elleni támadásai orosz területről érkeznek. „Biztos vagyok benne, hogy egyesek felvetik az eszkaláció kockázatának kérdését, de egyensúlyba kell hozni az eszkaláció kockázatát és Ukrajna védelmének a szükségességét” – tette hozzá, kijelentve, hogy a jelenlegi helyzet „teljesen aszimmetrikus”. Észtország, Lettország és Hollandia védelmi minisztere is támogatását fejezte ki az ötlet mellett.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy Ukrajna nyugati fegyvereinek alkalmazása oroszországi célpontok ellen nem teszi a NATO-t a konfliktus részévé. „A korlátozások feloldása nemzeti döntés, nem az egész NATO döntése. Egyes szövetségesek nem vezettek be olyan fegyverkorlátozást, amit Ukrajnával szemben állítottak, míg mások igen. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy felülvizsgálják ezeket a korlátozásokat” – mondta.
Az Egyesült Államok és Németország eddig különösen óvakodott attól, hogy olyan fegyvereket küldjön Ukrajnának, amelyek képesek Oroszországon belüli célpontok elleni alkalmazásra egy szélesebb körű konfliktus veszélye miatt. Ukrajna több hónapos kérése után az Egyesült Államok az év elején nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállított Ukrajnának a megszállt területek elleni használatra.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, hétfőn Brüsszelben kijelentette, hogy elfogadhatatlan Izrael részéről, hogy antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak.
Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott azáltal, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben.
„Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” – hívta fel a figyelmet.
A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, ugyanakkor a Hamász rakétákkal támadja Izraelt.
„Valóban dilemma, hogy a nemzetközi közösség hogyan tudja kikényszeríteni a határozat végrehajtását” – mutatott rá.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn megbeszéléseket folytatnak szaúd-arábiai, jordániai, egyiptomi, katari és egyesült arab emírségekbeli kollegáikkal, a gázai háborút követő kétállami megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. „Meghallgatjuk elképzeléseiket arról, hogyan lehet Palesztinát és a Palesztin Hatóságot minél jobban támogatni, és hogyan élénkítsük a kétállami megoldást célzó politikai folyamatot” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.
„Ma erről politikai döntést hozhatunk, amit aztán majd gyakorlatilag is megvalósítunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez Egyiptom, Izrael és a palesztinok jóváhagyása is szükséges lesz.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonsági főképviselője az oroszok szombati, harkivi csapására reagálva közölte: több légvédelmi eszközt kell adni Ukrajnának.
A The Kyiv Independent szerint az uniós vezető így fogalmazott a közösségi médiában szombaton megjelent posztjában:
A leghatározottabban elítélem Oroszországnak a mai napon, Harkiv városa ellen elkövetett aljas támadásait, beleértve egy zsúfolt bevásárlóközpont elleni [csapást], ahol civilek haltak és sebesültek meg. Az ilyen és más orosz háborús bűncselekmények minden elkövetőjét felelősségre fogják vonni.
Borrell ezután azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van további légvédelmi rendszerekre, és felszólította az európai országokat, hogy adjanak ezekből Ukrajnának, mert ez „életeket ment”, és segít megvédeni az ukrán városokat.
Izraelnek végre kell hajtani a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki határozatát, és azonnal le kell állítania a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban folytatott katonai offenzíváját – hangsúlyozta Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az X-en közzétett szombati bejegyzésében.
„Az ICJ végzései kötelezőek a felekre nézve, és azokat teljes mértékben és hatékonyan végre kell hajtani” – hívta fel a figyelmet Borrell.
Bejegyzésében felszólította Izraelt, hogy tartsa nyitva a rafahi átkelőt a humanitárius segítségnyújtás számára, és biztosítsa, hogy minden ENSZ által megbízott szerv végezhesse a népírtás vádjának kivizsgálására irányuló feladatait. Azt is hangsúlyozta, hogy Izraelnek jelentést kell benyújtania az ICJ-nek a pénteki végzés végrehajtása érdekében hozott valamennyi intézkedéséről.
A Dél-afrikai Köztársaság a Nemzetközi Bíróságon népirtás vádjával indított keresetében gyors intézkedéseket sürgetett Izraellel szemben, valamint a Rafah elleni izraeli offenzíva leállítását kérte.
Pénteken a hágai székhelyű ICJ határozatában közölte: Izraelnek „azonnal le kell állítania katonai offenzíváját Rafah területén, és minden más akcióját, amely olyan életkörülményeket okozhat a gázai palesztinoknak, amelyek a népcsoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítését okozhatják”.
Az ENSZ-bíróság kitért a határátkelőhelyek helyzetére is, és úgy foglalt állást, hogy azokat a lehető leghamarabb újra meg kell nyitni, hogy a humanitárius segélyek bejussanak a Gázai övezetbe.
A bíróság hozzátette: az ENSZ megfigyelőinek a lehető leghamarabb be kell jutniuk a területre, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmilyen esetleges háborús bűncselekmény bizonyítéka „nem tűnik el onnan”.
Az ICJ szerint a végzés meghozatalára azért volt szükség, mert a bíróság által januárban, majd márciusban elrendelt ideiglenes intézkedések nem kezelik teljes mértékben az ostromlott palesztin enklávéban kialakult helyzetet.
A pénteki döntés idén a harmadik, amelyben a 15 bíróból álló testület előzetes végzést adott ki a halálos áldozatok számának megfékezésére és a humanitárius állapotok enyhítésére Gázában.
Noha a végzések jogilag kötelező erejűek, a bíróságnak nincs eszköze arra, hogy végrehajtassa azokat.
Az izraeli kormány pénteken elutasította a Dél-afrikai Köztársaság által megfogalmazott vádat, amely szerint népirtást követ el, és azt állította, hogy továbbra is, a „törvényeknek megfelelően” beengedi a humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe.
A kormány úgy véli, hogy Rafahban végrehajtott intézkedései a „védekező és igazságos háború” részét képezték, amely válasz a Hamász által októberben végrehajtott terrortámadásokra.
