Az orosz csapatok nem készülnek megállni, ezért Ukrajnának folytatnia kell hadseregének a megerősítését, beleértve a légvédelmet is – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: „Az orosz hadsereg nem a megállásra készül – a harc folytatására készül. A valóságban pedig csak a mi erőnk dolgozik az élet védelmén, ami azt jelenti, hogy továbbra is támogatnunk és erősítenünk kell Ukrajnát.”
Az államfő szerint a légvédelem megerősítése, az ellenálló képességet támogató csomagok, valamint Oroszország felelősségvállalása a tetteiért kötelező előfeltételei az élet védelmének. „Biztonságra van szükség ahhoz, hogy béke legyen. Köszönöm mindenkinek, aki így cselekszik, és valóban segíti Ukrajnát” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
Oroszország az Ukrajna elleni háborúban mind a csatatéren, mind a gazdasági szektorban összeomlik, 2025 folyamán az agresszor hatalmas veszteségeket szenvedett, és az ukrán területek megszállásának üteme továbbra is lassú – jelentette ki szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter az X közösségi oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter megjegyezte, hogy Oroszország 480 000 katonát veszített (halottakat és sebesülteket) 2025-ben. Ezen az áron Moszkva Ukrajna területének mindössze további 0,7%-át tudta elfoglalni. Az orosz előrenyomulás lassulásának tendenciája 2026 januárjában felerősödött. A napi több mint 1000 fős veszteségek ellenére a megszállók egy hónap alatt a területnek mindössze 0,04%-át tudták elfoglalni – ez az elmúlt 9 hónap legalacsonyabb értéke.
Eközben Donyeck megyében az elmúlt két évben (2024 januárja óta) Oroszország a térség további 21%-át foglalta el több százezer emberélet árán. Ez a terület kisebb, mint Donyeck megye Ukrajna által ellenőrzött területe. A katonai kudarcokkal párhuzamosan az orosz gazdaság a degradáció jeleit mutatja. Ahogy Sibiha rámutatott, Oroszország regionális költségvetéseinek hiánya 2025-ben elérte a rekordnak számító 21 milliárd dollárt, ami nyolcszorosa a 2023-as adatnak. Moszkva 12 kulcsfontosságú iparágban sem tudja megállítani a termelés csökkenését. 2025-ben 15%-kal több vállalkozás zárt be, további 10%-uk pedig a csőd szélén állt. A nem megfelelő tervezés és a szankciók miatt az orosz költségvetés legalább 25 milliárd dollár olajbevételtől eshet el idén.
Szibiha hangsúlyozta, hogy Ukrajna viszont fokozza az Oroszország katonai létesítményei elleni támadásokat. 2025-ben 719 ilyen támadást jegyeztek fel, ami 15 milliárd dolláros veszteséget okozott Oroszországnak. „A háború visszatér oda, ahonnan elkezdődött – Oroszországba. És jogosan… Minél hamarabb elveszíti Putyin az illúzióit arról, hogy katonailag bármit is el tud érni, annál hamarabb fognak sikerrel járni a béketeremtési erőfeszítések” – mondta.
A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a háború felgyorsítása érdekében továbbra is kritikus fontosságú a szankciók fokozása, elsősorban az orosz „árnyékflottára” és az energiaiparra nehezedő nyomás, valamint Ukrajna védelmi támogatásának a növelése.
Peking ragaszkodik ahhoz, hogy nem használja ki profitszerzés céljából az orosz–ukrán konfliktust, és a Kínát ért vádak, miszerint támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót, a háborúért való felelősség kínai oldalra hárításának kísérletének tekinti – jelentette ki Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy tájékoztatón, jelentette az Ukrinform tudósítója.
„Kína álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban (Kínában hivatalosan így nevezik az Ukrajna elleni orosz háborút – szerk.) következetes és egyértelmű: nem öntünk olajat a tűzre, és nem használjuk ezt a konfliktust profitszerzésre” – mondta Guo az Ukrinform kérésére kommentálva a The Daily Telegraphban megjelent, az Oresnyik ballisztikus rakéták gyártásában Oroszországnak nyújtott kínai segítségről szóló publikációt.
A diplomata a Kínával szemben felhozott vádakat, miszerint, de facto támogatja az ukrajnai orosz háborút, ismét az agresszióért való felelősség Kínára való hárítása kísérletének nevezte, és ezzel kapcsolatban tiltakozását fejezte ki.
„Kategorikusan nem fogadjuk el a felelősség Kínára való hárítását” – jelentette ki.
Kína, a háborúval kapcsolatos semlegességére hivatkozva nem nyújt közvetlen katonai segítséget sem Ukrajnának, sem Oroszországnak. Peking ugyanakkor nem csatlakozik a kettős felhasználású áruk az agresszor országnak történő szállítását tiltó nyugati szankciókhoz, és nem tartja kötelesnek betartani azokat.
A kínai vállalatok – bár emelt áron – széles választékban exportálnak kettős felhasználású termékeket az Oroszországi Föderációba, aminek köszönhetően az orosz katonai-ipari komplexum képes fenntartani a fegyvergyártás olyan mennyiségét, amely elegendő ahhoz, hogy a megszálló hadsereg folytassa offenzív erőfeszítéseit Ukrajnában.
Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője beszámolt az ukrajnai háború befejezése felé tett lépésekről, és „óvatos optimizmusának” adott hangot ezzel a kapcsolatban – számolt be az rbc.ua hírportál az elnöki hivatalvezető davosi Világgazdasági Fórumon kedden mondott beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint Budanov elmondta: „A legérdekesebb kérdés az, hogy hol tartunk most. Remélem, hogy még mindig a háborúnk radikális megoldásának útján járunk, amely – ismét szeretnék mindenkinek emlékeztetni – a legvéresebb és legszörnyűbb esemény és háború Európában a második világháború vége óta.” Mint megjegyezte, az ukrajnai háború a világ háború utáni történetének egyik legvéresebb háborúja. „Haladunk. Nem mondhatjuk, hogy holnap garantáltan béke lesz. Ha valaki ezt mondja, az biztosan nem igaz. De sok erőfeszítést teszünk” – hangsúlyozta.
Az elnöki hivatalvezető szerint mind Ukrajna, mind az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz. Megjegyezte, hogy a közeljövőbeni sikerek elérése nagymértékben Oroszországtól is függ. „Tudják, kivel van dolgunk, szerintem ehhez a kérdéshez nincs szükség semmilyen plusz szövegre. Összefoglalva, fogalmazzunk úgy, hogy ez egy bevezető szó, őszintén mondom, haladunk. És a visszafogott optimizmus az a kifejezés, amellyel világosan leírnám ezt a helyzetet” – mutatott rá Kirilo Budanov.
Ukrajna célja a jelenlegi konfliktusban a túlélés, nem pedig a győzelem – erről beszélt Mark Rutte, a NATO főtitkára. A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert korábban a nyugati szövetségesek következetesen Ukrajna győzelmét hangsúlyozták, most azonban maga a NATO vezetője fogalmazott jóval visszafogottabban.
„Önöknek (Kijevnek) túl kell élniük ebben a konfliktusban” – fogalmazott Rutte egy beszédében. A megszólalás felvétele a NATO News YouTube-csatornáján jelent meg, és gyorsan nagy visszhangot váltott ki. Egy újságíró rákérdezett: miért cserélte le a korábban gyakran használt „győzelem” kifejezést a „túlélésre”.
Rutte erre nem adott egyértelmű magyarázatot, csupán annyit jegyzett meg, hogy a Nyugat feladata az, hogy „egy erős Ukrajnát ültessen le a tárgyalóasztalhoz”.
A kijelentésből egyértelműen kirajzolódik, hogy a NATO vezetésében is változás történt a háború megítélésében. A hangsúly immár nem a katonai győzelmen, hanem azon van, hogy Ukrajna államként fennmaradjon, és tárgyalási pozícióba kerüljön. Az Euractiv beszámolója szerint Mark Rutte keddi beszédében a NATO-országokat arra ösztönözte, hogy amerikai fegyverekbe fektessenek be.
Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, és ebben Kína, Irán és Észak-Korea támogatását is élvezi – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden az Európai Parlamentben, a Renew Europe uniós parlamenti frakció által szervezett fórumon.
A NATO főtitkára szerint az említett országok aktívan hozzájárulnak Moszkva Ukrajna elleni háborújához, miközben közösen igyekeznek aláásni a NATO-tagállamok stabilitását és biztonságát.
Mark Rutte szerint a NATO-tagországok védelmi kiadásainak növelése nemcsak biztonsági, hanem gazdasági előnyökkel is jár: a termelés bővülése nagyobb biztonságot, gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményez. Ugyanakkor a főtitkár azt is hangsúlyozta, hogy az úgynevezett 5 százalékos cél elérése – melyről a hirado.hu is beszámolt korábban – és a gyártás felgyorsítása nehéz döntéseket igényel valamennyi tagállamtól.
Rutte két okot nevezett meg a védelmi erőfeszítések fokozására.
Egyrészt a biztonsági helyzet ezt megköveteli: Oroszország továbbra is a NATO elleni legjelentősebb fenyegetés, hadiipara folyamatosan termel, miközben kibertámadásokkal és szabotázsakciókkal is teszteli a szövetséget. Másrészt véget ért az az időszak, amikor Európa az Egyesült Államokra támaszkodhatott saját biztonsága érdekében – noha Washington továbbra is elkötelezett a NATO mellett.
A főtitkár szerint Donald Trump amerikai elnök nélkül azok az országok, amelyek a nyár előtt nem érték el a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokban – köztük Spanyolország, Olaszország és Belgium -, nem kötelezték volna el magukat a beruházások 5 százalékra való növelése mellett.
„Azt mondanám, mindez Trump elnöknek köszönhető. Tudom, hogy most mindenki utálni fog ezért, de ezt gondolom, és meg is fogom ismételni – ezért van szükségünk a transzatlanti kapcsolatra” – jelentette ki.
A főtitkár hangoztatta: Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt feladat, mivel a szövetség biztonsága elválaszthatatlan Ukrajna biztonságától. Emlékeztetett az év elején Párizsban tartott találkozóra ahol az ukrán biztonsági garanciákról folytak egyeztetések, valamint hangsúlyozta, hogy a NATO a Pearl kezdeményezésen keresztül is folyamatos támogatást nyújt Kijevnek, a többi között légvédelmi eszközökkel.
Az Ukrajnát ért orosz rakétatámadásokkal összefüggésben Rutte hangsúlyozta: ezek a támadások civilek ellen irányulnak, és a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megkapja a szükséges légvédelmi eszközöket. Kijelentette: a jövőbeni biztonsági garanciák kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Ukrajna tartós békét érhessen el, a területi kérdésekről pedig kizárólag az ukrán nép dönthet.
Rutte szerint a NATO és az Európai Unió együttműködése egyre szorosabb, ami elengedhetetlen a közös kihívások kezeléséhez. Hozzátette: a következő NATO-csúcs, amelyet júliusban Ankarában rendeznek meg, kulcsfontosságú lesz a védelmi erőfeszítések további felgyorsítása szempontjából.
Kérdésekre válaszolva Mark Rutte hangsúlyozta: Grönland esetében olyan biztonsági kihívásról van szó, amely az Északi-sarkvidék egészét érinti. Felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök már első elnöki ciklusa idején felhívta a figyelmet az északi térség növekvő stratégiai jelentőségére, a tengeri útvonalak megnyílására, valamint Oroszország és Kína fokozódó jelenlétére.
Hozzátette továbbá, hogy nincs nézetkülönbség a szövetség tagjai között az Északi-sarkvidék biztonságát illetően.
Ebben az összefüggésben rámutatott: az északi-sarkvidéki biztonság kérdése nemcsak azt a hét országot érinti, amelyek földrajzilag a térséghez tartoznak (közülük hat NATO-tag, a hetedik pedig Oroszország), hanem más tagországokat is, például az Egyesült Királyságot vagy Németországot, „amelyek szintén hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy az Északi-sarkvidék – vagyis az Egyesült Államok, Kanada és Európa – biztonságban maradjon”.
Iránnal kapcsolatban a NATO-főtitkár elítélte a teheráni vezetés fellépését a békés tüntetőkkel szemben, elfogadhatatlannak nevezve az erőszakot és az emberéletek elvesztését. Kiemelte: a demokrácia nemcsak a parlamentek működését jelenti, hanem a szabad médiát és a békés tiltakozás jogát is.
Végezetül Rutte hangsúlyozta: a transzatlanti együttműködés nélkülözhetetlen, és az európai-amerikai összefogás a NATO és az Európai Unió között alapvető feltétele a közös biztonság megerősítésének.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen ugyanolyan ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen, ami mutatja a jelenlegi konfrontáció mértékét és kimerítő jellegét – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő vasárnap esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a jelenlegi konfliktus nem csupán regionális háború, hanem egy nagyszabású történelmi konfrontáció. „Oroszország háborúja Ukrajna ellen annyi ideje tart, mint amennyi ideig a náci háború a Szovjetunió ellen tartott” – hangsúlyozta.
Az elnök kiemelte, hogy Moszkva szándékosan hosszabbítja az ellenségeskedést, Ukrajna és szövetségeseinek kimerülésére téve. „Ez egy felőrlő háború, amelyben Oroszország a tartósság és a kegyetlenség révén próbálja megtörni államunkat” – jegyezte meg.
Volodimir Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna ma nemcsak saját függetlenségéért, hanem egész Európa biztonságáért is küzd, ahogyan egykor a világ népei egyesültek a nácizmus ellen. Felszólította a partnereit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát, mert ettől függ, hogy az agresszor képes lesz-e elérni céljait a háború elhúzásával.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen ugyanolyan ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen, ami mutatja a jelenlegi konfrontáció mértékét és kimerítő jellegét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768225740
[modified] => 1768218222
)
[title] => Zelenszkij: Oroszország háborúja Ukrajna ellen már annyi ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174877&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174877
[uk] => 174886
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174878
[image] => Array
(
[id] => 174878
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[original_lng] => 26883
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768213243:8
[_thumbnail_id] => 174878
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1336
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 636890748002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 106845
[1] => 394
[2] => 1478707
[3] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => németország
[2] => Szovjetunió
[3] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[7] => Array
(
[id] => 174557
[content] =>
Olekszij Kuleba, az Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettes az Ekonomicseszkaja Pravda gazdasági lapnak adott interjúban beszélt arról, hogy Ukrajnát csak a temetők tartják össze.
Olekszij Kulebát arról kérdezték az interjúban, hogy szerinte a kormányzatnak van-e felelőssége abban, hogy a kijevi lakosság elszakadt a valóságtól és nem érzi a háború következményeit – írta a Sztrana ukrán hírportál (a kérdésben egész konkrétan azt állították, hogy a kormányzat a valósághoz képest túl pozitív színben láttatja azt, ami a fronton végbemegy).
„Rendkívüli nyomás alatt vagyunk. Mi egyesíti most az országunkat? Mint a regionális politika felelőse, megmondhatom: a temető. Ez az egyetlen dolog, ami most egyesíti az országunkat” – hangzott a miniszterelnök-helyettes válasza, majd hozzátette azt is: „Hibás a kormány? Abszolút. Felelősséget visel a kormány? Abszolút. De meg kell értenünk, hogy az elsődleges felelősség nem a kormányt terheli. Véleményem szerint az az oroszoké. Ők támadták meg országunkat, nem mi támadtunk meg magunkat.”
A temetőkről szóló mondat némi vitát váltott ki az ukrán nyilvánosságban. Olekszij Kuleba a cikk megjelenése után további kommentárt fűzött ehhez, és azt írta: „Az aktívan vitatott mondat egy beszélgetés során merült fel, amelynek témája a hátország és a frontvonalbeli régiók lakóinak eltérő tapasztalatai voltak. Arról szólt, hogy a háború élménye attól függően változik, hogy az ember hol él. Arról szólt, hogy fontos emlékezni arra, hogy a háború minden ukránra hatással van.”
„Sajnos ma az országban nincs olyan település, ahol ne lenne temető ukrán zászlóval, ahol katonákat temetnek el. Természetesen ez egy nehéz kérdés, de minden nap meg kell értenünk az ukránok hazájukért folytatott küzdelmének áldozatát és árát. Azokról a hősökről van szó, akik életüket adták hazájukért. Erről szól ez a kifejezés” – magyarázta utóbb Olekszij Kuleba.
Az ukrán sajtóban sok cikk jelent meg arról, hogy a hátország egyes részei elszakadtak a háború valóságától. A nyugat-ukrajnai Bukovel üdülőhelyein például tömegek pihennek, az árak az egekben vannak. Ősszel pedig a mikolajivi katonai adminisztráció vezetője, Vitalij Kim azt mondta, hogy sok ukrán „boldogan” él a háború ellenére is, és „nincs okuk panaszra”, mivel az országban „nagyon jók a körülmények” – emlékeztetett a Sztrana.
Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan bírálta Vlagyimir Putyint az Ukrajna elleni háború folytatása miatt, miközben továbbra is azt hangoztatja, hogy célja a konfliktus mielőbbi lezárása, írja a Bloomberg.
Donald Trump újabb elégedetlenségének adott hangot az orosz vezetéssel szemben, amiért Moszkva tovább folytatja katonai műveleteit Ukrajnában. Az amerikai elnök a floridai Mar-a-Lago üdülőhelyén tartott sajtótájékoztatón kijelentette, nem elégedett Vlagyimir Putyin lépéseivel, mert túl sok ember hal meg a harcok során.
A nyilatkozatok egy intenzívebb diplomáciai időszak után hangzottak el, amelynek során Trump találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és mindketten bizakodva beszéltek egy esetleges békemegállapodásról. Ezeket a reményeket azonban Putyin hétfői kijelentései lehűtötték, amikor közölte, hogy felülvizsgálja Moszkva tárgyalási álláspontját, és azt állította, hogy Ukrajna dróntámadást intézett egyik rezidenciája ellen. Az ukrán fél tagadta a vádat, és úgy értékelte, hogy Moszkva ezzel próbálja kisiklatni a béketárgyalásokat.
Trump kezdetben felháborodásának adott hangot az állítólagos támadás miatt, később azonban kétségeit fejezte ki az orosz állítások hitelességével kapcsolatban, és közösségi oldalán egy Oroszországot élesen bíráló véleménycikket osztott meg. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy mindkét oldalon meg kell állítani az öldöklést, beleértve Kijev elleni támadásokat is, miközben Oroszország az utóbbi időszakban fokozta csapásait az ukrán városok és az energetikai infrastruktúra ellen. Trump szerint történnek előrelépések, de úgy véli, ez a háború eleve nem lett volna szabad hogy elkezdődjön.
Robert Fico újévi beszédében bírálta az európaiakat, miszerint nem hajlandók véget vetni az ukrajnai háborúnak – írja az Ukrinform. A szlovák miniszterelnök továbbá saját honfitársait is kritikával illette, amiért nem értenek egyet politikai irányvonalával.
Megdöbbent, milyen könnyedséggel és számítással nézi végig sok ember az Európai Unióban az ukránok és oroszok, a számunkra közeli szláv népek értelmetlen pusztítását – fogalmazott.
Felszólította honfitársait, hogy közösen törekedjenek a békére, hangsúlyozva: „a béke nem üres szó”. Robert Fico emlékeztetett, hogy 2026 választási év lesz, és véleménye szerint növekvő feszültségre kell számítani „a politikai küzdelem utcára való áthelyezésére irányuló kísérletekkel”.
Bejelentette, hogy 2026-ban a belpolitika a gazdasági növekedést támogató források keresésére összpontosít, míg a külpolitika számos intézkedést és magas szintű találkozót foglal majd magába a gazdasági együttműködés érdekében.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
