Mihajlo Fedorov védelmi miniszter megbeszélést folytatott francia kollégájával, Catherine Vautrinnel, amelyen Franciaország jelezte: kész a közeljövőben további, saját gyártású rakétákat szállítani Ukrajnának.
A miniszter közlése szerint Ukrajna lőszerszállításokra számít a francia SAMP/T és Crotale légvédelmi rendszerekhez, valamint nagy hatótávolságú fegyverekre is. Hozzátette: különösen fontos Franciaország gyors reagálási készsége az újabb rakéták átadására.
Fedorov emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajna további Mirage 2000–5 vadászgépek érkezésére is számít, ami jelentősen erősítené az ország légi képességeit. Pozitívan értékelte Franciaország határozott fellépését az orosz „árnyékflotta” tevékenységének korlátozásával kapcsolatban.
A tárcavezető szerint Ukrajna kész a francia–ukrán együttműködést új szintre emelni, különösen az adatcsere és a közös elemzések területén.
Jelenleg Franciaország biztosítja Ukrajna számára a hírszerzési információk mintegy kétharmadát, gyakorlatilag átvéve ezen a területen az Egyesült Államok szerepét. Erről Emmanuel Macron francia elnök beszélt január 15-én, amikor a francia hadsereg előtt tartott beszédet.
Macron elmondása szerint 2025 márciusában Washington felfüggesztette az Ukrajnával folytatott hírszerzési együttműködés nagy részét.
„Míg egy évvel ezelőtt Ukrajna rendkívüli mértékben függött az amerikai hírszerzési képességektől, ma már ennek körülbelül kétharmadát Franciaország biztosítja” – fogalmazott a francia elnök.
A hírszerzési információk megosztásának részleteit azonban nem ismertette.
Ugyanebben a beszédben Macron azt is kijelentette, hogy a francia fegyverek jobbak az amerikaiaknál.
„Olasz és brit partnereinkkel együtt létrehoztunk egy légvédelmi rendszert, amely hatékonyabb, mint a Patriot” – mondta.
Ezzel szemben Ukrajnában a Patriot rendszert tartják a legfontosabb és leghatékonyabb eszköznek a ballisztikus rakéták elleni védekezésben.
Korábban, decemberben az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij arról beszélt, hogy Kijev az Egyesült Államok segítsége nélkül is számol a háború folytatásával, elsősorban Európa támogatására támaszkodva.
[type] => post [excerpt] => Jelenleg Franciaország biztosítja Ukrajna számára a hírszerzési információk mintegy kétharmadát, gyakorlatilag átvéve ezen a területen az Egyesült Államok szerepét. Erről Emmanuel Macron francia elnök beszélt január 15-én, amikor a francia hadsere... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1768585800 [modified] => 1768572454 ) [title] => Macron büszke arra, hogy Franciaország adja a hírszerzési adatok zömét az ukrán harcokhoz [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175368&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 175368 [uk] => 175421 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 175369 [image] => Array ( [id] => 175369 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-zelenszkij-love.png [original_lng] => 978529 [original_w] => 1307 [original_h] => 798 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-zelenszkij-love-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-zelenszkij-love-300x183.png [width] => 300 [height] => 183 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-zelenszkij-love-768x469.png [width] => 768 [height] => 469 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-zelenszkij-love-1024x625.png [width] => 1024 [height] => 625 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-zelenszkij-love.png [width] => 1307 [height] => 798 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-zelenszkij-love.png [width] => 1307 [height] => 798 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-zelenszkij-love.png [width] => 1307 [height] => 798 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1768595794:8 [_thumbnail_id] => 175369 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 886 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 684770805000 [_oembed_ba8bd0ff3231ab9435bfd2211a15e446] =>
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
Clemence Goette, a francia parlament alelnöke bejelentette, hogy javaslatot nyújtott be az ország NATO-ból való kilépésére Donald Trump amerikai elnök intézkedései miatt, a politikus erről X közösségi oldalán írt.
„Franciaország részvételének kérdése az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében, az Egyesült Államok vezette és alárendelt katonai szövetségben, minden eddiginél jobban felmerül. Indítványt nyújtok be a NATO-ból való kilépésről, kezdve az integrált parancsnokságból” – mondta Goette.
Washington politikájának példájaként említette Nicolás Maduro venezuelai vezető elrablását, Trump azon szándékát, hogy elfoglalja Grönlandot, amely Dánián belül autonómiát élvez, valamint a palesztin népirtás támogatását.
„Trump Egyesült Államoka a nemzetközi jog teljes megsértésével bombázza a népeket” – hangsúlyozta a francia parlament alelnöke.
[type] => post [excerpt] => Clemence Goette, a francia parlament alelnöke bejelentette, hogy javaslatot nyújtott be az ország NATO-ból való kilépésére Donald Trump amerikai elnök intézkedései miatt, a politikus erről X közösségi oldalán írt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1768066380 [modified] => 1768046747 ) [title] => Franciaországban az esetleges NATO-kilépést vitatják az USA politikája miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174757&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 174757 [uk] => 174695 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 174696 [image] => Array ( [id] => 174696 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [original_lng] => 205289 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41-300x171.png [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1768039595:5 [_thumbnail_id] => 174696 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1958 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 633028519002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 244 [1] => 21633 [2] => 23415 [3] => 1142193 ) [tags_name] => Array ( [0] => Franciaország [1] => kilépés [2] => NATO-tagság [3] => USA politika ) ) [3] => Array ( [id] => 174419 [content] =>
Párizsban koordinációs csoportot hoztak létre, hogy biztosítsák az önkéntesek koalíciójának országai, az Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna közötti operatív interakciót – jelentette be kedd este Emmanuel Macron francia elnök a párizsi csúcstalálkozó eredményeit követően az elszántak koalíciójának vezetőivel tartott közös sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a francia elnök elmondta, hogy az új mechanizmus lehetővé teszi az érintett fegyveres erők teljes integrációját, és biztosítja az operatív szintű összehangolt fellépést. A koordinációs csoport a már Párizsban működő koalíciós parancsnoksággal együttműködve fog tevékenykedni.
Macron megjegyezte, hogy a koalíción belül az elmúlt hónapok eredményeire építve két kulcsfontosságú területen erősödött meg a biztonsághoz való hozzáállás. Az első a tűzszünet betartását ellenőrző mechanizmusok létrehozása. Az Egyesült Államok vezető szerepet fog játszani ebben a folyamatban, számos olyan állam részvételével, amelyek kifejezték csatlakozási szándékukat.
A második irány Ukrajna, és elsősorban a fegyveres erőinek hosszú távú támogatására vonatkozik, amelyek a francia elnök szerint továbbra is az első védelmi vonalat és az agresszió elrettentését jelentik, és a jövőben is azok maradnak. „Ezért egy önkéntes hadsereg formátumára alapozva 800 000 fős kiképzést, képességeket és minden eszközt terveztünk, hogy ez a hadsereg elrettenthessen minden új agressziót” – mondta a francia államfő.
Volodimir Zelenszkij elnök ismertette a következő lépéseket, miután aláírta az ukrajnai többnemzetiségű erőkről szóló nyilatkozatot. Szerinte a dokumentum aláírása csak az első lépés, amely megnyitja magát a folyamatot.
„Ezek a dokumentumok jogilag is kötelező érvényűek lesznek. Az elszántakhoz tartozó országok többségében szükség van a parlamentjük támogatására. Ezért a nyilatkozat, a folyamat után az országok a parlamentekhez fordulnak. Mi is számítunk erre a támogatásra” – jegyezte meg Ukrajna elnöke.
Franciaország és Nagy-Britannia megállapodott abban, hogy a tűzszünet után katonai logisztikai központokat hoznak létre Ukrajna-szerte – jelentette be Keir Starmer brit miniszterelnök az elszántak koalíciójának ülését követő sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra és a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Starmer bejelentette katonai logisztikai központok létrehozását Ukrajnában, miután megerősítette, hogy Nagy-Britannia kontingenst küld ukrán területre a jövőbeni tűzszünet biztosítása érdekében. Ez a feltétel szerepel az erők ukrajnai telepítésére vonatkozó szándéknyilatkozatban.
A Sky News szerint ezeket a központokat úgy fogják felszerelni, hogy biztosítsák az erők telepítését és a fegyverek és katonai felszerelések tárolására szolgáló biztonságos létesítmények építését Ukrajna védelmi igényeinek támogatása érdekében.
A brit miniszterelnök bírálta Vlagyimir Putyin orosz diktátort is, amiért nem volt hajlandó elkötelezni magát a háború befejezése mellett. „Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra… amíg jóhiszeműen le nem ül a tárgyalóasztalhoz” – biztosított, hozzátéve azt is, hogy a béke Ukrajnában most „közelebb van, mint valaha”. „A legnehezebb szakaszok még előttünk állnak” – állapította meg Keir Starmer.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden megérkezett Franciaország fővárosába, Párizsba, ahol számos találkozót fog tartani, többek között az amerikai küldöttséggel és Emmanuel Macron francia elnökkel – jelentette be Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint először kétoldalú találkozóra kerül sor Macronnal, majd csatlakoznak hozzájuk Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak. Az elszántak koalíciójának ülését a nap második felére tűzték ki. A hírek szerint a tárgyalásokat zárt ajtók mögött tartják majd – ezt a formátumot határozták meg a szervezők.
Várhatóan közös sajtótájékoztatót tart Zelenszkij és az E3 formátum vezetői: Macron, valamint Friedrich Merz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök. Este külön találkozóra is sor kerül az elnök vezette ukrán tárgyalócsoport és az amerikai delegáció között.
Franciaország nem talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy Ukrajna állítólag megtámadta volna Vlagyimir Putyin rezidenciáját. Szakértők és Emmanuel Macron elnök környezetéhez közel álló források azonban azt állítják, hogy az Ukrajna elleni orosz csapások folytatása és fokozódása a nemzetközi tárgyalások megszakítására utal, jelentette ki kedden Emmanuel Macron francia elnök környezetéhez közel álló forrás a Le Monde-nak.
A Franciaország nemzetközi partnereivel végzett tényellenőrzés nem erősítette meg a Kreml állításait. „Nincsenek szilárd bizonyítékok az orosz hatóságok által felhozott súlyos vádak alátámasztására, még azután sem, hogy összevetettük az információkat partnereinkkel” – mondta a forrás.
A forrás elmondása szerint Oroszország ellentmond önmagának az eseményekről alkotott verziójában, és valójában továbbra is agresszív akciókat folytat Ukrajna ellen. „Az orosz csapások folytatása és fokozása egyfajta szembe szegülés Donald Trump elnök békeprogramjával” – tette hozzá a forrás. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a Kreml ilyen kijelentései felhasználhatók belső propagandára és az újabb csapások igazolására, miközben a nemzetközi színtéren nincs megerősítésük.
Az elemzők azt is megjegyzik, hogy az ilyen moszkvai üzenetek az Ukrajnával kapcsolatos aktív diplomácia időszakaiban jelennek meg, és valójában aláássák a békefolyamat előmozdítására irányuló kísérleteket.
Russia is at it again, using dangerous statements to undermine all achievements of our shared diplomatic efforts with President Trump's team. We keep working together to bring peace closer.
This alleged "residence strike" story is a complete fabrication intended to justify…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2025
A francia Nemzetgyűlés és a Szenátus vegyes bizottságában a képviselők és a szenátorok nem tudtak megegyezni pénteken az állami költségvetés tervezetéről, és ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy még az év vége előtt megszavazza azt a parlament. A miniszterelnöki hivatal közölte, hogy az Államtanács elé terjeszt egy rendkívüli tervezetet az állam működése folytonosságának biztosítására.
A technikai szöveg lehetővé teszi az állam számára, hogy jövőre is folytassa a hatályos adók beszedését, miközben a saját kiadásait befagyasztja mindaddig, amíg a képviselők az év elején újra nem kezdik a költségvetési tárgyalásokat és meg nem szavazzák a tényleges költségvetést.
Ezt a kivételes eljárást léptette életbe tavaly is az akkori kormány, miután Michel Barnier kabinetjét a tervezett megtakarítások miatt megbuktatta a Nemzetgyűlés.
Sébastien Lecornu miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőtől fogadja a politikai pártok vezetőit, hogy „megbeszélje velük a követendő lépéseket a franciák védelme érdekében, és megtalálja a megoldás lehetséges módjait”. A Nemzetgyűlésben a képviselők novemberben szinte egyhangúlag elutasították a jövő évi költségvetési tervezetet. Négy héten át tartó, 125 órányi heves vitasorozat után, amelyben 2246 módosító javaslatot tárgyaltak meg a képviselők – egyebek mellett a vagyonadóról és a nagyvállalatok különadójáról – a parlament 577 fős alsóházában 404-en – egyetlen támogató szavazat mellett – elutasították a tervezet bevételi oldalát. Ezzel elvetették a teljes törvényjavaslatot anélkül, hogy a kiadási részt megvizsgálták volna.
Ezt követően a francia parlamenti eljárásrendnek megfelelően a felsőház a kormány eredeti szövegét vizsgálta meg, a kompromisszumos módosítások nélkül. A szenátorok el is fogadtak egy átdolgozott változatot, de a két ház héttagú vegyes bizottsága nem tudott megegyezni a végső változatban.
A vita kezdete óta szinte lehetetlennek tűnt a kompromisszum a takarékossághoz és adócsökkentésekhez ragaszkodó, jobboldali többségű Szenátus és a baloldal nyomására több bevételt és kevesebb költségvetési megszorítást követelő Nemzetgyűlés között. A miniszterelnök viszont – aki alig másfél év alatt a negyedik kormányt vezeti – elkötelezte magát amellett, hogy nem érvényesíti az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a kormánynak a törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül. Lecornu feltehetően arra számít, hogy a 2026. tavaszi önkormányzati választások előtti kampányban a pártoknak nem áll érdekében egy újabb kormánybuktatás.
A kialakult helyzet kudarc a miniszterelnök számára, még akkor is, ha december 9-én sikerült szűk többséggel elfogadtatnia a parlamenttel a szociális kiadásokról szóló társadalombiztosítási költségvetést.
A kormány és a Nemzetgyűlés a jobbközép Köztársaságiak szenátorait tette felelőssé a kudarcért, mondván, hogy nem működtek együtt új bevételi források megtalálásában. A Szocialista Párt elnöke, Olivier Faure azzal vádolta a szenátusi jobboldalt, hogy „az ország blokkolását választja”.
A szenátorok nyíltan azt kérték a miniszterelnöktől, hogy kerülje meg a parlamentet egy kevesebb adót tartalmazó változat keresztülviteléhez. A felsőház költségvetési előterjesztője, a jobbközép Jean-François Husson elítélte, hogy a kormánytól „semmilyen segítséget nem kapott a konszenzus kialakításához”, és úgy vélte, hogy a kormány valójában nem is akart kompromisszumot kötni. Parlamenti források az AFP hírügynökséget arról tájékoztatták: a kormány nem akarta, hogy a vegyes bizottság olyan szöveget fogadjon el, amelyet aztán a plenáris ülés nem szavaz meg. Az ellenzékből a Zöldek, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták és a Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója már korábban bejelentette, hogy nem szavazza meg a tervezetet.
Lecornu kisebbségi kormánya némi késéssel nyújtotta be a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előrehozott választások nyomán háromosztatúvá vált Nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült. Szeptemberben Francois Bayrou 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó kabinetjét, azt megelőzően, tavaly decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja már a GDP 115 százalékát is.
A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak továbbra is támogatják a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál, de a Szocialista Párt engedményekért cserébe kész lett volna igennel szavazni a költségvetési tervezetre.
mti.hu
[type] => post [excerpt] => A francia Nemzetgyűlés és a Szenátus vegyes bizottságában a képviselők és a szenátorok nem tudtak megegyezni pénteken az állami költségvetés tervezetéről, és ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy még az év vége előtt megszavazza azt a parlament. ... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1766268360 [modified] => 1766246311 ) [title] => Franciaországban nincs megállapodás a pártok között a költségvetésről, a miniszterelnök átmeneti megoldást javasol [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172839&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 172839 [uk] => 172919 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 172840 [image] => Array ( [id] => 172840 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu.jpg [original_lng] => 185043 [original_w] => 1280 [original_h] => 886 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu-300x208.jpg [width] => 300 [height] => 208 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu-768x532.jpg [width] => 768 [height] => 532 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu-1024x709.jpg [width] => 1024 [height] => 709 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu.jpg [width] => 1280 [height] => 886 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu.jpg [width] => 1280 [height] => 886 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/sebastien-lecornu.jpg [width] => 1280 [height] => 886 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1766305986:3 [_thumbnail_id] => 172840 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1228 [translation_required_done] => 1 [_oembed_fd1c42a492e216068aa82d9a6444bd75] => [_oembed_time_fd1c42a492e216068aa82d9a6444bd75] => 1766261165 [_algolia_sync] => 590031327002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 244 [1] => 1729177 [2] => 334686 ) [tags_name] => Array ( [0] => Franciaország [1] => kötségvetési megállapodás hiánya [2] => Sebastian Lecornu ) ) [8] => Array ( [id] => 171536 [content] =>
Franciaországra nyomás nehezedik, miszerint 18 milliárd euró értékű, többnyire magánbankokban lévő, befagyasztott orosz vagyont használjon fel Ukrajna megsegítésére. A Financial Times publikációja szerint Párizs nem hozta nyilvánosságra azoknak a bankoknak a nevét, ahol az alapokat több mint két éve őrzik.
Amint megjegyezték, a francia hatóságok az ügyfelek titoktartására hivatkozva nem adnak ki részleteket az intézményekről és a felhalmozott kamat felhasználásáról, ami elégedetlenséget vált kii az európai fővárosokban.
Az eszközök ismét a figyelem középpontjába kerültek az Európai Bizottság Ukrajnának nyújtandó, befagyasztott orosz jegybanki eszközök által fedezett „jóvátételi kölcsön” terve miatt. A javaslat az EU egész területéről származó forrásokat érintené, nem csak a brüsszeli Euroclear központi értéktárban tartott 185 milliárd eurót. A franciaországi eszközök, amelyek pontos helye más fővárosok számára ismeretlen, az orosz állami vagyon második legnagyobb vagyonát alkotják Európában. Az Európai Bizottság megpróbálja bevonni őket a hitelprogramba Belgium kifogásait követően, amely a kockázatok méltányos megosztását és az összes befagyasztott pénzeszköz részvételét követelte bármilyen megállapodásban.
Francia tisztviselők támogatják a jóvátételi kölcsön ötletét, de ellenzik a kereskedelmi bankoktól történő vagyonfelvételt, azzal érvelve, hogy szerződéses kötelezettségek vannak a betétesekkel szemben. Források adatai szerint Franciaországban mintegy 18 milliárd eurót tartanak főként kereskedelmi bankokban, a legnagyobb részt valószínűleg a BNP Paribas-nál. Más bankok, mint például a Crédit Agricole, a Société Générale és a BPCE, titoktartásra hivatkozva nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
Az Euroclear-rel ellentétben, amely a visszaváltott értékpapírokon elért nyereséget elismeri, a kereskedelmi bankoknak általában kamatot kell fizetniük Oroszországnak a betétek után, bár a szerződések feltételei eltérőek. Az Európai Bizottság terve szerint az Oroszországnak járó kamatokat uniós alapokból fedezné.
Mint ismeretes, a francia bankok nem vesznek részt nyilvános vitákban ezekkel az eszközökkel kapcsolatban, és az Élysée-palota adminisztrációja, a pénzügyminisztérium, a jegybank és a francia gazdasági minisztérium sem kívánt nyilatkozni. Az EU vezetői a jóvátételi hiteltervről két hét múlva esedékes csúcstalálkozón fognak tárgyalni.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Franciaországba érkezett, hogy találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel.
A látogatásra annak fényében kerül sor, hogy folytatódik Ukrajna támogatásának megvitatása az orosz agresszió elleni háborúban.
Várhatóan a felek az ukrán védelem erősítéséről, közös projektekről és a biztonsági intézkedések koordinációjáról tárgyalnak majd.
Az ukrán elnök repülővel érkezett Párizsba, majd az Elysée-palotába indult, ahol Macron fogadta. A francia fél hangsúlyozta, hogy a találkozó stratégiai jelentőségű a két ország közötti partnerség további erősítése szempontjából.
A középpontban a fegyverszállítás, különösen a nagy hatótávolságú rendszerek, valamint az ukrán katonák EU-országokban történő kiképzése áll.
