Az Európai Unió Georgia egyetlen legitim elnökének Salome Zurabisvilit tekinti, akinek a megbízatása december 29-ig tart, és ezalatt „sok minden történhet” az országban – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU Tanácsának ülése előtti nyilatkozatában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas elmondta, hogy az EU-t aggasztja a georgiai helyzet. Ráadásul az ország hatóságai nem úgy viselkednek, ahogy kellene, „tekintettel Georgia külpolitikájának Európa-párti vektorára, amelyet, mint a tüntetésekből láthatjuk, a grúz nép támogat”.
„Természetesen az összes esemény, amit Georgiában megfigyelünk, nem abba az irányba megy, amerre egy EU-tagjelölt országnak el kellene indulnia. Ezért megvitatjuk, milyen következményekkel jár a georgiai kormányra nézve, amely elnyomást alkalmaz az ellenzékkel szemben, és különféle nyomásgyakorlási eszközöket alkalmaz, megvitatjuk, mit tehetünk az európai részről, az egyik kérdés természetesen a vízummentesség korlátozása” – helyezte kilátásba az európai fődiplomata.
A szankciókról szólva Kallas elmondta, hogy konkrét szankciólistát már javasoltak, de a vita folyamatban van, és minden ország egyetértésére van szükség. Emellett azt is elmondta, hogy egyes európai politikusok Salome Zurabisvilit tekintik Grúzia egyetlen legitim elnökének. „Ami az elnökválasztást illeti, Zurabisvili elnök december 29-ig lesz hatalmon, és sok minden történhet ebben az időszakban” – tette hozzá sokat sejtetve az európai fődiplomata.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió Georgia egyetlen legitim elnökének Salome Zurabisvilit tekinti, akinek a megbízatása december 29-ig tart, és ezalatt „sok minden történhet” az országban – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734381840
[modified] => 1734370556
)
[title] => Kaja Kallas megfenyegette Georgiát, hogy térjen jobb belátásra, mert év végéig sok minden történhet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=135450&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 135450
[uk] => 135474
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 135451
[image] => Array
(
[id] => 135451
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kallas.jpg
[original_lng] => 28311
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kallas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kallas-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1734369695:8
[_thumbnail_id] => 135451
[_edit_last] => 12
[views_count] => 857
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_17a2e7ba9ebb18790273f13ea8abce7a] =>
From day one of the war, the EU has stood by the side of Ukraine.
From day one of our mandate, we are reaffirming our unwavering support to the Ukrainian people.
Az ISNA iráni hírügynökség keddi jelentése szerint Irán az atomalku felmondását fontolgatja válaszul arra az esetre, ha az ENSZ ismét szigorú szankciókat vezetne be ellene.
Az ISNA Ebrahim Rezaira, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának szóvivőjére hivatkozva arról számolt be, hogy mindezt Madzsid Taht-Ravancsi külügyminiszter-helyettes vetette fel Németország, Franciaország és Nagy-Britannia képviselőivel pénteken Genfben tartott megbeszélésén.
Rezai szerint a találkozón véleménycserét folytattak az európaiakkal. „Genfben nem tárgyaltunk, mert nem volt olyan dokumentum, amelyről ténylegesen tárgyalhattunk volna” – mondta. „Célunk egyelőre az volt, hogy meghatározzuk a tárgyalások keretét. Még messze vagyunk a tényleges tárgyalásoktól” – tette hozzá.
Irán 2015-ben írta alá az atomalkut, hivatalos nevén a közös átfogó akciótervet (JCPOA), amelynek keretében a nyugati szankciók alóli mentességért cserébe visszafogta atomprogramját.
Az Egyesült Államok 2018 májusában kilépett a megállapodásból, és újból életbe léptette az Irán elleni korábbi szankciókat, amire Teherán válaszul visszavonta nukleáris tevékenységének a megállapodásban szereplő egyes korlátozásait.
Néhány napja Irán bejelentette, hogy urándúsító centrifugák ezreit akarja beépíteni és a meglévőket pedig üzembe helyezni nukleáris létesítményeiben. Teherán ezzel arra reagált, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa november végén Bécsben határozatban emlékeztette Iránt az 1970-ben ratifikált atomsorompó-szerződés (NPT) szerinti „jogi kötelezettségeire”.
Teherán kitart azon álláspontja mellett, hogy joga van az atomenergia polgári célú felhasználásához, különösen az energiatermeléshez, de nem akar atomfegyvert előállítani.
Irán mindenek előtt annak szeretné elejét venni, hogy visszaállítsák a régi ENSZ-szankciókat az úgynevezett Snapback-mechanizmus útján. Ez utóbbi lehetővé teszi a büntetőintézkedések újbóli bevezetését úgy, hogy ahhoz nem szükséges a megállapodást aláíró államok mindegyikének hozzájárulása. Irán ezt egyoldalú nyomásgyakorlásként értékeli.
Szöul szándékát, hogy az ukrán háborún keresztül növelje fegyverexportját, keresztülhúzták a geopolitikai realitások. Az észak-koreai fenyegetés miatt nem veszhet össze Moszkvával és Pekinggel. Ukrajna így nem kapja meg a világ élvonalába tartozó dél-koreai hadiipar termékeit.
Ukrajna nem kap fegyvert Dél-Koreától
Balul sült el Szöul próbálkozása, hogy korszerű dél-koreai fegyvereket adjon el Ukrajnának. A fő ok: a dél-koreaiak nem gondolták át a nemzetközi helyzet lehetséges fordulatait, mindenek előtt az amerikai elnökválasztás következményeit, és hirtelen visszavonták korábbi szállítási javaslataikat. Holott az ukrán hadsereg jól járt volna a hatalmasra fejlesztett, kitűnő műszaki színvonalra emelkedett dél-koreai hadiipari komplexum termékeivel,
a világ egyik legjobbjának tekintett K2-es közepes (MBT) harckocsival, vagy
a K9-es 155 mm-es önjáró tarackkal, légvédelmi rakéta-csöves tüzérségi komplexumával.
Szöul meghátrálása mögött az áll, hogy Dél-Korea nem akart belebonyolódni „egy proxiháborúba”, amelyet Ukrajnában vívna Észak- és Dél-Korea. Észak-Korea aktív katonai jelenlétének bármilyen meggyőző bizonyítékát mindeddig nem tudták bemutatni Kijevben. Igaz, ukrán hírszerzési források alapján a liga.net azt jelentette, hogy hat észak-koreai katona meghalt, három megsebesült egy ukrán támadásban.
Az elesettek a feltételezések szerint fegyvertechnikusok voltak, akik az új orosz ballisztikus rakéták indításában, célzásában segédkezhettek. Az említett forrás szerint az észak-koreaiakat egy „burját zászlóaljba” szervezték be, amely a 11. önálló légi szállítású rohamdandár részeként fog működni. A legrosszabb variáns az ukrán védők szemszögéből, ha az orosz tüzérek támogatást kérnek Észak-Koreától, amelynek fegyveres erejében – a világon egyedülálló módon – fejlett és komplex önálló tüzérségi felsőbb egységek állnak hadrendben. Erről Alekszandr Kovaljenko, az ukrán kormányerőket segítő „Információs Ellenállás” nevű szervezet szakértője beszél.
Szöul fél Moszkvától, fél Pekingtől és fél Washingtontól is
A másik bizonytalansági tényező az egyenlőtlenség. Moszkva elismerte, hogy észak-koreai katonák érkeznek az országba, Kijevben viszont hivatalosan szó sem volt arról, hogy a roppant óvatos szöuli rendszer katonákkal, vagy akárcsak szakértőkkel támogassa az ukránok védelmi harcát. Az Ukrajna–Dél-Korea fegyverügylet „normális”, te adod a pénzt–én adom a fegyvert alapú biznisznek ígérkezett. Noha Dél-Korea elvben támogatja Ukrajnát, de szóba sem került a Moszkvával való kapcsolatok szándékos megrontása.
Szöul pánikszerűen retteg attól, hogy egy konfrontálódás Moszkvával növelheti az északról indított támadás esélyét.
Itt húzódik meg a harmadik, a legfontosabb tényező: Oroszország és Észak-Korea korábban sem rossz kapcsolatai az ukrajnai háború második évében ugrásszerű javulást mutattak. Putyin elnök példátlan gesztusként idén ellátogatott a KNDK fővárosába. Stratégiai partnerségi egyezményt kötöttek, a politikai és a katonai kapcsolatok mellett meglódult a gazdasági, hadiipari együttműködés is. A megkötött egyezményeknek számos titkos záradéka van.
Dél-Koreát e tekintetben térdre kényszerítették a geopolitikai realitások. Nem is olyan rég még azt tervezték, hogy – Ukrajna hátán kapaszkodva, zsíros megrendelésekkel, Kijev amerikai és EU pénzeibe is alaposan belemarkolva – fegyverexportban lenyomják a két hatalmas szomszédot, Kínát és Japánt, és Amerika, Franciaország és Oroszország mögött a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé válnak. Most vélhetően be kell érniük a világranglista jelenlegi, nyolcadik helyével.
Dél-Koreában a helyzet fokozódott
A dél-koreai belpolitikai helyzet kedden még az addigiaknál is sokkal bonyolultabbá vált.
South Korean President Yoon Suk Yeol declared martial law on Tuesday in an emergency national address as he accused the opposition of trying to paralyze the administration amid a deepening political rift https://t.co/pucghS8PDmpic.twitter.com/H2GxsRKYbG
Halálos fenyegetést kapott Donald Trump január 20-án hivatalba lépő elnöki adminisztrációjának több kijelölt tagja – jelentette be a leendő elnök szóvivője szerdán, a hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.
Karoline Leawitt, az átadás-átvételért felelős republikánus párti stáb szóvivője közölte, hogy kedd éjjel és szerda reggel erőszakos fenyegetések célpontja volt több megnevezett kormánytag és hozzátartozóik.
A verbális támadások a bombafenyegetésektől a zaklatásig terjedtek, ide értve a rendőrségi kommandós egység riasztását a célpont lakásához – olvasható Leawitt közleményében, amelyben egyben a leendő elnök köszönetét fejezi ki a hatóságok gyors és határozott fellépéséért.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) közleményben tudatta, hogy komolyan veszi a fenyegetéseket és a helyi rendvédelmi szervekkel közösen léptek.
Sajtóinformációk szerint a rendőrség kivonult az érintettek otthonához. New York állam rendőrsége azt közölte, hogy bombakereső kutyás egységekkel vizsgálták át Elise Stefanik kongresszusi képviselő, leendő ENSZ-nagykövet otthonát, de nem találtak robbanóeszközt.
A politikus irodája közleményt adott ki, melyben tudatta, hogy Stefanik családjával éppen úton volt Washingtonból New York állambeli otthona felé, amikor értesült fenyegetésről.
Lee Zeldin, a szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség igazgatói posztjának várományosa a közösségi médiában közzétett bejegyzése szerint otthonát pokolgépes fenyegetés érte, amely „palesztinpárti” üzenettel együtt érkezett.
A politikus hozzátette, hogy családtagjaival nem tartózkodott otthonukban az incidens idején, és felvették a kapcsolatot a hatóságokkal.
Szintén megerősítette, hogy halálos fenyegetést kapott az agrárminiszteri posztra jelölt Brooke Rollins. Több forrás szerint a fenyegetések célpontjai között volt John Rattcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kijelölt igazgatója, valamint Pete Hegseth is, akinek a védelmi miniszteri pozíciót szánja a november 5-én újból elnökké választott Donald Trump.
Vlagyimir Putyin azzal fenyegetőzik, hogy új csapást mér Ukrajnára az Oresnyik interkontinentális ballisztikus rakétával, Kijev lehet az egyik célpont – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin az ODKB Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén a kazahsztáni Asztanában elmondta: „Természetesen az Oroszország területén folytatódó csapásokra nyugati gyártású nagy hatótávolságú rakétákkal válaszolni fogunk, amiről már szó esett, beleértve talán az Oresnyik harci körülmények közötti tesztelésének folytatását is, ahogy az novemberben 21-én történt.”
Az orosz diktátor szavai szerint a védelmi minisztérium és a vezérkar jelenleg kiválasztja az Ukrajna területére irányuló csapások célpontjait. „Ezek lehetnek katonai létesítmények, védelmi és ipari vállalatok, döntéshozó központok Kijevben” – mondta fenyegetőleg.
Az orosz elnök kijelentette, hogy „katonai és műszaki szakértők szerint ezeknek a rakétáknak a többes használata esetén, azaz az Oresnyik csoportjának egy csapása olyan erővel bír, amely hasonló a nukleáris fegyverekéhez”.
Vlagyimir Putyin azt állította, hogy Oroszországban megkezdődött az Oresnyik rakéták sorozatgyártása. Elmondása szerint a rakéta egye elemeinek a hőmérséklete eléri a 4 ezer fokot, és a robbanás epicentrumában „lényegében minden porrá változik”. Kijelentette, hogy az Oresnyik még a nagy mélységben található, fokozottan védett objektumokat is megsemmisíti.
Vlagyimir Putyin orosz elnök fokozta kampányát Ukrajna és nyugati partnerei ellen azzal, hogy november 21-én „demonstrációs ballisztikus rakétacsapást” indított Ukrajna ellen.
Az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW) új jelentésében foglalkozott Vlagyimir Putyin legújabb fenyegetéseivel és azok hatásaival.
Putyin közvetlenül fenyegette a Nyugatot azzal, hogy Oroszország megtámadhatja azokat az országokat, amelyek támogatják Ukrajna támadásait Oroszország területén, és retorikailag összekapcsolta a november 21-i ballisztikus rakétás csapást az orosz nukleáris
– olvasható a jelentésben.
„Putyin legutóbbi fenyegetései a Nyugat ellen arra összpontosítottak, hogy a nyugati országok lehetővé tették Ukrajnának, hogy távoli csapásokat mérjenek orosz területekre, de az ukrán erők hosszú ideje csapásokat mértek arra, amit a Kreml jogellenesen «orosz területnek» nyilvánított. A Kreml 2014-ben jogellenesen elcsatolta a Krímet Oroszországhoz, és az ukrán erők rendszeresen csapásokat mértek a félszigetre az Egyesült Államok által biztosított ATACMS és az Egyesült Királyság által biztosított Storm Shadow rakétákkal 2023 áprilisa óta” – állapítják meg az elemzők.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor csütörtök esti beszéde a ballisztikus rakéta Ukrajna elleni bevetésével kapcsolatban Oroszország agresszív háború folytatására irányuló szándékát jelzi, az agresszió megállításának egyetlen módja a „béke erő által” elv alkalmazása – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium a nyilatkozatában megjegyezte, hogy „alaposan dokumentálta” a diktátor beszédét a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta Ukrajna elleni bevetésével kapcsolatban. Hozzátette, hogy nemzetközi jogi szempontból ez „egy másik fontos bizonyíték és az Ukrajna elleni agresszió és az ebből eredő ukránokkal szembeni atrocitások elkövetésében való bűnösség tényleges beismerése”. A tárca arról biztosította, hogy gondoskodni fog Putyin ezen és más nyilvános vallomásának felhasználásáról annak érdekében, hogy őt és csatlósait bíróság elé állítsák, és hangsúlyozta, hogy „az igazságszolgáltatás elkerülhetetlen”.
Az ügynökség arról is meg van győződve, hogy az orosz diktátor ilyen kijelentése ismét jelzi, hogy Oroszország érdekelt a háború folytatásában. „Putyin az, aki folyamatosan bővíti léptékét és brutalitását, fegyvereket vonz be Iránból és a KNDK-ból, észak-koreai csapatokat, és most olyan stratégiai ballisztikus rakétát használ, amely tömegpusztító fegyverek hordozója lehet. nukleáris klub, hogy figyelmeztesse az Orosz Föderációt a nukleáris fegyverekkel való fenyegetéstől” – áll a Külügyminisztérium közleményében.
A Külügyminisztérium „abszurdnak” nevezte Putyin Ukrajna vagy partnerei elleni vádjait olyan állítólagos illegális akciókkal kapcsolatban, amelyek „valamilyen módon bűncselekmények elkövetésére késztetik a bűnözőket”. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően védekezik az agresszióval szemben, és a nemzetközi joggal összhangban teljes jogában áll csapást mérni bármely legitim katonai célpontra Oroszország területén.
Az Egyesült Államokat követően Spanyolország és Olaszország nagykövetsége a szerdai nap végéig felfüggesztette működését esetleges „biztonsági fenyegetés” miatt – számolt be az rbc.ua hírportál az Agencia EFE spanyol hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a spanyol híriroda azt írta: „Az Egyesült Államok és Spanyolország ukrajnai nagykövetsége bezárt egy Kijev elleni „esetleges nagy légitámadás” miatt.” Az olasz nagykövetség is bejelentette működésének a felfüggesztését.
Az Egyesült Államok nagykövetsége ma közzétett a honlapján egy esetleges nagy intenzitású légitámadásról szóló tájékoztatást. Elővigyázatosságból a mai napon a kijevi nagykövetség zárva lesz a látogatók előtt
– jegyzi meg honlapján Olaszország ukrajnai nagykövetsége.
Az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán bejelentette, hogy konkrét információkat kapott egy Ukrajna elleni esetleges súlyos légitámadásról. Emiatt az intézményt bezárták. Az állampolgáraik számára ajánlásokat is megfogalmaztak:
kövessék a híreket a helyi médián keresztül;
határozzák meg a legközelebbi óvóhelyeket;
légi támadás esetén menjek az óvóhelyekre;
kövessék a helyi hatóságok és a katasztrófavédelem utasításait.
Hazugságnak nevezte Donald Trump a TV Republika lengyel konzervatív hírtévének adott, hétfőn sugárzott interjújában a választási riválisa, Kamala Harris amerikai alelnöknek azon állítását, miszerint a republikánus elnökjelölt orosz fenyegetés esetén cserben hagyná Lengyelországot.
A lengyel újságíró egyik kérdésében Harris szeptember 11-i elnökjelölti televíziós vitában az ukrajnai háborúra vonatkozó egyik kijelentésére utalt. A demokrata párti politikus akkor úgy ítélte meg, hogy amennyiben Trump lenne az elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök „Kijevben ülne, és tekintetét Európa más részeire vetné, elsősorban Lengyelországra”.
Trump a hétfői interjúban hazugságnak nevezte Harrisnak ezt az állítását. „Senki sem tett a lengyelekért annyit, amennyit én, Kamala Harris egy hazug személy” – jelentette ki.
Megismételte korábbi véleményét: ha ő lenne az elnök, Putyin nem merte volna megtámadni Ukrajnát. „Így Lengyelország is nagyobb biztonságban volna” – tette hozzá.
A republikánus elnökjelölt kivételesnek nevezte a Lengyelországhoz való viszonyát. „A riválisaim nem szeretik a lengyeleket, nem szeretik a vallást” – jelentette ki. Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokban élő lengyelek elmennek majd szavazni, és „annak adják a voksukat, aki az értékeiket támogatja”.
„Gondoskodni fogok a lengyelekről” – jelentette ki Trump, aláhúzva: korábban is „mindig ezt tette”.
Az amerikai politikus barátjának nevezte Andrzej Duda lengyel államfőt, és támogatásáról biztosította az elnök azon javaslatát, hogy a NATO-tagállamok a GDP 3 százalékát fordítsák védelemre.
Észak-Korea „tragikus következményekkel” fenyegette meg a NATO-országokat, ha továbbra is ragaszkodnak „Észak-Korea-ellenes álláspontjukhoz” – számolt be a Yonhap.
Korábban a NATO elítélte Észak-Koreát és Iránt, amiért az Ukrajna elleni orosz agressziót szították azzal, hogy közvetlen katonai támogatást nyújtottak Moszkvának. Észak-Korea válaszul elítélte ezt a kijelentést, és a NATO-t „az Egyesült Államok hegemón ambíciói termékének” nevezte.
„A NATO, amely nem más, mint az Egyesült Államok háborús eszköze, rágalmazta a független szuverén államok közötti jogi együttműködést, miközben eltorzította az ukrán incidens lényegét”, közölte az ország külügyminisztériuma. „Ha a NATO továbbra is minden erőfeszítést megtesz Észak-Korea méltóságának, szuverenitásának, biztonságának és érdekeinek elnyomására, miközben továbbra is ellenséges politikát folytat vele szemben, akkor a NATO, vakon követve az Egyesült Államokat, teljes felelősséget fog viselni az általa okozott tragikus következményekért” – tette hozzá a külügyi tárca képviselője.
Emlékeztetőül, hogy Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun nukleáris támadással fenyegetőzött, ha „az ellenség megpróbálja erőszakkal megsérteni az ország szuverenitását”.
Korábban azt mondta, hogy országa „geometriai progresszióban” fogja növelni az atomfegyverek számát.
