Észak-Korea kedden elutasított minden további kapcsolatot vagy tárgyalást Japánnal, és kijelentette, hogy a Kim Dzsongun vezető és Kisida Fumio japán miniszterelnök között tervezett csúcstalálkozó nem érdekli − közölte az állami média.
Kim Jodzsong, az észak-koreai vezető húga a hivatalos Koreai Központi Hírügynökség által közölt nyilatkozatában tisztázta Phenjan álláspontját, egy nappal azután, hogy Tokió elutasította felhívását, hogy hagyjon fel az 1970-es és 1980-as években észak-koreai ügynökök által elrabolt japán állampolgárok hazatéréséhez való ragaszkodásával − írta meg a Kyodo News.
Kim Dzsongun testvére, aki a kormányzó Koreai Munkáspárt magas rangú tisztségviselője, bírálta Japánt, amiért „ragaszkodik az elérhetetlen kérdésekhez, amelyeket soha nem lehet rendezni”, utalva az emberrablások kérdésére.
Hajasi Josimasza kabinetfőtitkár, a japán kormány legfőbb szóvivője hétfőn „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte ezt az álláspontot.
Kim Jodzsong hétfői nyilatkozatában elárulta, hogy Kisida közölte kívánságát, hogy „a lehető leghamarabb” találkozzon Kim Dzsongunnal. Kim Jodzsong legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban Kisida kedd este újságíróknak azt mondta, hogy Japán „folytatja erőfeszítéseit” az Észak-Koreát érintő kérdések kezelésére, de hozzátette, hogy tartózkodni fog attól, hogy reagáljon a vezető testvérének minden megjegyzésére.
Tokió hivatalosan összesen 17 japán állampolgárt tart nyilván elraboltként. A rendszer általában azért rabolt embert, hogy tökéletesen kiképezhessék vele a célországba szánt ügynököket, de volt, akit azért raboltatott el a rezsim, hogy hazai Godzilla-filmet (Pulgasari) rendezzen, de akadt olyan is, aki magától szökött oda amerikai katonaként, abban bízva, hogy pár hét után hazaengedik. (Az észak-koreai filmipar aztán őt is felhasználta a következő évtizedekben. Charles Jenkinst 2004-ben engedték haza, szintén elrabolt japán feleségével együtt.)
Az ENSZ-főtitkár szóvivője emlékeztetett a Biztonsági Tanács szankciói betartásának szükségességére azokkal a jelentésekkel összefüggésben, amelyek arról szólnak, hogy Oroszország észak-koreai ballisztikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen, közölte Stefan Dujarric kérdésre válaszolva, miszerint kommentálja észak-koreai rakéták szállítását az Oroszországi Föderációba.
„Már többször is elítéltük a civilek és polgári infrastrukturális objektumok elleni támadásokat […] Fontos, hogy minden tagállam betartsa az elfogadott szankciókat, és a Biztonsági Tanácsnak megvannak a mechanizmusai ezen kérdések megvitatására” – mondta az ENSZ-titkár szóvivője.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ENSZ-nek nem áll módjában ellenőrizni az az észak-koreai, vagy bármely más országból származó fegyverek alkalmazásáról szóló jelentéseket.
Andrij Kosztin főügyész közölte, hogy Oroszország 2023. december 30. óta legalább 24 észak-koreai gyártmányú ballisztikus rakétát használt Ukrajna megtámadására. A csapások következtében 14 civil meghalt, és több mint 70-en megsebesültek.
Az elmúlt közel húsz évben az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyolc határozatot fogadott el, amelyek tiltják az Észak-Koreával folytatott fegyverkereskedelmet és egyébként is korlátozták a kereskedelmi műveleteket. Oroszország szintén támogatta ezeket a szankciókat.
Észak-Korea nem fog habozni felhasználni katonai képességeinek teljességét ellenségei eltörlésére, amennyiben erőt alkalmaznának ellene – jelentette ki csütörtökön Kim Dzsongun észak-koreai vezető a kommunista állam hadserege alapításának napján.
A KCNA állami hírügynökség helyi idő szerint pénteken közzétett beszámolója szerint Kim Dzsongun a phenjani védelmi tárcánál tett látogatása során arra buzdította a katonákat, hogy tartsák fenn a Koreai Munkapárt ideológiáját és életükkel védelmezzék az országot.
„Ha ellenség próbál erőt alkalmazni országunkkal szemben, meghozzuk a merész döntést a történelem megváltoztatására és nem fogunk habozni használni szuper képességeinket, hogy eltöröljük őket” – idézte a KCNA az észak-koreai vezetőt.
Kim ismételten megfogadta, hogy nem fog párbeszédet vagy tárgyalásokat folytatni Dél-Koreával, amelyet hazája első számú ellenségének nevezett, hozzátéve, hogy a katonai készültség politikája az egyetlen módja biztosítani a békét és biztonságot Észak-Korea számára.
A hírügynökség fontosnak tartotta kiemelni, hogy az észak-koreai vezetőt lánya, Kim Dzsue is elkísérte, aki elemzők szerint fontos szerepet játszhat a jövőben az ország vezetésében.
Kim a Koreai Munkapárt egyik rendezvényén 2023 végén kijelentette, hogy a Koreai-félsziget békés újraegyesítése lehetetlen, ezért Észak-Korea megváltoztatja déli szomszédjával kapcsolatos politikai irányvonalát.
Észak-Korea február 8-án tartja a hadsereg alapításának napját, amelyet tavaly nagyszabású éjjeli katonai díszszemlével ünnepeltek. A KCNA egyelőre nem tett említést ilyesmiről, mindössze a díszőrség felvonulásáról a védelmi minisztériumnál Kim tiszteletére.
Kirilo Budanov, az ukrán külső hírszerzés, a GUR vezetője egy, a Financial Timesnak adott interjújában arról beszélt, hogy az Oroszországi Föderáció több fegyvert és lőszert használ, mint amennyit elő tud állítani, miközben minőségi problémákkal is küzd – szemlézte a beszélgetést az rbc.ua.
Budanov szerint Oroszország folyamatos, más országokkal való fegyverkereskedését ez magyarázza, és szerinte ez idáig Észak-Korea jelentős mennyiségű tüzérségi lőszert adott át Oroszországnak. Sőt, szerint e segítség nélkül egyenesen katasztrofális lenne a helyzet, holott Oroszország nem szeret más országokra támaszkodni.
Budanov szerint Oroszország másik nagy problémája az állományhiány: Moszkva nem tud annyi katonát toborozni, mint amennyit veszít.
