Az amerikai fehérek és feketék közötti gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését ígérte Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje egy wilmingtoni közösségi központban elmondott beszédében kedden kiemelte, hogy e téren a jegybanknak is cselekednie kell.
Beszédében a demokrata párti politikus úgy vélekedett, hogy Donald Trump elnök nem tud megbirkózni a koronavírus-járvánnyal, nem képes javítani a gazdaság helyzetén, „fokozza az ország megosztottságát és a káoszt”. Hozzáfűzte: „ez nem jó az ország számára, csakhogy ez Donald Trumpot nem érdekli, a kampánya is kudarcos”.
Biden egy sor gazdasági javaslatot fogalmazott meg. A többi között még több szövetségi szintű anyagi segítséget ígért a kisvállalkozásoknak, és külön fejlesztési programokat helyezett kilátásába a kisebbségi népcsoportokhoz tartozók tulajdonában lévő vállalatok számára. Ígéretet tett egy kisebbségi kisvállalkozók megsegítését célzó, 30 milliárd dolláros pénzalap létrehozására és a szövetségi szintű minimális órabér emelésére is. Mint fogalmazott, az országot a járvány után újra kell építeni, de jobbá kell tenni annál, mint amilyen volt.
Hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni a jegybank szerepét ellátó szövetségi tartalékrendszer (Fed) feladatkörét is. Most vázolt elképzelése szerint a Fednek nemcsak általában a foglalkoztatási és árfolyampolitikára kell összpontosítania, hanem konkrét gazdasági lehetőségek és a jólét megteremtésével foglalkoznia kell „a tartós faji egyenlőtlenségekkel” is. Ennek jegyében egy Biden-kormányzat alatt a kormánytól független Fednek „rendszeresen jelentést kell készítenie a gazdaságban tapasztalható faji egyenlőtlenségekről”.
„Ez a mostani választás nemcsak a Donald Trump elleni szavazatról szól, hanem arról is, hogy fel kell nőni a válság megoldásának feladatához, át kell érezni az emberek küzdelmét, bátorságukhoz méltó jövőt kell felépíteni” – hangoztatta a demokraták várható elnökjelöltje. Kiemelte, hogy fontos számára a „strukturális egyenlőtlenségek” felszámolása.
Az „amerikai forradalom” eltörlésének szándékával vádolta a Black Lives Matter mozgalom támogatóit az Egyesült Államok elnöke péntek este a dél-dakotai Mount Rushmore mellett elmondott ünnepi beszédében, amellyel megkezdődött a július 4-i nemzeti ünnepi rendezvények sorozata. Donald Trump úgy fogalmazott: ennek a baloldali kulturális forradalomnak a célja az amerikai forradalom eltörlése.
Július 4-e a függetlenség napja, szövetségi ünnep, az amerikaiak ezen a napon ünneplik a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-ban történt kihirdetését, amellyel az ország kinyilvánította függetlenségét a brit birodalomtól. A dél-dakotai Mount Rushmore arról ismert, hogy a hegyoldal sziklájába vésték négy amerikai elnök portréját: George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt óriási arcmása látható itt.
Elemzők szerint Donald Trump nem véletlenül választotta ünnepi beszéde helyszínéül Mount Rushmore-t: az Egyesült Államokban hetek óta tartó tüntetéseken és zavargásokon ugyanis a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) nevű mozgalom mind a négy államférfi tevékenységét megkérdőjelezi, többük szobrát már ledöntötték, a szövetségi fővárosban, Washingtonban pedig kerítéssel kell védeni Abraham Lincoln, a rabszolgákat felszabadító elnök szobrát is.
Beszédében az elnök hosszasan méltatta az amerikai történelem nagyjait, és erősen bírálta az amerikai történelem személyiségei szobrainak, emlékműveinek lerombolását. „Ha elpusztítjuk a történelmünket, nem fogjuk megérteni önmagunkat és Amerika sorsát sem” – szögezte le, és elítélte „a szélsőbaloldal új fasizmusát, amely abszolút lojalitást követel”. Kiállt a zsidó-keresztény kultúra védelme mellett, kiemelve, hogy ez „a mindent eltörölni kultúra” idegen Amerikától. Mint mondta, „ezt nem is szabad elfogadnunk”.
A demokrata párti politikusokat és híveiket kárhoztatva úgy fogalmazott: „be akarják szennyezni Washington, Jefferson, Lincoln és Roosevelt emlékét”. Hangsúlyozta, hogy a mostani tüntetések során el akarják törölni a történelmet és megbecstelenítenék a nemzet hőseinek emlékét. Hozzáfűzte: el akarják törölni az amerikai értékrendet és – mint fogalmazott – „indoktrinálni akarják a gyermekeinket”. Majd leszögezte: ő és hívei abban hisznek, hogy az amerikai gyerekeket a haza szeretetére kell tanítani.
A rendőrségi reformokért tüntetőkre rátelepedett egy erőszakos, politikai indíttatású mozgalom, amelynek közvetett célja a Donald Trump-adminisztráció leváltása, illetve meggyengítése – vélekedett Magyarics Tamás Amerika-szakértő csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette: úgy tűnik a demokrata párton belül a baloldal, az úgynevezett progresszívak, eléggé jelentősen át akarjak alakítani az amerikai társadalmat, és elképzelhető, hogy hosszabb távon ez áll a történések hátterében.
A mostani tüntetések és az 1968-ban Martin Luther King meggyilkolását követő történések több szempontból is párhuzamba állíthatók – mutatott rá.
A King féle békés tüntetők mellett vonultak a Fekete Párducok és a Fekete Erő nevű csoportok tagjai is, akik erőszakos módon próbáltak egyenjogúságot elérni – idézte fel.
Mint mondta, 1968 óta sokat javult az afroamerikaik helyzete, de a statisztikákat nézve jelenleg is rosszabbul állnak, mint a többi etnikai csoport.
Elképzelhető, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogja elismerni a novemberi választás eredményét, amennyiben nem ő nyer, és nem akarja majd átadni a hatalmat – vélekedett Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje.
„A legnagyobb aggodalmam, hogy az elnök megpróbálja elrabolni ezt a választást” – fogalmazott a 77 éves politikus, azt nem fejtette ki azonban, hogy mégis mire alapozza ezt a feltevését.
Biden egy szerda éjszakai szórakoztató műsorban elmondta, biztos benne, hogy a hadsereg közbelépne, ha Trump nem fogadná el a választási vereséget, különösen az után, hogy az utóbbi napokban több visszavonult katonai vezető is bírálta az elnök intézkedéseit és kijelentéseit a jelenleg zajló tüntetésekkel kapcsolatban.
„Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy gyorsan ki fogják kísérni őt a Fehér Házból” – fogalmazott.
A demokrata jelölt kitért arra, hogy Donald Trump ellenzi a levélben szavazást, s azt sugalmazta, hogy a republikánusok megpróbálják majd akadályozni a voksolást. Hangsúlyozta, hogy a Demokrata Párt jogászokat fog küldeni a választóhelyiségekbe annak ellenőrzésére, hogy a republikánusok ne próbálják megakadályozni a voksolást.
Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) nemrég külön műsort szentelt a levélszavazásnak, amelyben szakértők elismerték, hogy az ilyen jellegű voksolásnál nagyobb az esély a csalásra, mint a „hagyományos”, azaz az urnáknál vagy az elektronikus szavazógépeknél személyesen leadott voksok esetében. A Politico című lap csütörtökön szintén megerősítette ezt az álláspontot.
A televíziós szereplés után elemzők megjegyezték: nem ez volt az első alkalom, hogy Biden azt emlegette, a jelenlegi elnök szerinte elcsalná a választásokat.
Sem Donald Trump, sem a választási kampánytörzse nem kommentálta eddig Biden televíziós szereplését.
MTI
[type] => post [excerpt] => Elképzelhető, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogja elismerni a novemberi választás eredményét, amennyiben nem ő nyer, és nem akarja majd átadni a hatalmat - vélekedett Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje. [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1591953300 [modified] => 1591910672 ) [title] => Biden attól tart, hogy Trump nem ismeri majd el a vereségét a novemberi elnökválasztáson [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=6851&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 6851 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 6853 [image] => Array ( [id] => 6853 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/biden-trump169.jpg [original_lng] => 112065 [original_w] => 1088 [original_h] => 612 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/biden-trump169-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/biden-trump169-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/biden-trump169-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/biden-trump169-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/biden-trump169.jpg [width] => 1088 [height] => 612 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/biden-trump169.jpg [width] => 1088 [height] => 612 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/biden-trump169.jpg [width] => 1088 [height] => 612 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1591899873:10 [_thumbnail_id] => 6853 [_edit_last] => 10 [translation_required] => 1 [views_count] => 4254 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9df36e7a6b0f6238995af337753398b3] => [_oembed_time_9df36e7a6b0f6238995af337753398b3] => 1606970927 [_algolia_sync] => 831456918002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1314 ) [tags_name] => Array ( [0] => amerikai előválasztás ) ) [4] => Array ( [id] => 6805 [content] =>
A fekete szavazók aktivizálása a célja az Egyesült Államokban zajló tüntetéseknek – mondta Lánczi Tamás politológus csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Az elemző szerint terrorszervezet a tüntetések mögött álló „Black lives matter” („Számítanak a fekete életek”) mozgalom, amely azért jött lére, hogy provokációval aktivizálja a szavazókat. A fekete közösség 2016-ban cserben hagyta a választáson a demokratákat, és a párt most is attól tart, hogy nem mennek majd el szavazni – tette hozzá.
A szervezet indítását Soros György kilencmillió dollárral támogatta, az amerikai média többsége pedig szimpatizál velük, ezért az erőszakos cselekményekről nem adnak hír vagy mentegetik az elkövetőket – jelentette ki.
Donald Trump amerikai elnök nehéz helyzetben van, mert ha túl erős intézkedéseket hoz, azzal a fekete szavazókat idegeníti el, ha pedig nem lép fel a tüntetések ellen, akkor a rendpártiak fordulnak el tőle – vélekedett Lánczi Tamás.
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
Chaos in the Serbian Parliament: Eggs fly, smoke bomb thrown, torch lit, MPs clash The first session of the regular spring session began in the Serbian Parliament, but a clash between MPs soon broke out. pic.twitter.com/TUcyJ06tJO
— Sprinter Observer (@SprinterObserve) March 4, 2025
Bernie Sanders vermonti szenátor nyerte meg a demokraták előválasztását az északkeleti New Hampshire államban kedden – jelentette az MTI.
A választók 26,1 százaléka voksolt a vermonti politikusra, míg a második helyen Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka volt polgármestere végzett 24,2 százalékos szavazati aránnyal.
Az előválasztás nagy meglepetése Elizabeth Warren massachusettsi szenátor és Joe Biden, az Obama-kormányzat volt alelnöke: ők egyetlen delegátust sem szereztek a nyári elnökjelölt-állító konvencióra. Amy Klobuchar minnesotai szenátor 19,8 százalékos szavazataránya mögött Warren 9,4 százalékos támogatottsággal a negyedik, Biden pedig a voksok 8,4 százalékával az ötödik lett. A választási szabályok szerint a jelöltségre pályázó politikusoknak legalább két választási körzetben vagy az államban összességében 15 százalékos támogatottságot kell elérniük ahhoz, hogy delegátus képviselhesse őket az országos elnökjelölt-állító konvencióra. Ennek megfelelően az összesen 24 delegátust küldő New Hampshire-ben Sandersnek hét, Buttigiegnak és Klobucharnak pedig hat-hat küldöttje lesz. „Köszönöm, New Hamsphire! Hadd mondjam el ma este, hogy ez a győzelem csak a kezdet, amely véget vet Donald Trump kormányzásának” – mondta éljenző hívei előtt Sanders.
Elizabeth Warren szenátor a választási eredmények megszületése után Manchester városában mondott beszédet. „Eddig még csak két tagállamban volt voksolás” – fordult a híveihez, és utalt arra, hogy hosszú hónapokig tartó előválasztási küzdelem van még hátra. Joe Biden már kedden délután elutazott New Hampshire-ből Dél-Karolinába. Elemzők szerint számított a rossz eredményekre. Az NBC televízió felmérése szerint a New Hampshire-ben élők mintegy 48 százaléka az elmúlt néhány napban döntötte el, hogy kire adja a voksát.
Előválasztást tartottak a republikánusok is. Donald Trump elnök a voksok 86 százalékával nyert, egyetlen kihívójára, a 74 éves William Weld, volt massachusettsi kormányzóra a szavazók 9,1 százaléka adta a voksát.
