Az európai uniós bővítés értéke a hosszú távú béke, stabilitás, biztonság és jólét szavatolása – mondta Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, a délkelet-európai demokrácia csúcstalálkozó (SEEDEM) miniszteri szintű konferenciáján kedden.
A politikus szerint a jelentősen megváltozott geopolitikai és geostratégiai helyzet talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy a bővítés mára az egyik legfontosabb prioritás lett, nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is.
Úgy vélte, három ország, Ukrajna, Grúzia és Moldova megmutatta az uniónak, hogy a bővítés kérdését vegye sokkal komolyabban, mint azt az előző mandátum idején tette. Immár 21 éve annak, hogy az EU a Nyugat-Balkán országai számára csatlakozást ígért – emlékeztetett.
Várhelyi Olivér hangsúlyozta: világossá vált, hogy az uniós vezetők a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerekkel tervezett bővítést a következő, ősszel kezdődő ötéves mandátum három legfontosabb prioritása egyikének tekintetik.
„Reméljük tehát, hogy a következő Európai Bizottság a bővítés bizottsága lesz” – fogalmazott.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a csatlakozási folyamat „nem egyirányú utca”, vannak ugyanis kritériumok, amelyeket teljesíteni kell. A bővítési folyamat nemcsak átalakulás, hanem a jövendőbeli tagok Európai Unióba való integrálásának folyamata is.
Az integráció azt jelenti, hogy az unióba vágyó országoknak olyan jogrendszerrel kell rendelkezniük, amely képes érvényesíteni mindazokat a szabályokat, amelyek az unióban vannak – mondta, hozzátéve: szilárd demokráciának kell lenniük, a jogállamiságnak érvényesülnie kell, és egyértelmű elkötelezettségnek kell megvalósulna a jószomszédi viszonyban. Végezetül akaratra és cselekvésre van szükség a hosszú távú béke és biztonság megteremtéséhez. Az Európai Unió segíteni fog ezek elérében, de a bővítés feltételeinek teljesülniük kell – húzta alá.
Elmondta, hogy az Európai Unió az integráció elősegítésére már 2020-ban létrehozta a Nyugat-Balkán gazdasági és beruházási tervét. Ez egy olyan terv, amely a teljes Nyugat-Balkán GDP-jének nagyjából egyharmadát – mintegy 30 milliárd eurót – mozgósítja – közölte. A terv segíteni akar az érintett országoknak a gazdasági fejlődés felgyorsításában, növekedést és munkahelyet teremt, segít megfelelni a bővítés összes követelményének, a partnereket pedig korábban hozzájuttatja a tagság előnyeihez – emelte ki.
„Tehát nemcsak azt akarjuk, hogy az érintett országok előre lépjenek, hanem azt is, hogy megtörténjen a bővítés” – fogalmazott Várhelyi Olivér.
A magyar uniós biztos végezetül kiemelte: ha az Európai Unió nem hajtja végre a bővítést, az azzal a kockázattal járhat, hogy elveszíti a hosszú távú békét, stabilitást és biztonságot még Európában is.
Az Európai Unió létrehozta azt a hatmilliárd eurós pénzügyi eszközt, amellyel fel tudja gyorsítani a Nyugat-Balkán uniós integrációját – jelentette be Várhelyi Olivér, bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Várhelyi Olivér közölte, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nyugat-balkáni reform- és növekedési eszköz létrehozásáról szóló európai bizottsági javaslatot, melynek célja, hogy a régió országai minél hamarabb az Európai Unió tagjai lehessenek.
Sikernek nevezte, hogy a kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és négymilliárd eurós hitelből álló pénzügyi alap „pontosan úgy jött létre”, ahogyan azt az uniós bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosa javasolta.
Egy mérhető eszközről, egy évente pontosan ütemezhető tervről van szó, ami konkrét, a nyugat-balkáni partnerek által előkészítés alatt álló programokban meghatározott társadalmi és gazdasági reformok megvalósításához fog kapcsolódni – magyarázta.
A magyar uniós biztos elmondta, a 2024 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi eszköz lényege, hogy már a csatlakozási tárgyalások során, azaz az uniós csatlakozás előtt elkezdje csökkenteni a nyugat-balkáni országok és az európai uniós tagállamok közötti pénzügyi és szociális különbséget.
Az eszköz elsősorban azt fogja támogatni, hogy az érintett országok minél gyorsabban be tudjanak kapcsolódni egyrészt az EU belső piacába, másrészt, hogy minél gyorsabban le tudják dolgozni azt a versenyképességi hátrányt, amit most elszenvednek – mondta.
A teljes keret legalább fele egyebek mellett infrastrukturális beruházások, a közlekedési és az energiahálózati összeköttetések támogatására szolgál, valamint a zöld és digitális átállást segíti majd. A fennmaradó részt a nemzeti költségvetések közvetlen támogatásaként szabadítja fel az EU.
A pénzeszközök felszabadításának feltétele a kedvezményezettek által előkészítés alatt álló reformprogramok sikeres végrehajtása – közölte az uniós biztos.
A pénzügyi ciklus végétől, azaz 2027-től kezdve már pénzügyileg is az lesz az Európai Unió érdeke, hogy a lehető leggyorsabban felvegye tagjai közé a csatlakozni vágyó nyugat-balkáni országokat, hiszen addigra már egy lényegesen fejlettebb, az uniós szabályokat alkalmazó régióról lesz szó – emelte ki.
Várhelyi Olivér a legsürgősebb feladatnak azt nevezte, hogy a nyugat-balkáni országok mihamarabb beadják az idei évre vonatkozó reformterveiket. Ugyanis ha minden jól megy, az első kifizetések akár már a nyári szünet előtt megtörténhetnek – tette hozzá az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosa.
Petro Porosenko korábbi ukrán államfő szerint az ukrán kormány erőteljesen diszkriminálja az ellenzéket, ami teljesen ellentétes az uniós integrációs normákkal.
Az ukrán ellenzéki politikus az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar tagjának, Várhelyi Olivérnek a segítségét kérte abban, hogy hívja fel az Európai Unió figyelmét arra a diszkriminációra, ami jelenleg az ukrán ellenzéket sújtja – írta meg a Magyar Nemzet.
Porosenko többek között azt kifogásolja, hogy mondvacsinált okok miatt nem hagyhatja el az országot.
„Az Európai Uniónak a demokratikus értékek és elvek őrének kellene maradnia Ukrajna tekintetében is, ami szerves része az uniós integrációs kritériumoknak. […] A müncheni biztonsági konferencián való részvételemet február közepén a müncheni merényletveszély hamis alapjául szolgáló korábbi tiltás után tájékoztattak arról, hogy Ruszlan Stefancsuk, a parlament elnöke előzetes döntést hozott arról, hogy nem ad engedélyt arra, hogy részt vegyek az Európai Néppárt márciusi, Bukarestben tartandó kongresszusán. Manfred Weber néppárti vezető személyes hívott meg, hogy a magas szintű hallgatóság előtt az ukrajnai helyzetről és az Európai Néppárt szerepéről beszéljek” – írja a levélben Petro Porosenko.
Nem először fordult elő, hogy a volt ukrán elnököt nem engedték át a határon. Tavaly decemberben az ukrán parlament akkor is megtagadta a Porosenko kiutazásához szükséges engedélyét, amikor Lengyelországba szeretett volna eljutni, hogy ott megpróbálja oldani a határon kialakult feszültséget a gazdák között.
Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Várhelyi Olivér bővítési biztossal, akivel megvitatták az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló további tárgyalásokat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a kormányfőhelyettes X-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Sztefanisina jelezte, hogy az európai bővítési biztossal a megbeszélésen a jövőbeni tárgyalások szerkezetéről tárgyaltak. Szó van az Európai Bizottság négy ajánlása végrehajtásának lépéseiről, az ukrán jogszabályok „átvilágításának” kezdetéről, amelyet a kormánycsoport és az Európai Bizottság bővítési tárgyalásokkal foglalkozó főigazgatóságának képviselői folytatnak majd, valamint a tárgyalási keret előkészítéséről – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy Ukrajna képes haladni ezekben a kérdésekben. „Ukrajna ütemterveket dolgoz ki a jogállamiságra, az emberek szabad mozgására és a közigazgatási reformra vonatkozóan” – helyezte kilátásba Olha Sztefanisina.
Today, I spoke with my 🇺🇦 counterpart @rustem_umerov to discuss the latest on the ground, including Russia’s brutal air attacks. I underscored that the support of the 🇺🇸 and our coalition of some 50 Allies and partners for 🇺🇦 in its fight against Russian aggression will remain…
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) December 30, 2023
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
Kijevben tárgyalt Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban az Európai Unió szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa, Várhelyi Olivér. Megbeszélést tartott többek között Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel, valamint a nemzeti kisebbségek vezetőivel, közöttük a KMKSZ és a Kijevi Magyarok Egyesületének vezetőivel is. Az uniós biztos megállapítása szerint vannak még további tennivalók, de Kijev a csatlakozásához szükséges hét feltétel közül néhányban jó eredményeket ért el. A korrupció, a pénzmosás és az oligarchák elleni küzdelem, valamint a nemzeti kisebbségek védelme terén feladatok várnak még az országra.
Az uniós biztos kijevi programjának részeként, október 2-án az uniós külügyminiszterek fórumának is helyet adó Interkontinentál Szállóban találkozott az ukrajnai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel. Ezen a találkozón többek között a magyar, a román, a bolgár és a lengyel kisebbségi szervezetek képviselői voltak jelen. Bennünket, magyarokat Barta József, a KMKSZ alelnöke és Petneházy Gyula, a Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke képviselt. A megbeszélésen elhangzottakról telefonon Barta Józsefet kérdeztük: „A találkozón mellettünk a román, a bolgár és a lengyel kisebbség képviselői kaptak szót, elmondhattuk, hogyan látjuk nemzeti közösségeink helyzetét a kialakult jogi környezetben. A mi álláspontunk teljesen egybehangzó volt Petneházy Gyuláéval, aminek a lényege az, hogy a kisebbségi jogaink rendezése terén két lehetőséget kínálunk fel.
Az egyik, amit évek óta mondunk: visszakérjük azokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkeztünk, ezek alkotmányos jogok, illetve rögzítve vannak Ukrajna nemzetközi szerződéseiben, kötelezettségvállalásaiban. Ráadásul ezek megfelelnek az európai normáknak is, amelyekkel kapcsolatban a Velencei Bizottság is megtette a javaslatait. Tehát nem kérünk újat, csak a korábban meglévő, de az utóbbi években elfogadott, az oktatás, a média és a nyelvhasználat területét szabályozó jogszabályok által csorbított jogaink visszaadását. Azt Várhelyi is megerősítette, hogy az Európai Unióban is úgy látják, hogy a Velencei Bizottság javaslatainak megfelelően kell rendeznie ezeket a kérdéseket Ukrajnának.
A másik lehetőség ugyancsak jó lenne a számunkra. Augusztus 2-án, amikor Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Beregszászban járt, és velünk, a magyar kisebbség képviselőivel is találkozott, akkor tett egy nagyon fontos ígéretet. Azt mondta, hogy Ukrajna hajlandó garantálni a területén élő nemzeti kisebbségeknek ugyanazokat a jogokat, amelyeket az anyaországaikban az ukrán kisebbségnek megadnak. Konkrétan Magyarországról is beszélt, hogy a kárpátaljai magyaroknak Ukrajna megadja mindazokat a jogokat, amelyekkel rendelkeznek a Magyarország területén élő ukránok. Ezt az állítását Zelenszkij elnök úr megerősítette augusztus 23-án, amikor Kijevben találkozott Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel. Mi összegyűjtöttük, hogy milyen jogokat biztosítanak Magyarországon a nemzeti kisebbségek számára, mit garantál az Alaptörvény, illetve az annak alapján kidolgozott törvények és szabályozások. Számunkra ez is jó lenne, mert ez jóval több jogot biztosítana, mint amivel mi korábban valaha is rendelkeztünk. Ezeket a javaslatokat tudnánk elfogadni, ezt volt lehetőségem kifejteni, illetve angol és ukrán nyelven leírva is átadtam az uniós biztosnak. Ezt kérjük, ehhez ragaszkodunk.
Várhelyi Olivér elmondta, hogy komoly szándék látszik Ukrajna vezetése részéről arra, hogy az európai uniós csatlakozást megelőző, komoly tárgyalások előtt ezt a kérdést is rendezzék.
Mi jeleztük, örülünk annak, hogy megalakult egy munkabizottság az oktatási problémák rendezése céljából, amelynek budapesti ülésén történtek pozitív előrelépések. Annak is örülünk, hogy egy évvel elhalasztották az oktatási törvény hetedik cikkelyének hatálybaléptetését a mi vonatkozásunkban. Ezzel időt nyertünk, amit az általunk nehezményezett kérdések rendezésére lehet felhasználni” – fogalmazott a KMKSZ alelnöke, aki kiemelte még: „Mi teljes mértékben támogatjuk Ukrajna eurointegrációs törekvéseit. Szeretnénk, ha ez minél hamarabb bekövetkezne. Ugyanakkor ragaszkodunk a kisebbségi jogaink megőrzéséhez, hisz mi továbbra is Ukrajnában élő magyaroknak tartjuk magunkat. A magyar közösség teljesíti minden állampolgári kötelezettségét, több száz kárpátaljai magyar harcol az ukrán hadsereg soraiban, sajnos közülük már több tucat katonát el kellett temetnünk. Részt veszünk a kelet-ukrajnai menekültek fogadásában, ellátásában, itteni életük megszervezésében. Segítünk a nálunk sokkal nehezebb helyzetben lévő ukrajnai régióknak és az itt maradt rászorulóknak. Tehát mindenben lojálisak vagyunk a hatalommal, mi, kárpátaljai magyarok az állampolgári mellett az emberi kötelezettségeinknek is eleget teszünk, de az elvett jogaink visszaszerzéséért síkra szállunk. Az ukrán politikai elitnek nem elítélni kellene, hanem megérteni bennünket, és mivel az általunk kért jogok biztosítására van lehetőség, ezeket vagy törvénymódosításokkal, vagy kétoldalú szerződésekkel biztosítani kell” – jelentette ki a Kijevben tartózkodó Barta József.
Az EU-bővítés 2030-ig megvalósítható, de csak akkor, ha a tagjelölt országok és maga az Európai Unió is megkettőzi erőfeszítéseit – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli hírportálnak pénteken adott nyilatkozatában.
A magyar uniós biztos a hírportál kérdésére válaszolva kijelentette: „az uniós bővítés akarat és teljesítés kérdése”. Úgy az EU-nak, mint a nyugat-balkáni partnerországoknak vagy a másik három tagjelölt országnak, Ukrajnának, Moldovának és Georgiának (Grúzia) is eredményeket kell felmutatnia – jelentette ki.
„A 2030-as céldátum minden bizonnyal megvalósítható, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindannyiunknak, minden uniós intézménynek, minden tagállamnak és minden tagjelölt országnak meg kell kettőznie erőfeszítéseit” – fogalmazott.
Várhelyi Olivér közölte, októberben, amikor az Európai Bizottság várhatóan bemutatja a csatlakozási folyamatban részt vevő országok előrehaladásáról szóló éves jelentését, a brüsszeli testület „érdemi javaslatokkal” fog előállni a bővítést illetően.
„Készen állunk arra, hogy merész javaslatokkal és új ötletekkel álljunk elő” – idézte az uniós biztost a hírportál.
Várhelyi tájékoztatása szerint a javaslatok között elsősorban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által májusban említett, úgynevezett növekedési terv szerepel, amellyel az EU növelni kívánja a nyugat-balkáni beruházásokat, enyhítve ezzel Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági hatásait is.
„Ez a terv nemcsak az intézményi, hanem a valódi uniós integrációját is fel fogja gyorsítani ezeknek az országoknak” – fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a terv magában foglalná egyebek mellett a jogállamisággal, a demokráciával, a gazdasági reformokkal és az integrációval kapcsolatos reformokat, javítaná a befektetői légkört, és biztosítaná a szükséges pénzügyi támogatást a fejlettségi szakadék megszüntetéséhez. Az intézkedés tartalmazná továbbá az előcsatlakozási uniós alapok növelését is, valamint biztosítaná az unió számos szakpolitikai területéhez való korai hozzáférést.
„Sokkal könnyebb lesz integrálni ezeket az országokat, ha a jelenleginél fejlettebbek” – tette hozzá.
Várhelyi Olivér csütörtökön, az X (Twitter) közösségi oldalon közzétett üzenetében üdvözölte, hogy az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Spanyolország „részt kíván venni, és nagy lépést szeretne tenni az uniós bővítés megvalósításában”.
Az Európai Bizottság mindig készen állt minden olyan javaslat megtételére, amely a 2030-as bővítéshez vezetheti az Európai Uniót – tette hozzá a bővítésért felelős uniós biztos.
Ugyanakkor a magyar biztos szerint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmének érdekében még akadnak további tennivalóik.
„Ukrajna és Moldova komoly eredményeket ért el az uniós tagság felé vezető úton, ugyanakkor a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt teljesíteniük kell az összes kötelezettségvállalásukat” – jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa az uniós miniszterek számára készített időközi jelentésében a Guardian tudósítása szerint.
Ismert: az Unió bő egy évvel ezelőtt adta meg az akkor már megtámadott országnak a tagjelölti státuszt, és a konkrét tárgyalások megkezdéséhez feltételeket szabott.
A magyar biztos ezen feltételek teljesítése közül kiemelte, hogy Ukrajna a korrupció elleni küzdelemben ért el eredményeket.
Várhelyi szerint az elmúlt évben az ukránok a velük szemben támasztott hét feltétel közül kettőben tudtak felmutatni jó előrehaladást: az igazságügy- és a média reformja terén. Azonban az alkotmánybíróság és a bűnüldözés reformjának ügyében, a pénzmosás elleni intézkedések terén, valamint az oligarchákat célzó törvények és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmének érdekében még további tennivalóik akadnak.
Az EU előreláthatólag 2023. decemberben dönthet arról, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat a háborúban álló országgal.
„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke május 23-án Brüsszelben, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja kezdeményezésére szervezett Kisebbségi jogok az Európai Unió bővítési folyamatában című konferencián.
Az Európai Parlamentben megtartott fórumon a KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, 1992-ben egy európai mértékkel mérhető, széleskörű jogokat biztosító kisebbségi törvényt fogadtak el, amely nagyrészt kielégítette az országban élő kisebbségek igényeit, és ezt 1996-ban az alkotmány is rögzítette. „2017-ben azonban az oktatási törvény, később a nyelvtörvény, majd az új kisebbségi törvény elfogadásával az összes korábban élvezett jogainkat vagy visszavették, vagy igen jelentős mértékben korlátozták. Mi azt kérjük, hogy állítsák helyre a jogainkat Ukrajna Alkotmányával és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban” – tette hozzá Brenzovics László.
„Az Európai Unió újra bővítés előtt áll, szó van nyugat-balkáni országokról, Ukrajnáról, Grúziáról és Moldováról, s mint ahogy a múltban, most is rendkívül fontos aspektusa a bővítési folyamatoknak a kisebbségek jogai, hiszen a koppenhágai kritériumokban – amelyek meghatározzák azt, hogy milyen országok csatlakozhatnak az Európai Unióhoz – fel van sorolva az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása is” – szögezte le Brenzovics László, s köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, hogy lehetőséget adtak arra, hogy reális képet mutassanak az Európai Parlamentben a ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetéről. „A kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna mielőbbi európai integrációját, ugyanakkor szeretnénk megőrizni és helyreállítani azokat a jogainkat, amelyek Ukrajna Alkotmánya, Ukrajna nemzetközi szerződései és az ukrán–magyar alapszerződés szerint járnak nekünk” – fűzte hozzá a politikus.
Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő a konferencián kiemelte: az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását, a kisebbségek pozitívan állnak a többséghez, és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
„A mai konferencia jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy az Európai Parlamentben és az európai biztos jelenlétében is elmondhattuk: nagyon fontos a kárpátaljai magyarok szempontjából, hogy a korábban gyakorolt jogainkat szeretnénk megtartani. A kárpátaljai magyar közösség, illetve az Ukrajnában élő román közösség egyaránt úgy gondolja, hogy nagyon nem fair a csatlakozásra váró Ukrajnától, hogy a korábbi jogokat – amelyeket például az 1992-es törvény, illetve az alkotmány is garantált a kisebbségek számára – az utóbbi években elfogadott törvények nagyon nagy mértékben leszűkítették. Jelen esetben a legsürgősebb és legfájóbb probléma az, hogy 2023 szeptemberétől megszűnik a lehetősége az Ukrajnában élő román és a magyar gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, ami tönkreteszi a több évtizede sikeresen működő ukrajnai magyar és román iskolarendszert, s ez ellen szeretnénk fellépni és kérni az európai uniós intézmények segítségét” – mutatott rá Bocskor Andrea, hozzátéve: „Az Európai Unió koppenhágai kritériumai alapján egyébként nagyon fontos szempont a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, és emiatt is fontos felhívni a figyelmet, hogy az Európai Uniónak és az európai uniós intézményeknek fokozott felelőssége, hogy odafigyeljenek ebben a folyamatban, hogy az ukrajnai kisebbségek jogi helyzete megnyugtató módon rendezésre kerüljön.”
Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke felszólalásában felhívta a jelenlévők figyelmét: az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani. „Csatlakozás előtt, a csatlakozási tárgyalások folyamán lehet a kisebbségi jogokat érvényesíttetni és számonkéretni, és ezek betartását elővetíteni. Így történik ez a nyugat-balkáni országok esetében is, ahol komoly nemzeti és nyelvi kisebbségeket érintő kritériumok jelennek meg. Ezek hasonlóan kell megjelenjenek az ukrán csatlakozási folyamat esetében is. Amit itt látunk – és ezért tartom hasznosnak ezt a mai konferenciát –, hogy Brüsszelben keveset tudnak arról, hogy éppen mi zajlik Ukrajnában, hogy mi történik az anyanyelvi oktatási kérdéssel, a nyelvi jogok kérdésével, egyáltalán a kisebbségi jogokkal, így a kárpátaljai magyarok jogaival is. Ezért fontos felhívni a figyelmet és elmondani azt a realitást, amivel számolni kell, ami egy csatlakozásra váró, arra aspiráló ország esetében a XXI. században elfogadhatatlan, és kimondani azt, hogy a szerzett kisebbségi jogok elvétele megengedhetetlen. Ezeket a kérdéseket rendezni kell, hiszen nem érezheti magát a kisebbségi közösség másodosztályú állampolgárnak szülőföldjén. Ezért hangsúlyozni kellett itt ma délután, hogy Ukrajna akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha a csatlakozási tárgyalások folyamán érvényesíteni tudjuk a kisebbségi jogvédelmet, ha valóban esélyegyenlőséggel, jogegyenlőséggel egyenjogú állampolgáraivá válnak a nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek, így a kárpátaljai magyar közösség is” – szögezte le Gál Kinga.
„A nemzeti kisebbségek ügyét már számos alkalommal felvetettük az Európai Parlamentben, és ezután is ezt fogjuk tenni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelem uniós téma, és uniós hatáskör kellene legyen. A kisebbségi jogok emberi jogok. A kisebbségeknek joguk van identitásuk, kultúrájuk – kulturális intézményeik, anyanyelvük, sajtójuk – védelmére, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz. A kisebbségek nem jelentenek veszélyt a többségre nézve, de szükségük van a többség segítségére abban, hogy megőrizhessék identitásukat a szülőföldjükön” – emelte ki Vincze Loránt, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, EP-képviselő.
A konferencián felszólalt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is, aki hangsúlyozta, hogy a csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nemcsak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után is egyaránt szükséges. „A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájáruljanak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség” – jelentette ki az uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat pedig a kisebbségekkel együtt kell megoldani.
bocskor.fidesz-eu.hu, TV21 Ungvár, lexi
[type] => post
[excerpt] => „Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke május 23-án Brüsszelben, az Európai ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1685036700
[modified] => 1685033632
)
[title] => A nemzeti kisebbségek és jogaik védelme elengedhetetlen az európai uniós csatlakozási folyamatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=79894&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79894
[uk] => 79974
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 79897
[image] => Array
(
[id] => 79897
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[original_lng] => 38814
[original_w] => 767
[original_h] => 511
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685096553:8
[_thumbnail_id] => 79897
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2053
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] =>
[_oembed_time_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] => 1685025905
[_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – mondta Brüsszelben Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián. Az Európai Parlamentben megtartott rendezvényen a politikus úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna európai integrációját, azonban fontos, hogy – a koppenhágai kritériumoknak megfelelően – tiszteletben legyenek tartva a nemzetiségek jogai. A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára. Azokat azonban a nemrégiben elfogadott oktatási, a nyelvtörvény, majd pedig a kisebbségi törvény hatálybalépésével az ukrajnai kisebbségek elvesztették. Bocskor Andrea, EP-képviselő a konferencián azt mondta, az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A kisebbségek pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke beszédében azt mondta: az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani. A konferencián felszólalt Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos is, aki azt mondta, hogy a csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges. Hozzátette: Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat pedig a kisebbségekkel együtt kell megoldani.
https://youtu.be/ZGEE_NGpOlQ
[type] => post
[excerpt] => „Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – mondta Brüsszelben Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián.
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1684944000
[modified] => 1684943654
)
[title] => Brüsszeli konferencia: a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=79798&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79798
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 79800
[image] => Array
(
[id] => 79800
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n.jpg
[original_lng] => 600241
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/340260373-931503984570047-4139069154031320557-n.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1684932854:14
[_oembed_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] =>
[_oembed_time_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] => 1684930997
[_thumbnail_id] => 79800
[_edit_last] => 14
[views_count] => 1264
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dad4a3fb3dd08c8f7857343783895ce2] =>
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben kedden.
Várhelyi Olivér, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának szervezésében a kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamata témájában tartott konferencián emlékeztetett: a bővítés feltételei között szerepel az uniós alapértékek és elvek, köztük az emberi jogok védelme.
A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték – húzta alá.
Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség – mondta.
A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges – emelte ki.
Ukrajnával kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, a konfliktus megnehezíti az országban és a szomszédos államokban élő kisebbségek helyzetét. Az Ukrajnának nyújtott, az uniós követelmények végrehajtását célzó támogatás az országban élő kisebbségek megsegítését is jelenti – húzta alá.
A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban – tette hozzá.
A magyar uniós biztos közölte ugyanakkor, Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat a kisebbségekkel együtt kell megoldani – húzta alá.
„Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk” – tette hozzá Várhelyi Olivér.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke beszédében azt mondta, az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani.
„Brüsszelben gyakran látjuk, hogy nincsenek tisztában az Ukrajnában élő magyar, román, bolgár kisebbségek helyzetével, ezért is fontos, hogy felhívjuk Európa figyelmét a jogfosztó és diszkriminatív gyakorlatokra” – fogalmazott.
A politikus kijelentette: Ukrajna csak úgy csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, és egyenjogú állampolgárként tekint az országban élő nemzeti kisebbségekre. Éppen ezek a közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának. A nemrégiben elfogadott, a kisebbségek jogait csorbító ukrán törvények azonban nem ezt segítik elő – emelte ki.
Ukrajna uniós csatlakozásának előfeltételének kell lennie a kisebbségi és nyelvi jogok biztosítása. Ehhez első lépésnek pedig a nemzeti kisebbségek korábban birtokolt jogainak maradéktalan visszaállításának kell lennie – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője azt mondta, az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A kisebbségek pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
Fontosnak nevezte, hogy a kisebbségek jogainak kérdése megnyugtató módon rendeződjön, a 2022 decemberében elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény ugyanis nem tekinti partnernek a nemzeti kisebbségi közösségeket. Nem szavatolja ugyanazokat a jogokat, amelyeket a korábbi törvények biztosítottak. Nem csak a közösségi jogokat veszi el, hanem beszűkíti az egyéni lehetőségeket is – hívta fel a figyelmet.
„Senki sincs az ellen, hogy az állam nyelvét meg kell tanulni, de nem az anyanyelv helyett, vagy annak rovására. Ezért arra kérjük az Európai Unió intézményeit, hogy ezt belátva segítsenek visszatérni a korábbi jogok biztosításához” – tette hozzá Bocskor Andrea.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője beszédében hangsúlyozta, a kisebbségek nem veszélyeztetik a többségi társadalmat, a kisebbségi nyelvek használata nem fogja sosem elnyomni a többségi nyelvet. A kisebbségek nyelvhasználatának biztosításához jogi rendszerre van szükség, amely segít megőrizni a kisebbségek identitását.
„A kisebbségeknek meg kell őrizniük identitásukat, jogaik védelme pedig állami kötelesség” – fogalmazott Vincze Loránt.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára. Azokat azonban a nemrégiben elfogadott oktatási, a nyelvtörvény, majd pedig a kisebbségi törvény hatálybalépésével az ukrajnai kisebbségek elvesztették.
„Azt kérjük, hogy állítsák vissza jogainkat Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban” – fogalmazott.
A kárpátaljai kisebbség reménykedik abban, hogy az uniós csatlakozási folyamat során a kisebbségi jogokat helyreállítják, ugyanis az Európai Unió értékközösség, aminek részét képezi a kisebbségi jogok szavatolása – tette hozzá Brenzovics László.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
