Harminc napra felfüggeszti a fegyverkivitelt Szerbia annak érdekében, hogy hadseregének harcképességét növelni tudja – jelentette be Milos Vucevic védelmi miniszter pénteken az illetékes tárca közleménye szerint. A miniszter hozzátette: a fegyverexport ideiglenes felfüggesztése nem azt jelenti, hogy Szerbia háborúra készül, csak annyit jelent, hogy helyesen mérte fel a biztonsági kockázatokat és kihívásokat, és követi a térségben zajló eseményeket – írja az MTI.
A tárcavezető azt is közölte, hogy a fegyverexport felfüggesztését a szerb köztársasági elnök javasolta a kormánynak, és amint a kabinet elfogadja, elkezdődik a 30 napos időszak, amelynek leteltét követően elbírálják, szükség van-e a kivitel tilalmának meghosszabbítására.
Milos Vucevic szerint most a szerb hadsereg igényeit kell szem előtt tartani, és minden olyan fegyvert, illetve lőszert, amelyet az országban állítanak elő, a hadseregnek kell megkapnia.
Ezzel tovább növeljük országunk, illetve a szerb hadsereg védelmi képességét – húzta alá a tárcavezető.
A védelmi miniszter egyben tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint külföldön előállított lőszerek Szerbián keresztül Oroszországba kerültek. Mint mondta: Szerbiát már nem először vádolják meg azzal, hogy Oroszországnak vagy Ukrajnának adott el fegyvereket, de ezek valótlan állítások.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szerbiában előállított lőszerek 90 százaléka az amerikai piacra kerül.
A fegyverexport leállításáról először Aleksandar Vucsics szerb elnök beszélt néhány nappal ezelőtt, és az intézkedést az Észak-Koszovóban kialakult feszültségekkel és az ország biztonságának a megőrzésével indokolta.
Az észak-koszovói feszültségek azonnali kezelését, a rendőri jelenlét csökkentését és koraőszi előre hozott önkormányzati választásokat jelentett be a koszovói kormány kedden késő este.
A Koha Ditore című pristinai napilap szerdai beszámolója szerint a kormány azt követően hozta nyilvánosságra a válságkezelésre szánt intézkedéseit, hogy Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettes tárgyalt Miroslav Lajcákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött.
Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert az ország vezetése nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának, és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel.
A pristinai kormány kedd esti közleményében tudatta, hogy nem szándékozik semmi olyat tenni, ami tovább növelné a feszültséget, a helyzet kezelése érdekében pedig azonnali hatállyal, 25 százalékkal csökkenti a koszovói rendőrség jelenlétét az észak-koszovói polgármesteri hivatalok környékén.
Emellett a „nyári szünet” után azonnal megszervezik az érintett önkormányzatokban az előrehozott választásokat – olvasható a közleményben.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Brüsszelbe utazik a szerb elnök, hogy találkozzon az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, ám a koszovói miniszterelnökkel nem hajlandó tárgyalni.
Aleksandar Vucic a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) reggeli műsorában beszélt arról, hogy Albin Kurtival azért nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, mert a koszovói kormányfővel nem lehet párbeszédet folytatni, a koszovói politikus ugyanis szerinte csak „monologizál”, nem hajlandó a valós párbeszédre.
Hozzátette: nem látja értelmi a brüsszeli útnak, de elmegy, mert különben azért fogják bírálni, hogy távol maradt.
A szerb elnök kijelentette: Szerbia nehéz helyzetben van, és óriási nyomás alatt áll, fel kell ugyanakkor mérni, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Egyértelmű, hogy az országnak azért ilyen nehezek a körülményei, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – húzta alá.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztatott.
Ezzel párhuzamosan múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, gyakorlatilag „elrabolták” őket.
A kialakult feszültség miatt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucicot és Albin Kurtit. A koszovói kormányfő közölte, hogy részt vesz a találkozón, a szerb elnök azonban kedden még azt mondta, nem megy el, csütörtökön pedig ezt úgy módosította, hogy csak Kurtival nem hajlandó tárgyalni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában, a belgrádi kormánynak azonban további erőfeszítéséket kell tennie a kétnyelvű oktatás támogatására, valamint ösztönöznie kell a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és a közéletben egyaránt – közülte a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács szerdán.
Az Európa Tanács a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának (ECRML) alkalmazásáról szóló jelentésében a charta alkalmazásának ellenőrzéséért felelős szakértői bizottság azt állapította meg, hogy a legutóbbi, öt évvel ezelőtt közzétett jelentés óta Szerbia előrehaladást ért el a charta keretében vállalt kötelezettségeinek végrehajtásában, a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának folyamata felgyorsult az országban.
A jelentéstevők elismerésüket fejezték ki az előrelépések miatt, azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy több olyan településen, ahol hagyományosan kisebbségi nyelveket, köztük a romát és az ukránt beszélik, erőfeszítésekre van szükség a hivatalos kisebbségi nyelvhasználat biztosításához.
Kiemelték: a különböző szintű kisebbségi nyelvű oktatás biztosított albán, bosnyák, bolgár, horvát, magyar, román, ruszin és szlovák nyelven, más kisebbségi nyelveket azonban az oktatás különböző szintjein egyáltalán nem lehet használni.
A felnőttoktatást illetően megjegyezték: a magyar kivételével a hatóságok által szervezett okleveles felnőtképzés egyetlen más kisebbségi nyelven sem folyik.
Megállapították, hogy a legtöbb kisebbségi nyelvet a büntető- és polgári bírósági eljárásokban használják ugyan, de a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos eljárásokban nem. A magyar kivételével a kisebbségi nyelveket nem használják a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartásban – jegyezték meg.
A jelentéstevők elismerték, hogy a legtöbb kisebbségi nyelvet mind a köz-, mind a magántelevíziók és rádiók műsoraiban is használják, azonban megismételték korábbi ajánlásukat a kisebbségi nyelvű műsorok időtartamának meghosszabbítására, rendszeresebb sugárzására, valamint a különböző műfajú tartalmak előállítására vonatkozóan.
„A szerb hatóságoknak minden egyes kisebbségi nyelvre átfogó médiatervet kell kidolgozniuk” – fogalmaztak.
Közölték továbbá, hogy jelentősen meg kell erősíteni a nemzeti kisebbségek tanácsainak költségvetési és személyzeti kapacitását annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a kisebbségi nyelvek használatát a közéletben, és teljes mértékben elláthassák a kisebbségi nyelvpolitikai tanácsadó testületek szerepét. Szükség van továbbá arra, hogy Szerbia beépítse a kisebbségek nyelvére és kultúrájára vonatkozó tartalmakat a nemzeti tantervekbe, a tanárképzésbe és az oktatási anyagokba a többségi oktatás esetében is – tették hozzá.
A jelentés a magyar kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban megerősítette, hogy Szerbiában óvodai, alapfokú, középfokú és szakképzés is folyik magyar nyelven, ráadásul az óvodában kétnyelvű, magyar és német oktatást is szerveznek.
Közölték: a magyar kisebbségi képviselők szerint lehetne gyakoribb a magyar nyelv használata a bíróságok előtt, ha további magyarul beszélő jogi szakembert képeznének. Noha a magyarul beszélők gyakran nyújtanak be magyar nyelvű szóbeli vagy írásbeli kérelmeket az országos hatóságok helyi kirendeltségeihez, az utóbbiak általában nem készítenek magyar nyelvű dokumentumokat – írták. A magyar nyelvet beszélők képviselői kifejezték azt is, hogy többletfinanszírozásra lenne szükség a magyar nyelvet használó kulturális intézmények, köztük a könyvtárak számára.
A szakértői bizottság végezetül ösztönözte a Szerbiában élő magyarokat, hogy használják anyanyelvüket a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartáskor, és segítsék a hatóságokat a magyar nyelvű dokumentumok elkészítésében.
Továbbá arra biztatták a szerb hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a magyar nyelv használatának ösztönzésére a közszolgáltatókkal való kommunikációban.
[type] => post [excerpt] => Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában, a belgrádi kormánynak azonban további erőfeszítéséket kell tennie a kétnyelvű oktatás támogatására, valamint ösztönöznie kell a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és a közéletben egyaránt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1686230460 [modified] => 1686221939 ) [title] => Európa Tanács: még többet kell tennie Szerbiának a kisebbségi nyelvhasználat érdekében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=81043&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 81043 [uk] => 81107 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 81044 [image] => Array ( [id] => 81044 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg [original_lng] => 180343 [original_w] => 720 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1686235288:3 [_thumbnail_id] => 81044 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 1827 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9cc35c517151ace009e597984c38e9c8] =>
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
Újabb négy évre Pásztor Istvánt választották meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének a legnagyobb délvidéki magyar párt szombati tisztújító közgyűlésén az észak-bácskai Kishegyesen. Az elnöki tisztségre ő volt az egyetlen jelölt. A 334 küldött közül 330-an támogatták Pásztor Istvánt, ketten tartózkodtak, ketten pedig ellene szavaztak.
Fotó: facebook.com/vmszface
Pásztor Istvánt először 2007 májusában választották meg a VMSZ élére, miután az addigi elnök, Kasza József bejelentette visszavonulását. A 67 éves politikusnak ez az ötödik pártelnöki mandátuma.
A politikus sikeresnek értékelte a párt utóbbi négy évét. Mint mondta, szinte rekordnak számító választáson vett részt a párt ilyen rövid idő alatt, hiszen az önkormányzati, tartományi, előrehozott parlamenti és a kisebbségi önkormányzati választás mellett a vajdasági magyarság részt vett a magyarországi országgyűlési, illetve az európai parlamenti voksolásban is, és minden akadályt sikerrel vett.
Pásztor István köszönetet mondott a VMSZ partnereinek és szövetségeseinek, a Fidesz-KDNP-nek, a magyar kormánynak, a Szerb Haladó Pártnak és a szerb kormánynak, valamint a párt minden szövetségesének.
A pártelnök a megválasztását követően kiemelte, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy méltó legyen a neki megszavazott bizalomra.
„Továbbra is az az alapvető feladatunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy minden Vajdaságban élő magyar identitásában megmaradva és megerősödve boldogulni tudjon a szülőföldjén. Ez volt az eddigi mozgatórugónk, ma is ez, és az elkövetkező időben is ez marad” – húzta alá.
Fotó: facebook.com/vmszface
Hozzátette ugyanakkor, hogy „ahhoz, hogy a szülőföldünk élhetőbb legyen, sok mindent meg kell változtatni”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő négy évben ismét számos választásra kell számítani, és a „Vajdasági Magyar Szövetség továbbra is arra törekszik, hogy önállóan indulva széles körű legitimitás birtokába jusson, és abból a pozícióból építsen partnerkapcsolatot azokkal, akik elfogadják, illetve akiknek a programjait a Vajdasági Magyar Szövetség el tudja fogadni”.
A VMSZ kishegyesi tisztújításán a 128 jelölt közül megválasztották a párt 50 fős tanácsának tagjait. A párt 20 tagú elnökségét és három alelnökét a tanács következő ülésén választják meg. A 2022-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában valamivel több mint 184 ezer magyar él, ami a lakosság 2,77 százalékát jelenti. A magyarság az észak-szerbiai Vajdaságban él.
Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét és ellenzi felvételét az ENSZ-be – közölte a Biztonsági Tanáccsal a szerb külügyminiszter.
Belgrád nem tesz engedményeket Koszovó függetlenségének elismerése kérdésében és ellenzi Koszovó felvételét az ENSZ-be – közölte a szerb külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
“Szeretném itt, az ENSZ székházában világosan kijelenteni, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, és soha nem fogja elfogadni, hogy az ENSZ tagja legyen” – mondta Ivica Dačić.
A nyilatkozat azután hangzott el, hogy a vasárnapi észak-koszovói polgármesterválasztás, amelyet a helyi szerbek bojkottáltak, újabb feszültséget okozott. Belgrád erőszakkal vádolja Pristinát, a koszovói kormány Szerbiát vádolja a koszovói szerbek uszításával.
A Nyugat nem értette meg a koszovói szerbeket, nem akarta meghallgatni őket, a koszovói szerbek pedig a vasárnapi észak-koszovói polgármester-választástól történő távolmaradással üzentek a nemzetközi közösségnek és a pristinai vezetésnek is – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn Belgrádban, amikor a vasárnapi koszovói választások eredményét értékelte.
Miután a szerb kisebbség bojkottálta a vasárnapi voksolást, a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban. Helyi jelentések szerint a 45 095 szavazásra jogosult közül 1567 járult az urnák elé, és közülük mindössze 13 volt szerb nemzetiségű.
Aleksandar Vucic szerint a szavazás bojkottja „békés politikai felkelés” volt, a helyi szerbek így mutatták ki elégedetlenségüket a „megszállókkal” szemben. A szerb elnök szerint a koszovói szerbek megmutatták, hogy melyik országban szeretnének élni, és kit tartanak vezetőiknek.
Mint mondta, a szerbek megmutatták, hogy más bánásmódot szeretnének, több tiszteletet, valódi párbeszédet, és nem rájuk erőltetett megoldásokat.
A szerb köztársasági elnök felháborodásának adott hangot azért is, mert az Európai Unió szerint a választások rendben zajlottak le, ugyanakkor Brüsszel sajnálatát fejezte ki, hogy nem minden párt és nem minden közösség élt demokratikus jogával. Aleksandar Vucic szerint viszont az alacsony részvételi arány és a szerbek távolmaradása éppen arra mutatott rá, hogy egyáltalán nem rendben zajlott a választási folyamat.
Koszovó északi részén azért kell előrehozott önkormányzati választást tartani, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai tavaly novemberben úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből. Amiatt tiltakoztak, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni.
A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, s amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ennek megalakításáról már az idén is egyeztetett a szerb államfő és a koszovói kormányfő, Brüsszel pedig arra vár, hogy ez mihamarabb megtörténjen, egyelőre azonban nem történt előrelépés.
Aleksandar Vucic szerb elnök szerint azért nem halasztották el a voksolást, még ha nem is voltak meg a megfelelő körülmények, mert így május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben a szerb és a koszovói fél, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondhatja, nincsenek is szerb önkormányzatok Koszovóban, amelyek létre akarnák hozni a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van. A szerb köztársasági elnök hétfőn közölte, május 2-án valószínűleg elutazik Brüsszelbe, és ismertetni fogja a szerb álláspontot a választásokkal és a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségével kapcsolatban is. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte nem lesz eredményes a találkozó, a mostani események pedig csak egy még mélyebb válság előszelének számítanak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül további ötvenezren laknak az ország más részein, szórványban.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Május 27-től már nem Aleksandar Vucic lesz a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke – jelentette be maga az államfő a belgrádi Prva televízióban csütörtök este.
Mint mondta, pártja május végén tart tisztújító közgyűlést, és ő már nem akar indulni a pártelnöki posztért, de tagságát fenntartja. Kiemelte: június végén megalakítja széles körű mozgalmát, a Népi Mozgalom Szerbiáért nevű szervezetet.
Leszögezte, hogy ez egy pártok felett álló mozgalom lesz, tehát nemcsak a Szerb Haladó Párt tagjai léphetnek be, hanem mindazok, akik fontosnak tartják Szerbia felemelkedését.
A politikus közölte: egyelőre nem tudja, hogyan fog kinézni a Szerb Haladó Párt vezetősége, de szerinte az SNS-ből hamarosan kilépnek azok, akik elvesztették vezető beosztásukat, funkcióikat.
Aleksandar Vucic az utóbbi hetekben országjáró körúton vett részt, amelynek során ismertette a létrehozandó mozgalom céljait. Mint mondta, ennek a politikán túlmutató kezdeményezésnek a célja a különböző pártok szimpatizánsainak, valamint a párton kívülieknek az egyesítése lenne. Azokat tömörítené, akik Szerbiát stabil, szabad, a kihívásoknak ellenálló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó és biztos jövőt garantáló országnak látják.
A Prva televízió ellenzéki bírálatokra vonatkozó kérdésére válaszolva Aleksandar Vucic közölte: ha nem tartják legitimnek az államfői megbízatását, kezdeményezzék a visszahívását a parlamentben. Rámutatott, hogy ehhez a 250 tagú képviselőház kétharmados támogatására van szükség, az ellenzéknek pedig csak 85 képviselője van.
Hozzátette: ha szükséges, a Szerb Haladó Párt biztosítja a kétharmadhoz szükséges további szavazatszámot.
Ezt követően viszont népszavazást fognak tartani, hogy kiderüljön, a szerb állampolgárok szerint legitim-e az államfő kinevezése, és szeretnének-e elnökcserét.
„Mindaddig elnök maradok, amíg a nép ezt akarja. Amikor a nép úgy gondolja, hogy áruló és tolvaj vagyok, aki nem az ő érdekeikért küzd, akkor szűnök meg államfőnek lenni” – fogalmazott Aleksandar Vucic, akinek a második köztársasági elnöki megbízatási ideje 2027-ben jár le, és a szerbiai alkotmány értelmében nem indulhat újra az államfői székért.
Poland's agriculture minister has resigned amid ongoing protests by farmers Announcing his departure, Henryk Kowalczyk said "it is very clear that the basic demand of farmers [regarding Ukrainian grain imports] will not be met by the European Commission" https://t.co/OXaWpYaApz
— Notes from Poland ?? (@notesfrompoland) April 5, 2023
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Hazugságnak nevezte Milos Vucevic Szerbia védelmi minisztere azokat az amerikai hírszerzési értesülésekre hivatkozó állításokat, amelyek szerint országa fegyvereket adott el Ukrajnának.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán közölt nyilatkozat szerint már sokadszor jelent meg ilyen alaptalan állítás, nyilvánvaló, hogy valaki destabilizálni akarja Szerbiát, és olyan konfliktusba igyekszik belerángatni, amelyben Belgrád nem fog részt venni.
„Több mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük. Szerbia nem adott el, és nem is fog eladni fegyvereket sem az ukrajnai, sem az orosz félnek, sem azoknak az országoknak, amelyek a konfliktus térségében fekszenek. Úgy tűnik, valakinek az a célja, hogy belevonja Szerbiát ebbe a konfliktusba, de mi kitartunk a politikánk mellett” – húzta alá.
A védelmi miniszter megismételte korábbi állítását, miszerint Szerbia valóban elad fegyvereket harmadik országoknak, amelyek távol vannak az orosz-ukrajnai konfliktustól, és mindig fennáll annak a lehetősége, hogy valaki ezeket továbbadja. Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.
A Reuters brit hírügynökség jelentette meg azokat a kiszivárgott amerikai hírszerzési adatokat, amelyek szerint Szerbia fegyvereket adott el Ukrajnának.
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Aleksandar Vučić szerb elnök katari látogatása során cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint országa lőszert szállít Ukrajnának vagy Oroszországnak – írja a Tanjug News Agency hírügynökség.
„Ez egy nyílt hazugság. Szerbia nem küldött fegyvert senkinek. Szerbia lőszert gyárt és értékesít. Számos védelmi ipari gyárunk van. Ha lőszert gyártasz, azok mindig valahol a csatatéren vagy a világválság zónájában kötnek ki. De egyetlen fegyvert vagy lőszert sem adtunk el sem Oroszországnak, sem Ukrajnának” – mondta.
Biztosította azt is, hogy a szerb védelmi cégek szerződéseikben tiltják más országoknak, hogy fegyvereket és lőszereket reexportáljanak Ukrajnába és az Oroszországi Föderációba.
