Ukrajna elítéli az orosz beavatkozást a romániai választásokba, ez Oroszország Európa elleni hibrid agressziójának egy újabb epizódja – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyi tárca közleménye megállapította: „Oroszország arcátlan beavatkozása Románia belügyeibe kísérlet arra, hogy megfossza a román népet alkotmányos jogától, hogy szabad akaratnyilvánítást tegyen. Ez egy újabb epizódja Oroszország Európa és a szabad világ többi része elleni széles körű hibrid agressziójának, amely már megnyilvánult nemrég aktív orosz erőfeszítésekben a helyzet destabilizálására Grúziában, Moldovában és számos más országban.”
Mint a Külügyminisztérium megjegyezte, Oroszországnak Románia belügyeibe való beavatkozása megerősíti, hogy a Kreml agresszív tervei túlmutatnak Ukrajnán, és kiterjednek az EU- és a NATO-tagországokra is. A tárca úgy véli, hogy erre a válasznak Ukrajna maximális támogatásának kell lennie az európai és a világ stabilitásának megőrzése érdekében.
Ukrajna hangsúlyozta, hogy Románia fontos szomszéd és partner. Ezért a román néppel való szolidaritás állhatatos marad. „Őszintén reméljük, hogy a további választási folyamat során a román állampolgárok külföldi beavatkozás nélkül élhetnek választójogukkal” – tette hozzá a Külügyminisztérium.
A román alkotmánybíróság (CCR) pénteken érvénytelenítette a november 24-én megtartott elnökválasztás első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat újraindítását. A döntés alapjául a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapítása szolgált, miszerint a választás eredményét külföldi beavatkozás, amely veszélyeztette a nemzetbiztonságot, befolyásolta – tájékoztatott a testület.
Megfellebbezhetetlen határozatában az alkotmánybíróság arra az alkotmányos előírásra hivatkozik, amely szerint „felügyeli a Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárás betartását és igazolja a szavazás eredményét”. Az alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott döntésében Románia kormányára bízta, hogy dolgozza ki az elnökválasztás megismétlésének menetrendjét.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Johannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A román legfőbb ügyészség hivatalból indított eljárást, miután az elnöki hivatal honlapján közzétett titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentések alapján felmerült a választási jogszabályok megsértésének gyanúja – jelentette be csütörtökön a vádhatóság.
A legfőbb ügyészség a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségre (DIICOT) bízta a vizsgálatok elvégzését. Ezek egyrészt a szavazás kimenetelét befolyásoló, akár az online térben véghez vitt megvesztegetési (szavazatvásárlási) bűncselekmények felderítésére irányulnak, másfelől az esetleges illegális kampányfinanszírozással kapcsolatos pénzmosási bűncselekmények felderítését várják tőlük.
A közlemény szerint a területi vádhatóságoknak saját hatáskörükben kell kivizsgálniuk azt, hogy sértette-e a hatályos választási jogszabályokat a közösségi oldalakon hamis identitással létrehozott felhasználói fiókok üzemeltetőinek tevékenysége.
Romániában az alkotmánybírósághoz is újabb négy óvást terjesztettek be csütörtökön az elnökválasztás első fordulója eredményének megsemmisítése érdekében – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA), a Totalitarizmust Tanulmányozó Nemzeti Intézet (INST), a Calea Europeana (Európai út) című lap szerkesztősége és az első fordulóban 9. helyen végzett Cristian Terhes államfőjelölt (akinek az első, elutasított óvása miatt újraszámoltak 9, 5 millió szavazatot) arra hivatkozva kérik a november 24-i szavazás megismétlését, hogy a legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független államfőjelölt a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) következtetése szerint bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát.
Toni Grebla volt alkotmánybíró, az állandó választási hatóság elnöke azonban az Antena 3-CNN hírtelevíziónak azt mondta: az első forduló eredményét érvényesítő alkotmánybírósági döntés ellen már nincs jogorvoslati lehetőség.
Léteznek azonban szerinte olyan jogalanyok, akik az elnökválasztás második fordulójának eredménye ellen, vagy a jelöltek egyikének kizárása érdekében alkotmányossági óvást emelhetnek – de nem fejtette ki részletesebben, kire utal.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Johannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy a választási eredményt befolyásoló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás történt a romániai elnökválasztáson, és „a NATO más keleti tagállamaihoz hasonlóan Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A közéletben korábban ismeretlen, kampányát kizárólag a közösségi médiában folytató, ellenfelei által szélsőségesnek minősített Calin Georgescu független államfőjelölt interjúiban és a választási bizottságnál leadott hivatalos bevallásában is azt állította, hogy egyetlen lejt sem költött választási kampányára.
Calin Georgescu nyerte az első fordulót a román elnökválasztáson, kiütve a második körből a győzelemesélyesnek kikiáltott szociáldemokrata miniszterelnököt, Marcel Ciolacut. Georgescu politikai ellenfelei azonban megtámadták az eredményt.
Az Alkotmánybíróság arra kéri a román választási irodát, hogy számolja újra az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatokat – írja a román sajtó. A döntés egy kétórás ülés végén született meg, az első forduló érvényességéről holnap döntenek.
Mint ismert, meglepetésre az ultranacionalista független jelölt, Calin Georgescu nyerte az első fordulót a liberális középjobb Elena Lasconi előtt, kiütve a második körből a győzelemesélyesnek kikiáltott szociáldemokrata miniszterelnököt, Marcel Ciolacut.
Az elnökválasztás eredménye ellen az Alkotmánybírósághoz fordult Cristian Terheş, a tavaly alapított jobboldali Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) jelöltje, az Európai Parlament képviselője. Ellenfelei azzal vádolják Georgescut, hogy botok sorozata hívta fel az embereket a szavazás napján, ami törvényellenes.
Az ötéves ciklusra hivatalban lévő román elnök jelentős külpolitikai és biztonsági hatáskörrel rendelkezik, és képviseli az országot külföldön, míg a miniszterelnök vezeti a kormányt és felel a költségvetésért. A hivatalban lévő államfő, Klaus Iohannis egy évtized után távozik tisztségéből.
Klaus Johannis román államfő a választásokba való beavatkozás gyanúja miatt összehívta a legfelsőbb védelmi tanácsot (CSAT). Ezzel párhuzamosan az alkotmánybíróság szerdán bejelentette, hogy két államfőjelölt az elnökválasztás múlt hétvégi első fordulójának eredményeinek megsemmisítését és az új szavazás kiírását kérte.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett rövid tájékoztatás szerint a CSAT csütörtökön azokat a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatokat fogja elemezni, amelyeket a „választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe beavatkozó állami és nem állami kibernetikai szereplők okozhattak”.
Ugyancsak csütörtökön tűzi napirendre az alkotmánybíróság az elnökválasztáson induló Cristian Terhes és Sebastian Constantin Popescu elnökjelölteknek a választási eredmények érvénytelenítésére vonatkozó kérelmét.
Cristian Terhes európai parlamenti képviselő a Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) jelöltjeként 96 ezernél kevesebb szavazatot szerzett, vagyis az érvényes voksok 1,04 százalékát kapta meg a elnökválasztás első fordulójában. Az Új Románia Párt színeiben induló Sebastian Constantin Popescu 15 ezernél kevesebb szavazattal 0,16 százalékos eredményt ért el.
Az óvások elbírálását követően az alkotmánybíróság feladata lesz érvényesíteni az első forduló eredményét.
Az államfőválasztás december 8-i második fordulójának választási kampánya november 29-én kezdődik.
Romániában – a politikai szereplők és a hagyományos médiacsatornák meglepetését kiváltva a nagypolitikában eddig ismeretlen, az antiszemita és magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló, függetlenként induló Calin Georgescu kapta meg a legtöbb szavazatot az elnökválasztás első fordulójában.
Georgescu választási kampányát kizárólag közösségi hálókon közvetített üzenetekre alapozta, és – a választási hatóság (AEP) szerdán közzétett kimutatása szerint – ez az jelentette, hogy semmilyen költsége nem volt ezzel.
Ezzel összefüggésben a román médiahatóság (CNA) kedden arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a TikTok romániai tevékenységét, mert a kínai közösségimédia-platform a saját – politikamentességre vonatkozó – alapelveit feltehetőleg megszegve engedélyezte Georgescu politikai hirdetéseit.
A gyakran templomi környezetben mutatkozó, messianisztikus kinyilatkoztatásokkal kampányoló független elnökjelölt médiaüzeneteire reagálva szerdán a román ortodox egyház körlevélben figyelmeztette a papságát, hogy tartsa távol magát a választási kampánytól, emlékeztetve őket arra, hogy zsinati határozat tiltja politikai szerepvállalásukat.
Calin Georgescu, a többi párt által szélsőségesnek tartott AUR korábbi miniszterelnök-jelöltje a szavazatok csaknem 23 százalékát megszerezve nyerte meg a romániai elnökválasztás első fordulóját és a voksok 19 százalékát megszerző Elena Lasconival, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnökével fog megmérkőzni a december 8-i második fordulóban, hogy Románia következő államfője lehessen.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Klaus Johannis román államfő a választásokba való beavatkozás gyanúja miatt összehívta a legfelsőbb védelmi tanácsot (CSAT). Ezzel párhuzamosan az alkotmánybíróság szerdán bejelentette, hogy két államfőjelölt az elnökválasztás múlt hétvégi első fo...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1732784940
[modified] => 1732737987
)
[title] => A választásokba való beavatkozás gyanúja miatt összehívta a legfelsőbb védelmi tanácsot a román államfő
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133665
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 133666
[image] => Array
(
[id] => 133666
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/klaus-iohannis-romania-csat.jpg
[original_lng] => 504754
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/klaus-iohannis-romania-csat-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/klaus-iohannis-romania-csat-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/klaus-iohannis-romania-csat-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/klaus-iohannis-romania-csat-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/klaus-iohannis-romania-csat.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/klaus-iohannis-romania-csat.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/klaus-iohannis-romania-csat.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732730788:5
[_thumbnail_id] => 133666
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 667
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732730790
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508373486000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3482
[1] => 743024
[2] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Klaus Johannis
[1] => román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT)
[2] => Románia
)
)
[5] => Array
(
[id] => 133520
[content] =>
Lezárult az elnökválasztás első fordulója Romániában. Az első exit pollok azt mutatják, hogy a kormányfő áll az élen, a második helyen pedig a jobb-közép jelölt, Elena Lasconi. Nem jutott a második fordulóba a szélsőjobb George Simion, akit másodiknak valószínűsítettek az előzetes kutatások.
Coliacu szavazati arányát 25 százalékra teszi a CURS and Avangarde, Lasconiét pedig 18 százalék körülire. Ezek az előrejelzések a külföldi szavazatokkal nem számolnak, márpedig azokból nagyon sok volt, a választási bizottság 950 szavazóhelyiséget nyitott a határon túl.
Az elnöki posztért 13 jelölt indult, köztük két egyértelmű favorit volt, de most úgy néz ki, hogy Simiont lekörözi a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje. Az továbbra is elég valószínű, hogy az első fordulóban egyikük sem tudja megszerezni a szavazatok 50 százalékát, így szükség lesz második fordulóra. Azt december 8-ra írták ki.
A két kör között parlamenti választásokat is tartanak Romániában, december elsején. Az elnökválasztás első fordulójának az eredménye nagyban befolyásolhatja, hogy miként rajzolódik át az ország parlamenti színtere.
Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök szerzi majd a legtöbb szavazatot, a Szociáldemokrata Párt jelöltje. A szélsőjobboldali nacionalista George Simion támogatottságát 15 százalék körülire mérték a közvélemény-kutatások.
A részvételi arány kevéssel 51 százalék fölött volt este hét órakot a választási bizottság közlése szerint. A városokban körülbelül 5,5 millióan, vidéken 3,7 millióan szavaztak. A külföldi szavazóhelyiségekben 780 román választópolgár adta le voksát az elnökválasztás első fordulójában.
[type] => post
[excerpt] => Lezárult az elnökválasztás első fordulója Romániában. Az első exit pollok azt mutatják, hogy a kormányfő áll az élen, a második helyen pedig a jobb-közép jelölt, Elena Lasconi. Nem jutott a második fordulóba a szélsőjobb George Simion, akit másodi...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1732629960
[modified] => 1732619880
)
[title] => Elnökválasztás Romániában: nem jutott be a második fordulóba Marcel Ciolacu
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133520&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133520
[uk] => 133474
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 133476
[image] => Array
(
[id] => 133476
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[original_lng] => 337995
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-206.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732612683:4
[_thumbnail_id] => 133476
[_edit_last] => 4
[views_count] => 987
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732622764
[_oembed_996777b3b37c291ae0329af581b46e04] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 508371204000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 270
[1] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elnökválasztás
[1] => Románia
)
)
[6] => Array
(
[id] => 133388
[content] =>
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – magyar idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra – írta az MTI.
A külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak, és a hazai voksolás megkezdéséig mintegy negyedmillió román állampolgár szavazott külföldön.
A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – helyi idő szerint 21 órakor zárnak. Magyarországon a budapesti román nagykövetségen, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán voksolhatnak a román állampolgárok.
Amennyiben a szavazólapon szereplő 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének – csaknem 9,5 millió szavazónak a – támogatását, akkor december 8-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.
A közvélemény-kutatási eredmények szerint Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök számíthat a legtöbb szavazatra, a második helyért pedig szoros a verseny Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, George Simion, a több párt által szélsőségnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, az államfői tisztségre függetlenként pályázó Mircea Geoana volt NATO-főtitkárhelyettes, illetve Nicolae Ciuca szenátusi házelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje között.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki az Európai Unió belügyekért felelős biztosa pénteken Budapesten. Ylva Johansson azon a többoldalú belügyminiszteri sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen a házigazda Pintér Sándor belügyminiszteren kívül Gerhard Karner osztrák, Atanas Ilkov bolgár és Catalin Predoiu román belügyminiszter vett részt. Ylva Johansson gratulált Pintér Sándor belügyminiszternek, azt mondta: „ez a nagyon sikeres budapesti tanácskozás az ő személyes elkötelezettségének is nagyban köszönhető”.
Hozzátette, hogy a kérdésben érintett többi ország erőfeszítéseinek és együttműködésének eredményeként egyre jobban működik az európai határvédelem, amelyhez az Európai Unió további segítséget kíván nyújtani.
Az elért eredményekről szólva a belügyi biztos elmondta, hogy a bolgár és a román belügyi intézkedéseknek köszönhetően Bulgária külső határán 80 százalékkal, Bulgária és Romána együttes viszonylatában pedig 40 százalékkal csökkent a balkáni migrációs útvonalon az illegális határátlépési kísérletek száma.
Közölte, hogy mindkét ország keményen dolgozott a kitűzött célok megvalósításáért és problémamentesen teljesítették eddigi vállalásaikat.
Kiemelte, hogy az együttműködés továbbfejlesztéseként tervezett, a török-bolgár határon megvalósuló közös határellenőrzés tovább fogja növelni az Európai Unió és a két shengeni tagjelölt ország biztonságát; így az új intézkedéscsomag december 12-ére tervezett véglegesítését követően reális célkitűzéssé válhat Bulgária és Románia január elsejétől való, teljes jogú csatlakozása a schengeni határövezethez.
Ylva Johansson végül kiemelt köszönetet mondott a négy tagországot képviselő belügyminisztereknek azért, hogy „újjáépítették az egymás közötti bizalmat”, amely lehetővé tette a korábbinál hatékonyabb együttműködést. A belügyi biztos örömének és elégedettségének adott hangot amiatt, hogy még a hamarosan lejáró uniós biztosi mandátuma alatt sikerült előre lépni az európai határvédelem megoldásában. Mint mondta, ez végső célként azt vetíti előre, hogy Bulgária és Románia csatlakozását követően megszűnhet majd a belső uniós határellenőrzés a két ország vonatkozásában.
Magyar közvetítéssel született meg a román és bolgár teljes jogú schengeni tagságról szóló alku. A két ország jelentős gazdasági fellendülést is vár a schengeni tagságtól.
Aláírta pénteken azt a szerződést Ausztriával Románia és Bulgária, amely kikövezi a két ország teljes jogú tagságát a schengeni övezetben. A megállapodást magyar közvetítéssel sikerült a három országnak megkötnie. A két ország közel két évtizeddel az európai uniós csatlakozása után lesz a többek között útlevél nélküli utazást biztosító övezet tagja. A csatlakozástól mind a két ország gazdasága fellendülését is várja.
A megállapodást Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője jelentette be az X-en, miután mind a három ország belügyminisztere aláírta egy budapesti találkozón. Magyarország az unió soros elnökeként vett részt közvetítőként az egyezség megkötésében.
Sokáig vártak a schengeni csatlakozásra a románok és a bolgárok
Románia és Bulgária ugyan 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, ám a számos kutatás szerint az európaiak által a leggyakrabban emlegetett uniós előnyben eddig nem részesülhettek. A határellenőrzések megszűnése nemcsak az emberek szabad mozgását könnyíti meg, de leegyszerűsíti a határokon átnyúló kereskedelmet is – idézi fel a Bloomberg.
A csatlakozás hivatalos időpontja valamikor a jövő évben lehet, miközben a migráció megfékezését célzó európai országok egyre gyakrabban állítják vissza a határok ellenőrzését. Szeptemberben például Németország állította vissza az ellenőrzéseket ideiglenesen, heves kritikákat kiváltva uniós szomszédaitól.
A két frissen csatlakozó országgal szemben az uniós országok már finomítottak álláspontjukon, így a két ország a légi közlekedés és a hajózás útján már részesülhetett a schengeni övezet áldásaiból.
A közúti és vasúti határellenőrzések azonban életben maradtak a két országgal szemben.
Románia és Bulgária a teljes jogú schengeni tagságtól a gazdaságuk jelentős fellendülését várják, hiszen a két ország kormányai korábban úgy becsülték, hogy a határellenőrzések fenntartása évente 2-5 százalékkal fogja vissza gazdaságuk teljesítményét. A két ország csatlakozásának leghevesebb ellenzője eddig Ausztria volt.
[type] => post
[excerpt] => Magyar közvetítéssel született meg a román és bolgár teljes jogú schengeni tagságról szóló alku. A két ország jelentős gazdasági fellendülést is vár a schengeni tagságtól.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732300140
[modified] => 1732285939
)
[title] => A magyar közvetítésnek köszönhetően szabad az út a schengeni övezetbe Románia és Bulgária előtt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133161&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133161
[uk] => 133235
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133162
[image] => Array
(
[id] => 133162
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[original_lng] => 151717
[original_w] => 1000
[original_h] => 667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732352323:8
[_thumbnail_id] => 133162
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1235
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732278744
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508370879000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4509
[1] => 2048
[2] => 820
[3] => 313116
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bulgária
[1] => csatlakozás
[2] => Románia
[3] => schengeni övezet
)
)
[9] => Array
(
[id] => 133052
[content] =>
A holland védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint Hollandia átadta a két utolsó F–16-os vadászrepülőgépet egy romániai kiképzőközpontnak, ahol ukrán pilóták képzését végzik a gépek vezetésére és karbantartására.
A romániai Fetesti légibázison működő kiképzőközpontot többek között Hollandia kezdeményezésére hozták létre. A pilóták kiképzéséhez Hollandia összesen 18 darab F–16-ost bocsátott rendelkezésre. Az első öt vadászgépet tavaly novemberben adták át a központnak.
Hollandia további 24 darab F–16-os repülőgépet is szállít közvetlenül Ukrajnának.
Szeptemberben Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy ezeket a gépeket az ukrán erők orosz területen is bevethetik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban „áttörésnek” nevezte az adományt, amely véleménye szerint megerősítené Ukrajna légvédelmét és segítené az ellentámadást. A holland kormány szeptemberben jelentette be, hogy jövőre több mint 10 százalékkal növeli a védelmi kiadásait Oroszország ukrajnai háborújára hivatkozva.