A román vezetők üdvözlik, hogy a Schengen-övezet további bővítésétől eddig mereven elzárkózó Ausztria „rugalmasabb” álláspontra helyezkedett az ügyben, és hajlandónak mutatkozik hozzájárulni ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi közlekedésben csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli térséghez.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szombat esti Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt hónapok kemény munkája eredményeképpen megtört a jég”, a légi határok megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a román állampolgároknak nem kell végtelen sorokat végig állniuk, amikor az Európai Unión belül repülnek.
Nicolae Ciuca parlamenti elnök vasárnap közösségi oldalán arról írt, hogy az esetleges siker az ennek érdekében együttműködő román politikai erők, valamint az államfő, a kormány, a kül- és a belügyminiszer közös érdeme lesz.
A kisebbik, liberális koalíciós párt elnöke bíztatónak nevezte Gerhard Karner osztrák szövetségi belügyminiszer ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, noha ő bizonyos feltételeket is támasztott a román repülőterek schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
Ciuca szerint az osztrák álláspont elmozdulása óvatos optimizmusra ad okot, de a tárgyalások folytatódnak, és meg kell várni a holland döntést a (románnal „egy csomagban” kezelt) bolgár schengeni csatlakozás tekintetében.
A román média osztrák lapértesülésekre hivatkozva arról számolt be: Gerhard Karner azokkal a feltételekkel támogatná Románia és Bulgária belépését az úgynevezett Air Schengenbe, hogy a közúti és a vasúti határátkelőkön szigorítsák a határellenőrzést Bulgária és Románia, valamint Románia és Magyarország között, az Európai Bizottság fordítson a korábbinál háromszor több pénzt a Frontex (az EU határvédelmi hivatala) bulgáriai műveleteire, továbbá Románia és Bulgária fogadjon be (vagyis vegyen át) menedékkérőket, főleg afgánokat és szíriaiakat.
A román hatóságok reményei szerint az EU igazságügyi és belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán születhet döntés a román és a bolgár – várhatóan kétlépcsős – schengeni csatlakozásról.
Románia kulcsszerepet kíván játszani Ukrajna újjáépítésében az Oroszország által kirobbantott háború befejezése után – jelentette ki kedden Marcel Čolaku román miniszterelnök az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Čolaku Ukrajna újjáépítésével összefüggésben kifejtette, hogy Románia erősségei a biztonság, a földrajzi közelség, a tengeri, folyami, vasúti és közúti kapcsolatok. Az ilyen lehetőségek érdekelhetik az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó amerikai cégeket – tette hozzá. Románia miniszterelnöke a helyreállítási folyamatra utalva hangsúlyozta: országa mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter köszönetet mondott a román miniszterelnöknek az Ukrajnának nyújtott segítségért és a Fekete-tengerrel kapcsolatos együttműködésért. „Országaink civil ügyekben is szorosan együttműködnek, a jövőben is nagyon szorosan fogunk együttműködni, és ennek eredményei az elért előrehaladáson lesznek láthatók” – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Románia nem áll készen arra, hogy az azonos nemű párok jogállásáról az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elvárásainak megfelelő rendelkezést vezessen be.
A szociáldemokrata kormányfőt az Europa FM kereskedelmi rádió csütörtök esti műsorában kérdezték arról, hogy milyen választ ad a bukaresti kormány a március 25. határidőig az EJEB határozatában szereplő, az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatos javaslatokra.
„A román társadalom jelenleg nem áll készen a döntésre. Nem ez az első és nem is az utolsó elítélő határozat. Romániát a börtönökben uralkodó állapotok miatt is elmarasztalták. Ez nem tartozik a prioritásaim közé, és ismétlem, nem hiszem, hogy Románia készen áll ebben a pillanatban. A magam részéről nyitott ember vagyok, én is ezen a világon élek, nincsenek fenntartásaim, vannak olyan barátaim, akik férfiakkal élnek párkapcsolatban, de most a miniszterelnök szemszögéből beszélek” – mondta Ciolacu.
Az EJEB 21 romániai panaszos és több civil szervezet keresetét elbírálva májusban marasztalta el Romániát, amiért nem nyújt megfelelő jogi védelmet az azonos nemű párok számára. A román állam augusztusban fellebbezett a határozat ellen, amely arra kötelezi Romániát, hogy ismerje el hivatalosan a családdá válni kívánó azonos nemű párok jogait, az EJEB nagykamarája azonban elutasította az újratárgyalást.
Az ország bírósági képviseletét ellátó bukaresti külügyminisztérium nemrég arra kérte a kormányt, hogy november 28-ig dolgozza ki az üggyel kapcsolatos álláspontját, mert Romániának március 25-ig be kell mutatnia a Miniszteri Bizottságnak a döntést követően elfogadott intézkedéseket vagy megalapozott javaslatokat az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatban.
A strasbourgi székhelyű bíróság májusban szavazattöbbséggel megállapította, hogy Románia megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról rendelkező cikkét azáltal, hogy a román jog a „családi közösségeknek csak egyetlen formáját”, az ellenkező neműek házasságát ismeri el, és nem biztosít az azonos nemű élettársak számára a családtagokat megillető szociális és állampolgári jogokat.
A bíróság leszögezte, hogy a tagállamoknak olyan jogi keretet kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerését és védelmét.
A testület elismerte, hogy az államok rendelkeznek „bizonyos mérlegelési jogkörrel” az elismerés formáját és a biztosított védelem típusát illetően, ugyanakkor leszögezte: a heteroszexuális többség negatív hozzáállása nem írhatja felül a kérelmezőknek a kapcsolataik elismeréséhez fűződő jogát, és úgy értékeli, hogy az azonos neműek házasságának elismerése nem sértené a házasság intézményét, mivel nem akadályozná meg az ellenkező neműek házasodását.
A hatályos román alkotmány elvileg nem zárja ki a melegházasság hivatalos elismerését, ugyanis a „házaspárok önkéntes elhatározásával alapított család” fogalmát használja, de a 2011-ben hatályba lépett új román polgári törvénykönyv egyértelműen leszögezi: házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A bukaresti parlament többszöri nekifutásra sem fogadott el olyan törvényt, amely legalizálná az azonos neműek élettársi kapcsolatát.
Egy polgári kezdeményezés nyomán 2018-ban népszavazást is tartottak Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról – megakadályozandó a melegházasság későbbi legalizálását –, a referendumon azonban a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Az Avangarde közvélemény-kutató intézet egy 2021-ben végzett felmérése kimutatta, hogy a románok többsége nem bővítené az LMBT-közösség jogait, és helyeselné, hogy törvényalkotással erősítsék a hagyományos családmodell társadalmi szerepét. A felmérés résztvevőinek 12 százaléka válaszolt igennel, 57 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy bővíteni kellene-e az LMBT-közösséghez tartozók jogait, 31 százalék nem válaszolt.
Arra a felvetésre, hogy törvényalkotással kellene-e erősíteni a hagyományos család szerepét, 62 százalék válaszolt igennel, 14 százalék nemmel, 24 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Az Egyesült Államok 2,53 milliárd dollár értékben páncélozott harckocsik eladását hagyta jóvá Romániának csütörtökön – közölte a Pentagon hivatalos ügynöksége.
Az ügylet „támogatja az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzéseit azáltal, hogy javítja egy NATO-szövetségesünk biztonságát” – olvasható a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) közleményében.
A dokumentum szerint a harckocsik eladása „javítani fogja Románia képességét, hogy megfeleljen a jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseknek azáltal, hogy olyan hiteles haderőt biztosít, amely képes elrettenteni az ellenfeleket, és képes részt venni a NATO műveleteiben”.
Románia Ukrajnával határos, amely 2022 februárja óta háborúban áll Oroszországgal. Azóta az Egyesült Államok fokozta a Kijevnek és NATO-szövetségeseinek szánt segélyprogramjait és fegyverszállításait.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta az ügyletet, és a törvényi előírásoknak megfelelően a DSCA csütörtökön hivatalosan is értesítette erről a kongresszust, amelynek ezután ratifikálnia kell az adásvételi megállapodást.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Megérkezett a holland légierő öt F–16-os harci repülőgépe kedden Romániába, a holland, dán és román légierő, valamint az amerikai Lockheed Martin vállalat együttműködése révén megalapított Európai F–16-os Kiképzőközpontba (EFTC) – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A holland F–18-asok a Bukarestet a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosó Duna-hídja mellett található fetesti-i 86-os légitámaszponton szálltak le, ahol a NATO, valamint az ukrán hadsereg F–16-osokon szolgáló pilótái számára alakítanak ki nemzetközi kiképzőközpontot.
A tárca közleménye szerint az EFTC elősegíti a szövetséges erők együttműködését, hozzájárul a közös műveleti normák kialakításához és az Észak-atlanti Szövetség védelmi képességeinek erősítéséhez a fekete-tengeri és kelet-európai térség összetett kihívásaival szemben.
A megállapodás szerint a román védelmi minisztérium az EFTC rendelkezésére bocsátja a 86-os légitámaszpontot, és a kiképző létesítményeket, míg a Holland Királyi Légierő F–16-os repülőgépeket, a Lockheed Martin pedig az oktatókat és a karbantartást biztosítja.
Az EFTC hozzájárul a román pilóták képzési folyamatának felgyorsításához, a román hadsereg ugyanis 32 Norvégiából nemrég vásárolt F–16-os repülőgép fogadására készül.
„Az Európai F–16 Kiképzőközpont létrehozásával Románia elkötelezett amellett, hogy magas színvonalú képzési környezetet biztosítson, hozzáférést biztosítva a legkorszerűbb technikai erőforrásokhoz és szaktudáshoz, nemcsak a román pilóták, hanem a szövetséges és partner államok, köztük Ukrajna pilótái számára is” – zárul a MAPN közleménye.
Október elején a dán védelmi minisztérium közölte: Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével egy új nemzetközi koalíció alakul, amely segít Ukrajnának létrehozni az F–16-os vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.
[type] => post
[excerpt] => Megérkezett a holland légierő öt F–16-os harci repülőgépe kedden Romániába, a holland, dán és román légierő, valamint az amerikai Lockheed Martin vállalat együttműködése révén megalapított Európai F–16-os Kiképzőközpontba (EFTC) – közölte a román ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699441620
[modified] => 1699422998
)
[title] => Megérkeztek az első holland F–16-os harci repülők a romániai kiképzőközpontba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94618&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94618
[uk] => 94585
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 94586
[image] => Array
(
[id] => 94586
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[original_lng] => 40686
[original_w] => 740
[original_h] => 375
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859-300x152.jpeg
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1699415799:12
[_thumbnail_id] => 94586
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1237
[_oembed_fcad8c6c95686be0437465c52c2cda00] =>
Відкриття в Румунії центру підготовки пілотів F-16, на базі якого проходитимуть навчання наші льотчики, – це важливий практичний внесок у авіаційну коаліцію. Наші домовленості з Президентом ?? Клаусом Йоханнісом та Премʼєр-міністром ?? Марком Рютте втілюються в життя. Дякую…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 13, 2023
Románia továbbra is segíti Ukrajnát, és kiáll Kijev határozott támogatása mellett az Európai Unió részéről. Ezt Marcel Čolaku román miniszterelnök közölte – írj az rbc.ua.
Čolaku kijelentette, hogy kormánya továbbra is „sokoldalú támogatást” fog nyújtani Ukrajnának, még akkor is, ha az európai szövetségesek a háborús fáradtság jeleit mutatják, különösen mivel az Izrael és a Hamász közötti konfliktus beárnyékolja az orosz inváziót. Szerinte a közel-keleti konfliktus valószínűleg hamarabb megoldódik, mint a Románia szomszédságában zajló háború.
„Románia továbbra is segíteni fogja Ukrajnát, függetlenül a politikai költségektől – mondta Čolaku a Bloombergnek adott interjújában. – Ezek a politikai költségek kevésbé fontosak, mint az a precedens, amelyet Oroszország győzelme teremt.”
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
Ukrajna vezetése mostantól hivatalosan is románnak tekinti a moldovai nyelvet – jelentette be az ukrajnai látogatása során Marcel Ciolacu román miniszterelnök október 18-án.
A Hotnews.ro beszámolja szerint a román miniszterelnök Románia és Ukrajna kormánya közös ülésének végén jelentette ki, hogy a kijevi hatóságok szerdán úgy döntöttek, a román nyelvet ismerik el az ukrajnai román kisebbség hivatalos nyelveként.
Az intézkedést azzal összefüggésben fogadták el, hogy Ukrajna köteles teljesíteni az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit, amely kritériumok egyike a nemzeti kisebbségek jogaira is hivatkozik.
Ciolaku jelezte, hogy néhány jogalkotási lépést még meg kell tenni, beleértve az Európai Tanács értesítését. A román kormányfő emellett „Oroszország találmányának” nevezte a moldovai nyelvet, hozzátéve, hogy Kijev döntése után ezt a nyelvet „áthúzták”.
Emlékezetes, hogy Maia Sandu moldovai elnök március 22-én aláírta azt a törvényt, amely az államnyelvet románra változtatta. Akkor hangsúlyozta, hogy azok, akik évtizedekig azt állították, hogy a moldovaiak beszélik a moldovai nyelvet, meg akarják osztani a nemzetet.
Idén október harmadikán, miután Ukrajna szeretne mielőbb az Európai Unióhoz csatlakozni, az EU és az Európa Tanács Krakkóban szervezett konferenciát, ahol Kijev igyekezett bizonyítani elkötelezettségét a kisebbségi jogok védelme kapcsán, melyen Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője is részt vett és a Magyar Nemzetnek beszélt tapasztalatairól.
A kárpátaljai származású képviselő elmondta, hogy az ukránok szeptember 21-én fogadtak el egy úgynevezett módosítási törvényt, amely állításuk szerint 90 százalékban megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak, amelyet a testület a tavaly decemberben elfogadott kisebbségi törvényhez készített. Azonban Bocskor Andrea szerint az engedmények csupán morzsákat jelentenek a 2017-et megelőző helyzethez képest és csupán azokból a jogokból ad vissza valamennyit, amelyeket pont ők vettek el nem is olyan régen.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Románia és Ukrajna közös határellenőrzési projektet indít, összesen négy új határátkelő nyílik a két ország között. A hírt Denisz Smihal miniszterelnök jelentette be a Marcel Ciolacuval folytatott szerdai tárgyalásai után Kijevben.
Csernyivci megyében már megnyílt két új átkelő, további kettőt pedig Kárpátalján és Bukovinában nyitnak meg. Emellett összekötő hidakat építenek a két ország között a Tisza, Bila Cerkva és Máramarossziget között.
[type] => post
[excerpt] => Románia és Ukrajna közös határellenőrzési projektet indít, összesen négy új határátkelő nyílik a két ország között. A hírt Denisz Smihal miniszterelnök jelentette be a Marcel Ciolacuval folytatott szerdai tárgyalásai után Kijevben.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1697735100
[modified] => 1697731203
)
[title] => Új határátkelők nyílnak Románia és Ukrajna között
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=93013&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93013
[uk] => 93010
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 93011
[image] => Array
(
[id] => 93011
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/thumb-209343-820-360-0-0-auto.jpg
[original_lng] => 118742
[original_w] => 820
[original_h] => 546
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/thumb-209343-820-360-0-0-auto-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/thumb-209343-820-360-0-0-auto-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/thumb-209343-820-360-0-0-auto-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/thumb-209343-820-360-0-0-auto.jpg
[width] => 820
[height] => 546
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/thumb-209343-820-360-0-0-auto.jpg
[width] => 820
[height] => 546
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/thumb-209343-820-360-0-0-auto.jpg
[width] => 820
[height] => 546
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/thumb-209343-820-360-0-0-auto.jpg
[width] => 820
[height] => 546
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1697720407:5
[_thumbnail_id] => 93011
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1398
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bb0064ed91588b52a4204b1b623eeb2f] =>
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Ukrajna és Románia egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá, amely előírja a védelmi gyártási kapacitások növelését és a lőszergyártás bővítését – jelentette be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy megállapodásokat kötött Ukrajna és Románia a ma Kijevben tartott együttes kormányülés után. Hozzátette: az egyetértési és együttműködési memorandumról Ukrajna Stratégiai Ipari Minisztériuma és Románia Gazdasági Minisztériuma állapodott meg. „A védelmi képességek növeléséről beszélünk: a gyártókapacitás növeléséről és a lőszergyártás bővítéséről” – magyarázta.
A két ország kormányának együttes ülésének eredményeként összesen hét dokumentumot írtak alá. A fent említett memorandum mellett ezek a következőket tartalmazzák: kormányközi megállapodás a Tiszán átívelő közúti híd építéséről Tiszafejéregyház (Bila Cerkva) és Máramarossziget között. Az egyik tervezett új határellenőrző pont ott nyílik meg.
Memorandum az együttműködés megerősítéséről az ukrán gyártmányú termékek megbízható tranzitjának biztosítása érdekében. „A közúti, vasúti, tengeri és folyami összeköttetések határellenőrző pontjainak átfogó fejlesztését tervezzük” – jelezte a kormányfő.
Az Ukrajna és az Európai Közösség között létrejött, kitoloncolásról szóló megállapodás kormányközi végrehajtási jegyzőkönyve. Mint a miniszterelnök kifejtette, ez növeli az illegális migráció elleni közös küzdelem hatékonyságát.
Szándéknyilatkozat az ukrán és a román egészségügyi minisztériumok között. „Ez a háborús kihívások leküzdéséről és az egészségügyi intézmények közötti „horizontális” együttműködésről szól” – fejtette ki a kormányfő.
Memorandum a kölcsönös egyetértésről és együttműködésről a gyógyszerészet területén Ukrajna és Románia szakszolgálatai között. „Közös programok és projektek megvalósításával erősítjük az együttműködést” – mondta el Denisz Smihal.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
🇺🇦 🇱🇹 Had the pleasure of meeting with Gabrielius Landsbergis @GLandsbergis, the Minister of Foreign Affairs of Lithuania, in Kyiv.
I am grateful to the government and people of Lithuania for their unwavering support of Ukraine, particularly for their leadership in the demining… pic.twitter.com/qHk5NNiw93
Románia schengeni csatlakozása még sokáig várathat magára. Ausztria továbbra sem hajlandó feloldani a vétóját, emellett a közelgő európai parlamenti választások is levehetik a napirendről az ország schengeni tagságát.
Románia és Ausztria között az elmúlt hónapokban diplomáciai csatározás alakult ki. Miután Karl Nehammer kancellár továbbra sem hajlandó engedni Ausztria vétójából, Marcel Ciolacu román miniszterelnök bejelentette, hogy nem engedik két osztrák katonatiszt NATO-ülésekre való belépését.
Horvátországot igen, azonban Romániát és Bulgáriát nem engedik be a schengeni övezetbe. Mindez az után történt, hogy az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament is zöld utat adott mindhárom uniós tagállamnak a csatlakozáshoz.
Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője ekkor lapunknak kiemelte, hogy a 2007-es uniós csatlakozáskor mind Románia, mind Bulgária – a többi tagállamhoz hasonlóan – vállalta, hogy idővel teljesíti a schengeni és az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. Ezek teljesítésének ellenőrzésére folyamatos jelentések készültek a két országról (Horvátországról nem), és a napokban készült el az utolsó ilyen, amely szerint Romániában és Bulgáriában jó helyzetben van a jogállamiság.
Az RMDSZ képviselője elmondta, Románia schengeni övezeten kívül töltött ideje eurómilliókba kerül az országnak, emellett a hitelminősítők, valamint a befektetők szemében is jobb lehetőségként jelenne meg Románia a schengeni övezet tagjaként, ami az erdélyi magyarság jólétét is szolgálná. A magyar–magyar kapcsolatokat szintén kiemelte Winkler Gyula, aki szerint a schengeni csatlakozással és ezáltal a rengeteg új határátkelő megnyitásával száz éve szétszakított közösségeket lehetne újraegyesíteni a határ két oldalán.
Eddig nem állt kellően a sarkára Románia
Ausztria vétója után megindult a két ország közötti diplomáciai adok-kapok.
Amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fogom elfogadni, hogy a kancellár képmutatóan viselkedik, és továbbra is megalázza Romániát – jelentette ki idén szeptemberben Ciolacu, aki közölte, hogy kormánya fellebbezni fog, amennyiben decemberben Ausztria ismét élni kíván vétójogával.
A román külpolitika ezzel kapcsolatban már az év korábbi részében is aktív volt a brüsszeli jogalkotásban. Razvan Nicolescu volt miniszter júliusban petíciót nyújtott be az EP-hez, amelyben az osztrák vétó jogszerűségét támadta.
A petíciós bizottság (PETI) vizsgálata után a tervezet az Európai Parlament elé került, ahol 526:57 arányban megszavazták a határozatot, amely szerint Ausztria vétója megsértette az európai alapjogokat, és diszkriminációt okozott. Emellett az állásfoglalásban benne van az is, hogy a két ország kárpótlásra jogosult, amiért a feltételek teljesítése ellenére 2011 óta nem nyert felvételt a schengeni térségbe.
A diplomáciai nyomásgyakorlás következő fejezete az volt, hogy Románia megvétózta két osztrák katonatiszt részvételét a NATO-s üléseken. Valentin Naumescu külpolitikai szakértő ugyanakkor a Transtelexnek adott interjújában elmondta, ennek, valamint a gazdasági intézkedéseknek nem lesz különösebb hatása,
az országnak pedig fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy a partnerországok összes javaslatát megszavazza még akkor is, ha az Románia érdekeivel ellentétes.
Megoldhatja a problémát a földgáz?
Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz idén júniusban fogadta el a Fekete-tenger romániai kontinentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszába a két vállalat 4 milliárd eurót fektet. A Neptun Deep földgázmező kiaknázása során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre, és becslések szerint 2027-ben indulhat be a kitermelés. A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben – írja a Krónika.
Az osztrákok ugyanakkor román törvénymódosítást szeretnének, amely lehetővé tenné, hogy az OMV 50 százalékkal több gázt exportálhasson a baumgarteni központon keresztül, és emellett értékesítsen a bécsi tőzsdén.
Az OMV az említett offshore-törvényt egyéb okokból is szeretné, ha módosítanák.
Az osztrák vállalat kevesebb szolidaritási adót akar befizetni a román államkasszába.
Az ügy már a párizsi kereskedelmi bíróságnál tart, miután az OMV a francia fővárosban székelő intézményhez fordult annak érdekében, hogy a bukaresti kormány kedvezőbb törvényi feltételeket teremtsen a befektetőknek.
Románia egyelőre nem hajlik a törvény módosítására, habár elemzők szerint a helyzet megváltozhat, amennyiben Ausztria decemberben hajlandó a schengeni csatlakozással kapcsolatos vétóját feloldani. Ez azért is kritikus dátum, mert jövőre az európai parlamenti választások, valamint az új parlament és az Európai Bizottság összeállításának árnyékában lekerülhet a napirendről a téma.
A szituáció erős patthelyzetre emlékeztet, hiszen Romániának jelentős, földgázkitermelésből származó adóbevételekről kellene lemondania, amennyiben megkapja a schengeni tagságot, míg a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) számára a választóik előtti hitelvesztés lehet a Neptun Deep ára.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
