Riga ezerötszáz újabb drónt küldött Kijevnek. A 2024-ben alakult drónkoalíciót az Egyesült Királyság és Lettország közösen hozta létre. Azóta számos ország csatlakozott a kezdeményezéshez.
A lett hatóságok újabb 1500 darab pilóta nélküli légi járművet, közismert nevén drónt küldtek Ukrajnának – közölte kedden a balti köztársaság védelmi minisztere, Andris Spruds.
„Újabb 1500 harci drón van úton Lettországból Ukrajnába. Az év első felében két lett vállalat 12 ezer drónt szállít (Kijevnek) a drónkoalíció keretében” – számolt be a tárcavezető az X közösségi oldalán.
Működik a tavaly életre hívott drónkoalíció
Ukrajna igényeihez igazodva a drónok fejlesztésére és beszerzésére 2024-ben alakult koalíciót az Egyesült Királyság és Lettország hozta létre. Ehhez csatlakozott számos más ország, köztük Ausztrália, Dánia, Észtország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Litvánia, Németország, Norvégia, Svédország és Ukrajna.
Lettország külügyminisztere, Kęstutis Budrys úgy véli, hogy Ukrajna akár 2030 előtt is csatlakozhat az Európai Unióhoz. A miniszter szerint Ukrajna 2030-ra történő csatlakozása „végső határidő”.
„Meg kell határoznunk ezt a végső határidőt, és ennek megfelelően kell lebontanunk a határidőket minden más fontos döntéshez, amelyet meg kell hozni” – mondta.
Hiszünk abban, hogy 2030 előtt sikerülni fog. Ezért vagyunk ennyire elkötelezettek ebben, mert inspirált minket az önök elkötelezettsége és motivációja
– hangsúlyozta a diplomata.
A miniszter elmondása szerint Litvánia a saját EU-csatlakozási folyamatából szerzett tudást és tapasztalatokat fekteti be annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát. Ezért szerepelnek a Ukraine2EU projekt egyik kezdeményezőjeként, amelyet április 1-jén hivatalosan elindítottak Ukrajnában.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Megérkeztem a szabad Kijevbe, hogy kifejezzem Litvánia határozott támogatását az bátor ukrán népnek. Továbbra is mellettetek állunk szabadságotokért és szuverenitásotokért folytatott harcotokban
A lettországi Szejm harmadik olvasatban elfogadta a rendőrségi törvény módosításait, amelyek szerint a rendőrség jogot kap arra, hogy lelője a drónokat a potenciális támadások megelőzése érdekében.
A módosításokat a képviselők vita nélkül támogatták. 76 parlamenti képviselő szavazott „igen”-nel, 6 pedig „nem”-mel. A törvény a kihirdetéstől kezdve lép hatályba.
A törvénymódosítások szerint a rendőrség mostantól jogot kap arra, hogy speciális eszközöket alkalmazzon a távirányított eszközök mozgásának megállítására, ha azok veszélyeztetik a közbiztonságot, az emberek életét vagy egészségét, védett objektumok biztonságát, vagy a kritikus infrastruktúra objektumait.
[type] => post [excerpt] => A lettországi Szejm harmadik olvasatban elfogadta a rendőrségi törvény módosításait, amelyek szerint a rendőrség jogot kap arra, hogy lelője a drónokat a potenciális támadások megelőzése érdekében. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1743325740 [modified] => 1743274269 ) [title] => Lettország engedélyezte a rendőrség számára, hogy lelője a drónokat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=146069&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 146069 [uk] => 145915 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 145916 [image] => Array ( [id] => 145916 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/latviya.jpg [original_lng] => 145001 [original_w] => 1920 [original_h] => 1206 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/latviya-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/latviya-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/latviya-768x482.jpg [width] => 768 [height] => 482 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/latviya-1024x643.jpg [width] => 1024 [height] => 643 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/latviya-1536x965.jpg [width] => 1536 [height] => 965 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/latviya.jpg [width] => 1920 [height] => 1206 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/latviya.jpg [width] => 1920 [height] => 1206 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1743267069:5 [_thumbnail_id] => 145916 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3176 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 508431891000 [_oembed_fdb6ce41830be5e63cb860044454396a] =>
I have just promulgated the Law on Defense Financing, mandating 5% of GDP for defense from 2027 onwards.
This will strengthen Latvia’s defense capabilities and resilience while honoring NATO commitments from the Hague Summit.
Edgars Rinkēvičs lett elnök kijelentette, hogy az európai országoknak mindenképpen be kell vezetniük a sorkatonai szolgálatot, mert katonailag Európa „elég gyenge”. A Sky Newsnak adott interjújában a védelmi kiadások növelésére szólított fel az Egyesült Államokkal való „hullámzó” kapcsolatok miatt.
Lettország 2023-ban bevezette a férfiak számára a katonai szolgálatot, és GDP-jének 4%-ára emelte a védelmi kiadásokat. Rinkėvičs szerint más európai országoknak is követniük kellene Riga példáját.
„Sokan kissé idegesek, követik a híreket […] a többi európai kormánynak is gondoskodnia kell arról, hogy mindannyian erősebbek legyünk”, mondta.
Pat McFadden brit kabinetminiszter válaszolt a felhívásra. Elmondta, hogy a brit kormány nem fontolgatja a sorkatonai szolgálat bevezetését, de a jövőben megoldásokra lehet szükség, hogy megfeleljünk az „új valóságnak”.
„Nem fontolgatjuk a hadkötelezettséget, de bejelentettük, jelentősen emeljük a védelmi kiadásokat”, mondta.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
A lett Szejm Nemzetbiztonsági Bizottsága törvényjavaslatot készített elő, amely megtiltja egyes kormányzati alkalmazottak Oroszországba és Fehéroroszországba való utazását – számolt be a Jevropejszka Pravda a Delfire hivatkozva.
A Lettországból való kiutazás tilalmát a tervek szerint az Oroszországból és Fehéroroszországból származó nemzetbiztonsági fenyegetések megelőzése vagy csökkentése érdekében vezetik be.
A tervek szerint kiterjesztik az államtitokhoz való különleges hozzáférési engedéllyel rendelkező, a kritikus infrastruktúra biztonságáért felelős személyekre, valamint a Honvédelmi, a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium, ezek alárendelt intézményei, katonai létesítményei, a Korrupciómegelőzési és Korrupcióellenes Iroda (KNAB), az Adó- és Vámrendőrség, valamint az Állami Referens szolgálat munkatársaira is.
A tilalom a diplomáciai vagy konzuli szolgálatban, valamint az igazságügyi vagy ügyészségi intézményekben dolgozó személyeket is érinti.
A kiutazási tilalom Oroszországon és Fehéroroszországon áthaladó tranzitokra is vonatkozik majd. Mindazonáltal nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az utazásra hivatalos feladatok ellátása miatt vagy humanitárius okokból van szükség, feltéve, hogy engedélyt szereztek a Lettországból történő ideiglenes kiutazásra.
A törvényjavaslat előírja, hogy a tilalom megsértése az érintettel való munkaviszony megszüntetésének alapjául is szolgál.
A NATO-ban egyeztetni kell a tagállami védelmi kiadásoknak a GDP 3,5 százalékára történő emeléséről, és ezek a költségek kivonandók az uniós túlzottdeficit-eljárás alól – jelentette ki Edgars Rinkevics lett államfő kedden Varsóban, az Andrzej Duda elnökkel tartott közös sajtókonferencián.
A kétoldalú tárgyalások napirendjén szereplő biztonsági témák kapcsán a lett elnök utalt a 4,7 százalékos idei lengyel védelmi kiadásokra, és bejelentette: Lettország a GDP 4 százalékát szánná védelemre, 2028-ra pedig ezek a költségek véleménye szerint 5 százalékos szintet érnének el.
A védelmi kiadásokat ki kell vonni a túlzottdeficit-eljárás alól – javasolta Rinkevics, csatlakozva a Varsó által az Európai Unió (EU) felé megfogalmazott követelményhez.
A lett elnök reményének adott hangot, hogy a NATO-ban 3,5 százalékban határozzák majd meg a védelmi kiadások szintjét.
„Ez az a szint, amelyről egyeztetni kell, a közvetlenül veszélyeztetett országoknak pedig ennél nagyobb kiadásokat kell megfontolniuk” – húzta alá Rinkevics.
Az ukrajnai békefolyamatról szólva kijelentette: „Igazságos és hosszú távú békére van szükség”. Fontosnak nevezte az esetleges békemegállapodást követő európai cselekvési terv kidolgozását. „Biztonságunk utána is (kölcsönös) támogatásra szorul” – jelentette ki.
Andrzej Duda fontosnak nevezte, hogy Ukrajnában véget érjen az orosz agresszió, és hogy „elérjék a tartós békét, amely nemcsak Ukrajna, hanem más, köztük a NATO keleti szárnyán fekvő országok” biztonságát is szavatolja.
A Donald Trump amerikai elnök által Ukrajnáról jelenleg folytatott megbeszélések „előkészítik a jövőbeli tárgyalásokat, és a folyamatban lévő háború befejezését célozzák” – fogalmazott Duda. Reményének adott hangot, hogy az érdemi béketárgyalást Oroszország és Ukrajna folytatja majd az Egyesült Államok felügyelete alatt. „Hiszen most ebbe az irányba tart Trump elnök” – jegyezte meg.
Az ukrajnai ásványkincseknek az Egyesült Államok, illetve az EU által történő esetleges felhasználására vonatkozó újságírói kérdésre Duda leszögezte: „Először is erről Ukrajnának kell döntenie”.
Hozzátette: nemcsak arról van szó, hogy Kijevnek „felajánlják” az ásványkincsek felhasználását, illetve a vele közös kitermelést, hanem arról is, hogy mit ajánlanak neki ennek fejében.
„Tartsuk szem előtt, hogy mindez a béketárgyalásokkal összefüggésben történik” – húzta alá az elnök. Megismételte: a legfontosabb, hogy a tárgyalások „a szuverén, független ukrán állam létezését biztosító, tartós békéhez vezessenek”.
Ezért nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államoknak, esetleg az Európai Bizottságnak is biztonsági garanciákkal kell összekötniük az ásványkincsekhez történő hozzáférést – folytatta a lengyel elnök. A lényeg az, hogy ki nyújt Ukrajnának jobb garanciákat – szögezte le Duda. Megjegyezte: az EB esetében nem tudja, „az adott szakaszban mindez milyen alapon történne”.
Rinkevics hozzáfűzte: Ukrajna dönti el, kivel és milyen megállapodást köt. „A konkurencia egészséges” – tette hozzá a lett elnök.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Lettország kormánya és önkéntes mozgalma újabb drónszállítmányt készített elő az ukrán fegyveres erők számára, számolt be a Delfi.
Ismertté vált, hogy február 3-án, hétfőn rendezvényt tartanak az ukrán nagykövetségen egy 100 drónt tartalmazó szállítmány Ukrajnának való átadásának bejelentésére.
Az átadó ünnepségen részt vesz az ország külügyminisztere, Baiba Braže, valamint Ukrajna lettországi nagykövete, Anatolij Kucevol.
A rendezvényen bemutatót is tartanak, melynek során az egyik drónt alacsony magasságra emelik a levegőbe.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Lettország nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába a konfliktus lezárását követően, amennyiben a NATO nem nyújt megfelelő biztosítékokat – jelentette ki csütörtökön Evika Silina lett kormányfő.
„Mindez attól függ, ki ad majd ezeknek a katonáknak biztonsági garanciákat. Garanciák nélkül, például a NATO részéről, ez nem fog működni” – mondta Silina a Der Spiegel német magazinnak adott interjúban arra a kérdésre a válaszolva, hogy hajlandó lenne-e lett katonákat küldeni Ukrajnába.
Mindamellett a lett miniszterelnök elméletileg lehetségesnek tartotta, hogy európai országok katonái is részt vegyenek egy fegyvernyugvás biztosításában Ukrajna területén. „Ez teljességgel lehetséges. Csak az a kérdés, valóban akarják-e ezt az ukránok?” – fűzte hozzá.
Lettország újabb 13 georgiai (grúz) állampolgárnak tiltotta meg a belépést az országba. A belépési tilalmat határozatlan időre vezették be.
Erről Lettország külügyminisztere, Baiba Brože tájékoztatott.
13 grúz állampolgárt felvettem a lettországi nemkívánatos személyek listájára, megtiltva számukra a belépést az országba
– nyilatkozta.
A grúz állampolgárok számára, akik bekerültek a nemkívánatos személyek listájára, határozatlan időre van érvényben a belépési tilalom. Az említett személyek neveit nem hozták nyilvánosságra.
