Nem halogatható tovább a tűzszüneti megállapodás Gázában – jelentette ki az amerikai elnök különmegbízottja szerdán Bejrútban.
Amos Hochstein a libanoni parlament elnökével, Nabih Berrivel folytatott tárgyalását követően tett nyilatkozatában kiemelte: egyetértettek abban, hogy nincs már több vesztegetni való idő, hiszen a tűzszüneti keretegyezmény elkészült, tehát cselekedni kell, és a kínálkozó alkalmat egy olyan diplomáciai megoldás érdekében is ki kell használni, amely a libanoni Hezbollah és Izrael közötti ellenségeskedést is lezárhatóvá tenné, így megakadályozva a gázai fegyveres konfliktusnak egy átfogó közel-keleti háborúvá való kiszélesedését.
Hochstein libanoni látogatására egy nappal azelőtt került sor, hogy a tervek szerint Katarban kellene ismét tárgyalóasztalhoz ülnie a Gázai övezetet irányító Hamász és Izrael képviselőinek egy tűzszüneti megállapodás kidolgozása érdekében.
A megállapodás sikerének esélyét azonban jócskán csökkentette, hogy az utóbbi hetekben Izrael a Hamász és a libanoni szövetségeseként ismert síita radikális mozgalom, a Hezbollah több vezetőjét is robbantással vagy célzott rakéta-, illetve légicsapásokkal végrehajtott akciókban ölte meg a libanoni és az iráni fővárosban, illetve Dél-Libanonban. Noha Izrael egyik akció elkövetését sem ismerte el hivatalosan, a Hezbollah és Irán vezetése is a zsidó államot tette felelőssé a merényletekért, és „büntetést” helyezett kilátásba.
Az Egyesült Államok 20 milliárd dollár értékű fegyver, köztük vadászgépek és rakéták eladását hagyta jóvá Izrael számára – jelentette be kedden az amerikai külügyminisztérium.
A fegyverarzenálban több mint 50 F-15 vadászgép és közép-hatótávolságú levegő-levegő AMRAAM rakéta, 120 mm-es harckocsilőszer, továbbá nagy robbanóerejű gránátok és taktikai járművek is szerepelnek.
A fegyverek azonban elsősorban hosszú távon segítik Izrael harcképességét, mivel a szerződések teljesítése évekig tart majd. A legkorábbi szállítmányok csak 2026-ban várhatóak Izraelben. Az amerikai külügyminisztérium a fegyvereladásról kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Izrael védelmében, és Amerika számára alapvető fontosságú, hogy segítsen Izrael erős védelmi képességeinek fejlesztésében és fenntartásában.
Csak a gázai tűzszünetről szóló megállapodás, amelyet tárgyalások révén kötnek meg akadályozza meg Iránt abban, hogy közvetlenül megtorolja Izraelt a Hamász-vezér, Iszmáíl Hanijemeggyilkolása miatt, számolt be a Reutershárom magas rangú iráni tisztviselőre hivatkozva.
A beszélgetőpartnerek elmondása szerint Iszmáíl Hanije és a Hezbollah parancsnokának, Fuad Shukra meggyilkolása utáni nagyszabású közel-keleti háború miatt Irán „intenzív párbeszédet” folytat a Nyugattal, és különösen az Egyesült Államokkal a megtorló intézkedéseivel kapcsolatban.
Az ügynökség egyik forrása, egy magas rangú iráni biztonsági tisztviselő azt mondta, Irán szövetségeseivel, például a Hezbollah-val együtt közvetlen támadást indítana, ha a gázai tárgyalások kudarcot vallanak, vagy ha Teherán úgy véli, hogy Izrael elhúzza a folyamatot.
A két beszélgetőpartner szerint Irán fontolgatja annak lehetőségét, hogy képviselőjét küldje a Gázai övezetben a tűzszünetről tárgyalni. Közvetlenül nem vesz részt a találkozókon, hanem részt vesz a színfalak mögötti megbeszéléseken, „hogy fenntartsák a diplomáciai kapcsolatot” az Egyesült Államokkal, amíg a tárgyalások folytatódnak.
A libanoni Hezbollahhoz közel álló két magas rangú forrás azt mondta, Teherán lehetőséget ad a tárgyalásokra, de nem adja fel szándékát a megtorlásra.
Az egyik beszélgetőpartner elmondása szerint a gázai övezetben a tűzszünet fedezetet nyújtana Iránnak egy kisebb léptékű „szimbolikus” válaszlépéshez.
Irán állítólag támogatja a Hezbollahot és más szövetségeseit, ha lépéseket tesznek Hanije és a Hezbollah katonai parancsnoka, Fuad Shukra meggyilkolására, akit egy nappal Hanije teheráni meggyilkolása előtt egy bejrúti támadásban öltek meg. A források nem részletezték, hogy milyen formában történhet ez a támogatás.
Az Egyesült Államok értékelése szerint ezen a héten számítani lehet Irán és hozzá kapcsolódó fegyveres szervezetek részéről Izrael elleni támadásra – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója hétfőn, hozzátéve, hogy értékelésük egybeesik az izraeli várakozásokkal.
John Kirby újságírók előtt egy sajtóbeszélgetésen kifejtette aggodalmát az eszkaláció lehetősége miatt, ugyanakkor megerősítette az Egyesült Államok támogatását Izrael védelmében, és arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban intenzív diplomáciai tárgyalások zajlottak a „deeszkaláció” érdekében.
A fehér házi illetékes kijelentette, hogy az Izrael és a palesztin Hamász közötti tűzszünetről csütörtökre Dohába tervezett tárgyalást megtartják, és arra várják a palesztin fegyveres szervezet delegációját is. Arra a felvetésre, hogy a Hamász hétfői bejelentése szerint képviselői nem lesznek ott a tűzszüneti tárgyaláson, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „a mi meggyőződésünk szerint a Hamász ott lesz”.
John Kirby elismerte, hogy amennyiben Irán részéről valamilyen formában támadás érné Izraelt még csütörtök előtt, akkor az befolyásolhatja a tűzszünetre vonatkozó erőfeszítéseket is. John Kirby megerősítette, hogy az Egyesült Államok átcsoportosította erőit a közel-keleti térségben Izrael védelmében.
A közel-keleti feszültségről és az eszkalációs veszélyről még vasárnap telefonon egyeztetett Lloyd Austin amerikai és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter. Az amerikai védelmi politika irányítója közölte, hogy a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatok átcsoportosításáról, valamint megerősítéséről döntött. Ennek részeként az amerikai védelmi miniszter a Közel-Keletért is felelős amerikai Központi Parancsnokság irányítása alá rendelte az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó hadihajó által vezetett haditengerészeti támadó alakulatot, amelyhez F-35C harci repülőgépek kapcsolódnak, valamint szintén a Központi Parancsnokság fennhatósága alá került a haditengerészet – irányított rakéták indítására képes – Georgia nevű, nukleáris meghajtású tengeralattjárója.
Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője hétfőn „határozott és súlyos” következményeket helyezett kilátásba Irán felé abban az esetben, ha ballisztikus rakéták szállításával segítené Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját. Vedant Patel egyben drámai eszkalációnak nevezte Irán Oroszországnak nyújtott támogatásában azt, ha bekövetkezik a ballisztikus eszközök eljuttatása.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei egyeztetéseket folytatnak a következmények formájáról abban az esetben, ha Irán valóban ballisztikus rakéták százait szállítja Oroszország számára, ahogy ez a jelentésekben szerepel.
A német kancellár egy telefonhívásban azt mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy megállapodást kell kötnie a tűzszünetről és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról – közölte a német kormány szóvivője a Times of Israel beszámolója szerint.
A Hamász elleni harc számos katonai célját sikerült elérni, miközben a polgári áldozatok és az emberi szenvedések óriásiak Gázában – mondta Olaf Scholz Netanjahunak. A német álláspont szerint emellett a gázai háború befejezése döntő lépés lenne a háború kiterjedésének megakadályozása felé is. A német kancellár nem az egyetlen, aki tűzszünetet sürget a konfliktusban: hasonlóan vélekedett nemrégiben az amerikai elnök is.
Közben az izraeli kormány ülésén felszólaló Benjámin Netanjahu miniszterelnök állítólag cáfolta azokat a héber sajtóértesüléseket, amelyek szerint a katonaság egyre frusztráltabb amiatt, hogy a kormány nem tűz ki egyértelmű célt Gázában.
Ez nem igaz. A cél a győzelem. Az IDF szisztematikus módon pusztítja el a Hamászt azzal a céllal, hogy lerombolja a katonai és kormányzó képességeit, és ezzel egyidejűleg a túszokat is kiszabadítsa – mondta a kormánytagoknak az izraeli miniszterelnök.
Növeli katonai jelenlétét a Közel-Keleten az Egyesült Államok a várható iráni támadás előtt, így többek között egy cirkálórakétákkal felszerelt tengeralattjárót is a térségbe küld – közölte vasárnap a Pentagon.
Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter izraeli kollégájával, Joáv Gallanttal beszélt telefonon, és elmondta, hogy felgyorsítják az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó térségbe érkezését, amely a távozó USS Theodore Rooseveltet váltotta volna a tervek szerint. A fokozódó feszültség árnyékában így a két anyahajó egyszerre lesz jelen a térségben – írja a Financial Times.
Kritizálta is Izraelt az amerikai hadügyminiszter
Austin ugyanakkor felvetette a polgári áldozatok magas számának a kérdését is, miután egy iskola elleni szombati izraeli támadás legalább 80 halálos áldozatot követelt, miközben szombaton Kamala Harris alelnök és demokrata párti elnökjelölt egy kampányeseményen arról beszélt, hogy túlságosan sok a polgári áldozat a háborúban.
Izrael szerint azért kellett az iskolát lebombázni, mert azt a Hamász irányítási központként használta.
Az iskola elleni támadást bírálta többek között Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is, aki mészárlásként írta le a történteket.
Vasárnap egyébként Izrael újabb evakuációt rendelt el Hán Júniszban, immár sokadszorra kényszerítve menekülésre a gázaiakat. Az enklávé 2,3 millió lakosa szinte mindegyikének menekülnie kellett a hadműveletek kezdete óta, sokaknak többször is.
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt elnökjelöltje, elítélte az izraeli légicsapást a gázavárosi iskola ellen, amely legalább 70 palesztin áldozatot követelt. Az épületet menedékként használták, és a támadás idején körülbelül 250, otthonukból elűzött palesztin tartózkodott ott. Az izraeli hadsereg állítása szerint az al-Taba’een iskola katonai célokat szolgált, amit a Hamász tagadott.
Az ENSZ, az EU, Irán, Törökország és Nagy-Britannia megdöbbenésének adott hangot az eset után.
Harris egy Phoenixben tartott kampányrendezvényen azt mondta, a támadásban ismét messze túl sok civil halt meg, majd tűzszüneti- és túszmegállapodásra szólított fel. Az alelnök arról is beszélt, hogy Izraelnek joga van „fellépni Hamász ellen”, de „fontos felelőssége”, hogy a polgári áldozatokat elkerülje.
Irán végrehajtja Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető utasítását, hogy „keményen megbüntesse” Izraelt a Hamász egyik vezetőjének Teheránban történt merénylete miatt – jelentette ki az iráni Forradalmi Gárda egyik helyettes parancsnoka.
Ali Fadavi szerint az iráni válaszlépések világosak, határozottak és megfelelő időben végrehajtottak lesznek. Utóbbival arra utalt, amit Irán ENSZ-képviselete ki is mondott, hogy nem akarják veszélybe sodorni a véglegesítés előtt álló gázai tűzszüneti megállapodást.
A Hamász palesztin iszlamista csoport és Irán egyaránt Izraelt vádolja Iszmail Haníje július 31-i meggyilkolásával. Bár Izrael nem vállalta és nem is tagadta a felelősséget, az eset tovább szította az aggodalmakat egy szélesebb körű közel-keleti háború kitörésével kapcsolatban.
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby a fenti nyilatkozatra reagálva kijelentette, hogy komolyan veszik az iráni fenyegetéseket, és készen állnak megvédeni az Izraelt.
Rengeteg erőforrással rendelkezünk a térségben – tette hozzá Kirby.
Irán ENSZ-képviselete hangsúlyozta a Reuters tudósítása szerint, hogy válaszuk független az Izrael és a Hamász közötti háború tűzszünetére tett erőfeszítésektől. Ugyanakkor remélik, hogy lépéseiket úgy időzíthetik, hogy ne veszélyeztessék a lehetséges tűzszünetet.
Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar augusztus 15-én Dohában vagy Kairóban tervez tárgyalásokat szervezni a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról. Izrael már jelezte részvételi szándékát, míg a Hamász még tanulmányozza az ajánlatot.
Irán New York-i ENSZ-képviselete közölte: Az izraeli rezsim terrorcselekménye megsértette a nemzetbiztonságunkat és szuverenitásunkat. Törvényes jogunk van az önvédelemhez.
Hangsúlyozták, hogy ez független kérdés a gázai tűzszünettől.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta: „Nem akarunk spekulálni arról, hogy az iráni rezsim milyen lépéseket fog tenni.”
Izrael október 7-én indított támadást a Gázai övezet ellen, miután Hamász harcosai megtámadták Izraelt. Az izraeli összesítések szerint 1200 embert öltek meg és több mint 250 túszt ejtettek foglyul. Azóta Izrael közel 40 ezer palesztint ölt meg Gázában – állítják az enklávé egészségügyi tisztviselői –, akik szerint több ezer halottat tartanak még mindig a romok alatt.
Sokkolónak nevezte az ENSZ emberi jogi főbiztosa az izraeli pénzügyminiszter azon hét eleji kijelentését, amelyben Becalel Szmotrics azt mondta, „nem fogja hagyni a világ, hogy halálra éheztessünk kétmillió embert, pedig ez talán indokolt lenne erkölcsileg azért, hogy elérjük a túszok szabadon bocsátását”.
Volker Türk emberi jogi főbiztos reagálását a hivatali szóvivője, Jeremy Laurence ismertette a sajtóval. Elmondta, hogy „a főbiztos a legnagyobb határozottsággal utasítja vissza ezt a gyűlöletkeltő, ártatlan civilek elleni kijelentést”, hozzátéve, hogy „a civilek halálra éheztetésének háborús eszközként való felhasználása háborús bűncselekmény, és egy ilyen nyilvános kijelentés azzal a kockázattal jár, hogy egyéb borzalmas bűntettek elkövetésére sarkall embereket”.
A szóvivő ezután kiemelte, hogy „az ilyen kijelentésekkel szemben legalább a kijelentést tevő országában vizsgálatot kell indítani főleg akkor, ha egy közszereplő mond ilyet”.
Szmotrics kijelentését – amely egy, a Gázai övezet jövőjéről szóló tanácskozáson hangzott el – azóta több ország, köztük Izrael szövetségesének számító országok – képviselői is elítélték.
Visszavonja nyolc norvég diplomata akkreditációját Izrael – tájékoztatta a döntésről Oslót Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter. A kérdéses diplomaták a Palesztin Hatósággal tartották a kapcsolatot, de az izraeli norvég nagykövetségen állomásoznak.
„Ahelyett, hogy október 7. után a palesztin terror ellen harcolna, és támogatná Izraelt az iráni tengely elleni harcokban, Norvégia úgy döntött, hogy a Hamász gyilkosait és erőszaktevőit megjutalmazza azzal, hogy elismeri a palesztin államot” – fogalmazott az izraeli külügyminiszter, míg a tárca közleménye azzal indokolta a diplomáciai státus megszüntetését, hogy a norvég kormány Izrael-ellenes és egyoldalú intézkedések sorozatát hozta meg. A norvég nagykövetnek átadott levél szerint a képviselők diplomáciai státuszát az értesítéstől számított hét napon belül vissza kell vonni.
Aki megtámad minket, és ellenünk egyoldalú politikát folytat, meg fogja fizetni cselekedetei árát – mondta Kac májusban, amikor Norvégia, Spanyolország és Írország mellett a palesztin állam elismeréséről döntött. A döntést a norvég külügyminisztérium is megerősítette, hozzátéve, hogy azt szélsőséges lépésnek tartják Izrael részéről.
A Palesztin Hatóság az oslói egyezmény alapján jött létre, melyet Izrael és a palesztinok kötöttek 1993-ban a norvég fővárosban folytatott titkos tárgyalások után. A skandináv ország azóta is fontos szerepet játszik a térségben.
