A jövőben is Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági kihívást Európa számára, függetlenül attól, hogyan végződik az ukrajnai konfliktus – állapította meg közösen a cseh és a finn elnök hétfői tárgyalásain Prágában.
Petr Pavel, miután a Hradzsinban tárgyalt Alexander Stubb-bal, az MTI beszámolója szerint az újságíróknak azt mondta: egyetértettek abban is, hogy ezt figyelembe véve közös lépésekre van szükség az Európai Unióban és a NATO-ban egyaránt.
Alexander Stubb úgy látja, hogy az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna egyedülálló tapasztalatokat szerzett a modern háború vezetésében, amiket Európa érdekében ki kellene használni.
Ahelyett, hogy állandóan csak arról beszélünk, mire van szüksége Ukrajnának Európától, talán azon is el kellene gondolkodnunk, mire van szükségünk nekünk Európában Ukrajnától – jelentette ki a finn államfő, aki szerint Európának meg kell szabadulnia attól a beidegződéstől, hogy csak ő segít Ukrajnának.
Nincs Európában vagy az Egyesült Államokban még egy olyan hadsereg, amely úgy lenne képes a modern háború vezetésére, mint az ukrán haderő – vélte a finn elnök. Rámutatott: az ukrán hadsereg tapasztalatait Európában és a világ más régióiban, például a Közel-Keleten is hasznosítani lehetne.
A két vezető politikus egy véleményen volt azt illetően is, hogy továbbra is szükség van Ukrajna támogatására, és mindent meg kell tenni a béke mielőbbi megkötése érdekében. „Egyetértünk abban is, hogy Európa biztonságának a saját védelmi képességeken kell nyugodnia, és sokkal erősebb akaratra van szükség ahhoz, hogy önállóan, akár az Egyesült Államok nélkül is megvédhessük magunkat, ha a helyzet úgy kívánná” – mondta a cseh államfő. A finn elnök szerint is fokozni kell az európai együttműködést, és meg kell erősíteni a NATO „európai pillérét”.
[type] => post [excerpt] => A jövőben is Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági kihívást Európa számára, függetlenül attól, hogyan végződik az ukrajnai konfliktus – állapította meg közösen a cseh és a finn elnök hétfői tárgyalásain Prágában. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778009100 [modified] => 1777930181 ) [title] => Kemény figyelmeztetést kapott Európa, nem számíthat örökké az Egyesült Államokra [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=185360&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 185360 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 185361 [image] => Array ( [id] => 185361 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [original_lng] => 46242 [original_w] => 400 [original_h] => 250 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel-300x188.webp [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1777919381:12 [_thumbnail_id] => 185361 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 640 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 909638100001 [_oembed_0316960d7e4b73e2aaf17db08427bdee] =>
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok tervezett 5000 katonájának Németországból való kivonásának időzítése meglepetésként érte.
„A bejelentés időzítése meglepetés” – mondta Kallas az Európai Politikai Közösség örményországi csúcstalálkozóján.
Azt mondta, hogy a lépés azt mutatja, hogy Európának meg kell erősítenie szerepét a NATO-ban, és „valóban többet kell tennie”.
„Az amerikai csapatok nemcsak az európai érdekek, hanem az amerikai érdekek védelmét is szolgálják Európában” – tette hozzá – írja az Iranintl.
Az amerikai Védelmi Minisztérium európai szövetségeseit figyelmeztette arra, hogy jelentős késések várhatók bizonyos fegyverszállításokban. A problémát az okozza, hogy az amerikai készletek kimerülőben vannak az Irán elleni katonai műveletek következtében – írja a Financial Times.
Washington már több országot is tájékoztatott, köztük az Egyesült Királyságot, Lengyelországot, Litvániat és Észtországt, hogy egyes fegyverrendszerek szállítási ideje jelentősen meghosszabbodhat. Ezek közé tartoznak olyan rakétarendszerek is, amelyeket Ukrajna jelenleg is használ az orosz agresszió elleni védekezésben.
A késések hátterében az áll, hogy az elmúlt két hónapban jelentős mennyiségű lőszert használtak fel az Irán elleni hadműveletek során. A hiány pótlására az Egyesült Államok más régiókból – például az indiai–csendes-óceáni térségből – csoportosított át fegyvereket.
A potenciálisan érintett rendszerek között szerepelnek a HIMARS rakéta-sorozatvetők és a NASAMS légvédelmi rendszerek. Mindkettő kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna védelmében.
A Pentagon közlése szerint jelenleg „alaposan felülvizsgálják” a szövetségesek új igényeit és a már jóváhagyott szállításokat annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az amerikai hadsereg operatív szükségleteivel. A részleteket a téma érzékenysége miatt nem hozzák nyilvánosságra.
A késések komoly következményekkel járhatnak nemcsak Ukrajna számára – amely nagyrészt Európán keresztül kapja az amerikai fegyvereket –, hanem az Egyesült Államok ázsiai szövetségesei számára is. Japán és Dél-Korea például nagymértékben támaszkodik az amerikai légvédelmi rendszerekre, köztük a Patriot rendszerre.
Bár Donald Trump igyekszik csillapítani az aggodalmakat, és azt állítja, hogy az Egyesült Államok elegendő fegyverkészlettel rendelkezik világszerte, szakértők szerint a hiány valós.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy még a gyártás növelése mellett is évekbe telhet a készletek feltöltése, ami hosszú távú kockázatokat jelent a szövetségesek biztonságára és Ukrajna támogatására nézve.
Az európaiaknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért, véli Boris Pistorius.
Az amerikai katonai kontingens tervezett csökkentése Németország számára várható volt. Az európai országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért, jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter, számolt be az Ukrinform május 2-án, szombaton.
„Az a tény, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Európából, valamint Németországból is, előre látható volt. Jelenleg 5 ezer amerikai katonáról beszélünk a Németországban állomásozó közel 40 ezerből”, jelentette ki.
Pistorius hangsúlyozta az amerikai jelenlét stratégiai fontosságát Európában, „amely mind a mi érdekeinket, mind az Egyesült Államok érdekeit szolgálja”.
Elmondása szerint Németország és az Egyesült Államok szorosan együttműködik Ramsteinben, Grafenwehrben, Frankfurtban és más városokban „Európa békéje és biztonsága, Ukrajna és a közös elrettentés” érdekében. Ezenkívül az Egyesült Államok németországi bázisait használja biztonsági érdekeinek biztosítására Afrikában és a Közel-Keleten.
Ugyanakkor Pistorius hangsúlyozta a Szövetségen belüli strukturális változások szükségességét.
„Egy dolog egyértelmű: a NATO-n belül európaibbá kell válnunk ahhoz, hogy transzatlantiak maradjunk. Más szóval: nekünk, európaiaknak nagyobb felelősséget kell vállalnunk a biztonságunkért” – mondta.
Pistorius arról biztosított, hogy Németország már ezen az úton jár: a Bundeswehr növeli létszámát, felgyorsítja az anyagbeszerzést, különös tekintettel az innovációra, és infrastruktúrát épít.
Azt is elmondta, hogy Berlin minden jövőbeli lépést összehangol legközelebbi szövetségeseivel: „Minden jövőbeli feladattal kapcsolatban szorosan konzultálunk szövetségeseinkkel, például a G5 csoporton belül – azaz Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Lengyelországgal és Olaszországgal.”
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
A hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát szombaton Aleksandar Vucic szerb elnök egy franciaországi konferencián.
„Tévesen azt gondoljuk, hogy egyfajta erkölcsi és demokratikus felsőbbrendűséggel bírunk mások felett, ami teljesen hibás. Európa most olyan, mint a Nyugatrómai Birodalom, amely nem értette, mi történik a határainál, nem akarta azt felismerni, és végül összeomlott” – mondta Vucic felszólalásában a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézete által szervezett, World Policy Conference elnevezésű eseményen a Párizs melletti Chantillyban.
Bár azt leszögezte: nem gondolja, hogy Európa valaha is összeomlana, kifejtette, hogy „európaiként számos fontos csatát elveszítünk, és mindig magunkat hisszük a legokosabbnak”.
„Hajlamosak vagyunk másokat mindig leszólni és alábecsülni” – jelentette ki.
„Nem értjük, hogy a világ más térségeihez képest mi vagyunk lemaradva, a mesterséges intelligencia és a robotika terén nemcsak az Egyesült Államokhoz, hanem Kínához képest is” – folytatta.
„Mit érhetünk mi el a következő 20 évben? Úgy vélem, semmilyen nagy dolgot. Nem igazán vagyok optimista azt illetően, hogy mi a jövője mindannak, amit építünk” – fogalmazott a szerb elnök.
Megerősítette ugyanakkor, hogy Szerbia csatlakozni akar az Európai Unióhoz.
„Nem lehetünk a NATO tagjai, de az uniós integrációra készen állunk. Nyissátok ki előttünk a határaitokat! Nekünk nem kell vétójog, nem kellenek biztosi tisztségek, sőt még az uniós forrásokra sincs szükségünk” – mondta Vucic.
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Donald Tusk lengyel miniszterelnök nem biztos benne, hogy az Egyesült Államok hű marad a NATO-nak tett ígéretéhez Európa védelmében egy esetleges orosz támadás esetén. Véleményét a Financial Timesnak adott interjújában fejtette ki, írta az Ukrinform.
Donald Tusk a Financial Timesnak kijelentette, hogy „Európa számára a legnagyobb és legfontosabb kérdés az, hogy vajon az Egyesült Államok készen áll-e arra, hogy olyan lojális legyen, mint ahogyan azt a NATO-szerződéseink leírják”, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „hónapokon belül” megtámadhat egy szövetséges tagállamot. „A teljes keleti szárny, szomszédjaim számára… a kérdés az, hogy a NATO továbbra is készen áll-e politikailag és logisztikailag reagálni például Oroszország ellen, ha az támadni próbál” – mondta.
Tusk megjegyezte, szavait nem szabad „szkepticizmusként értelmezni az 5. cikkellyel (a NATO kölcsönös védelmi kötelezettségvállalása) kapcsolatban”, hanem inkább úgy, hogy „azok az álmok, amelyek papíron garantálják, hogy valami nagyon is gyakorlatiassá válnak”.
„Ez valami nagyon komoly dolog. Rövid távról beszélek, hónapokról, nem évekről” – mondta Tusk, utalva egy esetleges orosz támadásra.
Hozzátette, hogy Varsó számára nagyon fontos tudni, hogy mindenki ugyanolyan komolyan veszi a NATO-kötelezettségeit, mint Lengyelország.
Tusk közölte, hogy „nincsenek komplexusai” az amerikai–lengyel kapcsolatokat illetően.
„Washington Lengyelországot tekinti legjobb és legközelebbi szövetségesének Európában. De számomra az igazi probléma az, hogy mi fog történni a gyakorlatban, ha valami történik” – mondta.
„Hinni akarom, hogy az 5. cikkely még mindig érvényes, de néha persze vannak problémáim. Nem akarok ennyire pesszimista lenni… de ma gyakorlati kontextusra is szükségünk van”, összegezte a lengyel miniszterelnök.
[type] => post [excerpt] => Donald Tusk lengyel miniszterelnök nem biztos benne, hogy az Egyesült Államok hű marad a NATO-nak tett ígéretéhez Európa védelmében egy esetleges orosz támadás esetén. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1777139280 [modified] => 1777106739 ) [title] => Tusk megkérdőjelezte az USA hajlandóságát Európa védelmére egy esetleges orosz támadás esetén egy NATO-ország ellen [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184466&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 184466 [uk] => 184399 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 184400 [image] => Array ( [id] => 184400 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/630-360-1774375073-574.jpeg [original_lng] => 108578 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/630-360-1774375073-574-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/630-360-1774375073-574-300x171.jpeg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/630-360-1774375073-574.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/630-360-1774375073-574.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/630-360-1774375073-574.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/630-360-1774375073-574.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/630-360-1774375073-574.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1777095939:12 [_thumbnail_id] => 184400 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1160 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 37435838000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 43604 [1] => 10912 [2] => 115 [3] => 404 [4] => 6708 ) [tags_name] => Array ( [0] => Donald Tusk [1] => Európa [2] => NATO [3] => USA [4] => védelem ) ) [6] => Array ( [id] => 184285 [content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ország több új kétoldalú biztonsági egyezmény előkészítésén dolgozik európai államokkal, valamint más nemzetközi partnerekkel. Erről a Telegram-csatornáján számolt be, miután Rusztem Umjerov jelentést tett a közel-keleti és öböl-menti térségben folytatott tárgyalásairól.
Zelenszkij elmondta: „Rusztem tárgyalásokat folytatott India és Bahrein képviselőivel, és most ezekkel az államokkal is a biztonsági együttműködés paramétereit dolgozzuk ki.”
Hozzátette, hogy a szaúd-arábiai és katari szakértői egyeztetések tapasztalatai alapján is erősítik a kétoldalú együttműködés bizonyos területeit.
Az elnök kiemelte, hogy az európai partnerekkel is folytatódnak az egyeztetések a legutóbbi németországi, norvégiai, olaszországi és hollandiai látogatásokat követően: „Csak az ukrán biztonsági tapasztalatokkal lehet Európa védelmét igazán megbízhatóvá tenni.”
Zelenszkij arról is beszélt, hogy hamarosan új részleteket ismertetnek a védelmi együttműködés bővítéséről és a Drone Deal formátumról: „Előkészítjük új kétoldalú biztonsági megállapodásainkat. Hamarosan bemutatjuk a biztonsági együttműködés bővítésének első részleteit és a Drone Deal formátumot is!”
A tavaly először bejelentett terv rávilágít az európaiak mély aggodalmára az Egyesült Államok megbízhatóságával kapcsolatban. Egyre nagyobb lendületet kap egy tartalékterv, amely biztosítaná, hogy Európa a meglévő NATO katonai struktúrák által védett legyen az Egyesült Államok kilépése esetén. Ez azután történt, hogy Németország is támogatta, egy olyan ország, amely régóta ellenzi a független intézkedéseket, számolt be a The Wall Street Journal.
„Az európai tisztviselők elkötelezettek az elrettentés, a műveleti folytonosság és a nukleáris megbízhatóság fenntartása iránt Oroszországgal szemben, még akkor is, ha Washington kivonja csapatait Európából, vagy megtagadja a segítségnyújtást, ahogy azt Trump elnök kilátásba helyezte” – áll a közleményben. A tavaly először bemutatott terv kiemeli az európai aggodalmak mélységét az USA megbízhatóságával kapcsolatban. Végrehajtása felgyorsult, miután Trump azzal fenyegetőzött, hogy elveszi Grönlandot Dániától, amely szintén NATO-tag, és most újra aktuálissá vált, miután Európa elutasította az Irán elleni háború támogatását.
Németország álláspontjának megváltozása egy szélesebb körű konszenzus kialakulását segítette más országok, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország, az északi országok és Kanada között, amelyek – a folyamatban részt vevő tisztviselők elmondása szerint – most a NATO-n belüli „hajlandóságok koalíciójaként” pozicionálják a vészhelyzeti tervet.
Miután Berlin megváltoztatta álláspontját, a vészhelyzeti tervezés a gyakorlati katonai kérdések kezelésére helyeződött át, például arra az esetre, ha az amerikai tisztek befejezik munkájukat, hogy ki irányítsa a NATO lég- és rakétavédelmi rendszereit, a Lengyelország és a balti államok utánpótlását biztosító folyosókat, a logisztikai hálózatokat és a nagyszabású regionális gyakorlatokat.
A tisztviselők szerint a sorkatonai szolgálat újraindítása a terv sikerének egy másik fontos aspektusa. A NATO-ban egyre több kulcsfontosságú parancsnoki pozíciót töltenek be európaiak, és számos, a közelmúltban lezajlott vagy a következő hónapokra tervezett nagyobb gyakorlatot európai erők fognak vezetni –többek között Észak-Európában, ahol a Szövetség Oroszországgal határos.
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Kęstutis Budris litván külügyminiszter kijelentette, a NATO jelenleg átalakuláson megy keresztül, és most Európának nagyobb teherrel kell megbirkóznia, számolt be a Delfi, közölte az Ukrinform.
A NATO átalakulása már a hágai csúcstalálkozó előtt elkezdődött, és ez a folyamat az ankarai csúcs előtt is folytatódik – hangsúlyozta a miniszter.
„A NATO nem lesz ugyanaz, mint tegnap vagy azelőtt volt. Átalakulóban van. Nagyobb teher nehezedik majd a vállunkra, Európa vállára, és ezzel meg kell birkóznunk, méghozzá a védelmi kiadások növelésével” – mondta.
A miniszter ugyanakkor felszólított arra, hogy „fel kell fogni az USA részvételének abszolút szükségességét Európa biztonságában és védelmében”.
„Nincs alternatíva” – hangsúlyozta Budris, rámutatva azokra a szkeptikus európai hangokra, akik nem értenek egyet az Egyesült Államok politikájával, és azt sugallják, hogy Európának még nagyobb autonómiával kellene rendelkeznie.
Budris elmondása szerint itt egy törvényszerűséget lát: „Minél alacsonyabbak a védelmi kiadások, annál hangosabbak a hangok az Egyesült Államok ellen.”
„Az Orosz Föderáció hosszú távú, közvetlen katonai fenyegetést jelent számunkra sok generáción át, aktivizálódnunk kell”, fejezte ki meggyőződését a litván miniszter.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Az európai országok készek lennének részt venni a Hormuzi-szoros védelmében, de katonai lépésekre csak a harci cselekmények lezárása után kerülhetne sor – írta a Politico.
A brit szervezésű, 41 ország részvételével megtartott virtuális csúcstalálkozón az Európai Unió, Franciaország, Németország és más államok képviselői elsősorban a Teheránra nehezedő diplomáciai és gazdasági nyomás fokozásában látták a megoldást.
A tanácskozás résztvevői élesen bírálták Iránt, és jelezték: újabb szankciók is szóba jöhetnek, ha a szoros blokádja fennmarad. Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint a közös katonai egyeztetések, köztük az esetleges aknamentesítési műveletek csak akkor indulhatnak meg, ha csökken a feszültség. Németország jelezte, hogy a harcok lezárása után kész hozzájárulni a hajózási útvonal biztonságához.
Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a szoros „felszabadítására” irányuló katonai művelet jelenleg nem reális, mivel hosszadalmas lenne, és jelentős kockázatot hordozna az iráni Forradalmi Gárda, a ballisztikus rakéták és más fenyegetések miatt. A csúcstalálkozón szóba került az ellátási zavar is: míg normál esetben naponta mintegy 150 tanker halad át a térségen, jelenleg ennek csak töredéke közlekedik.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
