A demokrata párti elnökjelölt, Joe Biden fia, Hunter Biden üzleti ügyeinek feltárását célzó vizsgálatot sürgetett Donald Trump amerikai elnök kedden a Fox televíziónak adott interjújában.
„Nagyobb korrupciós ügyről van szó” – fogalmazott az amerikai elnök és úgy vélte, hogy William Barr igazságügyi miniszternek sürgősen vizsgálatot kellene indíttatnia.
Trump Hunter Biden ukrajnai és kínai üzleti ügyeire utalt, amelyekről a múlt héten láttak napvilágot információk a New York Post című lapban. John Ratcliffe, a valamennyi amerikai hírszerző ügynökséget tömörítő Országos Hírszerzési Igazgatóság vezetője hétfőn hangsúlyozta: az információk hátterében nincs orosz dezinformációs kampány. Kedden hajnalban azonban magas rangú volt amerikai hírszerzők – akik Barack Obama elnökségének és Joe Biden alelnökségének idején viseltek tisztséget – a Politico című lapban közzétett nyílt levelükben „orosz dezinformációs műveletnek” tulajdonították a dokumentumok nyilvánosságra kerülését. Maga Biden azt állította, hogy soha nem beszélt a fiával annak üzleti ügyeiről.
A Fox-interjúban Donald Trump kitért a csütörtökön Nashville-ben tartandó elnökjelölti vitára is. „Igazságtalannak” minősítette az elnökjelölti vitákat szervező bizottság hétfői döntését, miszerint a két vitázó politikus mikrofonját lekapcsolják, ha túllépik az egyes válaszokra adott kétperces időt. A bizottság érvelése szerint ezzel elejét vehetik a zűrzavarnak és annak, hogy a politikusok „túlbeszéljék” egymást. „Megteszem, amit kell, de ez igazságtalan” – fogalmazott Donald Trump kedden.
Arra az újságírói kérdésre, hogy stratégiát vált-e az utolsó elnökjelölti vitán, Trump azzal válaszolt: „sokan sugalmazzák, hogy hagyjam csak beszélni Bident, mert a végén mindig elveszti a fonalat”.
Az elnök bírálta a vita moderátorát, Kristen Welkert, az NBC televízió munkatársát is, aki korábban regisztrált demokrata volt. Trump az elmúlt napokban többször is támadta Welkert, hétfőn, az egyik Twitter-bejegyzésében például „radikális baloldali demokratának” nevezte a műsorvezetőnőt.
Donald Trump amerikai elnök Nevadában, demokrata párti kihívója, Joe Biden pedig Észak-Karolinában kampányolt vasárnap.
Mind Nevada, mind Észak-Karolina úgynevezett csatatér- vagy ingadozó – vagyis nem egyértelműen demokratákra vagy republikánusokra voksoló – államnak számít, noha Nevadában 2004 óta nem győzött republikánus, Észak-Karolinában 2008 óta pedig demokrata párti elnökjelölt.
Donald Trump a nevadai Carson Cityben egy templomban, majd Newport Beach városában a kampányra pénzt gyűjtő egyik rendezvényen vett részt. A templomban – a CBS televízió tudósítása szerint – Denise Goulet lelkipásztor kijelentette: Isten neki azt mondta, hogy „másodszor is győzelmet biztosítok az elnökötöknek”. Válaszában az elnök „nagy megtiszteltetésnek” nevezte, hogy jelen lehetett az istentiszteleten, és mindenkit arra buzdított, hogy menjen el szavazni.
Joe Biden az észak-karolinai Durhamben afroamerikai vallási vezetőkkel tanácskozott és nagygyűlést is tartott. Mindkét alkalommal hangsúlyozta, hogy katolikus hitű, és a zsebéből elő is vett egy rózsafüzért, azt állítva, hogy azt minden nap magánál hordja. „Nem azért imádkozom Istenhez, hogy védjen meg, hanem azért, hogy adjon erőt nekem mások gondjainak megismeréséhez” – mondta. A katolikus Biden egyébként nem veti el az abortuszt, és a múlt héten Philadelphiában, az ABC televízió szervezésében tartott stúdióbeszélgetésen azon meggyőződésének adott hangot, hogy egy nyolcéves gyermekeknek is joga van eldönteni: transznemű legyen-e.
A durhami nagygyűlésen Biden ismét leszögezte: az Egyesült Államokban intézményes rasszizmus van, s ennek legyőzéséhez szerinte a büntetőjog rendszerének reformjára van szükség. Azt ígérte: segít az afroamerikai közösségeknek abban, hogy anyagilag javuljon a helyzetük.
Az Egyesült Államokban vasárnap estig már több mint 27 milliónyian szavaztak, levélben, vagy a korai szavazás kínálta lehetőségeket kihasználva.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Az amerikai média szerdán egyöntetűen negatívan ítélte meg Donald Trump elnök és Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje kedden az ohiói Clevelandben tartott első elnökjelölti vitáját.
Az írott és elektronikus sajtó elsősorban az elnökjelölti vita hangnemét kifogásolta, és széleskörű egyetértés mutatkozott abban, hogy zűrzavaros és kínos pillanatokkal, sértésekkel terhelt volt a kedd esti másfél óra Clevelandben.
A The Wall Street Journal című lap „kaotikusnak” minősítette, a Politico „a nemzeti szégyen pillanatairól” írt, a USA Today „fájdalmasnak” tartotta a vitát. Az MSNBC televízióban szerdán még azt is felvetették, hogy Joe Bidennek, a demokraták elnökjelöltjének nem is kellene részt vennie a következő két – október 15-én és október 22-én tartandó – elnökjelölti vitán. A CNN hírtelevízió két műsorvezetője szintén azt feszegette, hogy érdemes-e megtartani a többi országos televíziós vitát. „Tessék törölni a (további) vitákat” – fogalmazott a baloldali liberális Atlantic magazin cikke.
Több bírálat érte Chris Wallace-t, a vita moderátorát is, mert nem vetett gátat a verbális agressziónak. A közösségi médiában bocsánatkérést is követeltek tőle. Donald Trump a saját Twitter-oldalán meg is jelentetett egy olyan bejegyzést, amely szerint „Chris Wallace testesíti meg azt, amiért az amerikai közvélemény bizalmatlan a média iránt”.
Nancy Pelosi, demokrata párti házelnök az MSNBC televízióban szerdán elégedettségét fejezte ki Biden vitán nyújtott teljesítményével. „Mindenki láthatta Joe Biden hitelességét” – fogalmazott Pelosi, aki korábban kétszer is arra sürgette Bident, hogy ne vegyen részt az elnökjelölti vitán. Több republikánus politikus – köztük az ohiói Darrell Issa – Bident bírálta, néhány, a vitában kifejtett álláspontjáért.
Az Ohióban kampányoló Joe Biden szerdán újságíróknak kijelentette: az első elnökjelölti vita „ébresztő volt az egész nemzet számára”. Majd azt állította: az elnök viselkedése a vita alatt „nemzeti szégyen” volt. Korábban Biden a Twitteren azt kifogásolta, hogy Trump kedden este „nem ítélte el a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket”.
Donald Trump szerdán a Twitteren több bejegyzést szentelt a vitának. „Senki nem akarja Aluszékony Joe-t vezetőnek, beleértve a radikális baloldalt (amely kedd este veszített)” – írta az egyik bejegyzésében.
A novemberi választásra készülő amerikai elnökjelöltek első országos televíziós vitáján – amelyet az ohiói Clevelandben rendeztek – a republikánus Donald Trump elnök választási csalásokra figyelmeztetett, Joe Biden, a demokraták jelöltje pedig hazugnak nevezte a jelenlegi elnököt.
A vitát Chris Wallace, a republikánusokhoz közel álló Fox televízió munkatársa vezette. Wallace nem konzervatív, hanem regisztrált demokrata párti szavazó. A meghívott vendégeknek – akik között a két politikus családtagjai is helyet foglaltak – a vita szabályai szerint nem volt szabad közbeszólniuk, tapsolniuk és semmiféle módon véleményt nyilvánítaniuk.
A vitában gyakori volt, hogy a két politikus belebeszélt a másik mondandójába, és sértegette egymást. Joe Biden például csak „ez a pasas”, vagy „ez az ember” megszólítással illette Trumpot, akit bohócnak és fajgyűlölőnek is nevezett, s a vita hevében azt is odavágta neki: „Ember, befognád a szádat?!”. Donald Trump azt állította, hogy Biden „nem okos”, már az iskolában is „a leggyengébben teljesítők között volt”.
A másfél órás vita első témája Amy Coney Barretre, a Trump által szombaton jelölt új alkotmánybíró-jelöltre vonatkozott. Trump leszögezte: „megnyertük a választásokat, s ennek vannak következményei”. Majd idézte az elhunyt Ruth Bader Ginsburg liberális alkotmánybírót, aki korábban, Barack Obama demokrata párti elnök kormányzatának utolsó évében – amikor egy alkotmánybíró elhunyt, és a demokraták a választás előtt új bírót jelöltek – azt mondta: egy elnököt nem három vagy három és fél évre választanak, hanem négy évre.
Biden kifogásolta, hogy Barrett abortuszellenes bíró hírében áll, mire Trump visszavágott: honnan tudja, hogy bíróként mi az álláspontja erről? Hangsúlyozta: az abortusz ügye nem témája az elnökválasztásnak. A demokrata párti elnökjelölt szerint meg kell várni a választások eredményét az alkotmánybíró-jelöléssel. „Már tartanak a választások” – tette hozzá utalva arra, hgy egyes tagállamokban már megkezdődött a levélszavazás. Joe Biden nem válaszolt pár kérdésre. Amikor a műsorvezető egyenes választ kért arra, hogy demokrata párti győzelem esetén megszüntetnék-e a kongresszusban az obstrukció intézményét, azt mondta: „ez most nem kérdés”.
Nem kívánt beszélni a fia, Hunter Biden ukrajnai, oroszországi és kínai üzleti ügyeiről sem. Trump megkérdezte, miért kapott a fia 3,5 millió dollárt a néhai moszkvai polgármester oligarcha özvegyétől, és vajon mennyi a jövedelme Kínából. Az elnök ezzel a napokban nyilvánosságra került igazságügyi minisztériumi dokumentumokra utalt, amelyek részletezték Hunter Biden üzleti ügyeit Ukrajnában, Oroszországban és Kínában. „Nem akarok a családomról beszélni” – jelentette ki Biden, és álhíreknek minősítette a minisztérium megállapításait.
Ezután az egészségbiztosításról és a koronavírus-járványról esett szó. Biden kifejtette: kiterjesztené az állami egészségügyi ellátást. Trump szerint ezzel tönkre tennék a magán egészségügyet.
A demokraták elnökjelöltje úgy vélte, hogy Trumpnak nincs járványstratégiája, Donald Trump viszont emlékeztetett az Obama-kormány járványkezelésének hibáira. Biden az Obama-kormányzat alelnöke volt, és akkoriban pusztított a H1N1-járvány, amellyel elemzők szerint a vezetés nem tudott sikeresen megbirkózni.
Joe Biden felhozta, hogy a koronavírus-járványnak hatmillió fertőzöttje és 200 ezer halottja van az Egyesült Államokban. „Ennek az embernek nincs programja, ez az ember nem tudja, mit beszél” – állította Trumpról, hozzátéve, hogy szerinte Trump „pánikba esett” a járványtól.
Az amerikai elnök emlékeztetett: februártól lezárta az Egyesült Államok határait, először a Kínából érkező utasok előtt, és akkoriban Joe Biden és a demokrata párti politikusok idegengyűlölettel vádolták meg őt ezért. Biden szerint Trump „nem elég okos” ahhoz, hogy megbirkózzon a járvánnyal, mire Trump közölte Bidennel: „Joe, benned szemernyi okosság sincs”. És idézte, hogy Biden a napokban még azt is elfelejtette, hogy hová járt egyetemre, ahol „a leggyengébbek között végzett”. Trump felhívta a figyelmet arra, hogy Biden lezárná az ország gazdaságát, mint ahogyan Biden ismételten ki is fejtette, hogy a Covid-19 legyőzése nélkül nincs gazdasági újraindulás. Biden szerint az Egyesült Államok „gyöngébb, betegebb és szegényebb” lett. Azzal vádolta meg az elnököt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bábja. Trump viszont azt hangsúlyozta, nem is egyszer, hogy Biden a radikális baloldal embere.
A fajgyűlölet és a rendőri erőszak ellen szervezett megmozdulásokról szólva Biden úgy vélekedett: az országban „rendszerszerű az igazságtalanság”. Trump megismételte közismert álláspontját: a rend és a törvény országát szeretné látni, s azt, hogy Amerika visszatér az alapvető értékeihez. Leszögezte, ezért írta alá a kormányzati hivatalokban és ügynökségeknél szervezett, úgynevezett érzékenyítő tanfolyamok tilalmáról szóló rendeletet is. „Az emberek rendet, törvényességet akarnak” – hangsúlyozta Trump, hozzátéve: Biden „fél ezt kimondani”.
A választások tisztaságáról vitázva Donald Trump hangsúlyozta, hogy a levélszavazás csalásra ad alkalmat, Joe Biden tagadta ezt. Trump konkrét példákat hozott arra, hogy máris előfordultak visszaélések a levélben történő szavazással, például Nyugat-Virginiában, ahol egy postást most vonnak felelősségre, mert manipulált a szavazócédulákkal, vagy Philadelphiában, ahol hétfőn a levélszavazást ellenőrző republikánus szakértőket elzavarták.
Arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a választás eredményét, Biden igennel válaszolt, Trump pedig szavazásra buzdította a híveit.
Donald Trump amerikai elnök kedden a Twitteren válaszolt Michelle Obama volt first lady őt bíráló, előző napi beszédére, és korruptnak minősítette Barack Obama kormányzatát.
„Obama és Biden kormányzata a történelem legkorruptabb kormányzata volt, beleértve azt a tényt is, hogy rajtakapták őket a kampányom munkatársai utáni kémkedésen, amely országunk történetének legnagyobb politikai botránya. Ezt hazaárulásnak nevezik. Köszönet a kedves szavakért, Michelle!”
– írta Trump.
A demokraták elnökjelöltállító konvenciójának első napján, hétfő este Michelle Obama mondta a záróbeszédet, amely nagy visszhangot keltett az amerikai politikai és közéletben. A The Hill című újság szerint a korábbi elnök felesége „ragyogott”, amikor „közvetlen támadást intézett érzelmekkel áthatott beszédében”. A CNN elemzője pedig rámutatott, hogy Michelle Obama olyat tett, amit elődei még soha, azaz „örökre megváltoztatta, ahogyan volt first ladyk kampányokban élnek a fantasztikus befolyásukkal”.
Hosszas beszédében Michelle Obama azt fejtegette, hogy Trump „rossz elnök”, aki szerinte „egyszerűen képtelen annak lenni, akire nekünk szükségünk van”. Arra buzdította az amerikaiakat, hogy szavazzanak Joe Bidenre „úgy, mintha az életük függne tőle.”
Donald Trump már keddre virradóra reagált a beszédre. „Kérem, magyarázza el valaki Michelle Obamának, hogy Donald J. Trump nem lenne itt, a gyönyörűséges Fehér Házban az ő férje munkája nélkül” – írta a Twitteren. Majd leszögezte: a Trump-kormányzat „a történelem legnagyszerűbb gazdaságát építette fel” és „milliók életét mentette meg”. Emellett hozzáfűzte, hogy jelenleg „még a korábbinál is erőteljesebb gazdaság” újjáépítésén fáradozik.
A középnyugati Minnesota államban kampányolva hétfőn este Donald Trump amerikai elnök a radikális baloldal bábjának nevezte Joe Bident, a demokraták várható elnökjelöltjét.
Az elnök a demokraták hétfőn Wisconsinban megkezdődött négynapos elnökjelölt-állító konvencióján élcelődve kijelentette, hogy „semmi izgató nincs benne”. Hangsúlyozta azonban, hogy a november 3-i elnökválasztás „országunk történetének legfontosabb választása lesz”, mert szerinte a várható demokrata párti elnökjelölt, az általa rendszeresen Álmatag Joe-nak nevezett Joe Biden és a demokraták „meg akarják szüntetni az amerikai életformát”, és helyette „kellemetlen szocialista országgá akarják átalakítani” az Egyesült Államokat.
Trump mondandóját a minnesotai Mankato városkában nevetéssel és tapsviharral fogadta a közönség. Úgy állította be az Egyesült Államok korábbi alelnökét, mint aki „azon baloldali szélsőségesek bábja, akik megpróbálják eltörölni az országhatárainkat, felszámolni a rendőrségünket, ideológiailag formálni gyermekeinket, megalázni hőseinket és elszívni az energiánkat”. Biden győzelme esetén „az amerikai szabadságot a baloldali fasizmus váltaná fel” – jelentette ki. „Fasiszták, ezek fasiszták” – mondta, azért hozzátette, hogy „nem mindenki, de néhányan”. Hangsúlyozta, hogy a republikánusoknak meg kell nyerniük ezt a választást. Ebből a szempontból döntő fontosságúnak nevezte a következő heteket. Újabb munkahelyeket ígért, és azt, hogy adókedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek visszatelepítik munkahelyeiket Kínából az Egyesült Államokba. Azok a cégek nem juthatnak majd szövetségi megrendelésekhez, amelyek kiszervezik a kulcsfontosságú ágazatok munkahelyeit külföldre – jelentette ki.
Mankatóba tartva Trump megállt Minneapolisban is. Ebben a nagyvárosban vesztette életét egy rendőri intézkedés közben a 46 éves afroamerikai George Floyd, akinek a halála nyomán a rendőri erőszak ellen fellépő, erőszakba torkolló tüntetéssorozat kezdődött szerte az Egyesült Államokban. Minneapolisban az elnök azokkal a boltosokkal találkozott, akiknek az üzleteit a tüntetések során szétverték. „Azért vagyok itt, hogy segítsek. Vissza fogjuk állítani a rendet és a törvényességet” – mondta a repülőtér betonján megtartott rövid rendezvényen.
Az amerikai elnök kedden Iowába látogat, ezt követően Arizonában, csütörtökön pedig – azon a napon, amikor Biden elfogadja az elnökjelöltséget – Pennsylvaniában kampányol majd, abban az államban, amelyben Biden született.
Trump hétfőn a Twitteren ismét közzétett egy hangfelvételt, amelyen Joe Biden és Petro Porosenko korábbi ukrán elnök egyik beszélgetése hallható 2016 februárjából. Biden akkor az Obama-kormány alelnöke volt, és arra próbálta meg rábeszélni az ukrán elnököt, hogy menessze a főügyészt, aki vizsgálni kezdte a Burisma nevű állami gázcég vélhető korrupciós ügyeit. Biden kisebbik fia, Hunter Biden ekkor a Burisma igazgatótanácsának tagja volt, havi több tízezer dolláros javadalmazásért.
A világjárványról beszéltek és Donald Trump amerikai elnököt ostorozták négynapos elnökjelöltállító konvenciójuk első napján, hétfőn az amerikai demokrata párti politikusok.
A konvenciót nagyon rendhagyóan szervezték: a beszédet mondó politikusok és a hozzászóló civilek videón jelentkeztek be, vagy az otthonukból, vagy az utcáról, a wisconsini Milwaukee város konferenciaközpontjába. A rendezvény műsorvezetője Eva Longoria színésznő volt, aki az interjúk és beszédek közötti életképekről készült bejátszásokat is felvezette. A beszédek és a hozzászólások rövidek voltak, mindenki nagyon dicsérte a várható elnökjelölt, Joe Biden magánemberi és politikusi erényeit, rövid filmbejátszásokkal elevenítették fel hosszas karrierjét.
A rendezvény elején egy előre elkészített videót mutattak be, amelyen Joe Biden beszélget meghívott civilekkel. Majd megszólalt a májusban Minneapolisban rendőri intézkedés közben elhunyt afroamerikai George Floyd két testvére, egy fiatal lány, Kristin Urquiza, akinek az édesapja a koronavírus-fertőzés szövődményeiben hunyt el és több civil, aki például az egészségbiztosítás, vagy a munkanélküliség gondjait ecsetelte. Valamennyien bírálták Donald Trump elnököt. „Az én papám 65 éves egészséges ember volt, aki bízott Donald Trumpban és ezért az életével fizetett” – fogalmazott Urquiza.
A rövid beszédet mondó politikusok – köztük Andrew Cuomo, New York állam kormányzója, Gretchen Whitmer michigani kormányzó, Amy Klobuchar minnesotai szenátor, Doug Jones alabamai törvényhozó, vagy a konyhájából bejelentkező Catherine Cortez Masto nevadai szenátor – nem a Demokrata Párt programját és elképzeléseit ecsetelte, hanem elsősorban Donald Trumpot ostorozta és általában a demokraták összefogásának és egységének fontosságát hangoztatta.
A jelenlegi elnök bírálatában csatlakoztak hozzájuk a meghívott republikánus vendégek, John Kasich, Ohio volt republikánus kormányzója, Christine Todd Whitman, New Jersey korábbi republikánus kormányzója, valamint Meg Whitman, a Hewlett-Pacard volt elnök-vezérigazgatója, egy korábbi kaliforniai kormányzóválasztás republikánus jelöltje, és Susan Molinari lobbista, aki az 1990-es években republikánus képviselő volt. „Egész életemben republikánus voltam, de ez másodlagos fontosságú az ország iránt érzett felelősségemhez képest. Ezért döntöttem úgy, hogy megjelenek ezen a konvención. Mindannyian látjuk, hogy mi folyik ebben az országban, s bár egyetlen személy, vagy párt sincs birtokában az összes válasznak, de azt tudjuk, hogy csinálhatjuk a mostaninál jobban is” – mondta Kasich, aki egy réten rögzíttette a beszédét.
A megszólalók a koronavírus-járvány miatt kialakult válságos helyzetért Donald Trumpot tették felelőssé. Andrew Cuomo és Amy Klobuchar például azt állította, hogy az elnök késve cselekedett a járvány megfékezése érdekében. Általában megosztó és alkalmatlan politikusként írták le Trumpot, a texasi Beto O’Rourke, aki részt vett az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben is, „az amerikai történelem legrasszistább politikusának” bélyegezte a jelenlegi elnököt.
Az első napot Michelle Obama volt first lady zárta, s előtte Bernie Sanders vermonti független szenátor mondott beszédet. Nyolcperces beszédében Sanders azt hangoztatta, hogy Trump elnöksége idején „gyökeret eresztett az önkényuralmi rendszer” az Egyesült Államokban. „A demokráciánk jövője a tét. A gazdaságunk jövője a tét, a Földünk jövője a tét” – mondta, elemzők szerint a tőle megszokott patetikus hangnemben.
Michelle Obama úgy vélekedett, hogy Donald Trump „képtelen” felismerni, mire van szüksége az országnak. „Trump rossz elnök az országunk számára, és a dolgok csak még rosszabbak lesznek, ha nem Bident választják meg” – állította. Hozzáfűzte: Trump szerinte „egyszerűen nem képes arra, hogy az legyen, akire most szükségünk van”. A volt first lady arra buzdította az amerikaiakat, hogy tegyék félre nézetkülönbségeiket és voksoljanak Joe Bidenre.
Donald Trump amerikai elnök felvetette, hogy a történelmi emlékeket idéző Gettysburgben mondja el az elnökjelöltségét elfogadó beszédét.
Az amerikai elnök először hétfőn a Twitteren vetette fel ezt a lehetőséget, majd este a Fehér Házban tartott sajtókonferenciáján – kérdésre válaszolva – megerősítette, hogy foglalkoztatja őt a gondolat. Hangsúlyozta, hogy a pennsylvaniai Gettysburg történelmi hely.
Korábban Trump arról beszélt, hogy mivel a koronavírus-járvány miatt ő sem tud személyesen jelen lenni a republikánusok elnökjelölt-állító konvencióján, ezért a jelöltségét elfogadó nagy beszédet a Fehér Házból sugározzák majd. Ezt az ötletét sok támadás érte demokrata párti politikusok részéről, akik azzal vádoltak meg, hogy kampányrendezvényt kever a végrehajtói hatalom döntéshozó helyszínével.
A pennsylvaniai Gettysburg városka az amerikai polgárháború (1861-1865) egyik nagy és sorsdöntő csatájának helyszíne, ahol Abraham Lincoln elnök mondta el híres, nemzetet egyesítő beszédét. A gettysburgi csatában az unionista, azaz az északi csapatok arattak döntő győzelmet a déli, úgynevezett konföderációs csapatok felett, és amerikai történészek szerint ez hozott fordulópontot a polgárháborúban. Abraham Lincoln elnök 1863 novemberében, élete legrövidebb, alig kétperces, de egyben leghíresebb beszédét mondta el a gettysburgi csata színhelyén. Az amerikai történelem e legfontosabbnak tartott egyik beszédének utolsó mondatát mind a mai napig idézik az „újjászülető szabadságról” és a kormányról, amely „a néptől, a nép által, a népért való” lesz.
Trump esetlegesen Gettysburgben elmondandó beszédét az első kommentárok több szempontból is „ügyes” ötletnek tartják. Az elnök ugyanis részben nemzetegyesítőként léphet fel, részben pedig leróhatja kegyeletét a konföderációs katonák – az Egyesült Államokat megosztó – emlékművei előtt.
Donald Trump hétfőn este csak annyit közölt, hogy még nem született döntés az elnökjelöltséget elfogadó beszéde helyszínének ügyében. A republikánusok augusztus 24. és 27. között tartják az elnökjelölt-állító konvenciót az észak-karolinai Charlotte városában, igaz, ezúttal a járvány miatt jobbára csak találkozókra kerül sor. A konferenciát az interneten is közvetítik. Trump beszédére várhatóan a zárónapon, augusztus 27-én kerül sor.
Három ország: Kína, Oroszország és Irán is megpróbálkozhat a novemberi amerikai elnökválasztás manipulálásával – jelentette ki William Evanina, az amerikai National Counterintelligence and Security Center igazgatója. Az ország egyik vezető hírszerzési hivatalnoka tulajdonképpen csak olyasmiket mondott, amik a sajtóban, elemzésekben már régóta keringenek, de ha ilyen magas rangú tisztviselő, hivatalos hírszerzési információként adja elő ugyanezt, annak azért sokkal nagyobb diplomáciai súlya van.
Evanina szerint az oroszok 2016 után ismét Trumpot támogatják, mivel arra számítanának, hogy a másik jelölt, Joe Biden elnökként külpolitikában azt a vonalat folytatná, amit Obama alelnökeként vitt – ez pedig az oroszok érdekeivel ellentétes.
A hírszerzési információk szerint a kínaiak viszont szeretnék megbuktatni Trumpot, mert kiszámíthatatlan, és a Huawei vagy újabban a Tiktok elleni lépéseivel, a Kína elleni gazdasági háborúval, illetve a koronavírus kapcsán az ország folyamatos sértegetésével nem igazán lopta be magát a pekingi kormány szívébe.
A harmadik ország, ami a hírszerzők szerint megpróbálkozik majd beleszólni a választásba, Irán, szintén Trump eltávolítása lehet a célja.
Forrás: index
[type] => post [excerpt] => Három ország: Kína, Oroszország és Irán is megpróbálkozhat a novemberi amerikai elnökválasztás manipulálásával - jelentette ki William Evanina, az amerikai National Counterintelligence and Security Center igazgatója. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1596895200 [modified] => 1596879342 ) [title] => Az oroszok és a kínaiak is manipulálhatják az amerikai elnökválasztást [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=9109&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 9109 [uk] => 9130 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 9110 [image] => Array ( [id] => 9110 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/orosz-kina.jpg [original_lng] => 134590 [original_w] => 1440 [original_h] => 810 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/orosz-kina-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/orosz-kina-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/orosz-kina-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/orosz-kina-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/orosz-kina.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/orosz-kina.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/orosz-kina.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1596973098:2 [_thumbnail_id] => 9110 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 2 [views_count] => 6652 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9df36e7a6b0f6238995af337753398b3] => [_oembed_time_9df36e7a6b0f6238995af337753398b3] => 1605834014 [_oembed_1c73b3515be51bbfc54379536d58ad3a] =>
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Nehéz helyzetbe került Donald Trump amerikai elnök a koronavírus-járvány miatt – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
Szavai szerint ugyanakkor Trump pozícióit erősíti a novemberi elnökválasztáson, hogy demokrata párti kihívója, Joe Biden alkalmatlan. A szakértő elmondta, az elmúlt három és fél évben Donald Trump rendkívül sikeres volt: az amerikai gazdaság jól szerepelt, s az ország egyértelműen a világ vezető hatalmaként tűnt fel például a katonai kiadások terén és a kutatás-fejlesztésben is. Ugyanakkor a koronavírus-járvány alatt 30 százalékkal esett vissza az Egyesült Államok GDP-je, így néhány hónap alatt kiélezetté vált a novemberi elnökválasztás.
„Tehát Trump tényleg nehéz helyzetbe került, de a pozícióit minőségileg javítja az, hogy az ellenfele abszolút alkalmatlan” – fogalmazott Nógrádi György. Megjegyezte, Biden 77 éves, és már előre bejelentették, hogy ha győz, csak egy ciklusra vállalja az elnökséget. Nógrádi György kitért arra is: nagyon nagy valószínűséggel nem halasztják el a járvány miatt a választást, de annak kimenetele jelenleg kétesélyes.
