Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt a törvényt, amely ratifikálja Ukrajna Miniszteri Kabinete és a Svájci Államszövetség Szövetségi Tanácsa közötti megállapodást az ukrajnai újjáépítési együttműködésről.
Erről a parlament honlapján található törvényjavaslati adatlap számolt be.
A dokumentum lezárja azokat a belföldi jogi eljárásokat, amelyek szükségesek a 2025. július 10-én Rómában aláírt megállapodás hatályba lépéséhez. A megállapodás célja egy jogi keret létrehozása a nemzetközi támogatás bevonására Ukrajna háború okozta pusztítások utáni helyreállításában.
A ratifikáció lehetővé teszi Svájc bevonását vissza nem térítendő pénzügyi és technikai támogatás nyújtásába.
A forrásokat svájci vállalatoktól történő áruk és szolgáltatások beszerzésére fordítják, olyan ágazatokban, mint az energia, közlekedés és mobilitás, gépgyártás, építőipar, vízellátás, valamint a vészhelyzeti reagálási rendszerek.
Emellett lehetőség nyílik más, Ukrajna számára prioritást élvező területek finanszírozására is.
Ukrajna kivonulása Donyeck és Luhanszk megyékből stratégiai veszteség az ukrán fegyveres erők számára, miközben Oroszország nem akarja „tisztességes formátumban” befejezni a háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a hétfő esti televíziós interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő megjegyezte, hogy Ukrajna Donbászból való kivonulásának feltétele úgy néz ki, mintha „nélkülünk megegyeztek volna”. „Elhagyjuk Donbászt, annyira akarják… Azt akarják, hogy elhagyjuk Luhanszk és Donyeck megyéket. Nos, természetesen stratégiailag ez veszteség számunkra, stratégiailag a fegyveres erők számára veszteség. Erődítmények, védelmi vonal, határozottan gyengülünk” – mondta.
Zelenszkij hozzátette, hogy az amerikai partnerek szerint új erődítményeket lehet építeni, de felteszem a kérdést, hogy miért tennék ezt. „És készek pénzt adni, de miért kellene ezt tennünk? Az urbanizált övezet még mindig erősebb, mint bármelyik vonal, amit a terepen építesz. Az urbanizált övezet kérdése, az ott élő 200 ezer ember kérdése, az a kérdés, hogy mi is hátralépjünk, erkölcsileg meggyengítve a hadseregünket” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy kérdéses az ott meghalt emberek száma, és hangsúlyozta, hogy jelenleg felelőtlennek tartja ezt a lépést.
„A kérdés az, hogy az oroszok nem akarják befejezni. Egy olyan formátumban, sőt, néha korrekt formátumban is beszélünk, egy olyan formátumban, amelyben ma a legnagyobb valószínűséggel lehetséges befejezni” – jegyezte meg az elnök. Hangsúlyozta, hogy a leggyorsabb formátum az ütközővonal. Az elnök hozzátette, hogy ez „a leggyorsabb formátum az öldöklés megállítására”.
„Szükséges, hogy minden komolyan gondolkodó ember ezt a formátumot támogatja. Nem a saját játékukat játsszák. És ugyanaz volt a megértés. A formátum nem bonyolult, mert mindennek, ami nagyon bonyolult, a megvalósítását később nagyon nehéz kontrollálni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij, megjegyezve, hogy először hosszú távú tűzszünetet kell kötni, majd ezt követően kell diplomáciai lépéseket tenni.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottjának és Jared Kushnernek az ukrajnai látogatása elsősorban maguknak a washingtoni tárgyalóknak fontos – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő hétfő esti televíziós interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij kommentálta Steve Witkoff és Jared Kushner lehetséges kijevi látogatását, akik részt vesznek az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatokban. Szerinte erre a látogatásra inkább az amerikai félnek van szüksége. Az elnök hangsúlyozta, hogy helytelennek tartja Kijev figyelmen kívül hagyását a moszkvai látogatások során.
Az államfő szerint az ilyen cselekedetek tiszteletlenségnek tűnnek, a logisztikai nehézségek ellenére is. „Nem szabad különösebb feltűnést keltenünk Jared és Witkoff érkezéséből, mert először is kapcsolatban állunk velük. Másodszor… Úgy vélem, hogy az érkezésükre nem nekünk van szükségünk, hanem nekik. Miért? Mert, ahogy láthatják, nem túl tisztességes dolog Moszkvába menni, és Kijevbe nem jönni. Ez egyszerűen tiszteletlenség” – jegyezte meg.
Az elnök ugyanakkor kifejezte véleményét, miszerint kész Trump képviselőivel a világ bármely országában találkozni. „Megértem, hogy a mi logisztikánk bonyolultabb. Mindenki utazik. Az emberek utaznak. Ha nem akarnak, akkor más országokban találkozunk. Nem a helyszínről van szó, hanem az eredményről. Telefonon tartják a kapcsolatot, és kifejezik azon szándékukat, hogy folytassák a kommunikációt és a tárgyalásokat” – hangsúlyozta.
Zelenszkij leszögezte, hogy Ukrajna nyitott bármilyen formátumú és bármely országban megrendezésre kerülő találkozókra, ha azok eredményeket hoznak. Szerinte jelenleg is folytatódnak a telefonos kapcsolatfelvételek, de a fő probléma továbbra is Oroszország vonakodása a háború befejezésével kapcsolatban.
Az a feltételezés, hogy Oroszország Donald Trump amerikai elnöktől való félelmében felhagy egy új offenzívával, nem elegendő garancia a biztonságra – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az ICTV tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy a nemzetközi partnerek valódi jelenlétének hiánya az érintkezési vonalon nyitva hagyja Oroszország elrettentésének kérdését. „Milyen biztonsági garanciákat adnak Ukrajnának? Ha nincsenek jelen partnereink az érintkezési vonalon, akkor miért nem indítanak újra offenzívát az oroszok egy bizonyos idő elteltével? Miért? Egyszerűen nem értem, miért? Nem látok rá okot. Mi fogja őket korlátozni? Mi?” – hangsúlyozta.
Az államfő azt az amerikai álláspontot is kommentálta, miszerint Oroszország nem merné eszkalálni a helyzetet, mert Trump kemény reakciójától tart. „Például az USA azt mondja – Trump elnök. Trump elnök még két és fél évig van, és utána mit fogunk csinálni?” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Észt politikusok kijelentették, hogy Volodimir Zelenszkij elnök állítása Oroszország felkészüléséről a balti országok elleni támadásra, nem felelnek meg a valóságnak, és nehezítik a szövetségesek közötti együttműködést – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál az ERR észt médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij egy vasárnapi televíziós interjúban azt állította, hogy Oroszország nem azért blokkolja az internetet, hogy elnyomja a kormányt ért kritikákat, hanem hogy megakadályozza az elégedetlenséget, amelyet egy tervezett nagyszabású mozgósítás okozhat. Az ukrán elnök szerint a mozgósítás célja egy hatalmas támadás Ukrajna vagy a balti államok ellen.
Zelenszkij kétségét fejezte ki, amikor arról kérdezték, hogy a NATO életbe lépteti-e az 5. cikkelyt a kollektív védelemről a balti államok elleni támadás esetén. Margus Tsahkna észt külügyminiszter az ERR-nek elmondta, hogy Ukrajna a 2022-es totális háború kezdete óta többször is jelezte, hogy lehet, hogy nem ők lesznek az egyetlenek, akiket Oroszország megtámad. Sőt, a balti államokat is kifejezetten említette.
Tsahkna szerint egy szövetséges ilyen kijelentései semmilyen módon nem használnak az együttműködésnek. Mint hozzátette, Zelenszkij szavaiban semmi igazság nincs. „Az ilyen kijelentések semmiképp nem felelnek meg a hírszerzési információinknak és fenyegetettség-értékelésünknek. Nem látjuk, hogy Oroszország csapatokat összpontosítana, vagy bármilyen módon katonailag felkészülne a NATO vagy a balti országok elleni támadásra – épp ellenkezőleg. Oroszország nincs túl erős pozícióban az ukrán fronton, valamint gazdaságilag sem” – jegyezte meg.
A miniszter szerint szó sincs a NATO 5. cikkelyének megsértéséről. „Természetesen nem erősíti az a tény, hogy Trump amerikai elnök kritikusan viszonyul az európai szövetségesekhez a NATO kontextusában. De ez nem jelenti azt, hogy a NATO nem tud reagálni. A NATO mindenképpen reagálni fog, ha egyik vagy másik tagállamot megtámadnak, ebben nincs kétség” – mondta Margus Tsahkna, hangsúlyozva, hogy Észtország a szövetségen kívül saját védelmi képességekkel is rendelkezik.
Ukrajna régiói, városai és közösségei számára jóváhagyták a következő fűtési szezonra való felkészülésre vonatkozó terveket, de Kijev és számos régió azonban késésben van – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő emlékeztetett arra, hogy minden régió és város jóváhagyott ellenállóképességi tervet. Ez a dokumentum meghatározza, hogy milyen feladatokat kell elvégezni annak érdekében, hogy az ukránoknak télen – bármilyen fenyegetés ellenére is – legyen fűtésük és áramellátásuk.
„Az összes város és közösség ellenállóképességét szolgáló tervek végrehajtásának határideje ez év szeptember 1. Ennek megfelelően szigorú ütemterv vonatkozik a szerződések megkötésére és a munkálatok elvégzésére, amelyet minden regionális és helyi önkormányzatnak végre kell hajtania. Sajnos a mai napig nem minden régió dolgozik úgy, ahogy kellene az emberek védelme érdekében” – jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a Julija Szviridenko miniszterelnök és kormánytisztviselők részvételével zajló régiókiválasztáson külön figyelmet fordítottak Donyeck, Csernyihiv, Lemberg, Poltava és Kirovohrad megyékre, Zaporizzsjára, Herszonra és Kijevre. „A főváros egyértelműen nem érti, hogy a következő télen a város minden kerülete számára elegendő tartalék áram- és hőellátást kell biztosítani” – hangsúlyozta.
Az elnök hozzátette, hogy Lemberg megyében számos energialétesítménnyel vannak problémák, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy meghatározzák, pontosan ki legyen a felelős az állami feladat időben történő végrehajtásáért. Az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokának a védelmi miniszterrel együtt kell működnie Herszon, Zaporizzsja, Csernyihiv és Harkiv megyék vezetőivel az elfogó drónok további biztosításán és a legénység kiképzésén – szólított fel Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország azért korlátozza a közösségi médiához való hozzáférést, hogy megelőzze a lázadásokat egy esetleges kényszermozgósítás előtt.
Az ukrán főparancsnok a Sztrana szerint egy televíziós műsorban elmondta: szó lehet mozgósításról egy Ukrajna elleni nagyszabású offenzívához, de akár korlátozott hadműveletekhez is más területeken – köztük a balti államok ellen.
Az oroszországi közösségimédia- és üzenetküldő alkalmazásokra vonatkozó korlátozásokat a mozgósítási tervekkel összefüggésbe hozó témát az orosz ellenzékiek is gyakran felvetik. A Kreml ugyanakkor tagadja a kényszermozgósítás terveit.
Zelenszkij korábban azt nyilatkozta, hogy Moszkva havonta tízezer fővel több katonát mozgósít, mint Kijev. Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője nemrég szintén elismerte, hogy Ukrajna is nehézségekkel küzd a mozgósítás terén.
Személyi változások lesznek a Belügyminisztériumban, miután a rendőrök szombaton elmenekültek a kijevi lövész elől, ezenkívül felül kell vizsgálni az ilyen helyzetekre való reagálás protokolljait, valamint a járőrök kiválasztását és kiképzését – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök beszélt arról, hogy meghallgatta Ihor Klimenko belügyminiszter jelentését a kijevi lövöldözéssel kapcsolatos nyomozásról, valamint két járőr tétlenségéről, akik a támadó megállítása helyett elmenekültek.
Már van büntetőeljárás ezzel a ténnyel kapcsolatban, és teljes körű ellenőrzést fognak lefolytatni a járőrök munkájával kapcsolatban – így kellett volna eljárniuk. Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) foglalkozik az üggyel
– jegyezte meg Zelenszkij.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Klimenko „a teljes vertikumban személyi döntéseket fog hozni”. Mint hozzátette, felül kell vizsgálni „az ilyen helyzetekre való reagálás protokolljait, valamint a járőrök kiválasztását és kiképzését” is. „Jelenleg nyolc sérült van kórházban. Egy személy állapota rendkívül súlyos. Minden szükséges segítséget megadnak neki” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök kifejezte készségét az Ukrajnáról szóló béketárgyalások megszervezésére, beleértve az elnöki szintű tárgyalásokat is – jelentette ki vasárnap Hakan Fidan török külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a RIA Novostyi orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Fidan elmondta, hogy Törökország tárgyalások megszervezésére irányuló készségét Erdogan mind Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mind az orosz diktátorral folytatott kapcsolatfelvétele során közvetítette.
„Törökország kész minden szinten – mind technikai, mind vezetői szinten – részt venni az ukrajnai békefolyamat előmozdításában. Készek vagyunk platformot biztosítani a tárgyalásokhoz, megadni a szükséges szervezeti támogatást, és hozzájárulni a felek közötti konstruktív párbeszéd feltételeinek megteremtéséhez” – hangsúlyozta a török miniszter. „A helyzet nemcsak a mi vágyunktól függ”, hanem „a felek felkészültségétől” is – emlékeztetett Hakan Fidan.
A világban a hajózás szabadságának biztosítása érdekében közösen kell felszámolni a Hormuzi-szorosban leselkedő veszélyeket, bevonva a közel-keleti országokat és felhasználva Ukrajna egyedülálló védelmi tapasztalatait – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök azon az online találkozón, amely a hajózás szabadságáról szólt a Hormuzi-szorosban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy a Hormuzzal kapcsolatos döntések fogják meghatározni, hogy más agresszív szereplők hogyan érzékelik a problémák kialakulásának lehetőségét más szorosokban és más frontokon. Konkrét lépésekre szólított fel a gázai helyzethez hasonló elhúzódó biztonsági válság elkerülése érdekében.
Zelenszkij azt javasolta, hogy egyértelműen határozzák meg a felelősségmegosztást a nemzetközi partnerek és az Egyesült Államok között, valamint vonják be a közel-keleti országokat, figyelembe véve közös érdekeiket. „Hormuzban olyan biztonsági kihívások vannak, amelyeket nem lehet pusztán politikai megoldásokkal megoldani. A fő elv az, hogy a háború után a biztonságot meg kell erősíteni, nem pedig gyengíteni” – hangsúlyozta.
Az államfő kiemelte: Ukrajna kész felajánlani a kereskedelmi hajók kísérésében, az aknamentesítésben és a légvédelemben szerzett tapasztalatait, amelyeket a Fekete-tengeren szerzett. Az ukrán szakemberek már dolgoznak az Öböl-térségben a légtér biztonságán, és hozzájárulhatnak a tengeri védelemhez. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az iráni háború negatívan befolyásolja az európai helyzetet az orosz agresszió miatt. A légvédelmi eszközök esetleges hiányára tekintettel felszólította az európai országokat, hogy tegyenek határozott lépéseket.
„Európának még határozottabb lépéseket kell tennie az élet védelme érdekében, elsősorban a ballisztikus fenyegetések elhárítása és az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartása érdekében” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy a világ főbb régióinak – Európának, a Közel-Keletnek és Ázsiának – jobban kellene támaszkodniuk saját erősségeikre a globális biztonság kérdéseiben.
