Ukrajna további „hosszú távú szankciókat” fog végrehajtani Oroszország ellen szemben a teljes körű háború és az ukrán települések elleni ellenséges támadások miatt – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Ukrajna nem fogja következmények nélkül hagyni az agresszor minden egyes csapását, amely népünk életét veszi el.” Megjegyezte, hogy Ukrajna „jogosan” válaszol az orosz olajiparnak és katonai termelésnek, valamint azoknak a személyeknek, akik közvetlenül háborús bűncselekményeket követnek el az ország és az ukránok ellen.
„Hálás vagyok katonáinknak az ukrán érdekek védelmében tanúsított elkötelezettségükért, és minden érintett ukrán struktúrának – amiért kiépítették a nagy hatótávolságú szankcióink valóban erős rendszerét. Ez kézzelfogható dolog” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Oroszország Belaruszt is igyekszik bevonni a háborús konfliktusba – számolt be erről az Unian hírügynökség.
Tudjuk, hogy további kapcsolatfelvételek történtek az oroszok és Alekszandr Lukasenka között, amelyek célja az volt, hogy meggyőzzék őt arról, hogy csatlakozzon Oroszország új agresszív műveleteihez. Konkrétan Oroszország olyan műveleti terveket fontolgat, amelyek Fehéroroszország területéről indulnak délre és északra – vagy az ukrajnai Csernyihiv–Kijev irányba, vagy valamelyik NATO-ország ellen – pontosan Belarusz területéről
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön utasította az ukrán védelmi erőket és a titkosszolgálatokat, hogy készítsenek elő válaszcsapást az orosz támadásra – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök azt írta: „Utasítottam az ukrán védelmi erőket és a különleges szolgálatokat, hogy tegyenek javaslatokat az orosz csapásra adott válaszunk lehetséges formátumaira.” Megjegyezte, hogy összesen 1567 drónt és 56 különféle típusú rakétát vetettek be a május 13-i és 14-i hatalmas orosz támadás hullámaiban. Hangsúlyozta, hogy a lelőtt drónok aránya 94%, a rakétáké pedig 73% volt.
„Ez az oroszok speciális terrorista taktikája, akik egy bizonyos ideje drónokat és rakétákat halmoznak fel, és szándékosan úgy számították ki a csapást, hogy annak mértéke jelentős legyen, és a légvédelmünk számára a legnagyobb bonyodalmakat okozzák”
A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelését és közös transzatlanti védelmi ipar kiépítését sürgette a bukaresti kilencek (B9-ek) bukaresti csúcstalálkozóján Karol Nawrocki lengyel elnök és Nicusor Dan román államfő. A tanácskozáson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett, aki a NATO egységének megőrzését és Ukrajna további támogatását nevezte kulcsfontosságúnak Európa biztonsága szempontjából.
A NATO keleti szárnyán található kilenc tagállam bukaresti tanácskozásán a régió NATO-val kapcsolatos jövőképét hangolják össze az ankarai NATO-csúcs előtt. Nicusor Dan köszöntőjében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova támogatását is folytatni kell, mert az ő biztonságuktól függ Európa biztonsága. A román elnök kiemelte: olyan helyszínen szervezik a tanácskozást, amely Ukrajna és a Fekete-tenger közelében van, vagyis azoknak a térségeknek a közelében, ahol a szövetséges területeket fenyegetés éri.
Karol Nawrocki arról beszélt, hogy a hiteles elrettentéshez hiteles beruházásokra is szükség van, ezért a B9-ek összefüggő biztonsági övezetet építenek ki az északi térségtől a Fekete-tengerig.
„Ez az egység jelenti a legnagyobb erőnket. És pontosan ez az, amitől a Kreml a legjobban tart” – mondta a lengyel elnök. Szerinte Oroszország háborúja nem elszigetelt konfliktus, hanem az észak-atlanti rendet fenyegeti, ezért a B9 ma fontosabb, mint valaha. „Ez a térség nem a NATO peremvidéke, hanem egyik súlypontja” – idézte a lengyel elnök nyitóbeszédét az Agerpres hírügynökség.
A B9-ek zárt ajtók mögött zajló bukaresti csúcstalálkozóján a regionális együttműködésben részt vevő Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői mellett Mark Rutte NATO-főtitkár mellett is részt vesz. Idén az északi tagállamok – Finnország, Dánia, Izland, Svédország és Norvégia – képviselőit is meghívták.
Az Egyesült Államokat Thomas DiNanno, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára képviseli a B9-ek bukaresti értekezletén.
Az ukrajnai helyzetnek szentelt délutáni megbeszélésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett. Felszólalásának első, nyilvános részében, úgy értékelte: fontos, hogy összefogjanak azok az északi és kelet-közép-európai országok, amelyek orosz fenyegetéssel szembesülnek. Szerinte a közös biztonság szempontjából kulcsfontosságú megakadályozni Oroszországot abban, hogy büntetlenül újabb háborút indítson.
„Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk Oroszországot abban, hogy szomszédait háborúval, területek elcsatolásával fenyegesse, hogy más országok felett akarjon uralkodni, mindenféle következmény nélkül” – fogalmazott az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott a B9-eknek, az ukrán népnek, az Egyesült Államoknak az eddigi támogatásért, hozzátéve, hogy a védelmi, energetikai, gazdasági és politikai együttműködés továbbra is életbevágó Ukrajna számára. Kifejezte reményét, hogy júniusban megkezdhetik a munkát az Európai Unió 90 milliárd eurós támogatásából. Mint mondta, a finanszírozás lehetővé teszi az elengedhetetlenül szükséges drónok gyártását.
Az ukrán elnök elmondta: az ankarai NATO-csúcstól azt várja, hogy a szövetség európai tagállamai rendezzék kapcsolatukat az Egyesült Államokkal, hogy a NATO-csúcs pozitív jelzéseket adjon az euroatlanti közösség jövőjét illetően.
„Be kell bizonyítani, hogy a NATO erős és nem fog széthullani, ugyanakkor nem kell félni egy olyan Európáról beszélni, amely saját erejére támaszkodva is meg tudja védeni magát” – mondta az ukrán elnök a NATO keleti tagállamainak bukaresti csúcsértekezletén.
A kétoldalú béketárgyalások elkezdéséhez Volodimir Zelenszkij elnöknek parancsot kell adnia az ukrán fegyveres erőknek a tűz beszüntetésére és arra, hogy vonuljanak ki az Oroszország által elcsatoltnak nyilvánított régiókból – hangoztatta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak szerdán Moszkvában.
„Ahhoz, hogy tűzszünet lépjen életbe, és megnyíljon az út a teljes körű béketárgyalások előtt, amint erről (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) már tavalyelőtt júniusban, az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának vezetői testülete előtt megtartott beszédében is kijelentette, Zelenszkij elnöknek parancsot kell adnia az ukrán fegyveres erőknek a tűz beszüntetésére és a Donyec-medence, valamint az orosz régiók (az Oroszország által magáénak nyilvánított Zaporizzsja és Herszon megye) területének elhagyására.
Ekkor lép hatályba a tűzszünet, és a felek nyugodtan elkezdhetik a tárgyalásokat” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint a teljes körű orosz–ukrán béketárgyalások „elkerülhetetlenül nagyon bonyolultak lesznek, és számos fontos részletet fognak tartalmazni”. Közölte, hogy az ukrajnai rendezés ügyében
Oroszország folyamatos kapcsolatban áll a közvetítő szerepet betöltő Egyesült Államokkal, amelyen keresztül információcsere zajlik az ukrán féllel is.
Az új Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta keddi teszteléséről elmondta, hogy Moszkvához ezzel kapcsolatban nem érkezett hivatalos reagálás Washingtontól, amelyet előre értesített az indításról, „szigorúan összhangban a létező nemzetközi gyakorlattal”.
Az orosz–amerikai kapcsolatokról szólva úgy vélekedett, hogy a két ország mindkét fél számára előnyös gazdasági projektben működhetne együtt.
Kifejezte reményét, hogy az ehhez vezető utat meg fogja nyitni az ukrajnai rendezés vagy az Egyesült Államoknak az a döntése, miszerint nem köti többé a kétoldalú kapcsolatok fejlődését ehhez a témához.
Az Ukrajna ellen elkövetett szerdai hatalmas támadás nem véletlen, az orosz diktátor beárnyékolja Donald Trump amerikai elnök kínai látogatását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte: „Nem teljesen véletlen, hogy az egyik leghosszabb ideje tartó orosz támadás Ukrajna ellen pont akkor történt, amikor az Egyesült Államok elnöke kínai látogatásra érkezett – egy olyan látogatásra, amelytől sokan sokat várnak.” Az államfő hangsúlyozta, hogy „ebben a nehéz geopolitikai pillanatban” az agresszor ország megpróbálja elrontani az általános politikai hátteret és „felhívni a figyelmet a saját gonoszságára” az ukránok életének és Ukrajna infrastruktúrájának a rovására.
„Az oroszok egész nap Shahedeket indítottak régióink ellen, különösen a NATO-országok határaihoz legközelebb eső térségeket vették célba” – mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy a nap eleje óta legalább 800 orosz drón volt, és a támadás folytatódik. Számos megyében találatok voltak. „Jelenleg több tucat sérültről tudunk, akik között gyermekek is vannak. Sajnos hatan meghaltak” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Ukrajna 2026 júniusában számít az Európai Unió 90 milliárd eurós támogatási csomagjának első kifizetéseire.
Júniusban várjuk az Ukrajnának szánt európai támogatási csomag első részleteit – a 90 milliárd eurót két évre. Éppen júniusban kell elindulniuk ezeknek az összegeknek, hogy erősítsék Ukrajna ellenálló képességét
– fogalmazott az államfő.
Hozzátette, hogy a kormány jelenleg is intenzíven dolgozik az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a folyamat ne húzódjon el.
„A belső stabilitásunk és az erős külpolitikai munka képezi a védelmünk és a biztonságunk alapját” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Ukrajna európai partnereivel és a NATO-val közösen dolgozik egy „antiballisztikus koalíció” létrehozásán, valamint ballisztikus rakéták elleni rendszerek európai gyártásán.
A nemzetbiztonsági tanácsadók szintjén tartott kapcsolódó találkozón 13 ország képviselői vettek részt, valamint képviseltette magát a NATO főtitkárának hivatala is – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a Telegramon közzétett videóüzenetében.
„Szeretnék köszönetet mondani európai partnereinknek: nemzetbiztonsági tanácsadói szinten találkozóra került sor. Fokozatosan haladunk előre a ballisztikus rakéták elleni rendszerek európai gyártásának kérdésében, és egy antiballisztikus koalíciót hozunk létre. Ezt érdemes megvalósítani, és most közelebb vagyunk az eredményhez, mint valaha. A mai egyeztetésen 13 ország és a NATO főtitkárának hivatala képviseltette magát” – fejtette ki az elnök.
Hangsúlyozta, hogy az ország katonai, szankciós és diplomáciai pozíciói most erősebbek, mint bármikor az elmúlt években. Kiemelte, hogy fenn kell tartani ezt a szintet, és tovább kell erősíteni Ukrajna védelmi és külpolitikai helyzetét.
„Senki sem győz egyedül, és nem létezik önálló ellenállóképesség. El kell érnünk végső célunkat, a mi közös célunkat, amelyről nem mondunk le. Nem adjuk fel területünket és szuverenitásunkat. Köszönöm minden ukrán férfinak és nőnek, akik együtt járják velünk ezt az utat. Ukrajnának helyt kell állnia a háborúban, meg kell védenie függetlenségét, és garantálnia kell az az országban élő emberek biztonságát. Ez mindenképpen meg fog valósulni” – fogalmazott az államfő.
Volodimir Zelenszkij volt sajtótitkára, Julija Mendel sokkoló részleteket árult el az elnökkel végzett munkájáról a Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek adott interjújában – írta kedden az rbc.ua hírportál az interjút összefoglaló cikkében.
Julia Mendel 2019. június 3. és 2021. július 9. között az ukrán elnök sajtótitkára volt. Felmentése után a The Washington Post című amerikai lapnak és a Politico című brüsszeli-amerikai kiadvány rovatvezetőjeként dolgozott, valamint szerzői projekteket vezetett a televízióban. Jelenleg független újságíróként és nemzetközi kommentátorként pozicionálja magát.
Tucker Carlson befolyásos amerikai konzervatív podcastkészítő és blogger. Az X-en és YouTube-on közzétett videói rendszeresen 10 és 100 millió közötti megtekintéseket érnek el, így az amerikai társadalom konzervatív részének egyik legbefolyásosabb gondolkodója.
Carlson többek között ukránellenes retorikájáról, Oroszország lépéseinek igazolásáról és az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos negatív hozzáállásáról ismert. Többször is járt Oroszországban, és interjúkat készített Putyinnal. Ezért a Mendel-interjú jelentősen befolyásolhatja a közvéleményt, különösen az amerikai társadalom jelzett részét.
Mendel az interjúban kijelentette, hogy 2022-ben Zelenszkij kész volt átadni Donbászt Oroszországnak a háború befejezése érdekében. Így a 2022 tavaszi isztambuli tárgyalásokon az ukrán delegáció kész volt beleegyezni Oroszország összes követelésébe a tűzszünet érdekében.
Beszéltem azokkal az emberekkel, akik Ukrajnát képviselték a 2022-es isztambuli tárgyalásokon. Részletesen elmagyarázták nekem, hogy mindenbe beleegyeztek. Sőt, ami nagyon fontos, azt mondták, hogy Zelenszkij személyesen beleegyezett Donbász feladásába. Akkoriban ez sokkoló hír volt
– mondta Mendel.
A volt sajtótitkár állítása szerint Zelenszkij a Putyinnal folytatott találkozón azt mondta az orosz diktátornak, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz. „Jelen voltam a Putyinnal folytatott 2019-es párizsi találkozóján. Nagyon kevesen voltak körülötte, akik ismerték az igazságot. Ő (Zelenszkij – a szerk.) négyszemközt beszélt Putyinnal, ahol megígérte, hogy Ukrajna soha nem fog csatlakozni a NATO-hoz. 2019 decembere volt. Volt egy négyszemközti beszélgetés, amiről nagyon kevesen tudnak. Azt mondta: „Nem lesz NATO”, mert Ukrajna soha nem állt közel a NATO-hoz” – állította.
Mendel véleménye szerint Zelenszkijt érdekelt a háború folytatásában, és ő „a béke egyik legnagyobb akadálya napjainkban”. Úgy vélte, hogy a háborút minden lehetséges eszközzel be kell fejezni. Az interjú végén Mendel Putyinhoz fordult. Felszólította, hogy egyetlen döntéssel vessen véget a háborúnak, és kijelentette, hogy ebben a konfliktusban „szlávok szlávokat ölnek”, és mindkét állam veszteségeket szenved.
Vlagyimir Vlagyimirovics, nincs olyan élettapasztalatom, mint az öné. Nem értem, hogyan látja ezt a világot. De én nem vagyok a NATO képviselője, nem vagyok a Nyugat képviselője, nem Zelenszkijnek dolgozom. Nem vagyok a politikai ellenfele. Egyáltalán nem jelentek fenyegetést önre. Egy ukrán nő vagyok az ukrán Herszon megyei városból
– mondta Mendel.
A volt elnöki sajtótitkár ugyanakkor megosztott néhány „megfigyelést” Zelenszkij elnök személyes tulajdonságairól. „Amit az orosz hadsereg Ukrajnában tesz, az emberiesség elleni bűncselekmény. De ez a háború már nem fekete-fehér. Sötét. És még sötétebb. Putyint gonosznak látjuk. De Zelenszkij is gonosz – csak rejtőzködik. A kamerák előtt plüssmackót játszik. De amikor kialszanak a fények, grizzly medvévé változik és embereket pusztít” – mondta.
Mendel szerinte Zelenszkij „érzelmileg kezelhetetlen”, és nyilvános nyilatkozataiban „manipulációkat, kontextusból kiragadott tényeket vagy nyílt hazugságokat” használ. „Ő (Zelenszkij – a szerk.) még mindig ezt a csodálatos fickót játssza a kamera előtt, de higgyék el, a kamera mögött teljesen más. Két évig dolgoztam vele. Két éven keresztül két olyan mondatot ismételgetett, amelyek nagyon egyértelműen árulkodnak róla. Azt mondta, hogy Ukrajna nem áll készen a demokráciára, és ez egy idézet. A másik idézet az volt, hogy a diktatúra a rend” – mondta el Zelenszkij volt sajtótitkára.
Az Oroszország által kirobbantott háború továbbra is kulcsfontosságú tényező a biztonság és a technológia globális változásaiban, és a fronton zajló harcok azt jelzik, hogy a közeljövőben nem várható tűzszünet – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy az ellenségeskedés naponta folytatódik, és Oroszország részéről nincsenek jelek az intenzitás csökkenésére. Értékelése szerint Moszkva nem mutat hajlandóságot a háború befejezésére, ami megköveteli a felkészülést az esetleges új támadásokra. „Ma nem volt csend a fronton, ellenségeskedés folyt. Természetesen mindezt rögzítettük. Látjuk, hogy Oroszországnak esze ágában sincs befejezni ezt a háborút, sajnos új támadásokra készülünk. De békének kell lennie. Pontosan ezért dolgozunk – Ukrajna védelméért, Ukrajna függetlenségéért, népünk biztonságáért –, ez a legfontosabb” – jegyezte meg.
Az államfő szerint az Egyesült Államok továbbra is részt vesz a diplomáciai folyamatokban, de Washington figyelme most nagyrészt a közel-keleti helyzetre, különösen az iráni háborúra irányul. Ennek ellenére az amerikai társadalom és a politikai vezetők továbbra is támogatják az európai háború befejezésének gondolatát. Mint hangsúlyozta, az orosz agresszió már most is hatással van a katonai szféra globális változásaira, felgyorsítva a hadviselési technológiák fejlődését.
Az elnök megjegyezte, hogy a totális háború a pusztítás mértékének hirtelen növekedéséhez és a fenyegetések fokozódásához vezetett, különösen a pilóta nélküli technológiák területén. Szerinte számos nemzetközi partner már tisztában van ezzel az átalakulással. Ukrajna körülbelül 20 országgal működik együtt különböző formátumokban pilóta nélküli rendszerek fejlesztése és a vonatkozó technológiák szállítása terén.
Számos állammal már politikai megállapodások születtek, és a jövőben várhatóan a gyártókkal is szerződéseket írnak alá. Külön hangsúlyozzák, hogy az ukrán tapasztalatok a drónhasználat területén már gyakorlati eredményeket hoznak, és a partnerek aktívan használják azokat.
Zelenszkij bejelentette a Kanadával kötendő pilóta nélküli technológiák terén kötött együttműködési megállapodás előkészületeinek megkezdését, fontos lépésnek nevezve ezt a nemzetközi védelmi együttműködés bővítésében.
Elmondása szerint Ukrajna partnereivel együttműködve azon dolgozik, hogy növelje a légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek gyártását, beleértve a további légvédelmi rakétákat is. Ez a terület továbbra is állandó prioritást élvez.
