Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ambiciózus tervet terjesztett elő, amely akár 40 milliárd eurós új katonai támogatást is nyújthat Ukrajna számára. Megvalósulása esetén ez a kétszeresére növelné az unió által nyújtott védelmi támogatást, a 2024-es évhez képest – adta hírül az Euronews.
A portál szerint kezdeményezés Ukrajna kiemelt szükségleteit kívánja kiszolgálni, különös tekintettel a tüzérségi lőszerekre, légvédelmi rendszerekre, rakétákra, drónokra és vadászrepülőgépekre. Azoknak az országoknak a bevonására, akik halálos fegyverekkel nem kívánnak hozzájárulni Ukrajna védelméhez, egyéb felajánlásokkal, például kiképzéssel vagy más katonai felszerelésekkel is hozzá lehet járulni.
Hozzáteszik, hogy míg a korábbi dokumentumok nem tartalmaztak konkrét összegeket, a március 13-án keltezett legfrissebb tervezet szerint „legalább 20 milliárd eurónak” kell lennie, és „potenciálisan” elérheti a 40 milliárd eurót.
A portál megjegyzi, hogy mivel Magyarország évek óta többször blokkolt hasonló kezdeményezéseket, ezért az újabb vétózások elkerülése érdekében a kezdeményezéshez a tagállamok majd egyénileg csatlakozhatnak.
Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter római látogatásán légvédelmi rendszerek és lőszerek szállításáról tárgyalt az ukrán hadsereg számára olasz kollégájával, Guido Crozettóval – közölte az ukrán védelmi tárca szombaton a közösségi oldalán.
Guido Crozetto olasz védelmi miniszterrel, megbízható partnerünkkel és barátunkkal találkoztam Rómában. Olasz kollégáinkkal együtt részletesen áttekintettük Ukrajna elsődleges szükségleteit a hadszíntéren – ami a légvédelem és a lőszerek. Az ipari együttműködés megerősítéséről is tárgyaltunk. Ukrajna készen áll közös vállalkozások létrehozására és új beruházások vonzására a védelmi ágazat megerősítése érdekében – fogalmazott az ukrán védelmi miniszter, megjegyezve, hogy „a védelmi fejlesztések ígéretes területeit is azonosítottuk a drónok és a tengeri technológiák területén”.
Rusztem Umjerov hangsúlyozta, hálás Olaszországnak az Ukrajna támogatásában játszott vezető szerepéért, és személyesen Guido Crozettonak „a következetes és rendíthetetlen” támogatásáért.
Kétoldalú védelmi megállapodást írt alá Finnország és Ukrajna – jelentette be csütörtökön a finn védelmi minisztérium.
A tárca közleménye szerint az együttműködés a fegyverkezésre, hírszerzési információk megosztására és a lőszergyártásra is kiterjed.
A finn minisztérium egyúttal azt is bejelentette, hogy
Helsinki további 200 millió euró, mintegy 80 milliárd forint értékben nyújt újabb katonai támogatást Ukrajnának az Oroszország elleni védekezéshez, tüzérségi lőszerek formájában.
Az Európai Parlament március 12-én, szerdán állásfoglalást fogadott el Ukrajna védelmének támogatásáról. A dokumentum kimondja, hogy az EU Ukrajna legfőbb stratégiai szövetségese, és segítenie kell Ukrajnát az Oroszország elleni harcban, számolt be az Európai Parlament sajtószolgálata.
A európai parlamenti képviselők támogatják a 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó javaslatot, valamint elvárják, hogy Oroszország is hozzájárul, és leállítja Ukrajna polgári lakossága, infrastruktúrája és területe elleni támadásokat.
„Miután az Egyesült Államok álláspontja nyilvánvalóan eltolódott az orosz agresszív háború irányába, „amely magában foglalta Ukrajna nyílt hibáztatását is a háborúért”, jelenleg az EU és tagállamai Ukrajna fő stratégiai szövetségesei, és meg kell őrizniük legnagyobb adományozói szerepüket” – áll a közleményben.
Ezen túlmenően az Európai Parlament úgy véli, hogy az EU-nak megbízható biztonsági garanciákon kell dolgoznia Ukrajna számára, amelynek lehetőséget biztosítani arra, hogy elutasítsa az ország biztonságát gyengítő elhamarkodott megállapodásokat. Emellett az európai parlament hatékonyabb szankciók bevezetését szorgalmazta Oroszországgal szemben.
„Az Európai Parlament képviselői elleneznek minden olyan kísérletet, amely az ukrán vezetés megzsarolására irányul, hogy elősegítse az úgynevezett békemegállapodást”, áll a közleményben.
Az állásfoglalás egyben leszögezi, hogy az európai biztonságról szóló tárgyalások nem jöhetnek létre az EU jelenléte nélkül. Emellett a képviselők támogatták a „készségesek koalíciójának” létrehozását. Ugyanakkor megjegyezték, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van. Az Európai Parlament a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását sürgette.
A dokumentum említést tesz Ukrajna háború utáni újjáépítésének előkészületeiről új forrásokból. A képviselők megjegyezték, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnának okozott óriási károkat.
„Az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz szuverén vagyont el kell kobozni, és Ukrajna védelmére és újjáépítésére kell felhasználni”, áll a közleményben.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően, miután ez jelenti Kijev számára az „első számú biztonsági garanciát” – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
„A demilitarizáció szót hallani, de semmi ilyesmiről nincs szó. Éppen ellenkezőleg, a hosszú távú biztonság valódi garanciája azok a képességek lesznek, amelyeket az ukrán hadseregnek tudunk majd adni” – tette hozzá a francia tárcavezető német, brit, lengyel és olasz kollégájával folytatott párizsi találkozója után, amelyen Andrius Kubilius uniós védelmi biztos mellett részt vettek ukrán és NATO-képviselők is.
Guido Crosetto olasz miniszter az öt tárcavezető szerdai közös sajtótájékoztatóján megjegyezte: „Ukrajna számára nincs jövő a védekezés lehetősége nélkül. Nincs olyan, hogy demilitarizált Ukrajna”.
Lengyel kollégájuk, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szintén üdvözölte „a kontinens valódi egységét a keletről érkező fenyegetéssel szemben”. Szerinte arról van szó, hogy „Oroszországot a lehető legtávolabb kell tartani valamennyi államunktól. Ehhez pedig segítenünk kell Ukrajnának”.
A tűzszünet betartásának céljából európai csapatok esetleges ukrajnai bevetését illetően a francia miniszter jelezte, hogy a tárgyalások „még nem tartanak ebben a szakaszban”, rámutatva, hogy minden a tervezett missziótól függ.
Miközben az Egyesült Államok arra ösztönzi Moszkvát, hogy fogadja el a Kijev által kedden elfogadott, 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, a miniszterek közös nyilatkozatukban arra emlékeztettek, hogy „a labda most egyértelműen Oroszország térfelén van”. Az aláírók azt is jelezték, hogy „szilárdabb európai képességeket kell garantálni az európai biztonság és védelem biztosítása érdekében” Oroszországgal szemben. Ez magában foglalja a védelmi költségvetések növelését és a fegyvergyártási kapacitások megerősítését.
Boris Pistorius német miniszter szerint a nemzeti és európai szintű adminisztratív eljárások egyszerűsítésén, valamint a fegyverrendszerek szabványosításán is dolgozni kell.
[type] => post [excerpt] => Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően, miután ez jelenti Kijev számára az „első számú biztonsági garanciát” – jelentette ki Sé... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1741870020 [modified] => 1741867632 ) [title] => A francia védelmi miniszter szerint alakul a konszenzus Európában az ukrán hadsereg támogatásáról [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144440&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 144440 [uk] => 144564 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 144441 [image] => Array ( [id] => 144441 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png [original_lng] => 726927 [original_w] => 984 [original_h] => 496 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum-300x151.png [width] => 300 [height] => 151 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum-768x387.png [width] => 768 [height] => 387 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png [width] => 984 [height] => 496 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png [width] => 984 [height] => 496 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png [width] => 984 [height] => 496 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/wladyslaw-kosiniak-kamysz-lengyel-boris-pistorius-nemet-sebastien-lecornu-francia-defense-guido-crosetto-olasz-es-john-healey-brit-vedelmi-miniszter-b-j-a-parizsi-vedelmi-es-strategiai-forum.png [width] => 984 [height] => 496 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1741949321:3 [_thumbnail_id] => 144441 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 745 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 889635 [1] => 362646 [2] => 57397 ) [tags_name] => Array ( [0] => európai hadsereg [1] => Sébastien Lecornu [2] => Ukrajna támogatása ) ) [5] => Array ( [id] => 144325 [content] =>
Az európai védelemről és Ukrajna jövőjéről vitáztak az Európai Parlamentben az EP-képviselők, és felszólalt Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is. A legtöbb pártcsalád támogatja a bizottság tervét Európa felfegyverzésével kapcsolatban, ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatok, Ukrajna, valamint a diplomácia kapcsán kemény ellentétek alakultak ki a képviselőcsoportok között.
A múlt heti rendkívüli, majd a jövő heti EU-csúcsokról, de leginkább előbbi főtémájáról, az európai biztonságpolitikáról rendeztek vitát az Európai Parlamentben március 11-én, Strasbourgban.
A múlt heti rendkívüli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői többek között elfogadták az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a tagállamok felfegyverkezését célzó, ReArm Europe-ra keresztelt javaslatát, ami az EB-elnök számítása szerint akár 800 milliárd euróval segíthetné a tagállamok fegyver- és lőszerbeszerzéseit – ezek egy részét közös hitelből, tagállami hozzájárulásokból és magántőke bevonásával fedeznék –, valamint az Európai Bizottság eltekint a túlzottdeficit-eljárás elindításától, amennyiben egy tagállam a megnövelt védelmi kiadásai miatt költségvetési hiánya nagyobb lenne az éves GDP-jének 3 százalékánál, vagy haladná meg az államadóssága a GDP 60 százalékát.
Nyitóbeszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, Európa mindig is a válságokból épült újra és vált erősebbé. A múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, nagymértékű volt a konszenzus az Európai Tanácsban, ami néhány héttel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt.
Kifejtette, hogy az európai biztonsági helyzet megváltozott, hiszen a hidegháború után többen azt hitték, hogy Oroszországot is be lehet építeni az európai biztonsági rendszerbe, valamint hogy az Egyesült Államok mindig megvédi Európát – Von der Leyen szerint ez lehet az oka, hogy a Szovjetunió bukása után az európai országok nem foglalkoztak annyit a védelemmel, és a védelmi kiadásaikat megfelezték.
Az idők azonban megváltoztak. Európának saját védelmére kell fókuszálnia, és nem a jövőben, hanem mától kezdve – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, majd kifejtette a múlt héten bemutatott ReArm Europe tervének legfőbb pontjait – az Európai Bizottság javaslatáról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Ursula von der Leyen szerint 800 milliárd eurót lehetne mozgósítani egy biztonságosabb és ellenállóbb Európáért.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió nagyon fontos keresztúthoz érkezett, és fontos döntéseket kell hozniuk a tagállamoknak, mivel a nemzetközi szerződéseken alapuló világrend veszélybe került.
Costa a múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, hogy gyors és ambiciózus döntéseket hoztak Ukrajna és az európai védelem kapcsán.
Pénzünket és erőfeszítéseinket oda kell csoportosítani, ahol erre szükség van – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, aki emlékeztetett, hogy a tagállamok Oroszország ukrajnai inváziója óta 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a NATO-tagállamok pedig az éves GDP-jük két százalékát fordították fegyverkezésre.
Ugyanakkor ennél többet kell költeni, a rendkívüli Európai Tanács-ülésen pedig kijelölték a prioritásokat is.
Ez nemcsak Európának, hanem Ukrajnának is fontos. Ukrajna biztonsága Európa biztonsága is – jelentette ki Costa, aki hangsúlyozta, Európa mellett Ukrajna kapacitásait is növelni kell, egy erősebb Európa építése kéz a kézben jár ezzel. Felszólalását azzal zárta, hogy partnereiktől pozitív visszajelzést kaptak a csúcson hozott döntésekről, és felszólította a tagállamokat, hogy ezt a lendületet meg kell tartaniuk a jövő heti EU-csúcsra is, ahol a még hiányzó döntéseket kell meghozniuk.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy országa folytathatja a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, miután a közelmúltban blokkolták a segélyezés felfüggesztésével együtt a hivatalos Washington kezdeményezésére – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Axios című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Trump az Air Force One elnöki gép fedélzetén vasárnap újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államok közel áll ahhoz, hogy feloldja a hírszerzési adatok Ukrajnával való megosztására vonatkozó „szünetet”. „Gyakorlatilag készen állunk, tényleg, majdnem készen állunk” – fogalmazott újságírói kérdésre válaszolva, hogy fontolóra veszi-e a titkosszolgálati adatok ukrán félnek történő átadásának feloldását.
Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy jó eredményeket vár az amerikai és ukrán delegáció közötti, a hét elején Szaúd-Arábiába tervezett tárgyalásoktól. „Úgy gondolom, hogy ezen a héten jelentős előrelépést fogunk elérni” – osztotta meg várakozásait Donald Trump.
Varsó évi 50 millió dollárt fizet a Starlink ukrajnai használatáért, de szükség esetén más szolgáltatót keres az amerikai helyett – reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter vasárnap Elon Musknak, a SpaceX űripari vállalkozás tulajdonosának bejegyzésére.
Elon Musk, az amerikai elnök kormányzati hatékonysággal foglalkozó tanácsadója, az X közösségi oldalon vasárnap tett bejegyzésében békét sürgetett Ukrajnában, és azt írta, hogy az ukrajnai frontvonal összeomlana, amennyiben a tulajdonában lévő Starlink műholdas internethálózat szolgáltatása leállna.
Musk bejegyzésére válaszolva, Sikorski az X-en megerősítette: az ukrajnai Starlinkeket a lengyel digitalizálási minisztérium (is) fizeti. Hozzátette: a lengyel támogatás évi mintegy 50 millió dollárba kerül.
Sikorski bírálta, hogy Musk „az agresszió áldozatát fenyegeti” a Starlink kikapcsolásával. „Ha a SpaceX megbízhatatlan szolgáltatónak bizonyul, kénytelenek leszünk más szolgáltatók után nézni” – fűzte hozzá.
Február végén Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter közölte: Lengyelország vásárolta meg és adta át Ukrajnának a Starlink használati jogát. „Nem tudom elképzelni, hogy valaki felbonthatna egy olyan üzleti szerződést, amelynek Lengyelország is részese” – fogalmazott Gawkowski.
Sebastian Lecornu, a francia fegyveres erők minisztere bejelentette, hogy Franciaország 195 millió euró értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, az ügylet finanszírozása a befagyasztott orosz vagyon után fizetett kamatokból történik majd – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a miniszter La Tribune Dimanche című francia kiadványnak adott interjúra hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a csomag 155 mm-es tüzérségi lövedékeket és AASM légibombákat tartalmaz majd, amelyeket az Ukrajnába szállított francia Mirage 2000 vadászgépek használnak.
Franciaország felgyorsítja a korábban a francia hadsereg által használt AMX-10RC könnyű harckocsik és VAB páncélozott szállítójárművek szállítását is.
Lecornu az interjúban kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők és saját hadseregének támogatására Franciaország a katonai felszerelések gyártásának növelését tervezi.
A német hírszerző szolgálat (BND) elnöke, Bruno Kahl úgy véli, hogy a nyugati titkosszolgálatoknak meg kell erősíteniük az együttműködést Ukrajna támogatása érdekében. Erről a DW-nek adott interjújában beszélt, megemlítve az Egyesült Államok és Oroszország közeledése okán kialakult veszélyeket.
„Különösen aggaszt a világban kialakult helyzet. Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja központi téma. De szinte nincs olyan konfliktus, amelynek értékelésén az új washingtoni kormány ne változtatna”, mondta Kahl.
Elmondása szerint az európai hírszerző szolgálatok intenzíven dolgoznak azon, hogy Ukrajna aktuális információkkal erősítse védelmi képességeit.
A BND elnöke a transzatlanti együttműködés fontosságát is hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a hírszerzési információk megosztása az Egyesült Államokkal a közelmúltbeli politikai események ellenére is folytatódni fog.
„A hírszerző ügynökségek világszerte nagyon intenzíven együttműködnek a nemzetközi fenyegetések, különösen az iszlám terrorizmustól való elrettentés érdekében. Minden ország függ a másik segítségétől. Egyetlen ország sem képes egyedül legyőzni fenyegetéseket”, jegyezte meg Kahl. Megjegyezte, hogy Németország pont annyira függ az amerikai hírszerzéstől, mint az Egyesült Államok a német hírszerzéstől.
„Mi függünk az Atlanti-óceánon túli barátaink segítségétől, ahogy ők a miénktől. Folytatódik az életmentő információcsere.”
A BND elnöke úgy véli, hogy az ukrajnai háború túl gyors befejezése lehetővé tenné az oroszok számára, hogy „az energiájukat ott használhassák, ahol igazán akarják, mégpedig Európa ellen”.
„Putyin igazi célja nemcsak Ukrajna, hanem egy új világrend is. A NATO-védelem eltolása és Oroszország nyugati befolyási övezetének kiterjesztése. Lehetőleg az amerikaiak nélkül Európában. Eddig csak az oroszok akarták ezt. És nagyon reméljük, hogy az amerikaiak sem akarják ezt”, jegyezte meg Kahl.
