A tajvani gazdasági minisztérium bejelentette kedden, hogy bővítette azoknak a termékeknek a listáját, amelyek exportját megtiltották Oroszországba és Fehéroroszországba.
A tárca közölte: azért bővítették a szankcionált termékek listáját, hogy eleget tegyenek a vállalt nemzetközi együttműködésnek, és elejét vegyék annak, hogy Oroszországban vagy Fehéroroszországban katonai célokra használjanak fel csúcstechnológiás tajvani termékeket.
A listára kerültek olyan berendezések, amelyek félvezetők gyártásához szükségesek, illetve bizonyos vegyi anyagok és gyógykészítmények. Az új szankciók összhangban vannak az Európai Unió, az Egyesült Államok és más országok által Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedésekkel – tették hozzá.
A közleményben utaltak arra is, hogy a nyugati országok – ukrajnai harcmezőkről összegyűjtött fegyvertörmelékek vizsgálata alapján – nemrég összeállítottak egy „közös, kiemelt fontosságú listát” azokról az elektronikai és műszaki alkatrészekről és berendezésekről, amelyek kereskedelmi forgalomban széles körben kaphatók, de fegyvergyártáshoz is felhasználhatók.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
A cseh és a tajvani kormány pénteken megállapodást írt alá arról, hogy együttműködnek az ukrajnai újjáépítési munkálatok segítésében. Tajvan eddig több mint 100 millió dollárt adományozott humanitárius segélyezésre, és csatlakozott az Oroszország elleni, nyugati vezetésű szankciókhoz.
A Tajvan és a Cseh Köztársaság közötti megállapodás, amelyet az egymás fővárosában lévő képviseleti irodák vezetői írtak alá, a víz- és energiarendszerek újjáépítése terén megvalósuló együttműködésről szól.
Az aláírási eseményre a tajvani fővárosba, Tajpejbe látogató Tomas Kopecny, az ukrajnai újjáépítésért felelős cseh kormánymegbízott azt mondta, hogy országának „erős a kapcsolata Tajvannal”.
Tajvannak a Vatikánon kívül egyetlen európai országgal sincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai.
Roy Li tajvani külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a segítségnyújtás más területekre is kiterjed majd, hogy segítse a normális élet helyreállítását – adta hírül az MTI.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
🇺🇦 🇱🇹 Had the pleasure of meeting with Gabrielius Landsbergis @GLandsbergis, the Minister of Foreign Affairs of Lithuania, in Kyiv.
I am grateful to the government and people of Lithuania for their unwavering support of Ukraine, particularly for their leadership in the demining… pic.twitter.com/qHk5NNiw93
Caj Jing-ven hétfőn jelentette be, hogy 3,5 százalékkal növelnék a védelmi költségvetést az előző évhez képest.
A CNA jelentése szerint Tajvan elnöke, Caj Jing-ven hétfőn bejelentette, a sziget katonai kiadásai 3,5 százalékkal emelkednek az előző évhez képest, hogy 2024-ben újabb rekordot érjenek el. Az elnök által javasolt teljes védelmi költségvetés, melyet a parlamentnek jóvá kell hagynia, 606,8 milliárd tajvani új dollár (19 milliárd dollár), ami a sziget GDP-jének 2,5 százalékát teszi ki.
Ez lenne a hetedik egymást követő év, hogy a sziget katonai kiadásait növelnék, noha a most bejelentett növekedés üteme jóval lassabb lesz, mint az idén eszközölt 14 százalékos éves növekedés. A 2023-as évhez hasonlóan a költségvetés tartalmazni fog egy „külön költségvetést” a meg nem határozott többletkiadásokra.
Hivatalának nyilatkozatában azonban Caj nem szolgált további részletekkel a külön költségvetés kapcsán, melyet a Tajvan általános költségvetési terveiről magas rangú tisztviselőkkel folytatott megbeszélése után tett közzé. Caj úgy fogalmazott:
„Tajvannak továbbra is erősítenie kell önvédelmi képességeit, demonstrálnia kell önvédelmi elszántságát, biztosítania kell nemzeti biztonságát és érdekeit, és több nemzetközi támogatásra kell törekednie.”
Tajvan 3,5 százalékos védelmi költség-növelése összhangban van a kormány jövő évi általános GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzésével. Ugyanakkor idén várhatóan csak 1,36 százalékkal növekedik a gazdaság, ami 8 éves távlatban a leglassabb növekedésnek számít, mivel a világgazdasági válság jelentősen visszafogja a szigeten gyártott technológiai termékek iráni keresletet.
Az Egyesült Államok 345 millió dollár katonai segélyt folyósít Tajvannak – áll Joe Biden amerikai elnök pénteki közleményében, amely szerint a pénzt védelmi termékekre, valamint katonai oktatásra és képzésre fordítják.
A segélycsomag egyebek között ember által hordozható légvédelmi rendszereket (MANPADS), lőfegyvereket, rakétákat, felderítő és megfigyelő felszereléseket tartalmaz.
A Biden-adminisztráció most először küld katonai segélyt a szigetre saját védelmi tartalékaiból.
Az amerikai törvényhozók nyomást gyakoroltak a Pentagonra és a Fehér Házra, hogy gyorsítsák fel a fegyverszállításokat Tajvannak. A cél ezzel az, hogy segítsék Tajvant szembenézni Kínával, és elriasszák Kínát attól, hogy fontolóra vegye a támadást.
Míg a kínai diplomaták tiltakoztak a lépés ellen, Tajvan washingtoni kereskedelmi irodája azt közölte, hogy a washingtoni döntés „fontos eszköz Tajvan önvédelmének támogatására”.
Az Egyesült Államok 1979-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, és létrehozta azokat a Kínai Népköztársasággal. Az „egy Kína” politika elismerése mellett Washington ugyanakkor továbbra is kapcsolatot tart fenn a tajpeji kormányzattal, és fegyvereket szállít a szigetnek.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok 345 millió dollár katonai segélyt folyósít Tajvannak – áll Joe Biden amerikai elnök pénteki közleményében, amely szerint a pénzt védelmi termékekre, valamint katonai oktatásra és képzésre fordítják.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1690650420
[modified] => 1690636769
)
[title] => Az USA 345 millió dollár katonai segélyt nyújt Tajvannak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=85931&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 85931
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 85932
[image] => Array
(
[id] => 85932
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/usa-tajvan.webp
[original_lng] => 92482
[original_w] => 800
[original_h] => 451
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/usa-tajvan-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/usa-tajvan-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/usa-tajvan-768x433.webp
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/usa-tajvan.webp
[width] => 800
[height] => 451
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/usa-tajvan.webp
[width] => 800
[height] => 451
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/usa-tajvan.webp
[width] => 800
[height] => 451
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/usa-tajvan.webp
[width] => 800
[height] => 451
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1690625969:5
[_thumbnail_id] => 85932
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1119
[_oembed_4f5f1c7a037db44884baafc2dbb1b102] =>
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy egy katonai segélycsomag részeként visszavásárolja a Tajvannak eladott HAWK légvédelmi rakétákat, és átirányítja azokat Ukrajnának – írja a China Times információira hivatkozva a Sky News.
A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva állítja, Washington és Tajpej már tavaly megállapodott a visszavásárlásról. Az átadásra az Egyesült Államok által június 9-én bejelentett 2,1 milliárd dolláros védelmi segélycsomag keretében kerülhet sor.
A HAWK légvédelmi rendszert több NATO tagállam, így Svédország, Spanyolország, Románia és Görögország is hosszú ideje alkalmazza, maga a fegyver azonban közelről sem nevezhető modern fejlesztésnek. A NIM-23-as első verzióit a ’60-as évek elején rendszeresítette az Egyesült Államok, és a folyamatos fejlesztéseknek hála az amerikai tengerészgyalogságnál (ami híres arról, hogy az amerikai fegyveres erők más csoportjaihoz képest kifejezetten hosszú ideig tart szolgálatban fegyvereket) egészen 2002-ig szolgálatban maradt.
A HAWK-rendszer egy rendkívül kis méretű, könnyen mozgatható rakétaindítóból, és a hozzá tartozó radarból áll. Az alapvetően közepes hatótávolságú rakéták hajlott koruk ellenére több, Oroszország által használt fegyver ellen is hatékonyak lehetnek:
Az alacsonyabb sebességgel haladó iráni drónok, valamint a szubszonikus ballisztikus rakéták jelentős részét meg tudják semmisíteni, emellett kifejezetten jó eséllyel indulnak a Moszkva által gyakran használt MIG-25-ös, MIG-29-es, valamint SZU-30-as repülőgépek, és lényegében bármelyik helikopter ellen is.
A Sky News beszámolójában megjegyzi, hogy az ukrán hadsereg is használja a Spanyolország által szállított HAWK légvédelmi rendszereket. Egyben hozzáteszik, januárban az Egyesült Államok állítólag arra kérte az izraeli kormányt, hogy adja át Ukrajnának a raktáron lévő régi Hawk légvédelmi rakétáit, de Izrael ezt elutasította.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Az európai országoknak haditengerészeti erőiket a Tajvani-szorosba kell vezényelniük, hogy biztosítsák a térségben a hajózást – jelentette ki vasárnap Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell a Journal du Dimanche című francia lapnak nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Unió álláspontja Tajvannal kapcsolatban egyszerű és következetes. Az EU számára egyetlen Kína létezik, de „nem bármi áron, és természetesen nem erőszak alkalmazásával” – tette hozzá.
Az EU-diplomácia vezetője megjegyezte, hogy Tajvan fontos Európa számára, ezért biztosítani kell a békét ebben a térségben. „Európának jelen kell lennie ebben a minket érintő gazdasági, kereskedelmi és technológiai kérdésben. Ezért arra kérem az európai haditengerészeti erőket, hogy járőrözzenek a Tajvani-szorosban, hogy bizonyítsák Európa elkötelezettségét a hajózás szabadsága mellett ezen a rendkívül fontos területen. Egyúttal ébernek kell lennünk a provokációkkal és az eltúlzott tétekkel szemben” – hangsúlyozta Josep Borrell.
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
Állítása szerint mindenáron meg kell védeni Kína területi szuverenitását, tengeri jogait és érdekeit, valamint törekedni a térség stabilitásának védelmére.
A kínai állami média szerdai jelentése szerint Hszi Csin-ping elnök arra szólította fel az ország fegyveres erőit, hogy erősítsék meg a tényleges harcra irányuló katonai kiképzést, hozzátéve, hogy Pekingnek „innovatívnak kell lennie a harci koncepciók és módszerek terén”.
A bejelentés azután hangzott el, hogy Kína bekerítési gyakorlatokat hajtott végre Tajvannál, amelynek fő célja az elrettentés volt, s hivatalosan hétfőn véget ért, ám nyolc kínai hadihajó ezt követően is a szigetország körüli vizeken maradt– számolt be a France24.
Az erődemonstráció egyfajta válaszként érkezett arra, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök március végén az Egyesült Államokba látogatott, ahol többek között Kevin McCarthy képviselőházi elnökkel is találkozott, amelynek kapcsán Peking megtorlással fenyegetőzött.
Pekinget az is feldühítette, hogy Manila bejelentette, hozzájárulnak az amerikai katonai jelenlét megnöveléséhez a szigetország területén, s így az amerikai csapatok további négy katonai támaszponton fognak állomásozni, de hamarosan egy történelmi méretű hadgyakorlatra is sort kerítenek.
Ezért Hszi kedden a Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetéhez szólva azt mondta, a fegyveres erőknek mindenáron meg kell védenie Kína területi szuverenitását, tengeri jogait és érdekeit, valamint törekednie a térség stabilitásának védelmére.
[type] => post
[excerpt] => A kínai állami média szerdai jelentése szerint Hszi Csin-ping elnök arra szólította fel az ország fegyveres erőit, hogy erősítsék meg a tényleges harcra irányuló katonai kiképzést, hozzátéve, hogy Pekingnek „innovatívnak kell lennie a harci koncep...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1681389900
[modified] => 1681349006
)
[title] => Hszi Csin-ping felszólította a kínai hadsereget, hogy erősítse meg a valódi harci műveletekre való felkészülést
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=76036&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76036
[uk] => 75984
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 75987
[image] => Array
(
[id] => 75987
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd.jpeg
[original_lng] => 68852
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1681338206:4
[_thumbnail_id] => 75987
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2155
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 41115
[1] => 35606
[2] => 6227
)
[tags_name] => Array
(
[0] => harckészültség
[1] => kínai elnök
[2] => Tajvan
)
)
[7] => Array
(
[id] => 74321
[content] =>
Honduras megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és ezentúl a Kínai Népköztársaság kormányát ismeri el „az egyetlen olyan legitim kormánynak, amely egész Kínát képviseli” – jelentette be helyi idő szerint szombaton a közép-amerikai ország külügyminisztériuma.
A tárca közleménye szerint Xiomara Castro elnök elrendelte, hogy tájékoztassák Tajvant a diplomáciai kapcsolatok megszüntetéséről.
A CCTV kínai állami televízió arról számolt be vasárnap, hogy Honduras felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, Csin Kang kínai és Eduardo Enrique Reina hondurasi külügyminiszter aláírta az erről szóló megállapodást Pekingben.
Joseph Wu tajvani külügyminiszter röviddel a bejelentés után arról beszélt, hogy a hondurasi kormánynak „mindig is illúziói” voltak Pekinggel kapcsolatban, Peking pedig folyamatosan „csábítgatta” őket.
„A hondurasi kormány óriási összegű gazdasági segítséget kért, és összehasonlította a tajvani és a kínai árakat” – jegyezte meg Wu.
Segélyprogramokról sem a kínai, sem a hondurasi sajtóban nem tettek említést.
Xiomara Castro március 14-én jelentette be, hogy felveszi a hivatalos kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, a lépés a 2022 januárjában hivatalba lépett államfő egyik kampányígérete volt. A külügyminiszter, aki nem sokkal később Kínába látogatott, hogy a diplomáciai viszony létesítéséről tárgyaljon Pekinggel, korábban azzal indokolta a váltást, hogy Tajvan nem tud több segélyt biztosítani Honduras számára, pedig az országnak hatalmas szüksége van rá. Honduras az egyik legszegényebb latin-amerikai ország, adósságállománya eléri a húszmilliárd dollárt. Tajvannak hatszázmillió dollárral tartozik.
Joseph Wu vasárnap közölte, azonnal leállítják a Hondurasszal eddig fenntartott együttműködési projekteket, és bezárják nagykövetségüket Tegucigalpában. A nagykövet visszahívását Tajvan már csütörtökön bejelentette.
Tajvan ma már csak 13 országgal tart fenn formálisan diplomáciai kapcsolatokat, többnyire közép-amerikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országokkal. Caj Ing-ven tajvani elnök jövő héten tíznapos amerikai körútra indul, hogy megerősítse országa kapcsolatait Belize-zel és Guatemalával, és rövid kitérőt tesz az Egyesült Államokba is.
Ma Jing-csiu volt tajvani elnök még márciusban Kínában készül látogatást tenni – közölte vasárnap a politikus hivatala.
Ez lenne az első alkalom, hogy egy volt vagy hivatalban lévő tajvani vezető Kínába látogasson, mióta a polgárháborúban vereséget szenvedett Kínai Köztársaság kormánya 1949-ben a szigetre menekült.
A történelmi látogatásra egyébként Peking és Tajpej között kiélezett feszültség közepette kerül sor. Kína ugyanis a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.
Ma, aki a Tajvan fő ellenzéki pártjának, a Kínai Nemzeti Pártnak (Kuomintang, KMT) a politikusa, 2015-ben találkozott Szingapúrban Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Ma hivatala szerint a 2008-tól 2016-ig hivatalban volt tajvani elnök kínai körútja március 27-től április 7-ig fog tartani, és érinteni fogja Nancsing, Vuhan, Csangsa, Csungking és Sanghai városokat.
A tájékoztatás szerint a tajvani politikus diákokkal fog találkozni, és második világháborús, valamint a Japánnal vívott konfliktus és a kínai császárság végét jelentő 1911-es forradalom történelmi helyszíneire akar látogatni. A közlés nem tért ki arra, hogy Ma Jing-csiu találkozni fog-e kínai tisztségviselőkkel, ideértve Hszi Csin-ping elnököt.
A KMT ugyan tagadja, hogy Pekig-barát politikai erő lenne, hagyományosan azonban mégis szorosabb kapcsolatokat szeretne kiépíteni Kínával. A koronavírus-járványhoz köthető utazási korlátozások eltörlésével Andrew Hszia, a párt alelnöke februárban Vang Huninggal, a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik vezető tagjával egyeztetett.
A Tajvanon kormányzó Demokratikus Progresszív Párt (DPP) Hszia kínai látogatása alapján élesen bírálta a KMT-t, amiért az szerinte túl szoros közelségbe került a pekingi vezetéshez. Az ellenzéki erő azzal védekezett, hogy fontos nyitva tartani a kommunikációs csatornákat, különös tekintettel a feszültséggel teli jelen helyzetre.
Peking egyébként a jelenlegi tajvani elnök „szeparatista törekvéseire” hivatkozva ismételten visszautasította Caj Jing-ven tárgyalásokra vonatkozó felhívásait.
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Tajvan kormánya 1,8 milliárd új tajvani dollár (körülbelül 58 millió amerikai dollár) összegű pénzügyi támogatási csomagot szándékozik nyújtani Ukrajnának.
A pénzt a civil és kritikus infrastruktúra helyreállítására fordítják: kórházakra, iskolákra, templomokra, áramtermelő létesítményekre, vízellátásra, hidakra és közlekedésre.
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
