A román rendőrség 20 embert – köztük egy zsoldoscsoport vezetőjét – állított meg, akik a román főváros felé tartottak felfegyverkezve.
Az ország továbbra is feszült helyzetben van az elhalasztott elnökválasztás miatt.
A kihallgatottak között volt Horaţiu Potra, aki a helyi román politikában ismert személyiség, és korábban egy Afrikában működő zsoldoscsoport vezetője volt – írja a Mandiner. A román nemzeti hírügynökség szerint Potrát szombat este tartóztatták fel, amikor egy Mercedes autóban Bukarest felé tartott. Az autóban fegyvereket, késeket, valamint készpénzt találtak öt különböző valutában – írta a Politico.
Sajtóinformációk szerint további 20 személyt – akik szintén fegyvereket szállító járművekkel tartottak Bukarest felé – feltartóztattak és kihallgattak. A csoport, amelyet állítólag Potra koordinált, a bukaresti Egyetemi térhez közeli szállodákban foglalt szállást, és a szélsőjobboldali elnökjelölt, Călin Georgescu elleni tüntetések megzavarását tervezték.
A médiában megjelent hírek szerint a csoport egy listát is összeállított politikusokról és újságírókról egy „megfélemlítési művelet” részeként.
A román hatóságok közleményükben megerősítették, hogy „több járművet is megállítottak”, és különféle fegyvereket foglaltak le. Összesen 13 személyt hallgattak ki.
Potra ügyvédje szerint védence ellen fegyverrel és nyilvános uszítással kapcsolatos vádak miatt indult eljárás egy Facebook-bejegyzés kapcsán, de tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lenne Georgescuval.
„Potra úr határozottan tagadja az ellene felhozott vádakat” – nyilatkozta az ügyvéd.
Ami az állítólagos kapcsolatát illeti Călin Georgescuval, nincs bizonyíték vagy említés az ügyben ilyen kapcsolatról.
Georgescu a Potrával való kapcsolatáról azt nyilatkozta a román hírtelevízióban, hogy hallott már a zsoldosról, de „személyesen nem találkozott vele”, és tagadta, hogy ő hívta volna a fegyveres csoportot Bukarestbe a tüntetések megzavarása céljából.
Románia a múlt héten politikai káoszba süllyedt, mivel az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját állítólagos orosz befolyásolási kísérlet miatt.
Románia politikai életében újabb feszültségek jelentkeznek, miután a TikTok platformon elszaporodtak a tüntetésekre buzdító videók. A megmozdulások Klaus Iohannis román elnök mandátumának vitatott meghosszabbítása ellen irányulnak, amely az Alkotmánybíróság rendkívüli döntése nyomán következett be. A román G4media beszámolójára hivatkozva pedig hamarosan újabb zavargások jöhetnek ‒ írja az Index.
A G4media beszámolója szerint a közösségi médiafelületen megjelenő felhívások december 21‒22-re időzített, helyenként erőszakos demonstrációkra ösztönzik a román állampolgárokat. Az elégedetlenség fő oka az Alkotmánybíróság múlt pénteki, példa nélküli határozata, amely érvénytelenítette a teljes választási folyamatot, és határozatlan időre meghosszabbította Iohannis elnöki megbízatását.
A bíróság döntésének hátterében egy állítólagos orosz befolyásolási kísérlet áll, amely Calin Georgescu kampányát támogatta. A Bloomberg értesülései szerint a Meta is szerepet játszhatott Georgescu sikerében.
Az események nyomán kialakult bizonytalan helyzetre reagálva a Ciolacu-kormány egyelőre nem tűzött ki új időpontot az elnökválasztásra.
A TikTokon terjedő üzenetek között találhatók kifejezetten agresszív felhívások is. Egyes posztok a főbb politikai pártok székházainak lerombolására buzdítanak, míg mások békés tüntetéseket szorgalmaznak. Érdekes módon ellentétes tartalmú üzenetek is megjelentek, amelyek óva intik az embereket a tüntetésektől. Ezek szerint a demonstrációk ürügyet szolgáltathatnak Iohannis mandátumának további meghosszabbítására, illetve Calin Georgescu lejáratására.
A TikTok platform jelentős szerepet játszott Georgescu népszerűsítésében is. Egy korábbi jelentés szerint 25 ezer fiók segítette a politikus kampányát, és a #calingeorgescu hashtaggel ellátott videók rövid idő alatt több százmillió megtekintést értek el.
A kialakult helyzet jól mutatja a közösségi média növekvő befolyását a politikai folyamatokra, valamint az online térben terjedő dezinformáció veszélyeit. A román hatóságok és a civil társadalom előtt álló kihívás most az, hogy miként kezelik ezt a komplex helyzetet a demokratikus értékek és a társadalmi béke megőrzése mellett.
Románia és Bulgária közel három hét múlva teljes jogú tagja lesz a schengeni szabad utazási övezetnek – erről állapodtak meg csütörtökön az EU belügyminiszterei. A döntést az tette lehetővé, hogy Ausztria novemberben feloldotta vétóját a két ország csatlakozásával szemben – írja az Euronews.
„Megtörtént. Eldőlt. Megérdemelten. Románia és Bulgária 2025. január 1-jén teljes mértékben csatlakozik Schengenhez. Gratulálunk mindkét ország népének, akik keményen és hosszan dolgoztak ezért. Egy erősebb Schengen biztonságosabb és egységesebb Európát jelent” – írta Roberta Metsola az Európai Parlament (EP) elnöke az X platformon, melyről a Maszol.ro számolt be.
Ausztria hosszú ellenállás után novemberben beleegyezett abba, hogy feloldja régóta tartó vétóját Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával szemben. Az áttörést az EU Tanácsának soros magyar elnöksége jelentette be, amely Budapesten tartott megbeszélést Románia, Bulgária és Ausztria belügyminisztereivel.
A négy belügyminiszter akkor abban állapodott meg: azzal a feltétellel kezdeményezik a Romániával és Bulgáriával közös szárazföldi határaikon történő ellenőrzések megszüntetését, hogy folytatódnak az illegális migráció megfékezésére irányuló közös erőfeszítések.
Románia és Bulgária márciusban már részben csatlakozott a schengeni övezethez, a légi és tengeri korlátozások feloldásával. A novemberben bemutatott új határvédelmi csomag előírja, hogy a budapesti megbeszélésen részt vevő országok száz fős közös határőrkontingenst küldenek a bolgár-török határra – közölte akkor Pintér Sándor belügyminiszter.
Pintér most az ülés előtt leszögezte: a két ország technikailag készen áll a csatlakozásra – írja a Maszol.ro. A magyar politikus szerint az elmúlt években Románia és Bulgária hatalmas erőfeszítéseket tett a schengeni csatlakozás technikai feltételeinek teljesítésére. „Megérdemlik, hogy az övezet teljes jogú tagjai legyenek” – jelentette ki.
Bécs eddigi érve az volt, hogy túl sok menekült érkezik Ausztriába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Ausztria tavaly év végén, az új migrációs válságra hivatkozva vétózta meg Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez.
Komoly hatása lesz a határnyitásnak
A csatlakozás komoly változásokat fog hozni a térségben, az például biztos, hogy óriási segítséget jelent majd a kelet-európai fuvarozóknak. A csütörtökön a görög-bolgár határon ácsorgó kamionsofőrök nagyon örültek a hírnek:
„Jó ideje várunk erre a pillanatra, már régen el kellett volna érkeznie. Általában két napon át kell várakoznunk itt” – mondta egy bolgár fuvarozó az AP hírügynökségnek, egy másik pedig arról beszélt, hogy sokkal nyugodtabb lesz az átkelés ellenőrzések nélkül, és a késéseket is el lehet majd kerülni. „Épp most hallottam, hogy befogadnak az övezetbe, és nagyon boldog lettem a hírtől” – tette hozzá.
A szabad határátkelés a magyar-román határ térségében is komoly változásokat hozhat. Könnyen elképzelhető például, hogy sok magyar a közeli partiumi nagyvárosokba járnak majd át dolgozni, az onnan kitelepülők pedig a jóval olcsóbb magyar oldalon próbálnak majd meg házat venni. Hasonló okokból terjedt ki korábban Pozsony agglomerációja a határ magyar oldalán lévő Rajkára is.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei döntése értelmében 2025. január 1-jétől megszűnnek a személyellenőrzések Bulgária és Románia közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott csütörtökön az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége.
A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.
A hónapokig tartó blokád után Ausztria „zöld utat” adott a schengeni övezet Romániára és Bulgáriára való kiterjesztésére – számolt be az APA ügynökség Gerhard Karner osztrák belügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva, írta a Jevropejszka Pravda.
Az ügynökség kérdésére válaszolva az osztrák belügyminisztérium közölte, hogy Bécs nem avatkozik bele az EU Belügyminiszteri Tanácsának december 12-i ülésén meghozandó döntésbe Brüsszelben.
„A „légi Schengen”-t követően Románia és Bulgária számára megnyílik a „szárazföldi Schengen”, jelentette ki az osztrák belügyminisztérium vezetője.
Románia és Bulgária még 2010-ben teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozáshoz szükséges összes technikai feltételt, de Ausztria és Hollandia ellenállásába ütközött, amelyek az illegális migráció megfékezésére irányuló elégtelen intézkedésekre hivatkoztak.
Ukrajna elítéli az orosz beavatkozást a romániai választásokba, ez Oroszország Európa elleni hibrid agressziójának egy újabb epizódja – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyi tárca közleménye megállapította: „Oroszország arcátlan beavatkozása Románia belügyeibe kísérlet arra, hogy megfossza a román népet alkotmányos jogától, hogy szabad akaratnyilvánítást tegyen. Ez egy újabb epizódja Oroszország Európa és a szabad világ többi része elleni széles körű hibrid agressziójának, amely már megnyilvánult nemrég aktív orosz erőfeszítésekben a helyzet destabilizálására Grúziában, Moldovában és számos más országban.”
Mint a Külügyminisztérium megjegyezte, Oroszországnak Románia belügyeibe való beavatkozása megerősíti, hogy a Kreml agresszív tervei túlmutatnak Ukrajnán, és kiterjednek az EU- és a NATO-tagországokra is. A tárca úgy véli, hogy erre a válasznak Ukrajna maximális támogatásának kell lennie az európai és a világ stabilitásának megőrzése érdekében.
Ukrajna hangsúlyozta, hogy Románia fontos szomszéd és partner. Ezért a román néppel való szolidaritás állhatatos marad. „Őszintén reméljük, hogy a további választási folyamat során a román állampolgárok külföldi beavatkozás nélkül élhetnek választójogukkal” – tette hozzá a Külügyminisztérium.
A román alkotmánybíróság (CCR) pénteken érvénytelenítette a november 24-én megtartott elnökválasztás első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat újraindítását. A döntés alapjául a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapítása szolgált, miszerint a választás eredményét külföldi beavatkozás, amely veszélyeztette a nemzetbiztonságot, befolyásolta – tájékoztatott a testület.
Megfellebbezhetetlen határozatában az alkotmánybíróság arra az alkotmányos előírásra hivatkozik, amely szerint „felügyeli a Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárás betartását és igazolja a szavazás eredményét”. Az alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott döntésében Románia kormányára bízta, hogy dolgozza ki az elnökválasztás megismétlésének menetrendjét.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Johannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A román legfőbb ügyészség hivatalból indított eljárást, miután az elnöki hivatal honlapján közzétett titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentések alapján felmerült a választási jogszabályok megsértésének gyanúja – jelentette be csütörtökön a vádhatóság.
A legfőbb ügyészség a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségre (DIICOT) bízta a vizsgálatok elvégzését. Ezek egyrészt a szavazás kimenetelét befolyásoló, akár az online térben véghez vitt megvesztegetési (szavazatvásárlási) bűncselekmények felderítésére irányulnak, másfelől az esetleges illegális kampányfinanszírozással kapcsolatos pénzmosási bűncselekmények felderítését várják tőlük.
A közlemény szerint a területi vádhatóságoknak saját hatáskörükben kell kivizsgálniuk azt, hogy sértette-e a hatályos választási jogszabályokat a közösségi oldalakon hamis identitással létrehozott felhasználói fiókok üzemeltetőinek tevékenysége.
Romániában az alkotmánybírósághoz is újabb négy óvást terjesztettek be csütörtökön az elnökválasztás első fordulója eredményének megsemmisítése érdekében – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA), a Totalitarizmust Tanulmányozó Nemzeti Intézet (INST), a Calea Europeana (Európai út) című lap szerkesztősége és az első fordulóban 9. helyen végzett Cristian Terhes államfőjelölt (akinek az első, elutasított óvása miatt újraszámoltak 9, 5 millió szavazatot) arra hivatkozva kérik a november 24-i szavazás megismétlését, hogy a legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független államfőjelölt a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) következtetése szerint bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát.
Toni Grebla volt alkotmánybíró, az állandó választási hatóság elnöke azonban az Antena 3-CNN hírtelevíziónak azt mondta: az első forduló eredményét érvényesítő alkotmánybírósági döntés ellen már nincs jogorvoslati lehetőség.
Léteznek azonban szerinte olyan jogalanyok, akik az elnökválasztás második fordulójának eredménye ellen, vagy a jelöltek egyikének kizárása érdekében alkotmányossági óvást emelhetnek – de nem fejtette ki részletesebben, kire utal.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Johannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy a választási eredményt befolyásoló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás történt a romániai elnökválasztáson, és „a NATO más keleti tagállamaihoz hasonlóan Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A közéletben korábban ismeretlen, kampányát kizárólag a közösségi médiában folytató, ellenfelei által szélsőségesnek minősített Calin Georgescu független államfőjelölt interjúiban és a választási bizottságnál leadott hivatalos bevallásában is azt állította, hogy egyetlen lejt sem költött választási kampányára.
Calin Georgescu nyerte az első fordulót a román elnökválasztáson, kiütve a második körből a győzelemesélyesnek kikiáltott szociáldemokrata miniszterelnököt, Marcel Ciolacut. Georgescu politikai ellenfelei azonban megtámadták az eredményt.
Az Alkotmánybíróság arra kéri a román választási irodát, hogy számolja újra az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatokat – írja a román sajtó. A döntés egy kétórás ülés végén született meg, az első forduló érvényességéről holnap döntenek.
Mint ismert, meglepetésre az ultranacionalista független jelölt, Calin Georgescu nyerte az első fordulót a liberális középjobb Elena Lasconi előtt, kiütve a második körből a győzelemesélyesnek kikiáltott szociáldemokrata miniszterelnököt, Marcel Ciolacut.
Az elnökválasztás eredménye ellen az Alkotmánybírósághoz fordult Cristian Terheş, a tavaly alapított jobboldali Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) jelöltje, az Európai Parlament képviselője. Ellenfelei azzal vádolják Georgescut, hogy botok sorozata hívta fel az embereket a szavazás napján, ami törvényellenes.
Az ötéves ciklusra hivatalban lévő román elnök jelentős külpolitikai és biztonsági hatáskörrel rendelkezik, és képviseli az országot külföldön, míg a miniszterelnök vezeti a kormányt és felel a költségvetésért. A hivatalban lévő államfő, Klaus Iohannis egy évtized után távozik tisztségéből.
Klaus Johannis román államfő a választásokba való beavatkozás gyanúja miatt összehívta a legfelsőbb védelmi tanácsot (CSAT). Ezzel párhuzamosan az alkotmánybíróság szerdán bejelentette, hogy két államfőjelölt az elnökválasztás múlt hétvégi első fordulójának eredményeinek megsemmisítését és az új szavazás kiírását kérte.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett rövid tájékoztatás szerint a CSAT csütörtökön azokat a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatokat fogja elemezni, amelyeket a „választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe beavatkozó állami és nem állami kibernetikai szereplők okozhattak”.
Ugyancsak csütörtökön tűzi napirendre az alkotmánybíróság az elnökválasztáson induló Cristian Terhes és Sebastian Constantin Popescu elnökjelölteknek a választási eredmények érvénytelenítésére vonatkozó kérelmét.
Cristian Terhes európai parlamenti képviselő a Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) jelöltjeként 96 ezernél kevesebb szavazatot szerzett, vagyis az érvényes voksok 1,04 százalékát kapta meg a elnökválasztás első fordulójában. Az Új Románia Párt színeiben induló Sebastian Constantin Popescu 15 ezernél kevesebb szavazattal 0,16 százalékos eredményt ért el.
Az óvások elbírálását követően az alkotmánybíróság feladata lesz érvényesíteni az első forduló eredményét.
Az államfőválasztás december 8-i második fordulójának választási kampánya november 29-én kezdődik.
Romániában – a politikai szereplők és a hagyományos médiacsatornák meglepetését kiváltva a nagypolitikában eddig ismeretlen, az antiszemita és magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló, függetlenként induló Calin Georgescu kapta meg a legtöbb szavazatot az elnökválasztás első fordulójában.
Georgescu választási kampányát kizárólag közösségi hálókon közvetített üzenetekre alapozta, és – a választási hatóság (AEP) szerdán közzétett kimutatása szerint – ez az jelentette, hogy semmilyen költsége nem volt ezzel.
Ezzel összefüggésben a román médiahatóság (CNA) kedden arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a TikTok romániai tevékenységét, mert a kínai közösségimédia-platform a saját – politikamentességre vonatkozó – alapelveit feltehetőleg megszegve engedélyezte Georgescu politikai hirdetéseit.
A gyakran templomi környezetben mutatkozó, messianisztikus kinyilatkoztatásokkal kampányoló független elnökjelölt médiaüzeneteire reagálva szerdán a román ortodox egyház körlevélben figyelmeztette a papságát, hogy tartsa távol magát a választási kampánytól, emlékeztetve őket arra, hogy zsinati határozat tiltja politikai szerepvállalásukat.
Calin Georgescu, a többi párt által szélsőségesnek tartott AUR korábbi miniszterelnök-jelöltje a szavazatok csaknem 23 százalékát megszerezve nyerte meg a romániai elnökválasztás első fordulóját és a voksok 19 százalékát megszerző Elena Lasconival, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnökével fog megmérkőzni a december 8-i második fordulóban, hogy Románia következő államfője lehessen.
