Az örmény parlament kedden megszavazta az ország csatlakozását a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC).
A képviselők 60 igen és 22 nem szavazattal fogadták el a csatlakozást a bíróságot 2002-ben létrehozó Római Statútumhoz. A kaukázusi ország törvényei értelmében az elnöknek is alá kell írnia a határozatot, amely így 60 nappal a szavazás után lép életbe. Az örmény kormány szeptember 1-jén terjesztette be a parlamentnek a Római Statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet.
Az ügy feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, mert a gyanú szerint szerepük volt gyerekek elhurcolásához Ukrajnából.
Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és így egymás katonai szövetségesei. Nikol Pasinján kormányfő szeptember végén hangsúlyozta: Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán „Örményország biztonságát szolgálja”.
„Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát” – szögezte le. Moszkva mindazonáltal barátságtalan lépésnek nevezte Jereván csatlakozási szándékát, és az ügyben az orosz külügyminisztérium Örményország moszkvai nagykövetét is bekérette.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A hegyi-karabahi villámháború után Samvel Sarhamanjan, a régió elnöke aláírta a rendeletet, aminek értelmében 2024. január 1-jével a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik, Hegyi-Karabah pedig megszűnik létezni.
A szeparatista Hegyi-Karabah régió elnöke, Samvel Sahramanjan aláírta a 2023. szeptember 19. utáni helyzetből adódó intézkedésekről szóló rendeletet – írja a Szabad Európa örmény oldala. Eszerint a nehéz katonai és politikai helyzettel összefüggésben, figyelembe véve az azerbajdzsáni hatóságokkal kötött megállapodást, a szakadár régió hatóságai úgy döntöttek, hogy
2024. január 1-jével feloszlatják a fennhatóságuk alá tartozó valamennyi állami intézményt és szervezetet, illetve a Hegyi-Karabahi Köztársaság megszűnik létezni.
Hegyi-Karabah lakosságának, beleértve a köztársaságon kívül élőket is, e rendelet hatálybalépését követően meg kell ismerkednie az Azerbajdzsáni Köztársaság által bemutatott reintegrációs feltételekkel, hogy önálló és egyéni döntést hozhassanak a Hegyi-Karabahban való maradás vagy visszatérés lehetőségéről.
A rendelet szövege szerint a kihirdetést követően azonnal hatályba lép a határozat.
Mint köztudott egynapos villámháború zajlott Hegyi-Karabahban, aminek célja az volt, hogy Azerbajdzsán az ott élő örményeket megadásra kényszerítse. A harcoknak civil áldozatai is voltak, valamint több békefenntartó katona is életét vesztette. Hegyi-Karabah örmény vezetése végül tűzszünetet kötött, hogy megállítsák a további vérontást.
Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót – számolt be a Report azerbajdzsáni hírügynökség a Belügyminisztérium sajtószolgálati osztályának vezetője, Elshad Hadzsijev kijelentésére hivatkozva, tájékoztatott a Jevropejszka pravda.
Elmondása szerint a lefegyverzett és leszerelt erők Karabahból Lachin-Khankendi és Kalbajar-Basarkechyar irányába történő kivonulását a szeptember 20-án kötött megállapodásnak megfelelően biztosítják autóbuszokkal és személyi járművekkel.
Azerbajdzsán szeptember 19-én „antiterrorista” hadműveletet indított a nemzetközileg elismert területe, Hegyi-Karabah ellen, és másnap bejelentette annak befejezését.
[type] => post [excerpt] => Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1695659160 [modified] => 1695645955 ) [title] => Azerbajdzsán azt ígéri, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulást a fegyvert letevő örmények számára [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90783&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 90783 [uk] => 90744 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 90746 [image] => Array ( [id] => 90746 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [original_lng] => 27076 [original_w] => 516 [original_h] => 344 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1695635156:5 [_thumbnail_id] => 90746 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1998 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_aac82fff28808a3a9dc5c51a94201e34] =>
Azerbajdzsán tervezetet adott át Örményországnak egy békemegállapodásról, Baku most Jereván válaszát várja – mondta el csütörtökön Ilham Alijev azeri elnök egyik képviselője a RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint.
Az Azertag azeri állami hírügynökség jelentése szerint véget értek az azerbajdzsáni Yevlaxban tartott egyeztetések Azerbajdzsán és a hegyi-karabahi örmény szakadárok között, de a tárgyalások eredményeiről nem közöltek részleteket.
A RIA Novosztyi örmény forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a felek nem jutottak végső megállapodásra a találkozón. Egy azeri képviselőt idézve a RIA azt is hozzátette: nehéz azt elvárni, hogy egyetlen tanácskozáson megoldják az Azerbajdzsán és a hegyi-karabahi örmények közötti összes problémát.
Szamvel Sahramanján, az el nem ismert szakadár Hegyi-karabahi Köztársaság elnökének tanácsadója, David Babaján a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott: Hegyi-Karabah örmény vezetése megállapodott a tűzszünetről Azerbajdzsánnal, de a kulcsfontosságú részleteket, például a fegyverek átadására vonatkozóan még ki kell dolgozni.
Még sok kérdést meg kell vitatni, például a biztonsági garanciák ügyét. Nincs még végleges megállapodás – mondta.
Babaján azt is hozzátette: Hegyi-Karabah úgy érzi, Oroszország, a Nyugat és Örményország is magára hagyta. „Olyan érzés, mint Konstantinápolyban 1453-ban. Ostrom alatt vagyunk, és bekerítettek minket” – mondta.
Közös hadgyakorlatot tart az örmény hadsereg az Egyesült Államokkal jövő héten – jelentette be szerdán az örmény védelmi minisztérium.
A tárca közlése szerint a szeptember 11-20. közötti Eagle Partner 2023 fedőnevű hadgyakorlat célja, hogy felkészítsék az örmény erőket nemzetközi békefenntartó missziókban való részvételre. Azt nem részletezték, hogy pontosan hány örmény és hány amerikai katona vesz részt majd az örményországi gyakorlaton.
Oroszország katonai támaszpontot tart fenn Örményországban, illetve a régióban békefenntartó erőket is állomásoztat, amelyek az Örményország és Azerbajdzsán közötti, 2020-ban kirobbant háborút lezáró megállapodás betartása felett őrködnek.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök múlt hét végén a La Repubblica című olasz lapnak adott interjúban azt mondta, Oroszország nem tudta megvédeni Örményországot Azerbajdzsán „folyamatos agressziójával” szemben, és nézete szerint Moszkva önként kivonul Hegyi-Karabahból. A kormányfő utalt arra, hogy Oroszország Ukrajnában vívott jelenlegi háborúja miatt nem képes kielégíteni Örményország valamennyi biztonsági szükségletét.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kedden jelezte, nem ért egyet Nikol Pasinján szavaival, és úgy tartja, Oroszország „abszolút elidegeníthetetlen része ennek a régiónak”, ahol „következetes és nagyon fontos szerepet tölt be a helyzet stabilizálásában”.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Örményország és Azerbajdzsán azzal vádolta egymást, hogy lövöldözés volt a Hegyi-Karabahtól északnyugatra fekvő közös határmenti területeken, számolt be BBC orosz szolgálata.
Az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy az azerbajdzsáni hadsereg megtámadta állásait Szotk város környékén. Azerbajdzsán pedig azzal vádolta az örmény oldalt, hogy drónokkal támadták Kelbajar járást.
Az örmény hatóságok két örmény katona haláláról, az azerbajdzsáni hatóságok három azerbajdzsáni katona sebesüléséről számoltak be.
A karabahi háború 44 napig tartott, és 2020. november 10-én éjjel háromoldalú (Örményország, Azerbajdzsán és Oroszország) egyezmény aláírásával ért véget, amelynek eredményeként a Karabah környéki területek, valamint a történelmi főváros a Susa régió visszakerült Azerbajdzsán irányítása alá.
A harcok befejezése ellenére a határ menti területeken rendszeresen eszkalálódik a helyzet.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Stratégiai hiba volt Örményországnak az a politikája, amellyel kizárólag Oroszországra támaszkodott biztonságának szavatolásában – jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a La Repubblica című olasz lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában, amelyből a Reuters hírügynökség idézett.
A kormányfő azzal vádolta meg Oroszországot, hogy kudarcot vallott Örményország biztonságának szavatolásában a szomszédos Azerbajdzsán agressziójával szemben, a szakadár Hegyi-Karabah régió hovatartozása miatt a két ország között kirobbant konfliktusban.
Pasinján úgy vélte, hogy Moszkva – amely védelmi paktumot kötött Örményországgal – most a tágabb dél-kaukázusi régió elhagyására készül. Jereván ezért igyekszik diverzifikálni biztonságpolitikáját – mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy Örményország törekszik szorosabbra vonni kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, valamint térsége más országaival.
„Örményország biztonsági felépítése 99,999 százalékban Oroszországtól függött, beleértve a fegyver- és lőszerbeszerzéseket. Ma viszont azt látjuk, hogy Oroszországnak magának is szüksége van fegyverekre és lőszerekre az ukrajnai háborúhoz, és ebben a helyzetben érthető, hogy még ha akarná sem képes kielégíteni Örményország biztonsági szükségleteit” – mutatott rá az örmény politikus, hangsúlyozva, hogy ez alapján stratégai hiba egyetlen partnertől tenni függővé az ország biztonságát.
Moszkva egyelőre nem reagált az örmény miniszterelnök kijelentéseire, de Oroszország eddig rendre visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint korábbi külpolitikai prioritásait hátrébb sorolta volna az Ukrajna elleni háborúja miatt.
A nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert Hegyi-Karabah a Szovjetunió 1991-es összeomlását megelőző évek óta konfliktus forrása a két szomszédos ország között. 2020-ban ismét fellángoltak a harcok a térségben, amelynek Oroszország közvetítésével tető alá hozott tűzszünet vetett véget, s melyek során Azerbajdzsán jelentős területeket tudott visszaszerezni.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
To strengthen the #EU as a global player, we need to reach common ?? positions faster. Germany teams up with ???????????????? in a group of friends committed to make greater use of qualified majority voting in the common foreign and security policy. #qmv 1/2
Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön Moszkvában.
Aliyev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.
„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” – hangoztatta a találkozón Aliyev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.
Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben.
„Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök.
„Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján.
Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát.
„Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között”– mondta Pasinján.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Aliyevvel és Pasinjánnal.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között.
A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Az Azerbajdzsán és Örményország közötti békemegállapodás aláírása elkerülhetetlen – jelentette ki Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Vilniusban Gitanas Nauseda litván elnökkel közösen kiadott sajtónyilatkozatában, számolt be az Azertadzs.
„Tájékoztattam Litvánia elnökét az Azerbajdzsán és Örményország közötti béketárgyalásokról. Reméljük, hogy azok végül tartós békét hoznak Kaukázusba. Úgy véljük, hogy a békemegállapodás aláírása elkerülhetetlen, és igyekszünk konstruktív erőfeszítéseket tenni ezen cél elérése érdekében” — jelentette ki Alijev.
Hozzátette: ennek a békeszerződésnek meg kell felelnie a nemzetközi normáknak és elveknek. Eközben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy intenzív tárgyalások folynak Örményország és Azerbajdzsán között egymás területi integritásának elismeréséről – közölte a Ragyio Azatutyun.
„A nemzetközi közösség egyre inkább afelé a képlet felé hajlik, amely szerint Örményországnak és Azerbajdzsánnak 29 800 és 86 600 négyzetkilométeren belül fenntartás nélkül el kell ismernie egymás területi integritását, Bakunak és Sztepanakertnek párbeszédet kell folytatnia a hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának biztosításáról” — mondta Pasinján.
Elmondása szerint Jereván egyetért ezzel, és ennek megfelelően folytatja a tárgyalásokat. Elmondása szerint a washingtoni találkozók után Örményország átadta az azerbajdzsáni félnek a békeszerződés szövegének negyedik kiadását, és Baku válaszára vár. Pasinján megjegyezte, hogy Jereván feladata a tárgyalások mielőbbi lezárása és a békeszerződés aláírása, amelyen a csapata intenzíven dolgozik.
Örményország miniszterelnöke egyúttal közölte: nem tartja reálisnak a békeszerződés aláírását a moszkvai háromoldalú találkozón, amelyet május 25-én, csütörtökön tartanak Örményország, Oroszország és Azerbajdzsán vezetőinek részvételével.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Kész elismerni Örményország Azerbajdzsán területi integritását, amely magában foglalja Hegyi-Karabahot is, azzal a feltétellel, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát – jelentette ki hétfői sajtókonferenciáján Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
„Örményország elismeri Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométeres területét, feltételezve, hogy Azerbajdzsán is kész elismerni Örményország területi integritását 29,8 ezer négyzetkilométeren. Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométere magában foglalja Hegyi-Karabahot is” – mondta Pasinján. Hozzátette: „A hegyi-karabahi örmények jogainak és biztonságának kérdését a Baku-Sztyepanakert formátumban kell megvitatni”.
Reményét fejezte ki, hogy a felek mielőbb meg tudnak állapodni a békemegállapodás aláírásáról. Kijelentette: „Örményország továbbra is elkötelezett a régió békeprogramja mellett. Reméljük, hogy a közeljövőben megállapodásra jutunk a békemegállapodás szövegéről, és képesek leszünk aláírni.”
Egyúttal úgy vélekedett, hogy a Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel tartandó csütörtöki háromoldalú moszkvai találkozóján aligha kerül még sor békeszerződés aláírására. Bízik abban ugyanakkor – mondta –, hogy sikerül megállapodásra jutni a regionális kommunikációs összeköttetések megnyitásáról.
Pasinján a múlt héten jelentette be, hogy május 25-én Moszkvában tárgyalásokat folytat Aliyevvel az orosz elnök közvetítésével. Hozzátette, hogy június 1-jén a moldovai fővárosban, Chisinauban is találkozik Aliyevvel. Ez utóbbi megbeszéléseken részt vesz majd Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Olaf Scholz német kancellár is.
Pasinján elmondta: Örményország kilép a (több szovjet utódállamot tömörítő) Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), ha arra a következtetésre jut, hogy az „nem működő struktúra”.
„Ha Örményország de jure úgy dönt, kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, ez azután fog megtörténni, hogy rögzíti, hogy az ODKB elhagyta Örményországot. […] Akkor magunknak kell döntenünk a saját biztonsági ügyeinkről” – mondta az örmény miniszterelnök.
Január 10-én Pasinján bejelentette, hogy Örményország nem szándékozik megtartani területén az ODKB 2023. évi hadgyakorlatát. Az orosz külügyminisztérium erre reagálva január 26-án úgy nyilatkozott, hogy Jereván döntésével az Európai Uniónak akar kedvezni.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő február 20-án bírálta az EU polgári missziójának megjelenését Örményország határ menti térségében, és kijelentette, hogy Oroszország az EU örményországi polgári missziója mögött kizárólagos „geopolitikai indítékot” lát, amely nem a kaukázusi helyzet rendezésére, hanem Oroszországnak a térségből való kiszorítására irányul.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
