Védelmébe vette a szükségállapot bevezetésével kapcsolatban hozott döntését Jun Szogjol dél-koreai elnök csütörtöki televíziós beszédében, és azt ígérte, hogy „a végsőkig küzdeni fog”.
Az államfő hosszas beszédében kirohanást intézett politikai ellenfelei ellen, akiket „államellenességgel” vádolt meg. Az elnök szerint az ellenzék „őrült kardtáncot” jár azzal, hogy megpróbál eltávolítani hivatalából egy demokratikusan megválasztott államfőt.
„Ha elmozdítanak a hivatalomból vagy vizsgálatot indítanak ellenem, azzal nyíltan szembe fogok nézni” – hangoztatta.
Jun Szogjol december 4-re virradóra világszerte megdöbbenést keltve szükségállapotot rendelt el, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a „szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket”. Az intézkedést hat órával később a parlament és az utcákra vonuló tüntetők nyomására kénytelen volt hatályon kívül helyezni. Azóta pártja (Népi Erő Pártja/PPP) közreműködésével épphogy elkerülte a nemzetgyűlésben az ellene indított vádemelési indítványt. Az ellenzék azonban azt tervezi, hogy szombaton újra megpróbálja keresztülvinni a javaslatot.
Csütörtöki nyilvános megszólalásában Jun Szogjol arról is beszélt, hogy Észak-Korea tavaly hackertámadást indított a szöuli nemzeti választási bizottság ellen, de bizonyítékokat erre vonatkozóan nem nevezett meg. Állítása szerint a támadást a dél-koreai hírszerzési ügynökség észlelte, de a választási bizottság nem volt hajlandó teljes mértékben együttműködni az eset kivizsgálásában.
„A hackertámadás miatt kétségbe vonható a 2024 áprilisában tartott parlamenti választás integritása, és emiatt döntött a szükségállapot bevezetése mellett „– mondta Jun, hozzátéve, hogy azt „jelképes lépésnek” szánta, amellyel fel akarta fedni az ellenzék arra irányuló cselszövését, hogy „teljesen romba döntsék az országot”.
A 2024. áprilisi parlamenti választáson Jun pártja, a PPP hatalmas vereséget szenvedett.
A dél-koreai ellenzéknek még nyolc képviselőt kell megnyernie a PPP soraiból, hogy az államfő elmozdítását célzó indítványt elfogadják a parlamentben. A PPP elnöke csütörtökön már azt mondta, ő is támogatja Jun eltávolítását az elnöki tisztségből.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Jövő év elején lemond tisztségéről Chris Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója. Ezt maga az igazgató jelentette be szerdán, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök Kash Patel büntetőjogászt, az amerikai védelmi minisztérium korábbi kabinetfőnökét, közeli munkatársát jelölte az FBI igazgatójának.
Lemondásával Wray lesz a második FBI-igazgató, aki Trump miatt távozik. Előző elnöksége idején Wray elődjét, James Comey-t menesztette, miután az FBI nyomozást folytatott, mert feltételezték, hogy Oroszországnak volt köze Trump 2016. évi kampányához.
Wray, akit maga Trump nevezett ki 2017-ben, tízéves mandátuma lejárta előtt távozik tisztségéből.
Trump és szövetségesei akkor orroltak meg rá, és általában az FBI-ra, amikor az ügynökök bírósági jóváhagyásra nyomozni kezdtek 2022-ben, mandátuma lejárta után Trump floridai nyaralójában talált titkosított iratok ügyében.
A Truth Social közösségi portálon Trump „Amerika nagy napjának” nevezte Wray lemondását.
Wray az igazságügy-minisztériumban kezdte pályafutását 1997-ben atlantai szövetségi ügyészként. George W. Bush elnök 2003-ban a tárca bűnügyi osztályának vezetésével bízta meg,
Wray mintegy 17 éven át dolgozott a King and Spalding jogi cégnél.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Bassár el-Aszad lemondott elnöki hivatalról, és elhagyta Szíriát – közölte az orosz külügyminisztérium vasárnap a Telegramon.
„Bassár el-Aszad a Szíriai Arab Köztársaság területén zajló fegyveres konfliktus számos résztvevőjével folytatott tárgyalások eredményeként úgy döntött, hogy távozik az elnöki posztról, és elhagyja az országot, utasítást adva a hatalom békés átadására. Oroszország nem vett részt ezeken a tárgyalásokon” – állt a tárca közleményében.
Bassár el-Aszad szíriai elnök elmenekült Damaszkuszból. Mohammed Gázi al-Dzsaláli szíriai miniszterelnök vasárnap reggel bejelentette, hogy kész támogatni a kormányzat fenntartását, és kész együttműködni a szíriai nép által választott bármilyen vezetéssel.
A volt szíriai elnök Moszkvában tartózkodik, és már meg is kapta a menedékjogot Oroszországban. Ezt közölte egybehangzóan a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy Kreml-beli forrásra hivatkozva.
„Aszad és családtagjai Moszkvába érkeztek. Oroszország humanitárius megfontolások alapján menedékjogot adott nekik” – mondta a TASZSZ-nak a tisztségviselő, majd hozzátette, Moszkva mindig is a politikai rendezés pártján állt és szükségesnek tartja, hogy az ENSZ égisze alatt újrainduljanak a tárgyalások a szíriai helyzet rendezéséről.
„Orosz hivatalos személyek kapcsolatban állnak a szíriai fegyveres ellenzék képviselőivel, amelynek vezetői garantálták az orosz katonai bázisok és diplomáciai létesítmények biztonságát Szíria területén” – hangsúlyozta a Kreml-forrás.
A franciák többsége azt akarja, hogy Emmanuel Macron elnök mondjon le, és a tervezett 2027-es választás időpontját 2025-re tegyék át. Ezt támasztják alá a Le Point magazin Cluster17 felmérésének eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A néhány nappal Michel Barnier miniszterelnök kormányának bukása előtt végzett közvélemény-kutatás szerint a franciák 54%-a támogatja Macron lemondását.
Ugyanakkor ez az elképzelés az úgynevezett „rendszerellenes” választók körében a legnépszerűbb – a baloldali pártok és a szélsőjobb szavazói körében. A mérsékelt szavazók többnyire nem támogatják az előrehozott elnökválasztást.
A hét elején Macron kijelentette, hogy csak második, ötéves mandátumának lejártakor, 2027-ben távozik posztjáról.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Unió vezetője, akinek szavazatai döntőek voltak Barnier menesztésében, tartózkodott attól, hogy az elnök lemondását követelje.
Szerdán Marine Le Pen kijelentette, hogy a döntést Macronnak és lelkiismeretének kell meghoznia.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
Dél-Koreában Jun Szogjol államfő elfogadta csütörtökön Kim Jonghjun védelmi miniszter lemondását, aki a rövid életű minapi hadiállapot kihirdetését javasolta neki.
Kim kedden javasolta Junnak a hadiállapot kihirdetését – derült ki a védelmi miniszter helyettesének parlamenti meghallgatásából és az ellenzéki képviselők Jun felelősségre vonására irányuló beadványából.
Kim rendelte el a csapatok parlamenthez vezénylését is – mondta Kim Szeonho védelmi miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy nem tudott a szükségállapotról mindaddig, amíg Jun ki nem hirdette. Kijelentette, hogy ő nem is értett egyet vele. A miniszterhelyettes a meghallgatásán bocsánatot kért, és felelősséget vállalt azért, hogy nem tudta megakadályozni a történteket.
A volt védelmi miniszternek megtiltották, hogy külföldre utazzon. A Yonhap hírügynökség arról számolt be, hogy az államfő és I Szangmin belügyminiszter ellen is elindult a vizsgálat.
A politikai jövőjéért küzdő Jun Szogjol elnök a védelmi miniszter helyére az országot Szaúd-Arábiában képviselő nagykövetet, Csoi Bjunghjukot jelölte – közölte az államfői iroda.
Jun a kedden késő este kihirdetett hadiállapottal a hatalom megszilárdítását, a politikai tevékenység betiltását és a média cenzúrázását akarta elérni. Ez felháborodást váltott ki a lakosságban és aggodalmat az ország külföldi szövetségesei körében.
Dél-Korea Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága és az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese.
Az ellenzéki Demokrata Párt törvényhozói szombaton estére parlamenti szavazást kezdeményeznek a Jun Szogjol elleni vádemelésről a szükségállapot bevezetésére tett elhibázott kísérlete miatt – közölte a párt szóvivője újságírókkal.
A kormányzó Népi Erők Pártja (PPP) megosztott a válság miatt, de azt mondta, hogy ellenzi a felelősségre vonást, mert zavar van a párton belül, és Jun ötéves mandátumából még két év hátravan.
A Demokrata Pártnak a 108 kormánypárti törvényhozó közül legalább nyolcnak a támogatására van szüksége ahhoz, hogy a törvényjavaslatot a 300 fős parlamentben kétharmados többséggel elfogadják.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy az Egyesült Államok nem tudott előre arról, hogy Jun mire készül. Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában az 1950–1953-as koreai háború örökségeként.
Az amerikai erők helyi parancsnoka, Paul LaCamera tábornok figyelmeztette a katonákat, hogy legyenek éberek, kerüljék el a tüntetőkkel zsúfolt területeket, és közöljék utazási terveiket feletteseikkel arra az esetre, ha „valami váratlan” történne.
South Korean President Yoon Suk Yeol declared martial law on Tuesday in an emergency national address as he accused the opposition of trying to paralyze the administration amid a deepening political rift https://t.co/pucghS8PDmpic.twitter.com/H2GxsRKYbG
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
A bizalmatlansági indítvánnyal szerdán megbuktatott Michel Barnier francia kormányfő csütörtökön délután 3 órakor benyújtotta lemondását Emmanuel Macron köztársasági elnöknek, aki tudomásul vette azt.
„A miniszterelnök a mai napon benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek, aki tudomásul vette azt” – idézi a Le Figaro az Élysée, a köztársasági elnöki palota közleményét.
„Michel Barnier a kormány tagjaival együtt fogja ellátni a napi ügyeket az új kormány kinevezéséig” – közölte az Élysée-palota.
Az ötödik köztársaság legrövidebb, mindössze három hónapig hivatalban levő kormánya úgy fejezte be működését, hogy nem sikerült a nemzetgyűléssel elfogadtatni a 2025-ös költségvetést, melynek vitáján a kormány is elvérzett. A kormányt a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) buktatta meg, melynek indítványát támogatta a Marine Le Pen által vezetett konzervatív Nemzeti Tömörülés.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
Lemondott Tomislav Momirovic szerb kül- és belkereskedelmi miniszter, korábbi építésügyi tárcavezető szerdán az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia miatt.
Tomislav Momirovic 2020 és 2022 között vezette az építésügyi minisztériumot, abban az időszakban, amikor az újvidéki vasútállomás épületének felújítása elkezdődött, illetve az első szakasza lezárult.
A tárcavezető a miniszterelnökhöz intézett levelében azt írta, hálás Szerbia elnökének a bizalmáért és a kinevezésért. „Számára és Szerbia számára is mindig itt leszek” – tette hozzá.
Szintén az újvidéki tragédia miatt lemondott szerdán a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat megbízott igazgatója, Jelena Tanaskovic is, aki korábban erdészeti miniszter, illetve környezetvédelmi, valamint pénzügyi államtitkár is volt.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kedd esti, a nemzethez intézett beszédében szólította fel a szerb politikusokat és intézményvezetőket arra, hogy az újvidéki tragédiáért felelősséget vállalva mondjanak le. Mint mondta, a szerdai nap folyamán több lemondásra is számít.
Az újvidéki vasútállomás előtetője november elsején szakadt le, a többtonnás szerkezet 17 emberre esett rá, 15-en életüket vesztették, két sérült állapota súlyos. A baleset miatt senki sem vállalta a felelősséget, ezért az ellenzék több tiltakozó akciót is szervezett.
Goran Vesic építésügyi miniszter ugyan a tragédia után néhány nappal lemondott, de közölte, nem érzi magát felelősnek a történtek miatt. „Sem nekem, sem a velem dolgozóknak nincs egy cseppnyi felelősségünk sem abban a tragédiában, ami történt. Biztos vagyok abban, hogy a vizsgálat ezt fogja bizonyítani” – mondta.
Az ellenzéki tiltakozók azt követelik, hogy tartóztassák le a tragédia felelőseit, hozzák nyilvánosságra a vasútállomás újjáépítésében részt vevő cégekkel kötött szerződéseket, és mondjon le a szerb miniszterelnök, illetve Újvidék polgármestere.
A szerződéseket azért szeretnék látni, mert a tragédia napján az illetékes miniszter, illetve a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat azt közölte, hogy a leszakadt előtető nem képezte a felújítási munkálatok részét, ezért azt nem is újították fel, azóta viszont számos felvétel került nyilvánosságra, amelyen látszik, hogy módosítottak a szerkezeten, további terhelésnek téve ki a hat évtizede épült konstrukciót.
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban felújították, a munka azonban 2024-ben is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület használhatóvá vált.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök leszögezte: a bíróságnak kell eldöntenie, ki a felelős a tragédiáért, de bizonyosan felelősség terheli mindazokat, akik nem gondoltak arra, hogy fel kell újítani a hatvan éve felhúzott épület minden részét. Nem azért kell megtalálni a felelősöket, hogy valakit bűnösnek lehessen kikiáltani, hanem azért, hogy hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő – tette hozzá.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Viktor Ljasko egészségügyi miniszter a MSZEK-botrány hátterében kommentálta esetleges lemondásának kérdését, kijelentve: könnyebb felmondó levelet írni, mint reformot végrehajtani – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a tárcavezető sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A tudósítás szerint Ljasko elmondta: „Nem én nevezem ki és nem bocsátom el az MSZEK-es vezetőket. Kinevezem és elbocsátom a központi egészségügyi és szociális bizottság vezetőjét, akit tegnap az én utasításomra bocsátottak el. Higgyék el, felmondó levelet írni valószínűleg könnyebb, mint az MSZEK-eket megreformálni.”
Andrij Kosztyin legfőbb ügyész lemond tisztségéről a Hmelnickij megyei hatalmas korrupciós botrány miatt, ami több tucat ügyészt is érint, akik hamis rokkantsági igazolványokat állíttattak ki maguknak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Legfőbb Ügyészség Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Volodimir Zelenszkij elnök ma megtartotta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülését az állami tisztviselők hamis fogyatékosságával kapcsolatos helyzetről. „Most az állam minden szintjén folytatódnak az ellenőrzések, a büntetőeljárások, vizsgálatok. Az ukrán ügyészség rendszerében sok szégyenletes visszaélési tényt állapítottak meg” – mondta el Kosztyin.
A legfőbb ügyész szerint nem csak az orvosi és szociális szakértői központ (MSZEK) jogsértő határozatait és a nyugdíjakat kellene törölni, személyes politikai felelősséget is kell vállalni. „Hálás vagyok Ukrajna elnökének és a Legfelső Tanácsnak a bizalmukért. Ebben a helyzetben azonban helyesnek tartom a főügyészi posztról való lemondásom bejelentését” – tette hozzá Andrij Kosztyin.
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy leleplezték Tetyana Krupát, a Hmelnickij megyei MSZEK vezetőjét, akinek a lányánál és fiánál tartott házkutatás során csaknem 6 millió dollárt találtak. A hivatalában hamisított orvosi dokumentumokat találtak, amelyekben fiktív diagnózisok voltak. Ezenkívül a család 30 ingatlannal rendelkezik Hmelnickijben, Lembergben és Kijevben, luxusautók, céges részesedések, szálloda- és étteremkomplexum, valamint külföldi ingatlanok Ausztriában, Spanyolországban és Törökországban. Még mindig körülbelül 2,3 millió dollár van a külföldi számláikon.
Krupa jelenleg őrizetben van.
Később az is ismeretessé vált, hogy Hmelnickij megye mintegy 50 ügyészének állított ki Krupa rokkantsági bizonyítványt.
A botrányok ezzel nem értek véget. A napokban 450 000 dollárt találtak a Mikolajiv megyei MSZEK vezetőjénél, és Ukrajna-szerte folyamatban van a rokkantsági dokumentumok tömeges ellenőrzése.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Bejelentette lemondását Zuzana Dolinková szlovák egészségügyi miniszter pozsonyi sajtótájékoztatóján pénteken.
Dolinková azzal indokolta távozását, hogy nem kapott elegendő támogatást célkitűzései megvalósítására a kabinetben. A tárcavezető közlése szerint lemondását rövid időn belül az államfőnek is hivatalosan benyújtja.
A szlovák egészségügyi miniszter lemondása elsődlegesen a pozsonyi törvényhozás által csütörtökön jóváhagyott konszolidációs csomaggal, illetve annak az egészségügyet is érintő megszorításaival áll összefüggésben. A konszolidációs intézkedések részeként egyebek mellett az orvosok éves bérkorrekciójának üteme is lassulni fog. Ezzel összefüggésben a héten már tiltakozását fejezte ki a szlovák orvosszakszervezet (LOZ), amely szerint sok orvos munkaszerződést bonthat, amennyiben a kormány nem vonja vissza az őket érintő megszorításokat.
„A konszolidációs csomag mellett miniszterként nem tudom garantálni, hogy az egészségügyünk helyes irányba menjen […], a közkiadások konszolidációját a szlovák egészségügy számára elfogadhatatlannak tartom” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Dolinková, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. A távozó tárcavezető szerint az orvosokat érintő konszolidációs intézkedések miatt az ágazatban dolgozók felmondásaira kell számítani, ami veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást.
A második legerősebb kormánypárt – az államfővé választásáig Peter Pellegrini vezette – Hang (Hlas-SD) által az egészségügyi tárca élére jelölt Zuzana Dolinková a konszolidációs intézkedések mellett bírálta a koronavírus-járvány idején hozott intézkedések kivizsgálására kinevezett kormánymegbízott tevékenységét is.
Peter Kotlár, akit a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelölt a posztra, a járványügyi intézkedések kapcsán számos – az előző kormányzatok idején történt – következetlenségről, és az anyagi források nem hatékony, esetenként indokolatlan felhasználásáról számolt be.
Robert Fico szlovák kormányfő Dolinková távozására a kormányhivatal által az MTI-nek is eljutatott sajtóközleményben reagált. Ebben azt írta: tudomásul vette a tárcavezető lemondását, megköszöni eddigi munkáját, a távozás okait pedig nem kívánja kommentálni.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3