kitiltás - Karpat.in.ua

Forró Krisztiánt, a felvidéki Szövetség párt elnökét nem engedték be Ukrajnába. A politikus a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására utazott volna Ungvárra. Az ukrán határrendészeti szervek képviselői közölték, az illetékes ukrán állami szervek döntése alapján a politikust 2023. október 26-ig kitiltották Ukrajnából. A felvidéki magyar politikus telefonos interjújában elmondta: értetlenül áll a történtek előtt.

Ahogy arról hírt adtunk, Forró Krisztiánt, a felvidéki Szövetség párt elnökét szerdán délután az ukrán hatóságok nem engedték be Ukrajnába.

Forró a határon tudta meg, hogy 2023. október 26-ig tilos belépnie Ukrajnába. Az ukrán hatóságok nem adtak magyarázatot arra, a Szövetség elnöke miért került fel a tiltólistára. A ma7.sk információi szerint ezért Forró Krisztián Ivan Korčok szlovák külügyminiszterhez fordul, hogy haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot ukrán kollégájával, és kérjen magyarázatot arra, mi alapján döntöttek az ukrán hatóságok egy szlovák és európai uniós állampolgár kitiltásáról.

Forró emellett arra is kéri a külügyminisztert, hozassa nyilvánosságra az Ukrajnából kitiltott szlovák állampolgárok névsorát – indoklással együtt. Az incidens ugyanis éppen pár nappal azután történt, hogy a szlovák és ukrán államfő közös támogató nyilatkozatot írt alá keleti szomszédunk euroatlanti csatlakozásáról.

Soha nem járt még Ukrajnában Forró Krisztián, mégis tiltólistán szerepel az ukrán határőrség rendszerében. A hírt a felvidéki Szövetség párt elnöke maga közölte Facebook-oldalán.

„Ma Ungvárra készültem. Örültem, hogy megismerhetem a várost. Kíváncsi voltam, hogy élnek kárpátaljai testvéreink. Sosem jártam előtte Ukrajnában. Hidegzuhanyként ért a hír a határon, hogy nem engednek be az országba, mivel 2023. októberéig tiltólistán vagyok. Minden indoklás nélkül!

Felteszem a kérdést, komolyan gondolja ez az ország, hogy az Európai Unióba igyekszik?” – olvashatjuk a bejegyzésben.

A Szövetség felvidéki magyar párt október elején alakult a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most–Híd és az Összefogás összeolvadásával, létrejöttét kétéves egyeztetések előzték meg. A Somorjához tartozó Csölösztőn tartott kongresszus 140 résztvevője – az előzetes megállapodások alapján – Forró Krisztiánt, az MKP elnökét választotta meg a Szövetség elnökének.

A párt Országos Tanácsának (OT) elnöke Solymos László, a Most-Híd elnöke, az alelnöke pedig Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke lett.

Újabb magyar politikusról derült ki, hogy kitiltották Ukrajnából. Meglepetésre nem a cigarettacsempészési botrányba keveredő Legény Zsoltot szankcionálták, hanem a fideszes Tilki Attilát; a vád ismételten az ország belügyeibe való beavatkozás, ami különösen annak fényében érdekes, hogy éppen az ukrán vezetés próbál jelenleg is beleszólni Magyarország energiaügyi egyezményeibe.

Tavaly december eleje óta nem léphet be Ukrajna területére Tilki Attila. A Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjét ugyanazzal az indokkal tiltotta ki az ukrán titkosszolgálat (SZBU) az országból, mint az összes többi, idáig persona non gratának minősített magyar jobboldali politikust. Az SZBU szeparatizmussal és azzal vádolta meg a képviselőt, hogy beavatkozott az ukrán belügyekbe. Tilki Attila legkorábban 2023 decemberében jöhet ismét Ukrajnába.

Az ukránok szemében tehát az, hogy valaki jogi segítséget nyújt egy kisebbség tagjainak, egy ország belügyeibe való beavatkozás, viszont ők jogosan támadják a magyar–orosz gázegyezményt, mert az sérti Kijev érdekeit.

Az Orosz Föderáció szankciókat vezetett be 8 uniós képviselő ellen. A szankciós listán szerepel David Sassoli, az Európai Parlament elnöke – számolt be az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata.

A szankciókat válaszul az Európa Tanács hat orosz állampolgárral szembeni intézkedéseire vezették be.

Az orosz külügyminisztérium közleményében azzal vádolta az Európai Uniót, hogy folytatja „az illegitim egyoldalú korlátozó intézkedések politikáját az orosz állampolgárokkal és szervezetekkel szemben”. „2021 márciusában hat orosz állampolgárt ért EU általi jogellenes korlátozás” – áll a közleményben.

Ezért az EU Tanácsa által hat orosz állampolgárral szemben bevezetett szankciókra válaszul az orosz külügyminisztérium korlátozásokat vezetett be uniós állampolgárokkal szemben, akik ezentúl nem léphetnek be Oroszország területére.

Európai Unió nagykövete, Isabelle Brilhante 72 órát kapott, hogy elhagyja az Venezuelát. Azt nyilatkozta a dél-amerikai ország külügyminisztere, a kiutasítással torolják meg, hogy újabb 19 venezuelai politikus ellen vezetett be szankciókat az Európai Unió.

Az unió külügyminiszterei két napja döntöttek az újabb szankciókról, így már összesen 55, Maduro elnököt támogató venezuelai politikus nem léphet az Európai Unió területére.

A tavaly decemberi választásokon ismét elsöprő többséget szerzett az elnök és pártja, de a választás eredményét sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió, sem pedig a környező államok nem ismerik el.

Venezuela legutóbb tavaly júniusban utasította ki az Unió nagykövetét, akkor a szankciók első körére válaszoltak ezzel.

Problematikusnak tartja Angela Merkel német kancellár, hogy a Twitter végleg felfüggesztette Donald Trump amerikai elnök hozzáférését a fiókjához, és törölte a csatornáját is. Erről Angela Merkel szóvivője beszélt egy hétfői sajtótájékoztatón – írta az ABC News az AP jelentése alapján.

Steffen Seibert szerint a közösségi médiumok üzemeltetőinek „nagy felelősségük van abban, hogy a politikai kommunikációt ne mérgezhesse meg a gyűlölet, a hazugságok és az erőszakra ösztönzés”. Helyesnek nevezte, hogy a cégek „nem lépnek hátra”, amikor valaki ilyen tartalmú bejegyzéseket tesz közzé, hanem tesznek ellene, például figyelmeztetéssel látják el.

De azt is hozzátette Seibert, hogy a vélemény kifejezésének szabadsága elementáris fontosságú alapjog.

Úgy fogalmazott: ennek az alapvető jognak a gyakorlásába be lehet avatkozni, de kizárólag a törvények szabta keretek között, nem pedig a közösségi médiafelületek menedzsmentjének döntése alapján.

A Twitter előbb – magyar idő szerint csütörtök hajnalban – ideiglenesen, 12 órára tiltotta ki Trumpot, mivel nem ítélte el egyértelműen, hogy a hívei megostromolták az amerikai törvényhozás épületét, a Capitoliumot. Szombatra virradóra aztán azt közölte a mikroblog-szolgáltató: arra jutottak, hogy ha az elnök továbbra is használhatja a felületet, fennáll az esélye, hogy ismét erőszakos tettekre biztatja a szimpatizánsait.

Csütörtökön a Facebook is Trump fiókjának ideiglenes, de legalább január 20-ig, az új elnök, Joe Biden beiktatásáig tartó felfüggesztéséről határozott.

Si hace sólo 4 o 5 años alguien me hubiera dicho que saldría en Fox News por decir que un hombre no puede estar...
Posted by Francisco José Contreras on Monday, May 17, 2021

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felháborítónak tartja, és rendkívül barátságtalan lépésként értékeli Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos Ukrajna területéről való kitiltását. Az ukrán hatóságok lépése azért is megdöbbentő, mert a magyar kormánytisztviselő leggyakrabban segélyszállítmányok és egyéb magyar támogatások Kárpátaljára történő eljuttatásában vett részt, többek között az ő közbenjárásának köszönhetően lett köztéri szobra Tarasz Sevcsenkónak Beregszász városában, de hozott nagy értékű oltóanyag-szállítmányt a kanyarójárvány idején, számos helyi óvoda, kulturális és egyházi intézmény felújításának finanszírozását koordinálta az elmúlt években. Az ukrán illetékesek döntése azért is érthetetlen, mert teljesen ellentétes Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek nemrég tett ígéreteivel a két ország kapcsolatának rendeződésére vonatkozóan.

Az ukrán kormányzat lépése hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot és Kárpátalja egész lakosságát, negatívan befolyásolja országunk euroatlanti integrációra való törekvéseit.

November 24-én Grezsa Istvánnak, a magyar kormány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosától, egy hatályban lévő tilalom miatt, megtagadták a belépést Ukrajna területére.

A külföldi állampolgárok beutazásának tilalmáról az Ukrajna területén hatályos jogrendnek megfelelően döntenek. Ennek egyik oka, ha megállapítást nyer, hogy a külföldi állampolgár megsértette Ukrajna jogszabályait.

Grezsa István miniszteri biztos esetében Ukrajna Választási törvénykönyvének nyilvánosság előtti megsértéséről van szó, amely megtiltja a külföldi állampolgároknak, hogy kampányt folytassanak egy, a választási folyamatban résztvevő ukrajnai politikai erő javára.

A döntés nem érinti az államközi kapcsolatok területét. A beutazási tilalom csak egy konkrét állampolgár cselekményéhez kapcsolódik, amely jogsértés jeleit tartalmazza.

Az eljárásnak megfelelően, az Ukrajnába való beutazási tilalomról szóló határozatot Ukrajna államhatárán lévő ellenőrző ponton jelentik be a külföldi állampolgárnak. Az ukrán jogszabályok nem rendelkeznek arról a lehetőségről, hogy előzetesen tájékoztassák a külföldi állampolgárt az Ukrajna területére való belépés tilalmát tartalmazó határozatról, közölte az ukrán külügyminisztérium.

Az ukrán határőrök visszafordították a határátkelőnél Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztost, akit kitiltottak Ukrajnából a helyhatósági választásokba való beavatkozás miatt.

Az információk szerint az eset november 24-én reggel történt, a Beregsurány–Asztély határátkelőn. A tisztviselő közel egy óra várakozási idő után visszatért Magyarországra.

Ukrajna október 26-án két magasrangú magyarországi tisztviselőt is kitiltott az országból, akiket a helyhatósági választásokba való beavatkozással gyanúsítanak. Hivatalos közleményekben nem nevezték meg személyüket, azonban egyes források már akkor sejtették, hogy Grezsa Istvánról és Potápi Árpád János államtitkárról lehet szó.