Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elnöksége utolsó napjaiban újabb szankciókat készül bevezetni orosz olajszállító tartályhajók ellen – írja a Sky News a Reuters jelentése alapján.
Ez egy nagyon jelentős csomag. Két orosz olajtársaság, több mint 100 tanker, olajkereskedők, orosz biztosítótársaságok
– mondta az egyik tisztviselő.
Ez lenne a legutóbbi a lépések sorában, amelyekkel Biden megerősítette az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását Donald Trump Fehér Házba való visszatérése előtt.
Oroszország ukrajnai háborúja óta Washington több tucatnyi hajót szankcionált a több százasra becsült flottából – számolt be az Index.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök újabb ramsteini találkozót hívott össze. Donald Trump novemberben történt megválasztásával egyre bizonytalanabb Ukrajna katonai támogatásának jövője. A találkozón Ukrajna szövetségesei azért gyűlnek össze, hogy megvitassák, hogyan fogják támogatni a jövőben.
A Biden-adminisztráció védelmi minisztere, Lloyd Austin jövő csütörtökre hívta Ukrajna szövetségeseinek találkozóját a németországi Ramstein légibázison, hogy megvitassák a katonai segítségnyújtás jövőjét. A találkozó mindössze néhány nappal azelőtt fog történni, hogy Donald Trump elnökként tér vissza második ciklusára a Fehér Házba – osztotta meg értesüléseit a Politico.
A „Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport” néven emlegetett testület találkozóján Austin egy több mint 50 ország védelmi miniszterei közötti egyeztetést fog vezetni – immár 25. alkalommal, mióta Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
Az utolsó Ramstein-találkozóra szeptemberben került sor. Biden elnöknek legutóbb októberben kellett volna elnökölnie egy vezetői szintű találkozón a csoport számára, de végül azt lemondta a Milton hurrikán pusztítása miatt, így a találkozót is elhalasztották.
Azóta, hogy Trump novemberben győzelmet aratott a választásokon nem hívták össze a csoport teljes körű találkozóját. A laza szövetséget – amelyet Ramstein-formátumnak is neveznek a légibázis után, ahol általában ülésezik – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma irányítja. Életre hívása óta ez a legfőbb eszköz a nyugati katonai támogatás koordinálásában.
Egyelőre nem világos, hogy Trump, aki többször állította, hogy hivatalba lépése után gyorsan véget vet a háborúnak, folytatja-e ezt a kezdeményezést? Néhány tisztviselő azt szerette volna, ha a NATO veszi át a hálózat vezetését, hogy garantálják a folytonosságot – akár a következő amerikai elnök támogatásával, akár anélkül. A hét elején Biden közel 2,5 milliárd dollár értékű friss katonai támogatást jelentett be Kijev számára, december hónapban ezt megelőzően már többször is támogatást nyújtott Ukrajnának.
A távozó amerikai elnök összesen tizenkilenc embernek adományozta az Elnöki Szabadság-érdemrendet (Presidential Medal of Freedom) – számolt be róla a hirado.hu a France 24-re hivatkozva.
Szombaton adta át Joe Biden elnök az Elnöki Szabadság-érdemrendet tizenkilenc polgári személynek. Köztük volt többek között Earvin „Magic” Johnson legendás amerikai kosárlabdázó, Anne Wintour, a Vogue 1988 óta regnáló főszerkesztője, Lionel Messi argentin labdarúgó, Denzel Washington és Michael J. Fox színészek, Bono, a U2 zenekar énekese, Ralph Lauren divattervező is.
A politikai kitüntettek között található Hillary Clinton, a demokrata párt 2016-os elnökjelöltje, és a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György is.
Utóbbi a Fehér Ház hivatalos közleménye szerint azért részesült a kitüntetésben, mert olyan szervezeteket és projekteket támogatott világszerte, amelyek erősítik a demokráciát, az emberi jogokat, az oktatást és a társadalmi igazságosságot.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
A január 20-án leköszönő elnök szerint hiba volt, hogy nyáron visszalépett az elnökválasztástól, sajtóhírek szerint ugyanis Joe Biden úgy véli, más lett volna a választás vége, ha versenyben marad. Ezenkívül Biden azt is bánja, hogy Merrick Garlandot jelölte főügyésznek, szerinte ugyanis ő az oka, hogy Trumpot nem ítélték el a Capitolium ostroma és a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására tett kísérletei miatt.
Már csak három hét maradt hátra Joe Biden amerikai elnök mandátumából, és sajtóhírek szerint a demokrata elnök ciklusának végéhez érve bánja, hogy júliusban visszalépett az elnökválasztástól, ami végül Donald Trump győzelmével ért véget – számolt be róla a The Washington Post nyomán a The Guardian.
A lap Fehér Házi forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Biden úgy véli, hibázott, amikor júliusban visszalépett Kamala Harris javára, a január 20-án leköszönő elnök szerint ugyanis más lehetett volna a novemberi elnökválasztás végeredménye, amennyiben versenyben marad.
Biden azután lépett vissza az elnökválasztástól, hogy a Donald Trumppal szembeni vitáján rendkívül rosszul szerepelt, ami miatt a Demokrata Párt prominens politikusai és szimpatizánsai hetekig próbálták rávenni Bident a lemondásra, és a cikk szerint a január 20-án leköszönő amerikai elnök úgy gondolja, akkor rossz döntést hozott.
Ugyan Biden és stábja próbálja kerülni, hogy a vereségért a helyére belépő alelnökét, Kamala Harrist hibáztassák, ugyanakkor az elnök úgy véli, más lehetett volna a választás eredménye, ha továbbra is ő lett volna az elnökjelölt.
Ezt viszont Harris támogatói vitatják: miután Harris lépett elő Biden helyére, a demokraták lelkesek lettek, és az alelnök vezetésével sikerült is csökkenteni a republikánus elnökjelölttel szembeni hátrányt, ugyanakkor ez végül így is kevésnek bizonyult, hiszen Trump nemcsak az elektori kollégiumban győzött, hanem országosan is több szavazatot kapott Harrisnél – Harris támogatói szerint épp Biden miatt, mivel az elnök későn döntött a visszalépés mellett, így Harrisnek kevés ideje volt felépítenie kampányát.
Ezenkívül Harris támogatói azt is Biden szemére vetik, hogy az elnök 2020-ban még azt ígérte, egy egyciklusú, átmeneti elnök lesz, aki lezárja a Donald Trump-korszakot, hogy azután a fiatalabb generációnak adja át a stafétát, azonban ezt az ígéretét Biden megszegte, amikor bejelentette újrázási szándékát – a párton belül többen is azt gondolják, ez hiba volt az elnöktől, miközben Biden szerint az volt a hiba, hogy nem vitte végig a kampányt.
Más döntést is bánhat Joe Biden
A cikk szerint Biden még egy másik döntését bánja egyetlen ciklusa alatt, mégpedig azt, hogy a legfőbb ügyésznek Merrick Garlandot kérte fel, aki az elnök szerint nagyon lassan dolgozott a Donald Trump elleni vádemeléseknél.
Trumppal szemben két szövetségi büntetőügyben emeltek vádat: az egyiket a Capitolium 2021. január 6-i események, valamint a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására irányuló tevékenysége miatt indították el, míg a másikat Trump floridai birtokán illegálisan birtokolt állami iratok és dokumentumok ügye miatt.
Joe Biden amerikai elnök reagált az Ukrajna elleni 2024. december 25-i orosz rakétatámadásra.
„Karácsony első óráiban Oroszország rakéta- és drónhullámot indított az ukrán városok és a kritikus energetikai infrastruktúra ellen. Ennek a szörnyű támadásnak az volt a célja, hogy télen felfüggessze az ukránok hozzáférését a fűtéshez és az elektromos áramhoz, és veszélybe sodorja a hálózat biztonságát” – mondta Biden.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és a nemzetközi közösségnek továbbra is támogatnia kell Ukrajnát mindaddig, amíg az le nem győzi az orosz agressziót.
„Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok több száz légvédelmi rakétát biztosított Ukrajnának, a többit már gyártják”, biztosított Joe Biden.
Egyben bejelentette, utasította a védelmi minisztériumot, hogy folytassa a gyors fegyverszállítást Ukrajnába, az Egyesült Államok pedig továbbra is fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy megerősítse Ukrajna pozícióját az orosz erőkkel szembeni védelmében.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Joe Biden amerikai elnök csaknem minden, szövetségi bíróság által halálra ítélt bűnöző esetében enyhítette a büntetést tényleges életfogytig tartó börtönre – jelentette be a Fehér Ház hétfőn.
Hivatala közleménye szerint a januárban leköszönő elnök minden idők legnagyobb, egyetlen döntéssel meghozott kegyelmi intézkedését hozta most meg, ami összehangban van a büntetőjog reformjára vonatkozó törekvéseivel.
Az elnök meggyőződése szerint Amerikában meg kell szüntetni a halálbüntetés alkalmazását szövetségi bűncselekmények esetében, kivétel a terrorizmus és gyűlölet által kiváltott tömeggyilkosságok – olvasható a közleményben. A közlés szerint, a hétfőn meghozott kegyelmi intézkedés ezzel összhangban nem vonatkozik a Boston Maratonon 2014-ben elkövetett robbantás életben maradt elkövetőjére, Dzsohar Carnajevre, valamint Robert Bowersre, aki 2018-ban 11 embert ölt meg egy zsinagógánál Pittsburghben, valamint Dylan Roofra, aki 2015-ben rasszista indíttatásból lelőtt kilenc afroamerikai hívőt egy templomnál, a dél-karolinai Charlestonban.
A Fehér Ház közleménye világossá teszi: a döntéssel Joe Biden meg akarta akadályozni azt, hogy a hivatalba lépő, Donald Trump vezette kormány kezdeményezze a halálos ítéletek végrehajtását, és emlékeztet arra, hogy a 2021-ben hivatalba lépett demokrata párti elnök felfüggesztette a szövetségi bűncselekményre kiszabott halálos ítéletek végrehajtását.
A Fehér Ház közleménye arra is rámutat, hogy Joe Biden hivatali ideje alatt – időarányosan – minden elődjénél több bűncselekmény elkövetőjét részesítette teljes, vagy részleges kegyelemben, az ítélet törlése, vagy enyhítése formájában. Hangsúlyozták, hogy az elnök december első felében egyetlen döntéssel 1500 ember ítéletét enyhítette, ami az amerikai politika- és jogtörtént legkiterjedtebb egyszeri kegyelmi döntése.
Joe Biden december elején saját fiát, Hunter Bident is kegyelemben részesítette két bűncselekményben, valamint mentesítette minden, 2014. január 1-je és 2024. december 1-je között tett cselekményének jogkövetkezménye alól.
Joe Biden amerikai elnök 571 millió dolláros katonai segélyt hagyott jóvá Tajvan számára – jelentette be a Fehér Ház.
A Fehér Ház közleménye szerint Biden felkérte Antony Blinken külügyminisztert, hogy engedélyezze katonai „anyagok és szolgáltatások” küldését „Tajvan megsegítésére”. További részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
Szeptemberben az amerikai elnök már jóváhagyott egy 567 millió dolláros segélyt Tajvannak. A múlt héten Tajvan arra figyelmeztetett, hogy Kína jelentős haditengerészeti műveleteket hajtott végre a sziget közelében.
Joe Biden nagy kegyelemosztóként vonulhat be a történelembe. Miután kegyelmet adott a saját fiának, most egyetlen nap alatt 1500 elítélt börtönbüntetését enyhítette, 39-ét pedig véglegesen eltörölte.
Joe Biden csütörtökön kegyelmet adott 39, nem erőszakos bűncselekmények miatt elítélt embernek, és enyhítette közel 1500 másik büntetését, akik a koronavírus világjárvány idején szabadultak a börtönből, és onnan házi őrizetbe kerültek.
Ez volt a modern amerikai történelem legnagyobb egynapos kegyelmi aktusa. Erre egy héttel azután került sor, hogy a 82 éves elnök feltétel nélküli kegyelmet írt alá Hunter fiának.
A távozó amerikai elnök közölte, hogy az elkövetkező hetekben továbbra is vizsgálni fogja a kegyelmi kérvényeket. Joe Biden szerint ezek az emberek rövidebb büntetést kaptak volna, ha a mai törvények, irányelvek és gyakorlat szerint emelnek vádat ellenük.
Egyébként a második legtöbb, összesen 330, egy nap alatt végrehajtott kegyelmi aktus még Barack Obama nevéhez fűződik, nem sokkal azelőtt, hogy 2017-ben távozott hivatalából.
Amerika a lehetőségek és a második esélyek ígéretére épült
– hangsúlyozta nyilatkozatában Joe Biden, egyben hozzátette:
„elnökként nagy kiváltságom, hogy kegyelmet nyújthatok azoknak, akik megbánást és rehabilitációt tanúsítottak, helyreállítom az amerikaiak számára a lehetőséget, hogy részt vegyenek a mindennapi életben és hozzájáruljanak közösségeikhez, és lépéseket teszek a nem erőszakos bűnözők, különösen a kábítószer-bűncselekményekért elítéltek büntetési aránytalanságainak megszüntetésére” – számolt be az AP News.
A mozgósítás mennyiségi mutatói és a mozgósítási korhatár körüli viták feszültséghez vezettek Ukrajna és az Egyesült Államok elnökei között – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A brit újság szerint a mozgósítás körüli vitát az egyik legélesebbnek tartják mindabból, ami Kijev és Washington között volt a háború korábbi szakaszaiban. Az elmúlt hetekben nyilvános és nem nyilvános felhívások érkeztek az Egyesült Államokból, hogy Ukrajna csökkentse 18 évre a mozgósítási korhatárt, azzal az érvelve, hogy a fronton egyre kritikusabbá válik a létszámhiány, és ez az oka annak, hogy Oroszország keleten előretör, és a Fehér Házban bekövetkezett hatalomváltás után Trump visszafoghatja az Ukrajnának szánt katonai támogatást.
Antony Blinken külügyminiszter a NATO-miniszterek találkozóján Brüsszelben megjegyezte, hogy a front fenntartása nemcsak finanszírozást és muníciót igényel, hanem embereket is. „Sokan úgy gondoljuk, hogy a fiatalokat is be kell vonni a háborúba. Jelenleg a 18-25 évesek nem harcolnak” – nehezményezte.
Volodimir Zelenszkij elnök azt tervezi, hogy a közeljövőben felhívja Joe Biden amerikai elnököt, hogy megvitassa vele Ukrajna NATO-meghívását – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij újságírókkal folytatott beszélgetése során kifejtette, hogy jelenleg nehéz Ukrajna NATO-meghívásáról beszélni Donald Trumppal, az Egyesült Államok 47. elnökével, mivel ő még nem a Fehér Ház vezetője, és nem is rendelkezik a megfelelő törvényes jogkörrel.
Egyébként a közeljövőben fel fogom hívni Biden elnököt, ha lehetősége lesz rá, hogy beszéljek vele és felvessem a NATO-meghívás kérdését, mert jelenleg ő az Egyesült Államok elnöke és sok múlik az álláspontján
– tette hozzá az elnök.
Az államfő ugyanakkor megjegyezte, hogy Kijev fontolóra veheti Emmanuel Macron francia elnök azon javaslatát, hogy külföldi csapatokat telepítsenek Ukrajna területére mindaddig, amíg az ország a NATO tagja nem lesz. „De előtte világosan meg kell értenünk, hogy Ukrajna mikor lesz az EU-ban, és mikor lesz a NATO-ban” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
