Ukrajna a NATO-csatlakozás visszafordíthatatlan útján halad, de ennek a területén folyó háború a legfőbb akadálya – jelentette ki vasárnap Jerry Connolly, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke a Szabadság Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Connolly hangsúlyozta: „Úgy gondolom, hogy ezt meg kell oldanunk, vissza kell állítani Ukrajna szuverenitását a területei felett, majd gondoskodni kell arról, hogy megnyíljon az út a NATO felé.” Azt is megjegyezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok kormánya is támogatja Ukrajna tagsági törekvéseit.
„A NATO nagyon világossá tette ezt, és hazám, az Egyesült Államok kormánya is világossá tette – üdvözöljük Ukrajna NATO-csatlakozásának gondolatát. Amit mi a tagsághoz vezető visszafordíthatatlan útnak nevezünk” – mondta az elnök. Azt is elismerte, hogy az ukránok némi türelmetlenséget éreznek a NATO-tagsággal kapcsolatban, de a harctéren továbbra is nehéz a helyzet. „De természetesen nehéz és tragikus helyzetünk van Ukrajna területén. Ez pedig az orosz csapatok ottléte és az orosz megszállás. Ezt meg kell oldani” – tette hozzá.
A NATO PK elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának ki kell terjednie egész területére, beleértve a megszállt részeket is. „Nem tudjuk, mi lesz ennek a küzdelemnek a végeredménye, de tudjuk, milyen eredményt remélünk. És ezért a NATO és az Egyesült Államok kormánya nagy erőforrásokat fektetett be, és partnerséget épített ki ukrajnai testvéreinkkel, hogy kitartsunk és visszaállítsuk a teljes szuverenitást a teljes terület felett” – mondta el Connolly.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajnát Joe Biden elnöki mandátumának lejárta előtt meghívhatják-e a NATO-ba, a NATO PK elnöke megjegyezte, hogy ehhez a folyamathoz a szövetség többi tagjával is egyeztetni kell. „Biden elnök rokonszenvez – ma is – az ukrán törekvésekkel, köztük a NATO-tagsággal kapcsolatban. És ehhez pozitívan viszonyulna. De hogy konkrét lépésekhez folyamodna-e anélkül, hogy konzultálna más NATO-szövetségesekkel, az lehetetlen. És ismét a prioritásokra koncentrál” – hangsúlyozta. „A fő prioritás jelenleg az, hogy véget vessünk annak az erőszaknak, amelyet az orosz csapatok folytatnak az ukrán területeken” – hangoztatta Jerry Connolly.
Az újonnan létrejött katonai szövetség igyekszik megérezni a nyugati világ reakcióját a provokációkra, a háború elkerülése érdekében erőre van szükség – jelentette ki szombaton Andrij Jermak, az Elnöki Hivatala vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak azt írta: „Oroszország háborúja Európában Ukrajna ellen és az észak-koreai hadsereg bevonása, Irán támogatása a közel-keleti háborúhoz, Észak-Korea uszítása a Koreai-félszigeten. Az autokráciák új katonai szövetségének vágya a demokratikus befolyási övezetek egyensúlyának bomlasztását illetően jelenleg egy kísérlet a nyugati világ reakciójának felmérésére.”
Az elnöki hivatalvezető hozzátette: ha ezek a provokációk nem kapnak kemény választ, akkor az agresszor országok megkezdik a felkészülést európai befolyásuk további érvényesítésére, amit háború nélkül nem lehet megtenni. „Mindenkinek van min elgondolkodnia. Oroszország és az autokráciák megbékítése nem működik. Erőre van szükségünk, hogy elkerüljük a nagy háborút” – zárta fejtegetését Andrij Jermak.
Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna nukleáris fegyvert hozzon létre ‒ jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a BRICS-országok jelentős sajtóorgánumainak vezetőit fogadta Moszkvában.
„Kijelenthetem, hogy Oroszország ezt (az ukrán atomfegyver létrehozását) semmilyen körülmények között nem fogja megengedni” ‒ mondta Putyin.
Elmondta, hogy Oroszország képes nyomon követni, ha a britek vagy valaki más atomfegyvereket adna át Kijevnek.
Rámutatott, hogy a modern világban nem nehéz atomfegyvert létrehozni, de hangot adott álláspontjának, miszerint „a mai Ukrajna számára ez nem olyan egyszerű”. „Minden ilyen irányú lépésre megfelelő reagálás lesz a válaszunk”‒ figyelmeztetett az orosz elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, miszerint Ukrajnának vagy NATO-tagnak kell lennie, vagy nukleáris fegyverek létrehozására kell törekednie, újabb provokációnak minősítette.
Emlékeztetett: a kijevi vezetés még azt megelőzően hangoztatta, hogy Ukrajnának nukleáris fegyverrel kell rendelkeznie, mielőtt a konfliktus „átment volna a forró szakaszába”.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusnak a lehető mielőbbi lezárásában érdekelt, már csak azért is, hogy saját katonáit megkímélje.
Kifejezte Moszkva készségét a Kijevvel való tárgyalásokra, ha ezekhez a 2022 tavaszán Isztambulban parafált dokumentumot veszik alapul. Szaúd-Arábiát „kényelmes” lehetséges helyszínként nevezte meg, de hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak tartalminak kell lenniük.
Az orosz vezető kiegyensúlyozottnak nevezte Brazília és Kína rendezési javaslatait, amelyek egyebek között előirányoznák a harcok beszüntetését és Ukrajna semleges státuszának biztosítását. Putyin szerint a két ország nem játszik össze Oroszországgal.
Azt mondta, hogy a harcok befejezése az ukrán féltől függ, és hogy a problémát a tárgyalóasztalnál kellene megoldani.
„Az ukrán hadsereg képtelen kiállni ezt a szellemi küzdelmet, valamint nagy pontosságú megsemmisítő eszközöket bevetni, mert Kijevnek egyszerűen nincsenek ilyenjei. A NATO ma az ukránok kezével harcol, nem kímélve az embereket. Oroszország mindemellett a maga erejéből harcol, maga készít szoftvereket, és maga fejleszti a technológiákat is” ‒ mondta Putyin.
Mint mondta, Moszkva hosszú távú békét akar. A megváltozott nyugati retorikát, a Kremllel való párbeszéd lehetőségének keresését annak tulajdonította, hogy Nyugaton megértették: Oroszországot nem lehet legyőzni.
„Ha békefolyamatról beszélünk, az nem lehet olyan folyamat, amely egy hétig, két hétig vagy egy évig szóló tűzszünetet jelent, hogy a NATO-országok újrafegyverkezhessenek, és új lőszereket tartalékoljanak be. Hosszú távú, fenntartható és tartós béke feltételeire van szükségünk, amelyek egyenlő biztonságot nyújtanak e nehéz folyamat minden résztvevőjének” ‒ mondta Putyin a találkozón.
„Nekünk emellett kétségtelenül meg kell oldanunk Oroszország hosszú távú biztonsági érdekei biztosításának kérdését” ‒ fogalmazott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki isztambuli sajtóértekezletén „őrülteknek” nevezte az ukrán vezetés tagjait nukleáris ambícióik miatt, és azt hangoztatta, hogy „ebből semmi nem lesz, soha és semmilyen körülmények között”.
Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: Moszkva nem fogad el semmilyen opciót, amelynek keretében Ukrajna megtarthatná azt a lehetőséget, hogy a Nyugat Oroszország fenyegetésére használhassa fel őt.
Megismételte: az orosz alapállás értelmében Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak, státusa semleges marad, és az országban megoldódnak majd az orosz ajkú és az orosz lakosság problémái.
Putyin a BRICS-országokból érkezett főszerkesztőknek egyebek mellett bejelentette, hogy nem utazik el a G20-csoport novemberi brazíliai csúcstalálkozójára, hogy ne bolygassa meg a fórum normális munkáját. Megjegyezte, hogy a Nemzeti Büntetőbíróság (ICC) joghatósága nem egyetemes, és a határozatait könnyen ki lehet játszani.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen ukrán gyerekek Oroszországba történt állítólagos kényszerű áttelepítése miatt.
Putyin kifejezte Oroszország készségét arra, hogy részt vegyen az Izrael és az Irán közötti konfliktus rendezésében, ha az érintett felek ebben érdekeltek. Közölte, hogy meghívta Mahmúd Abbászt, a palesztin hatóság elnökét a BRICS-országoknak a jövő héten Kazanyban esedékes csúcsértekezletére.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nem avatkozik be Washington és Peking viszonyába. Oroszország és Kína elleni fenyegetésként és a feszültség fokozásaként értékelte, hogy az Egyesült Államok fegyvereket telepít Ázsiába. Az orosz‒kínai együttműködést a stratégiai stabilitás egyik kulcstényezőjének nevezte.
Úgy vélekedett: az Egyesült Államoknak el kellene gondolkodnia azon, hogy az Oroszország elleni szankciók negatívan hatnak a dollárra, valamint hogy a Kína fejlődésének fékezésére irányuló kísérlet negatívan hat magára az amerikai gazdaságra.
Okfejtése szerint Oroszország nem törekszik a világ átrendezésére, az új hatalmi központok kialakulása természetes folyamat.
„Ez természetes módon történik. Mi csak azt mondjuk, hogy ez egy elkerülhetetlen folyamat, és ennek megfelelően kell reagálnunk rá” ‒ fogalmazott Putyin.
Oroszország nem fogja tudni megfélemlíteni a NATO-t, a szervezet folytatja meghatározó támogatás nyújtását Ukrajnának – mondta Mark Rutte, a Szövetség főtitkára a Reutersnek és a Hessischer Rundfunknak adott interjújában.
„Az üzenet (Volodimir Putyin orosz elnöknek), hogy továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne érje el célját, és hogy Ukrajna győzzön” – mondta Rutte.
Bejelentését a németországi wiesbadeni American Clay Barracks légibázison tett látogatása során tette, ahol az új NATO Biztonsági Segítségnyújtás és Képzés Ukrajnának (NSATU) missziójának főhadiszállása található. Célja a nyugati katonai segítség koordinálása és biztosítási kötvény arra az esetre, ha Donald Trump megnyerné az amerikai elnökválasztást.
A látogatás során a főtitkár arra is emlékeztetett, hogy a NATO egy védelmi szövetség: „Nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a NATO területén kívüli országok valamelyik részét elfoglaljuk. Demokratikus szövetségként, a világtörténelem legerősebb katonai szövetségeként, amely 1 milliárd embert szolgál ki, készen állunk arra, hogy szembenézzünk minden fajta fenyegetéssel. Soha nem fogunk megijedni ellenfeleinktől”.
Emmanuel Macron után Pedro Sanchez is odaszúrt a zsidó államnak. Két fontos nyugati partner is az Izraelnek történő fegyverszállítások beszüntetését szorgalmazza.
Több mint egy éve tart az izraeli háború. Ráadásul az izraeli hadsereg (IDF) immár kétfrontos küzdelmet folytat, a Hamász ellen a Gázai övezetben, a Hezbollah ellen pedig Libanonban küzdenek a katonák. A harcokban azonban a terroristák mellett civilek is életüket vesztik, és rengeteg ember szenved a háború sújtotta térségekben. Emiatt a nemzetközi közösségben is egyre többen nézik rossz szemmel Tel-Aviv ténykedését. Legutóbb Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne adjon el több fegyvert Izraelnek – írta a Times of Israel.
A spanyol kormányfő annak kapcsán beszélt erről, hogy csütörtökön két nemzetközi békefenntartó súlyosan megsérült egy katonai akció során. Az eset amiatt történt, mert az izraeli erők tüzet nyitottak egy megfigyelőállásra. Az IDF pénteken közleményt adott ki arról, hogy kivizsgálja az esetet.
Spanyolország jelenleg 650 békefenntartót állomásoztat Libanonban, és egy spanyol tábornok vezeti az ENSZ-missziót.
„Hadd bíráljam és ítéljem el ezen a ponton azokat a támadásokat, amelyeket az izraeli fegyveres erők az ENSZ libanoni missziója ellen intéznek” – jelentette ki Pedro Sanchez nem sokkal azt követően, hogy a Vatikánban találkozott Ferenc pápával.
A miniszterelnök egyébként már a Hamász elleni gázai háborúja során is végig kritikus volt Izraellel szemben. Elmondta, hogy Spanyolország 2023 októberében leállította a fegyvereladásokat Izraelnek, és arra kéri a világ többi részét, hogy tegye ugyanezt, ezzel ugyanis szerinte megakadályozható a további eszkaláció a térségben.
Már Macron is kritizálja Izraelt
Nem Sanchez az első vezető politikus, aki kemény hangot üt meg Tel-Avivval szemben az elmúlt napokban. Szombaton Emmanuel Macron francia államfő sürgette az Izraelnek történő fegyverszállítások leállítását, és politikai megoldást szorgalmazott a Hamász tavaly október 7-i támadása által kirobbant, több mint egy éve tartó gázai háborúban.
„Most az a prioritás, hogy leállítsuk a konfliktusban használt fegyverek szállítását, és visszatérjünk a politikai megoldáshoz” – mondta akkor a francia elnök, aki hozzátette, hogy Izrael magának is árt, ha nem hajlandó a tűzszünetre.
Természetesen az izraeli válasz nem maradt el, és ahogyan az várható volt, maga Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök reagált, méghozzá meglehetősen éles hangvételben Macron szavaira. Az izraeli kormányfő úgy fogalmazott, hogy szégyen, hogy a francia elnök a fegyverszállítások leállítására kérte a nyugati országokat. Várhatóan a spanyol elnök mostani kijelentéseit sem fogja üdvözölni.
Kérdés, hogy a két állami vezetőnek lesznek-e további követői. Ha igen, és több fontos nyugati szövetséges ország is hasonlóan foglal állást, akkor Izraelnek érdemes lesz megfontolnia a tárgyalásokat, de legalábbis finomítania azokon a módszereken, amelyek miatt kritikák özöne zúdul rá a nemzetközi közvélemény felől.
Az ukrán külügyminisztérium felszólította a georgiai vezetést, hogy választási kampányában ne manipulálja országa közvéleményét az orosz-ukrán háború témájával – hozta nyilvánosságra a kijevi tárca csütörtökön a honlapján.
„Az ukrán külügyminisztérium elítéli a georgiai vezetés legutóbbi próbálkozását, hogy Ukrajnát bevonják országuk belpolitikai folyamataiba az október 26-án esedékes parlamenti választások előtt. Tekintettel Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök kijelentéseinek megvető hangvételére, kénytelenek vagyunk megismételni Ukrajna álláspontját. Szégyenletesnek tartjuk, hogy a Georgiai Álom kormánypárt politikai reklámjaiban Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújának képeit használja fel” – húzta alá a tárca.
A minisztérium sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a georgiai kormány Oroszország mintájára korlátozni próbálja a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek részvételét az ország demokratikus fejlődésének biztosításában és a versenyképes választási környezet fenntartásában.
„Emlékeztetnünk kell még néhány tényre, amelyeket Georgia miniszterelnöke elfelejtett a közvélemény elé tárni: a georgiai vezetés megtagadta az Ukrajna elleni agresszióra válaszul Oroszországgal szemben bevezetett nemzetközi szankciók végrehajtását, ehelyett helyreállította Oroszországgal a közvetlen légiforgalmat, és eltörölte a vele szemben a 2000-es évek elején bevezetett vízumrendszert. A kétoldalú kereskedelem felerősödése Georgiát ismét a Moszkvától való gazdasági és politikai függésbe taszította” – fejtette ki az ukrán tárca.
Kobahidze egy tévéműsorban kijelentette, hogy a georgiai népnek szerinte nincs információja arról, hogy mi történik Ukrajnában.
Ezzel magyarázta azt, hogy pártja választási plakátjait az Ukrajna elleni orosz háború képeivel illusztrálta. Kobahidze azt is hozzátette, hogy „ma Ukrajnában teljes katasztrófa uralkodik a gazdaságban, a humanitárius szférában, az infrastruktúrában és az élet minden terén”.
Az ukrán külügyminisztérium hozzátette: „arra buzdítjuk azokat, akik hajlandók felfedni az igazságot, hogy saját népüknek is magyarázzák el: az orosz megszállók által elpusztított Herszonban, ahol létfontosságú infrastrukturális létesítményeket szándékosan semmisítettek meg, jelenleg kevesebb fennakadás van az áram- és gázellátásban, mint a békés Tbilisziben.”
Csak egy út van az igazságos béke elérésére Ukrajna és Európa számára, mégpedig Ukrajna ellenállásának további és folyamatos politikai, pénzügyi és katonai támogatása mindaddig, amíg szükséges ‒ jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az uniós tanács soros magyar elnökségi programjának ismertetéséről folytatott vitán.
A versenyképesség kérdésével kapcsolatban az uniós bizottság elnöke azt monda, az innovációs szakadékot be kell temetni a többi vezető gazdasághoz képest, továbbá megtakarításokkal és befektetésekkel szükséges csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon átnyúló működésben. Ki kell teljesíteni a belső piacot, csökkentve a szabályokat, a bürokráciát, a jelentéstételi és jelentéskészítési követelményeket a digitális gazdaság előtt.
„De azt is látnunk kell, hogy egy kormány az unióban éppen az ellenkező irányba megy, elsodródik a belső piacról, az európai vállalatok ellen másokat részesít előnyben” – fogalmazott.
Von der Leyen „azokhoz szólva, akik azt gondolják, hogy Európának még mindig a piszkos, orosz fosszilis üzemanyagokhoz kellene ragaszkodnia”, azt mondta: ahelyett, hogy alternatív energiaforrásokat keresett volna, egy tagállam alternatív módokat keresett a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból való vásárlására. Szavai szerint Oroszország újra és újra bebizonyította, hogy nem megbízható szállító. „Nem lehet tehát több kifogás. Aki európai energiabiztonságot akar, annak hozzá kell járulnia Európa energiafüggetlenségéhez” – fogalmazott.
A migráció kérdésével kapcsolatban azt mondta, a migráció kihívása európai megoldást igényel. Ezért az új uniós migrációs és menekültügyi paktumot végre kell hajtani.
Az Európai Bizottság már dolgozik valamennyi tagállammal, beleértve az unió külső határainál fekvőket is, hogy segítse őket közös határok kezelésében – mondta Von der Leyen.
„Mindannyian jobban akarjuk védeni külső határainkat. De csak akkor leszünk sikeresek, ha összefogunk a szervezett bűnözés ellen, és szolidaritást vállalunk egymással” – fogalmazott.
Európának egységesnek kell maradnia, hogy megállja a helyét a világban – tette hozzá Ursula von der Leyen.
[type] => post [excerpt] => Csak egy út van az igazságos béke elérésére Ukrajna és Európa számára, mégpedig Ukrajna ellenállásának további és folyamatos politikai, pénzügyi és katonai támogatása mindaddig, amíg szükséges. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1728492300 [modified] => 1728485352 ) [title] => Ursula von der Leyen szerint csak egy út van a béke elérésére Ukrajnában [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128942&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 128942 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 128943 [image] => Array ( [id] => 128943 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg [original_lng] => 23922 [original_w] => 362 [original_h] => 241 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg [width] => 362 [height] => 241 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg [width] => 362 [height] => 241 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg [width] => 362 [height] => 241 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg [width] => 362 [height] => 241 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg [width] => 362 [height] => 241 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1728474553:12 [_thumbnail_id] => 128943 [_edit_last] => 12 [views_count] => 604 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 53452 [3] => 49 [4] => 33 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Hírek [4] => Ukrajna [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 43503 [1] => 601 [2] => 106845 [3] => 588 [4] => 640 ) [tags_name] => Array ( [0] => béke [1] => Európai Bizottság [2] => háború [3] => Orbán Viktor [4] => Ursula von der Leyen ) ) [7] => Array ( [id] => 128923 [content] =>
Szergej Lavrov külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a Vlagyimir Putyin elnök által felvázolt „vészhelyzeti tervet” léptetné életbe arra az esetre, ha Ukrajna engedélyt kapna arra, hogy a nyugatiak által szállított nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszországon belül csapásokhoz használja.
Putyin korábban azt mondta, hogy bármilyen ilyen csapást Moszkva a fegyvereket biztosító országok közvetlen támadásaként kezelne.
A diplomata a kijevi külföldi fegyveradományozók közelgő találkozóját kommentálta, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán vezető „történelmi jelentőségűnek” hirdetett. Moszkva nem követi az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat, mivel már elkészítette válaszát – mondta a külügyminiszter.
„Amint ez a döntés [a Nyugat részéről, hogy engedélyezi Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát] megszületik, ha megszületik, ezt megtudjuk, és a Vlagyimir Putyin által említett vészhelyzet már működésbe lép” – mondta Lavrov az orosz 1-es csatorna műsorszolgáltatónak.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen, Ukrajna által nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott támadást Moszkva úgy kezelne, mintha azt közvetlenül a NATO indította volna. Felvetette, hogy Oroszország válaszul hasonló fegyverekkel fegyverezhetné fel a Nyugat ellenségeit.
Moszkva jelenleg frissíti nukleáris doktrínáját, hogy egy nukleáris állam által támogatott, nem nukleáris állam támadása is bekerüljön azon feltételek közé, amelyek Oroszország részéről nukleáris megtorlást válthatnak ki.
Kijev hónapok óta könyörög az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, hogy oldják fel a nagy hatótávolságú fegyvereikkel Oroszország mélyén végrehajtott csapások tilalmát, és a nyugati vonakodást okolja a harctéren a közelmúltban elszenvedett sorozatos kudarcaiért.
Orosz tisztviselők korábban azt állították, hogy az elvi döntés, hogy teljesítsék Ukrajna kívánságát, már megszületett, és a nyugati országok most választják ki az eszközt, hogy ezt a nyilvánosság elé tárják.
Zelenszkij remélte, hogy a tilalmat feloldják a múlt hónapban tett amerikai látogatása során, ahol bemutatta „győzelmi tervét” Joe Biden elnöknek. A helyi média szerint az amerikai tisztviselők szkeptikusak az ukrán vezető javaslatával kapcsolatban, amelyet nem tartanak életképesnek Oroszország legyőzésére és azt csak egy kívánságlistaként emlegetik.
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden optimista hangvételű nyilatkozatot tett a közel-keleti helyzet kapcsán ‒ tudósított a Reuters.
Biden elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem tart egy átfogó háború kirobbanásától a térségben.
„Nem hiszem, hogy totális háború lesz. Szerintem el tudjuk kerülni” ‒ fogalmazott az elnök újságírói kérdésre válaszolva. Ugyanakkor hozzátette: „De még sok a tennivaló.”
Biden arra a kérdésre reagálva, hogy érkezhetnek-e katonák Izrael területére, megerősítette az USA elkötelezettségét Jeruzsálem mellett, kijelentve: „Már segítettünk Izraelnek. Meg fogjuk védeni Izraelt.”
Az elnök nem részletezte, pontosan milyen lépéseket tart szükségesnek a helyzet további eszkalálódásának megakadályozására. Amikor megkérdezték, mennyire biztos abban, hogy nem lesz totális háború azt mondta:
„Ön mennyire biztos abban, hogy nem fog esni az eső?”
Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette annak lehetőségét, hogy Gáza és Libanon után török területek lehetnek az izraeli támadások következő célpontjai. A hírt a TRT közölte.
„Nyíltan beszélek: Palesztina és Libanon után Szülőföldünk lesz az a hely, amelyre felfigyel az izraeli adminisztráció az „ígéret földjének” megtévesztő eszméje szerint működve. A megszállás, a terror és az agresszió már a küszöbünkön van” – mondta a török vezető.
Erdogan azzal vádolta Izraelt, hogy megpróbálja terjeszteni a konfliktust. Szerinte miközben „Izrael népirtást hajt végre Gázában és terrortámadásokat Libanonban”, ugyanakkor „mindenféle provokációval igyekszik tüzébe rángatni a térség országait”.
A politikus hangsúlyozta, hogy Törökország kész szembenézni a fenyegetésekkel.
