Spanyolországról közölt becsült adatokat az Európai Unió választási oldala. Ez alapján a vártaknak megfelelően az Alberto Nunez Feijóo vezette jobbközép Spanyol Néppárt (Partido Popular, PP) győzött, a szavazatok 32,4 százalékát szerezhették meg.
Őket szorosan követi a legnagyobb kormánypárt, a szocialista PSOE, amire a szavazók 30,2 százaléka szavazhatott, míg harmadik helyre a szélsőjobboldali Vox kerülhetett a szavazatok 10,4 százalékával.
Ezzel a Néppárt 9 új mandátumot szerezve 22 képviselővel kerülhet be az Európai Parlamentbe, a PSOE 20, a Vox 7 mandátumot szerezhetett, míg a PSOE-vel közösen kormányzó újbaloldali Sumar mozgalom 4, a szélsőbaloldali Podemos 2 mandátumot szerezhetett.
A katalán háziversenyt a baloldali függetlenségpárti erők nyerhették meg: az Ahora Repúblicas 2 mandátumot, a jobbközép függetlenségpárti Junts 1 mandátumot szerezhetett.
Róma választókörzeteinek felében a rossz számítógépek miatt csődöt mondott az informatikai rendszer, ezért Olaszország még nem tudta bejelenteni az európai parlamenti választás végleges eredményeit – erősítette meg a római önkormányzat hétfőn este.
Olaszország minden városából továbbították az adatokat a belügyminisztériumba, kivéve a fővárost. Az európai parlamenti választás urnáit vasárnap este 11 órakor zárták le Rómában is, ahol 2600 szavazókör volt. Közel nyolcszáz körből urnazárás után folyamatosan továbbították a részletes választási adatokat komputeres rendszeren keresztül, a többi körből azonban nem tudták leadni azokat technikai problémák miatt.
Többórás próbálkozás után az érintett nyolcszáz választóhelységből az urnákat, szavazatokat, kézzel írt jegyzőkönyveket átszállították a római vásártér egyik hangárjába, ahol még most is folyik az adatok átvitele számítógépre.
A Tg7 televízió tudósítójának beszámolója szerint százhatvan szavazóbiztos dolgozik a helyzet rendezésén hatalmas asztaloknál, amelyeken tornyokban állnak a szavazólapok. Olaszország mindezért nem közölte még a végleges adatokat.
Ignazio Marino volt római főpolgármester, a Zöldek és Baloldal Szövetsége (AVS) jelöltje hozta nyilvánosságra a történteket. Szégyennek nevezte, hogy urnazárás után tizenhét órával „egész Európa az olasz főváros adataira vár”.
Roberto Gualtieri jelenlegi főpolgármester hivatalának közlése szerint a fennakadást a szavazókörök felében használt számítógépek „életkora” okozta.
Nem próbálták ki őket a választások előtt, és csak használatkor derült ki, hogy régi gépekről van szó, amelyekkel nem tudnak belépni a választási informatikai rendszerbe. Így hétfőn délelőtt új számítógépeket kellett beszerezni, ami lassította a szavazatrögzítést.
Az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választást Csehországban – közölte a voksolásért felelős Cseh Statisztikai Hivatal vasárnap este Prágában.
A végeredmény szerint az Andrej Babis volt kormányfő által vezetett mozgalom megszerezte a szavazatok 26,14 százalékát, és a jövőben hét képviselője lesz az EP-ben, eggyel több, mint eddig. A második helyen a Spolu kormánykoalíció (ODS, TOP 09, KDU-CSL) 22,27 százalékkal hat mandátumot szerzett, kettővel kevesebbet, mint öt éve.
A kormánykoalícióhoz tartozó Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 8,70 százalékkal egyről kettőre emelte képviselői számát, akárcsak a parlamenten kívüli Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), amely kisebb tömörülésekkel koalícióban indulva 9,56 százalékot kapott, s ezzel két mandátumot mondhat a magáénak az eddigi egy helyett.
A kormánykoalíciós Cseh Kalózpárt 6,2 százalékos eredménnyel az eddigi három helyett csak egy képviselőt küldhet ezután az EP-be, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt 5,73 százalékot kapott, és a korábbi kettő helyet csak egy mandátummal fog rendelkezni. Két képviselői helyet szerzett még 10,26 százalékos támogatással a parlamenten kívüli Motoristé-Prísaha mozgalom.
A csehországi EP-választáson az idén az arra jogosultak 36,45 százaléka vett részt, ami rekord. Öt éve a részvétel 28,72 százalékot tett ki.
A legutóbbi, öt éve megtartott európai parlamenti választáson az ANO mozgalom hat mandátumot, a Spolu koalíció akkor még külön-külön induló három pártja együtt nyolc mandátumot szerzett (ODS 4, TOP 09 és a KDU-CSL kettő-kettő), míg a Cseh Kalózpárt három, az SPD pedig két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe.
Egy-egy képviselői hely akkor a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) pártnak, valamint a kommunista pártnak jutott.
Előre hozott választásokat sürgetett Németországban Markus Söder bajor miniszterelnök, a vasárnapi EP-választásokon győztes CDU testvérpártjának, a Keresztényszociális Uniónak (CSU) az elnöke. Söder követelését arra alapozza, hogy a német jelzőlámpa-koalíció három pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) jelentős vereséget szenvedett az uniós választásokon.
„Tény, hogy a kormánykoalíciót az emberek leszavazták, és Olaf Scholznak (az SPD elnöke – a szerk.) Macronhoz hasonlóan új választásokat kell kiírnia” – jelentette ki Söder az ARD német közszolgálati televízióban.
A CDU/CSU összesen a szavazatok 29,5 százalékát szerezte meg. A bevándorlásellenes AfD végzett a második helyen 16,5 százalékkal, míg a kormánykoalíció pártjai közül a szociáldemokraták szerepeltek a legjobban (13,9 százalék), ám ez jelentős gyengülés az öt évvel korábbi eredményhez képest.
Söder vasárnap esti beszédében kifejtette: a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt látványos megerősödését is részben annak tudja be, hogy néhány nappal a választások előtt egy 25 éves afgán férfi brutálisan megkéselt egy rendőrt Mannheimben.
Az incidens országszerte ismét lángra lobbantotta az évek óta tartó vitát a kormány bevándorláspolitikájáról.
„Németországban végre változtatni kell a menekültpolitikán, hogy az AfD visszaszoruljon, és a demokratikus pártok ismét több szavazatot kapjanak” – mondta Söder.
Az Olaf Scholz kancellár vezette SPD a párt fennállása óta a legrosszabb eredményt érte el a mostani EP-választáson, 13,9 százalékos eredménnyel.
Németországban azonban a Zöldek a voksolás legnagyobb vesztesei: az Annalena Baerbock külügyminiszter nevével fémjelzett párt mindössze 11,9 százalékot ért el, 8,6 százalékponttal kevesebbet, mint a 2019-es EP-választáson.
Megkezdődtek az európai parlamenti választások az Európai Unióban, elsőként csütörtök reggel Hollandiában nyíltak meg a szavazóhelyiségek.
Az Európai Parlament 720 képviselője közül a Hollandiában élő uniós állampolgárok 31-et választanak meg csütörtökön. Hollandiának jelenleg 29 képviselője van az Európai Parlamentben.
Az NL Times című angol nyelvű holland hírportál tájékoztatása szerint a csütörtöki szavazáson holland állampolgárok és uniós állampolgárok egyaránt részt vehetnek, akik az április 23-i határidő előtt regisztráltak. A hollandiai szavazáson 20 párt indul, és 497 politikus reméli, hogy elegendő szavazatot szerez ahhoz, hogy EP-képviselő legyen az új összetételű Európai Parlamentben.
Az ismertetett közvélemény-kutatás szerint a tavalyi holland parlamenti választásokon győztes, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) 31 európai parlamenti mandátumból 18-at szerezhet meg.
A hírportál arra emlékeztetett, hogy Hollandiában az európai parlamenti választásokon általában nem magas a részvételi arány. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak kevesebb mint 42 százaléka járult az urnákhoz, noha ez magasabb részvételi arány volt, mint a korábbi választásokon. A holland pártvezetők attól tartanak, hogy a részvételi arány ezúttal sem lesz sokkal magasabb – írták.
Hollandia idén új formátumú szavazólapot is tesztel, egyelőre öt város szavazóinak részvételével. Az új szavazólapon csak a pártok neve és logója látható a szavazólap felső felén, majd a jelöltek számai név nélkül az alsó felén. A szavazó úgy adja le szavazatát, hogy pirosra színezi a választani kívánt párt neve melletti rubrikát, majd a kívánt jelölt száma melletti négyzetet. A holland választópolgárok már előzetesen megkapták a jelöltek nevét és számát. A listát a szavazóhelyiségekben és a szavazófülkékben is elhelyezték. Aki hibázott a szavazófülkében, legfeljebb két alkalommal kérhet új szavazólapot. Amennyiben beválik, először a 2026-os önkormányzati választásokon szavaz majd így Hollandia egésze.
Hollandia után pénteken az Írországban élő uniós állampolgárok mehetnek szavazni, majd szombaton Lettország, Málta és Szlovákia következik. Csehországban és Olaszországban két napon keresztül szavaznak 7-én és 8-án, illetve 8-án és 9-én. A legtöbb EU-tagállamban, köztük Magyarországon vasárnap tartják a szavazást, és csak ezután hirdetik ki a választási eredményeket. EU 27 tagállamában mintegy 370 millióan adhatják le szavazatukat a rendelkezésre álló négy nap alatt.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) választási listájának 7. helyén induló Ferenc Viktória személyében olyan szakértő képviselheti a kárpátaljai magyarokat, akinek naprakész tudása van a régióról, hiszen abból a közegből származik, amelyet képviselni fog – írta a Kárpátaljai Szövetség elnöksége közleményében.
A nyilatkozatot jegyző Ötvös Sándor, a szövetség elnökségi tagja leszögezte: fontos számukra, hogy folytonos maradjon a kárpátaljai magyarság uniós képviselete.
Úgy fogalmaztak, hogy a 2014-es EP-választásokra „állított a Fidesz–KDNP első alkalommal nemzeti listát”, lehetővé téve az Európai Unión (EU) kívüli országban élő kárpátaljai és vajdasági magyarság képviselőinek a megjelenését az EP-ben.
„A hagyományt folytatva idén is előkelő helyen szerepelnek ezen nemzetrészeket képviselő jelöltek a kormánypártok listáján” – jegyezték meg.
A Kárpátaljai Szövetség fontosnak tartja, hogy megjelenjenek az európai politikusok előtt a Kárpátalján élő magyarok ügyei, küzdelmei, amelyeket az őket megillető, az európai elveknek megfelelő kisebbségi jogaikért folytatnak – írták.
Az ukrajnai háború a kárpátaljai magyarság helyzetét is megnehezíti, ezért mindennél fontosabb az országban a béke megteremtése, majd az ország újjáépítésének a megkezdése, a gazdaság talpra állítása, a jogbiztonságot szavatoló jogszabályok megalkotása – hangsúlyozták.
A Kárpátaljai Szövetség szerint Ferenc Viktória a Bocskor Andrea által az előző tíz évben megkezdett munkát folytatva a kárpátaljai magyarok hangja tud lenni Brüsszelben és Strasbourgban, felhívva az európai közvélemény figyelmét arra, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó Ukrajnában maradéktalanul megvalósulhassanak az emberi és kisebbségi jogok. A Kárpátaljai Szövetség 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a Magyarországon élő kárpátaljai származásúakat, valamint segítse a szülőföldi magyar kulturális életet.
Emellett kötelességüknek érzik, hogy támogassák a kárpátaljai művelődési kezdeményezéseket, az egységes nemzetben való gondolkodást, segíteni akarnak abban, hogy a kárpátaljai szellemi értékek részesei legyenek az egyetemes magyar kultúrának – áll a közleményben.
[type] => post
[excerpt] => A Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) választási listájának 7. helyén induló Ferenc Viktória személyében olyan szakértő képviselheti a kárpátaljai magyarokat, akinek naprakész tudása van a régióról, hiszen abból a közegből származik, amelyet képv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717495680
[modified] => 1717452070
)
[title] => A Kárpátaljai Szövetség is Ferenc Viktóriát támogatja az EP-választáson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115062&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115062
[uk] => 115119
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 115063
[image] => Array
(
[id] => 115063
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[original_lng] => 70170
[original_w] => 810
[original_h] => 455
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[width] => 810
[height] => 455
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[width] => 810
[height] => 455
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[width] => 810
[height] => 455
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[width] => 810
[height] => 455
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717488161:2
[_thumbnail_id] => 115063
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 980
[_oembed_f0838050f84bde4fb420c4aef5d57e44] =>
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
A jövő héten csütörtöktől vasárnapig tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását, a tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, de Hollandiában már csütörtökön az urnákhoz járulnak a választók.
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlamentet. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, egy meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, amely 2024-ben június 6. és 9. közé esik. Ezen a négynapos időkereten belül a tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást.
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának tájékoztatása szerint csütörtökön csak Hollandiában szavaznak. Pénteken Csehországban és Írországban lesz szavazás. Csehországban kétnapos szavazást tartanak: pénteken és szombaton is lehet majd szavazni.
Szombaton öt országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta, Olaszország és Szlovákia választópolgárai. A többi uniós országban vasárnap lesz a szavazás.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével vasárnap estig várniuk kell. Az unió előírása szerint addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az este 11-ig nyitva tartó olasz szavazóhelyiségek.
A Magyarországon vagy más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az európai parlamenti választáson, ehhez május 15-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe. A levélcsomagokat június 7-ig munkanapokon, és június 9-én lehet átvenni a külképviseleteken, általában 9 és 16 óra között, de három külképviseleten (Beregszász, Ungvár, Szabadka) meghosszabbított nyitva tartással, 6 órától, 20 óráig, hét végén is várják a választókat.
Kizárólag személyesen, de már átvehetik a Magyarországon vagy más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. A szavazatot visszajuttatni már nem csak személyesen lehet.
A Magyarországon vagy más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak a június 9-ei európai parlamenti választáson, ehhez május 15-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe.
Az MTI közlése szerint a levélben szavazó a regisztrációkor választhatott postai kézbesítést, de kérhette a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint több mint 24 ezren akarják személyesen átvenni szavazási levélcsomagjukat.
Ők ezt hétfőtől tehetik meg (megjelölésük szerint) az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) vagy a kijelölt, határ menti településeken (Battonya, Beregsurány, Biharkeresztes, Bódvaszilas, Csengersima, Fehérgyarmat, Kőszeg, Létavértes, Letenye, Letkés, Makó, Nagylak, Nyírábrány, Nyírlugos, Putnok, Rajka, Rédics, Tiszabecs, Tompa, Tornyosnémeti, Vámosszabadi, Záhony).
Meghatalmazott nem veheti át a levélcsomagot
Az NVI elektronikus úton küldi meg az érintett külképviseleti választási irodának azoknak a választópolgároknak a jegyzékét, akik a regisztrációnál jelezték, hogy a szavazási levélcsomagot a külképviseleten veszik át.
A levélcsomagokat június 7-ig munkanapokon, és június 9-én lehet átvenni a külképviseleteken, általában 9 és 16 óra között, de három külképviseleten (Beregszász, Ungvár, Szabadka) hosszabbított nyitvatartással várják a választókat.
A szavazási levélcsomagot kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgár veheti át, meghatalmazottja nem.
Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát. Annak, aki a válaszboríték leadására megjelenik a külképviseleten, személyazonossága ellenőrzése nélkül biztosítani kell, hogy a saját vagy más választópolgár válaszborítékját bedobja az urnába.
A két államfő nézeteltérései az elmúlt időszakban többször is megnehezítették az Európai Unió egységre való törekvését. Macron vasárnap Németországba utazik, hogy az európai parlamenti választások előtt egyeztessen Scholz-cal a blokk jövőjéről.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap háromnapos állami látogatásra utazik Németországba, amelynek során valószínűleg megpróbálnak közös nevezőre jutni Olaf Scholz német kancellárra, két héttel az európai parlamenti választások előtt. A francia és német államfő nehézkes kapcsolata megnehezítette az Európai Unió egységre való törekvését az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekben, tőkepiacok elmélyítésében és Kínával folytatott kereskedelemben.
„Jó jelzés lenne, ha a látogatás során konkrét együttműködés születne” – mondta Eileen Keller, a ludwigsburgi Deutsch-Französisches Institut vezető kutatója, majd azzal folytatta, hogy „nem számítok nagy előrelépésre az EU-választások előtt, de a színfalak mögött folynak a konzultációk és a kihívások hatalmasak”. Macron látogatása egybeesik a német alkotmány 75. évfordulójával és a szövetségi köztársaság születésével – írja a Bloomberg.
Macron hétfőn beszédet mond Európa jövőjéről az ikonikus drezdai Frauenkirche előtt.
A nácizmus visszatérésének megakadályozására hivatott német alkotmány évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken Macron foglalkozni fog az erős szélsőjobboldal jelentette veszélyekkel az Európai Parlamentben. Macron ellenfele, Marine Le Pen, a vezető médiatermékekben szélsőjobboldalinak titulált Nemzeti Gyűlés pártja a felmérések szerint a júniusi szavazáson megelőzheti a francia elnök pártcsaládját.
A francia elnök szerint annak érdekében, hogy erősebb legyen Európa gazdasági ereje, a hazai bankoknak nyitniuk kéne a határon túli összeolvadásokra és felvásárlásokra. Macron nyitott lenne arra, hogy egy nagy francia bankot átvegyen az Európai Unió egyik rivális intézménye annak érdekében, hogy ösztönözze a mélyebb pénzügyi integrációt. A francia elnök ezt kritikus fontosságúnak tartja a blokk jövőbeli jóléte szempontjából.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Az anyaországban elkezdődött az idei európai parlamenti és az önkormányzati választások hivatalos kampányidőszaka. Az európai parlamenti választások június 9-én lesznek, ahol pártokra, illetve azok listáira lehet szavazni. A jelölőszervezetek maximum 21 fős listát állíthatnak. A választási részvételtől függően egy mandátum megszerzéséhez nagyjából 180 ezer voksra lesz szükség. Vagyis minél több szavazat érkezik egy pártra, annál több képviselője lesz az EP-ben. A magyarországi kormánypártok, a Fidesz–KDNP jóvoltából közösségünknek az elmúlt tíz évben volt képviselője az Európai Parlamentben. A kárpátaljai magyarság ügye Európában és a világban Bocskor Andreának köszönhetően vált ismertté.
A tíz év után leköszönő Bocskor Andreát jelöltként az Ungvárhoz közeli Pallóban született és felnőtt Ferenc Viktória váltja, aki az előkelő 7. helyen szerepel a Fidesz–KDNP EP-listáján. Interjúnkban a kárpátaljai képviselőjelöltet igyekszünk bemutatni olvasóinknak.
– Elárulna valamit családjáról, tanulmányairól?
– Ungvár közelében, egy alig ötszáz fős kis faluban, Pallóban születtem magyar családban, harmadik gyerekként. Nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy magyarként neveltek és magyar tannyelvű iskolába írattak, ahol lelkiismeretes tanáraim segítségével megtapasztaltam a tanulás örömét és a benne rejlő lehetőségeket.
– A beregszászi Rákóczi-főiskolán szerzett angol–történelem szakos diplomát, ahol fiatalon aktív szervező, közszereplő volt, a Hallgatói Önkormányzat elnöke.
– Érettségi után nem volt kérdés, hogy szeretnék továbbtanulni. A beregszászi főiskola angol–történelem szakára jelentkeztem, és nagyon hamar rájöttem, hogy itt nemcsak a tudásom, de az önértékelésem is gyarapodhat. A főiskolai közeg, a vezetőség, a tanáraim attitűdje, de még a falak néma kétnyelvű táblái is azt üzenték: kisebbségi magyarként is lehetsz valaki, van helyed a világban!
Ebből az indíttatásból csatlakoztam a Hallgatói Önkormányzat elnökségéhez is, előbb kulturális ügyvivőként, majd elnökként. Nagyszerű élmény volt ebben a kreatív és lelkes csapatban dolgozni, vezetni a magyar diákságot, létrehozni a saját magyar világunkat, megtapasztalni az erőnket, amivel teremteni tudunk.
– 2011-ben alapító elnöke volt a kárpátaljai doktoranduszok szervezetének, a Momentum Doctorandus (MD) egyesületnek…
– Igen, 2006-ban ugyanis doktori tanulmányokat kezdtem a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában, és ahogy a tanulmányi évek leteltek, készültem a szigorlatra, gyűjtöttem a disszertáció megírásához az anyagokat, aktívan kutattam és publikáltam. Ennek köszönhetően kialakult egy erős kapcsolati hálóm nemcsak a kárpátaljai doktori hallgatókkal, de a Kárpát-medence más magyar közösségeinek doktoranduszaival is, akiknek ebben az időben már volt saját szervezetük, és biztattak, hogy mi is hozzuk létre a sajátunkat, így lehetőség nyílna az együttműködésre szervezeti szinten is.
Nagyon büszke vagyok a szervezet sikereire és az utódok kitartó munkájára, aminek eredményeként 2021-ben Bonis Bona díjat nyert az MD kiváló tehetséggondozó szervezet kategóriában. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is foglalkoztam a doktoranduszok érdekképviseletével, alelnöke voltam a Postgraduates’ International Networknek, amely egy, a fiatal kutatók szervezeteit tömörítő, budapesti székhelyű nemzetközi ernyőszervezet.
– Ösztöndíjasként megfordult Magyarország Tallinni Nagykövetségén és a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében Argentínában. Milyen tapasztalatokat sikerült szereznie ezeken a távoli helyeken?
– Hálás vagyok a gondviselésnek, hogy a terveimhez mindig kaptam megfelelő támogatást. Magyarország Tallinni Nagykövetségére a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram külföldi programszakaszában kerültem, ahol két hónap alatt a közigazgatás számára hasznosítható jó gyakorlatokat gyűjtöttük. Argentínába pedig a Miniszterelnökség Kőrösi Csoma Sándor Programjának ösztöndíjasaként jutottam el. A tengerentúli helyszínen – bár mindenki ismerte Puskás Pancho nevét – kihívást jelentett megértetni a helyiekkel, hogy Ukrajnában születtem, de magyar vagyok. Ez a körülmény arra sarkallt, hogy válasszak olyan beszédmódot, használjak olyan ismertebb kisebbségi példákat, amelyekből ők is megértik a származásom főbb jellegzetességeit: megtanultam nemzetközi szinten gondolkodni erről a témáról és így képviselni származási közösségemet. Argentína lakosságának jelentős többsége (főleg spanyol és olasz) bevándorlók leszármazottja: értik és saját bőrükön tapasztalják, hogy nem mindig az a nyelv az anyanyelvük, ami az állam nyelve, nem mindig az a családjuk kultúrája, ami az ország kultúrája, de ez a kettő jól megfér egymás mellett. Számomra felemelő pillanat volt, amikor az argentin függetlenség kikiáltásának kétszáz éves évfordulójára (2016. június 9.) rendezett ünnepi kavalkádban, a magyar kolónia képviselői mellett felvonuló görög közösségből egy férfi azt kiáltotta spanyolul: „Éljen a haza! Éljen a függetlenség! Éljenek a közösségek!” („Viva la Patria! Viva la independencia! Vivan las colectividades!”), amire a jelen lévő népes közönség egy emberként válaszolta: „Viva, viva, viva!”
– Sokan a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatójaként ismerték meg a nevét, a kárpátaljai régió, az itt élő magyar közösség helyzetét feltáró kutatásai kapcsán.
– 2013 februárjától a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főállású kutatójaként kezdtem el dolgozni, ahol főleg a Kárpátaljával kapcsolatos kutatások, illetve az oktatást, az oktatás nyelvét érintő kérdések tartoztak feladatkörömbe. Ezenkívül az elmúlt években több olyan kutatócsoport munkájában is részt vettem, illetve önálló kutatást is vezettem, amelyek egyszerre négy régióra (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) kiterjedő, Kárpát-medencei szintű összehasonlításra törekedtek többek között a magyar szülők többségi iskolaválasztása, a magyar iskolák pedagógusainak utánpótlása, család- és ifjúságkutatás témákban.
Őszintén hiszem, hogy az így felhalmozott tudás és tapasztalat hozzájárult ahhoz, hogy én kaptam az EP-képviselő-jelöltség megtisztelő lehetőségét, hiszen ez a „csomag” minden bizonnyal hasznosítható az európai parlamenti munkában is.
– Elindult a kampány, milyenek az első tapasztalatai?
– A kampány április 19-én indult Budapesten, a Millenárison, az EP Választási Manifesztumot bemutató rendezvénnyel, ahol a miniszterelnök, a külügyminiszter és az EP-listavezető mondott beszédet. Az ezt követő hétvégén, az aktivistahálózat jó szervezettségének eredményeképpen össze is gyűlt a szükséges számú ajánlás, és elsőként vette nyilvántartásba a Fidesz–KDNP EP-listáját a választási iroda.
Jómagam épp Nyíregyházán tartózkodtam ezekben a napokban, ahol nagyon sok kárpátaljai magyar talált átmeneti menedéket. A városban azt tapasztaltam, hogy nagyon sokan jönnek aláírni, fiatalok éppúgy, mint idősebbek.
Manapság jelentős súlya van az emberek elérésében a közösségi média felületeinek is. A közösségi oldalamon napi rendszerességgel üzenek a kárpátaljai magyar közösségnek és azoknak, akiknek fontos a közösség sorsa.
– Mit üzen a Kárpátalján élő magyaroknak?
– Ugyan néhány éve már Magyarországon élek, de ezer szállal kötődöm Kárpátaljához, kutatom a közösség anyanyelvi jogait, magyar tannyelvű oktatását, társadalmi helyzetét, emellett pedig gyakran utazom Kárpátaljára, oktatok a beregszászi főiskolán. Pontosan ezért a béke és ezen belül a békés kárpátaljai hétköznapok helyreállítása a legfontosabb cél számomra.
Büszkeséggel tölt el, hogy száz év megpróbáltatásai után is számottevő kárpátaljai magyar közösségről beszélhetünk, és még a mostani helyzet sem tudta megtörni az itteni magyarság szívósság.
Ha megengedi, kiegészíteném a kérdésfeltevést, és nemcsak a Kárpátalján élő, de a Kárpátaljáról elszármazott közösséget is arra hívom, hogy támogassa szavazatával június 9-én a nemzeti listát, ezzel származási közösségét. A kárpátaljai magyarok közössége akkor is közösség marad, ha földrajzilag most épp nem egy helyen tartózkodnak a tagjai.
– Megválasztását követően képviselői munkájának melyek lesznek a legfontosabb prioritásai?
– Az eddigi tevékenységeim (kutatási tapasztalat, közösségszervezés, társadalmi munka) során szerzett képességeimet szeretném az EP-ben is hasznosítani. Küldetésemnek tekintem az ukrajnai és kárpátaljai, nemzetpolitikai szempontból fontos események figyelemmel kísérését, a külhoni magyarok anyanyelvhasználata és anyanyelvű oktatása szempontjából elengedhetetlen jogi keretek megteremtését, fenntartását és alkalmazását a Magyarországgal szomszédos országokkal szoros együttműködésben.
Eltérő vélemények vannak a Kárpátalján maradt magyarok számát illetően, de egyet leszögezhetünk: ha már csak egy maroknyi magyar élne is Kárpátalján, ugyanúgy jár számukra a szabad identitásválasztás, a saját érdekképviselet, az anyanyelvű iskolaválasztás, a hivatali anyanyelvhasználat joga és a hatékony államnyelv-elsajátítás lehetősége. Szeretnék az Európai Parlamentben hangot adni a kárpátaljai magyarok itt felsorolt jogos igényeinek, folytatva ezzel elődöm, Bocskor Andrea munkáját.
