Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kongresszus előtt azt mondta, hogy az amerikai kormány Grönlanddal kapcsolatos kemény kijelentései nem jelentenek közvetlen katonai támadást. A cél nem az invázió, hanem az, hogy az Egyesült Államok megvásárolja Grönlandot Dániától – közölte a The Wall Street Journal.
Donald Trump amerikai elnök 2025 januárjában tért vissza a Fehér Házba, és azóta többször is kijelentette, hogy Grönlandot az Egyesült Államokhoz akarja csatolni. Január 4-én a The Atlanticnek adott interjújában azt mondta: a szigetet orosz és kínai hajók veszik körül, ezért Grönland kulcsfontosságú az Egyesült Államok biztonsága szempontjából – közölte az EADaily.
Az Economist korábban arról számolt be, hogy az amerikai kormány egy különleges megállapodást készül felajánlani Grönlandnak. Trump ezt egy nagy ingatlanüzlethez hasonlította. A terv egy úgynevezett Szabad Társulási Megállapodás (COFA), amelyhez hasonló szerződései az Egyesült Államoknak már vannak egyes csendes-óceáni kis országokkal.
A megállapodás szerint az Egyesült Államok kizárólagos katonai hozzáférést kapna Grönland légteréhez és tengeri vizeihez. Más országoknak ez nem lenne megengedett. Cserébe Washington gazdasági és pénzügyi támogatást nyújtana.
A Politico információi szerint az Egyesült Államok akár már a következő hónapokban megpróbálhatná megszerezni az ellenőrzést Grönland felett. Ezt időzíthetik a novemberi félidős választásokra, vagy az amerikai függetlenség 250. évfordulójára, július 4-re.
Grönland korábban dán gyarmat volt, ma is a Dán Királyság része. Dánia intézi a sziget külpolitikáját és védelmét. Grönland a világ legnagyobb szigete, területe több mint 2,1 millió négyzetkilométer, amelynek közel 80 százalékát jég borítja. A szigeten valamivel több mint 50 ezer ember él, többségük inuit (eszkimó) származású.
Grönland és Dánia vezetői közösségi oldalakon közzétett bejegyzéseikben felszólították Donald Trump amerikai elnököt, hogy hagyja abba a Dán Királysághoz tartozó sziget elfoglalásával való fenyegetőzését, írta a Jevropejszka Pravda.
Mette Frederiksen és Jens-Fredrik Nielsen felszólításai azután hangzottak el, hogy Trump egy vasárnapi, az Atlantic magazinnak adott interjúban megerősítette, az Egyesült Államok venezuelai akciója megerősíti Grönland feletti ellenőrzés iránti vágyát.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Facebookon azt írta, hogy az Egyesült Államoknak „nincs joga annektálni a Dán Királysághoz tartozó három ország egyikét sem”.
Frederiksen megjegyezte, hogy Dánia NATO-szövetséges, és Grönlandra, mint a királyság részére a Szövetség biztonsági garanciái vonatkoznak.
„Ezért határozottan arra kérem az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel egy történelmileg közeli szövetséges, egy másik ország és egy másik nép fenyegetésével, akik egyértelműen kijelentették, hogy nem eladóak” – mondta.
Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke megjegyezte, hogy „amikor az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy „szükségünk van Grönlandra”, és Venezuelához és a katonai beavatkozáshoz köt minket, az nemcsak helytelen, hanem nagyon tiszteletlen dolog is egyben”.
„A szövetségek a bizalmon alapulnak. A bizalom pedig tiszteletet igényel. A fenyegetésnek, a nyomásgyakorlásnak és az annektálásról szóló beszédnek nincs helye a barátok között. Nem így kell beszélni egy olyan néppel, amely újra és újra bizonyította felelősségtudatát, stabilitását és hűségét. Elég” – írta Jens-Frederik Nielsen.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Donald Trump amerikai elnök komolyan gondolja Grönland megszerzését – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök hétfőn, hozzátéve, hogy az erre vonatkozó terveket Dánia és Grönland is egyértelműen elutasította.
„Sajnos úgy gondolom, hogy komolyan kell venni az amerikai elnököt, amikor azt mondja, hogy meg akarja szerezni Grönlandot” – mondta Frederiksen a közszolgálati DR televízióban.
„Nagyon világosan kifejtettem, hogy mi a Dán Királyság álláspontja, és Grönland is többször kijelentette, hogy nem kíván az Egyesült Államok része lenni” – tette hozzá Frederiksen, majd hangsúlyozta: „Ha az Egyesült Államok megtámad egy másik NATO-tagállamot, az a vég.”
Donald Trump szerint Dánia képtelen megvédeni Grönlandot
Az amerikai fegyveres erők szombaton katonai műveletet hajtottak végre Venezuelában, amely során Nicolás Madurót elnököt és feleségét az Egyesült Államokba szállították kábítószer-kereskedelem vádjával. Nem sokkal ezután Trump megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van a Dániához tartozó, de széles körű önkormányzati jogokkal felruházott Grönlandra.
Az elnök az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Grönlandot orosz és kínai hajók veszik körül, majd hozzátette: „Dánia nem lesz képes megtenni (megvédeni), ezt biztosan mondhatom.”
Grönland tavaly november, vagyis Donald Trump visszatérése óta a világ érdeklődésének homlokterében áll, ami egy magyar kisvároshoz mérhető lakosságú zord jégvilágtól igen nagy teljesítmény. A Fakultáció korábbi adásában éppen ezért Grönland földrajzi és történelmi viszonyait járja körül a hirado.hu történelmi podcastjának műsorvezetője, Nánay Mihály történelemtanár, történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati docense, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden Varsóban hangsúlyozta, hogy az európai országok területi integritásának tisztelete alapvető jelentőségű. Hozzátette: Grönland ügyében Dánia számíthat egész Európa szolidaritására – számolt be az MTI.
A miniszterelnök a varsói repülőtéren tartott sajtóértekezletet, mielőtt elindult Párizsba, az Ukrajnát támogató országok csúcstalálkozójára. Az értekezleten Grönland témáját is napirendre tűzik – jelezte Tusk.
Úgy ítélte meg: Európa-szerte nagyon nagy érzelmeket váltott ki Donald Trump amerikai elnök minap tett kijelentése, miszerint az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra.
Tusk hangsúlyozta: semmilyen NATO-tagnak nem szabad megtámadnia vagy megfenyegetnie egy másik tagállamot, egyébként értelmét veszítené az észak-atlanti szövetség.
Kétségbevonhatatlannak nevezte, hogy Európa támogatja Dániát. „Az európai szolidaritás és az európai államok integritásának tiszteletben tartása, ezek alapvető kérdések, és Dánia számíthat egész Európa szolidaritására” – fogalmazott Tusk.
Egyúttal mindent meg kell tenni, hogy a transzatlanti kapcsolatok „a legközelebbi napokban és hónapokban ne szenvedjenek csorbát ilyen vagy olyan bejelentések, döntések vagy félreértések miatt” –fűzte hozzá a kormányfő.
Megjegyezte: szeretné, ha Washingtonban „mindenki számára világos lenne, hogy a NATO (…) felbomlasztását vagy aláásását célzó bármilyen kísérletet egyetlen európai ország sem fogja helyeselni”.
A dán kormány szerint az orosz állammal kapcsolatban álló csoportoknak tulajdonítható két dániai kibertámadás, amelyek közül az egyiket a novemberi önkormányzati és regionális választásokon, a másikat pedig 2024 végén, egy víztisztító üzem ellen követtek el – jelentette be csütörtökön a dán védelmi miniszter, írta azt MTI.
A kormány a külügyminisztériumba fogja kéretni az orosz nagykövetet – tette hozzá Troels Lund Poulsen egy sajtótájékoztatón.
A miniszter szerint a 2024. végi kibertámadás után robbanást történt a víztisztító üzemben, az incidens lakásokat is érintett.
Az önkormányzati és regionális választások előtt több politikai párt, önkormányzat, közintézmény és egy hadiipari cég internetes honlapja vált elérhetetlenné a kibertámadás miatt.
A katonai felderítés főnöke, Thomas Ahrenkiel közölte: biztosak abban, hogy az orosz állammal kapcsolatban álló csoportokról van szó.
Troels Lund Poulsen hozzátette, hogy számos intézkedést hoztak és fognak a jövőben is hozni, mert ez az orosz magatartás elfogadhatatlan.
A kormány egyebek mellett új megfigyelő hálózatot és internetes műveleti központot kíván létrehozni.
„Nagyon súlyos dolog, hogy a támadásokat az orosz államnak lehet tulajdonítani. Hogy nem csak szimpatizánsokról, de az orosz állammal közvetlenül kapcsolatban álló csoportról van szó. Ez aláhúzza, hogy a helyzet rendkívül súlyos” – mondta a DR közszolgálati televíziónak Torsten Schack Pedersen szociális biztonságért felelős miniszter, aki szerint hibrid háború folyik.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A dán kormány szerint az orosz állammal kapcsolatban álló csoportoknak tulajdonítható két dániai kibertámadás, amelyek közül az egyiket a novemberi önkormányzati és regionális választásokon, a másikat pedig 2024 végén, egy víztisztító üzem ellen k...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1766158200
[modified] => 1766143942
)
[title] => Orosz kibertámadások miatt bekéretik Moszkva koppenhágai nagykövetét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172684&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172684
[uk] => 172771
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172685
[image] => Array
(
[id] => 172685
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1561941.webp
[original_lng] => 108142
[original_w] => 1600
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1561941-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1561941-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1561941-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1561941-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1561941-1536x864.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1561941.webp
[width] => 1600
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1561941.webp
[width] => 1600
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1766168900:3
[_thumbnail_id] => 172685
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1518
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09d40e522936f24b49334a2d2dfeb8ae] =>
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
A dán parlamenti törvényhozók többsége támogatásáról biztosította a kormány javaslatát, amely tiltaná meg a 15 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférését – írta a Jevropejszka Pravda a Ritzau-ra hivatkozva.
A jóváhagyott javaslat kimondja, hogy Dániában a közösségi média tilalma a 15 év alatti gyermekekre vonatkozik, de szülői beleegyezéssel a gyermekek 13 éves koruktól használhatják azokat.
„Ez egy egyensúly aközött, amit szabályozás és jogalkotás révén lehetségesnek tartunk, és aminek a család terének kellene lennie” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnökasszony.
Hozzátette, hogy a megállapodás önmagában is áttörést jelent, mivel jelenleg nincs olyan jogszabály, amely a közösségi média használatát tiltaná.
„Úgy vélem, hogy ezekben az években megoldjuk azokat a problémákat, amelyeket a közösségi média és a telefonok okoznak gyermekeinknek” – mondta Frederiksen.
A szociáldemokrata kormány javaslatát a konzervatív és a radikális párt támogatta, míg a baloldali ellenzék ellenezte – elsősorban a közösségi média 13 éves kortól szülői beleegyezéssel való használatát lehetővé tevő rendelkezés miatt.
[type] => post
[excerpt] => A dán parlamenti törvényhozók többsége támogatásáról biztosította a kormány javaslatát, amely tiltaná meg a 15 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférését – írta a Jevropejszka Pravda a Ritzau-ra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762616580
[modified] => 1762591637
)
[title] => Dánia jóváhagyta a közösségi média tilalmát a 15 év alatti gyermekek számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=168035&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 168035
[uk] => 167982
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167983
[image] => Array
(
[id] => 167983
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/siblings-bed-watching-video-laptop-mobile.jpg
[original_lng] => 107897
[original_w] => 1280
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/siblings-bed-watching-video-laptop-mobile-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/siblings-bed-watching-video-laptop-mobile-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/siblings-bed-watching-video-laptop-mobile-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/siblings-bed-watching-video-laptop-mobile-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/siblings-bed-watching-video-laptop-mobile.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/siblings-bed-watching-video-laptop-mobile.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/siblings-bed-watching-video-laptop-mobile.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762584438:12
[_thumbnail_id] => 167983
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1635
[_oembed_085e102a774ec6c93c759233227b6ff1] =>
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Támogatását fejezte ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden ahhoz a felvetéshez, amely szerint Ukrajnának jóvátételi kölcsönt nyújtanának a befagyasztott orosz vagyon terhére – írta az MTI.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Dánia kormányfője az észak-európai EU-tagországokat tömörítő Északi Tanács ülését követően nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ez „az egyedüli járható út”.
Tetszik az ötlet, hogy Oroszország fizessen az általa Ukrajnának okozott károkért. Számomra nincs alternatívája egy jóvátételi kölcsönnek – jelentette ki.
Elmondása szerint a tanácskozás résztvevői bizakodónak mutatkoztak, hogy a decemberi európai uniós csúcstalálkozón megoldást találnak a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna további segélyezésére történő felhasználására. „Úgy vélem, decemberi találkozónkon eredményre kell jutnunk” – mondta Frederiksen. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hasonlóan nyilatkozott.
Részt vett a stockholmi találkozón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki még szeptember végén felvetette az európai bankokban tárolt, lefoglalt orosz vagyoneszközökön alapuló jóvátételi kölcsön nyújtását Ukrajnának. Az elképzelés szerint Ukrajnának vissza kell fizetnie a kölcsönt, de csak akkor, ha Oroszország kifizeti a jóvátételt.
„Egy jogilag megalapozott javaslatról van szó” – mondta von der Leyen. „Az üzenet Oroszország számára egyértelmű: hosszú időre ott vagyunk. Készen állunk Ukrajna pénzügyi szükségleteit fedezni, és addig állunk mellette, amíg szükséges” – emelte ki a bizottsági elnök.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
A dán kormány és a parlament politikai megállapodásra jutott arról, hogy az Egyesült Államoktól további 16 darab, ötödik generációs F–35 vadászgépet vásárolnak.
A további F–35-ök beszerzésére Dánia 29 milliárd dán koronát (4,51 milliárd dollárt) tervez fordítani. A megállapodás teljesülése után Dánia összesen 43 vadászgéppel rendelkezik majd.
A szerződés további alkatrészekre és fegyverrendszerekre, szimulátorokra és oktatási berendezésekre is kiterjed.
„Júliusban az Egyesült Államokban jártam, ahol az F–35 nemzetközi programjának vezetőjével megvitattam a további harci gépek gyors beszerzésének lehetőségét. Most forrásokat különítettünk el ennek a lehetőségnek a megvalósítására, hogy egy olyan vásárlást hajthassunk végre, amely gyorsan és jelentősen növeli a Védelmi Erők harci képességét” – mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter.
Az EU védelmi miniszterei a múlt héten megállapodtak egy úgynevezett „drónfal” felépítésében, hogy hatékonyabban észleljék, nyomon kövessék és elfogják az Európa légterét megsértő drónokat.
Az ukrán hadsereg megosztja az orosz drónok elleni harcban szerzett szakértelmét európai országokkal, és közös gyakorlatokra missziót küldött Dániába – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
„Szakértőink csoportja megkezdte egy misszió telepítését Dániában, hogy megosszák Ukrajna tapasztalatait a drónok elleni küzdelemben” – mondta Zelenszkij az X-en közzétett bejegyzésében.
Az európai védelmi miniszterek a múlt héten megállapodtak abban, hogy egy úgynevezett „drónfalat” építenek az orosz és ukrán határaikon, hogy hatékonyabban észleljék, nyomon kövessék és elfogják az európai légteret megsértő drónokat.
Európa felkészültsége és technológiája messze elmarad Ukrajna és Oroszország mögött, mivel a legmodernebb drónos hadviselés a 2022-es moszkvai teljes körű invázió óta tartó hároméves háború egyik védjegyévé vált.
„Ukrajna tapasztalata a legrelevánsabb ma Európában, és pontosan a szakértelmünk, a szakembereink és a technológiáink válhatnak kulcsfontosságú elemévé a jövőbeli európai drónfalnak – egy nagyszabású projektnek, amely garantálja az égbolt biztonságát” – mondta Zelenszkij.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Légtérsértések Az elmúlt napokban Dánia drónészlelésekről számolt be katonai létesítményeknél és az ország repülőterein.
Azonosítatlan dróntevékenységet jelentettek szombatra virradó éjjel a Skrydstrup légibázisról és a Jütland Dragoon Regiment bázisról, valamint a Karup légibázisról, az ország legnagyobb ilyen jellegű katonai létesítményéről.
Ezek a megfigyelések mindössze néhány nappal azután történtek, hogy hasonló incidensek miatt bezártak néhány dán repülőteret.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a koppenhágai repülőtér bezárását kiváltó incidenst „a dán kritikus infrastruktúra elleni legsúlyosabb támadásnak” nevezte.
A dán hírszerző tisztviselők, bár óvakodtak attól, hogy közvetlenül egyetlen konkrét országot is megvádoljanak, azt mondták, hogy magasnak tartják az orosz kémkedés és szabotázs kockázatát Dániában.
Lengyelország Ukrajnához fordult szakértői segítségért, miután orosz drónok léptek be a lengyel légtérbe.
„A dániai misszió eredményei más európai országokkal való együttműködés kereteit is alakítani fogják” – mondta Zelenszkij.
A NATO katonai szövetséget is aggasztják az orosz harci repülőgépek európai légtér-sértései, amelyek tovább feszítik a kapcsolatokat Moszkvával, és fokozzák a félelmeket, hogy a harcok túlnyúlhatnak Ukrajna határain.
Kristen Michal észt miniszterelnök a hónap elején kijelentette, hogy a kormány a NATO 4. cikkelye szerinti konzultációkat kért a szövetségeseitől az orosz vadászgépek légtérsértését követően.
„Ma reggel három orosz MiG-31-es vadászgép lépett be az észt légtérbe. A NATO vadászgépei válaszoltak, és az orosz gépek menekülni kényszerültek” – írta Michal egy szeptember 19-i bejegyzésben az X-en.
„Az ilyen jogsértés teljes mértékben elfogadhatatlan.”
Margus Tsahkna észt külügyminiszter elmondta, hogy a gépek beléptek az észt légtérbe, és 12 percig időztek a Finn-öböl felett.
Nincs előrelépés a békefolyamatban Ugyanakkor bizonytalanság van a béketárgyalásokat illetően, amelyeket az Egyesült Államok hónapokkal ezelőtt indított el, de úgy tűnik, nem haladnak előre.
A héten Koppenhágában megrendezésre kerülő két csúcstalálkozó előtt a NATO fokozza a légi megfigyelést a Balti-tengeren, míg Franciaország, Németország és Svédország megerősíti Dánia légvédelmét.
Dánia azt is bejelentette, hogy hétfőtől péntekig betiltja az összes polgári drónrepülést , „hogy elhárítsa annak kockázatát, hogy az ellenséges drónokat összetévesztsék a legális drónokkal és fordítva” – közölte vasárnap a dán közlekedési minisztérium.
„Nem fogadhatjuk el, hogy a külföldi drónok bizonytalanságot és zavarokat keltsenek a társadalomban, ahogyan azt a közelmúltban tapasztaltuk” – mondta Thomas Danielsen dán közlekedési miniszter egy nyilatkozatban.
„Ugyanakkor Dánia a következő héten fogadja az EU vezetőit, ahol különös hangsúlyt fektetünk a biztonságra” – tette hozzá Danielsen.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
