A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval a Szövetség tevékenységéről beszélgettünk.
– Ügyvédei javaslatára a 2020. november 30-i házkutatásokat követően hagyta el Kárpátalját, miután a KMKSZ által létrehozott alapítványok vezetőjeként hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg. Történt-e azóta előrelépés az ügyben?
– Sajnos nem. A nyomozás azóta is tart. A támogatásban részesülteket kihallgatják. Vádirat nincs, és az ügyet sem zárták le. Az alapítványok azonban a háborús körülmények ellenére is működnek, és bonyolítják a rájuk bízott támogatási programokat. 2022-ben is sok ezer kárpátaljai magyar jutott különböző támogatásokhoz. Ezért is hálásak vagyunk Magyarország Kormányának, a magyarországi adófizetőknek. Őszintén reméljük, hogy 2023-ban is folytatni tudjuk tevékenységünket.
– A modern technikai eszközök, az internet segítségével részt tud venni a KMKSZ döntéshozó fórumainak munkájában, irányítja az alapítványok munkáját.
– A pandémia is bizonyította, hogy sok esetben lehetséges a távmunka, voltak hasonló esetek a történelemben is, de ez kétségtelenül nem ideális állapot, és ezzel kapcsolatban nekem is voltak, vannak kétségeim. A KMKSZ 2021-es közgyűlésén fel is ajánlottam lemondásomat, amit a közgyűlés nem fogadott el. Idén tisztújítás lesz a KMKSZ-ben, és a kongresszus majd eldönti, ki vezeti tovább a szervezetet.
Háború van, emiatt a kárpátaljai magyar közösségünk különlegesen nehéz helyzetben van, de nem tört meg. A tanítók és tanárok, az orvosok, a lelkészek, az önkormányzatok végzik a dolgukat. Ezt teszik a KMKSZ tisztségviselői és munkatársai is.
– Hogyan hatott a kárpátaljai magyarságra a háború?
– Oroszország támadása roppant veszteségekkel jár emberéletekben, anyagiakban, és felerősítette azokat a negatív folyamatokat, amelyek korábban is jellemzők voltak Ukrajnára: a lakosság számának katasztrofális csökkenése, a gazdaság mélyrepülése, a szegénység, az intézmények degradációja, a türelmetlenség erősödése a nemzetiségi politikában. Nem tudjuk pontosan, hány magyar él jelenleg Kárpátalján, de azt sem, hányan élnek Kárpátalján, Ukrajnában. Sok menekült érkezett megyénkbe a keleti vidékekről, nem lehet tudni, itt maradnak-e véglegesen, s ha igen, mennyien. Azt sem tudjuk, hogy hány magyar fog visszatérni szülőföldjére, ha lehetősége lesz rá. A kérdéseket a háború után lehet majd megválaszolni.
– Ukrajna új nemzetiségi törvényt fogadott el, s ebben az évben érvénybe lép az oktatási törvény is a magyar iskolák vonatkozásában.
– Véleményem szerint nem most lett volna az ideje annak, hogy egy ilyen kényes, alapos megfontolást igénylő üggyel foglalkozzon Ukrajna Legfelső Tanácsa, mint a nemzetiségi kérdés. A KMKSZ az UMDSZ-szel közösen kifejtette az álláspontját a kérdésben. A törvény igen jelentős visszalépést jelent az 1992-es törvényhez képest, rögzíti és jóváhagyja az utóbbi évek jogfosztásait, nem felel meg Ukrajna Alkotmányának és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak sem.
A kárpátaljai magyarság többször tiltakozott oktatási jogainak korlátozása ellen. Mindkét esetben a legjobb lenne a háború után visszatérni a kérdésekhez.
– Az ukrán–magyar kapcsolatok feszültek, a sajtóban igen gyakran érzékelhető a hungarofóbia…
– Sajnos a háború a magyarellenességet is erősítette Ukrajnában. Egyes közvélemény-kutatások szerint az oroszok és a beloruszok után a magyar a legnegatívabban megítélt nemzet az ukránok körében. Ezen nem igazán lehet csodálkozni, hiszen mint ahogy többször megjegyeztük, évek óta célzott magyarellenes kampány folyik Magyarország, a kárpátaljai magyarság ellen az ukrajnai médiában. A pozitívumokat elhallgatják, amit félre lehet érteni, azt félreértik.
Oroszbarátsággal, szeparatizmussal vádolnak bennünket. Újdonság, hogy a magyarellenesség erősödőben van Kárpátalján is, ami korábban nem volt jellemző.
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának. Köztudott, hogy a szovjet csapatok bevonulása után a kárpátaljai magyar férfiakat elhurcolták. Nem a kárpátaljai magyarok állították azokat az emlékműveket, melyeket most lebontanak.
Mi továbbra is az ukrán–magyar viszony javulásában, a nemzetiségi béke, az egymás iránti tolerancia megőrzésében vagyunk érdekeltek.
A kárpátaljai magyarság céljai változatlanok: szeretnénk békében, közösségként élni szülőföldünkön, és ezért megteszünk mindent, amit lehet, és amit kell.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Ukrajna Legfelső Tanácsa új törvényt fogadott el múlt héten a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
A nemrégiben elfogadott kisebbségi törvényről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke a következőt nyilatkozta a Kárpátalja hetilapnak: „A kisebbségi törvény elfogadásával lezárult egy folyamat, amely az Ukrajna területén élő kisebbségek jogfosztásáról szól. Ez egy többéves folyamat volt. Az oktatási törvény, a nyelvtörvény és a médiatörvény számos olyan jogtól fosztotta meg a kárpátaljai magyarságot és több Ukrajnában élő nemzeti közösséget is, melyekkel korábban rendelkeztek.” A most elfogadott törvény megerősítette ezeket a jogfosztásokat és jelentős visszalépést jelent a mai napig is érvényben lévő 1992-es törvényhez viszonyítva, hiszen számos olyan joggal nem élhet a kárpátaljai kisebbség, amelyekkel élhettek korábban.
„A törvény még eléggé zavaros és deklaratív jellegű, valamint nem teszi lehetővé a kisebbségek számára, hogy megfelelően meg tudják védeni, vagy bővíteni meglévő jogaikat” – mondta az elnök úr. Véleménye szerint rendkívül sajnálatos, hogy ebben a háborús időszakban ilyen kérdésekkel foglalkoznak, melyeket minden bizonnyal egy békésebb korban kellene megvitatni. Reményeit kifejezve aláhúzta: „A törvényben szerepel egy olyan passzus, amely kimondja, hogy a nemzetközi szerződések felülírják a törvény rendelkezéseit, amelyek Ukrajna európai integrációs folyamatának előrehaladását követően remélhetőleg újra napirendre kerülnek.”
Novák Katalin államfő a Sándor-palotában fogadta szerdán Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét. Brenzovics László a találkozó után a helyszínen azt nyilatkozta, hogy a kárpátaljai magyarság és Kárpátalja helyzetéről is szó esett a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen. Kiemelte, a háború miatt hatalmas a szenvedés, és rendkívül nehéz tél előtt áll mindenki, ezért még sokáig szükség lesz a támogatásra és szolidaritásra. Elmondta, megköszönte Novák Katalin szolidaritását és támogatását, és azt, hogy odafigyel a kárpátaljai magyarságra. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háború idején Magyarország egyik legnagyobb humanitárius programját folytatja, a kárpátaljai magyarság sok támogatásban részesült, és a köztársasági elnök külön is támogatott kárpátaljai árvaházakat. Kárpátalja messze van a frontvonaltól, de a gazdasági válság, az áramkimaradások, a légiriadók rányomják a bélyegét a kárpátaljai magyarok életére is – mutatott rá Brenzovics László. Hozzátette: a magyar kormány támogatása az élet minden területére kiterjed, így segítik a Kárpátalján dolgozó orvosokat, tanárokat, infrastrukturális beruházásokat, közintézményeket, továbbá gyógyszert és élelmiszert is kapnak. Enélkül a Kárpátalján élők helyzete sokkal rosszabb lenne – hangsúlyozta, hozzáfűzve: reménykednek, hogy a háború mielőbb véget ér, és az élet visszatérhet a rendes kerékvágásba.
Together with the Presidents of the #B9 countries and ???? we issued a joint statement and condemned the mass bombardments of ??Ukrainian cities recently carried out by Russia. ?????????????????????? https://t.co/x2FuIz8v2qpic.twitter.com/pTb3aaqsxR
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Novák Katalin magyar államfő a Sándor-palotában fogadta szerdán Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Brenzovics László a találkozó után a helyszínen a közmédiának azt mondta, hogy a kárpátaljai magyarság és Kárpátalja helyzetéről is szó esett a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésen.
Kiemelte, a háború miatt hatalmas a szenvedés, és rendkívül nehéz tél előtt állnak, ezért még sokáig szükségük lesz a támogatásra és szolidaritásra.
Elmondta, megköszönte Novák Katalin szolidaritását és támogatását, és azt, hogy odafigyel a kárpátaljai magyarságra.
Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háború idején Magyarország egyik legnagyobb humanitárius programját folytatja, a kárpátaljai magyarság sok támogatásban részesült, és a köztársasági elnök külön is támogatott kárpátaljai árvaházakat.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Kárpátalja messze van a frontvonaltól, de a gazdasági válság, az áramkimaradások, a légiriadók rányomják a bélyegét a kárpátaljai magyarok életére is – mutatott rá Brenzovics László.
Hozzátette: a magyar kormány támogatása az élet minden területére kiterjed, így segítik az ott dolgozó orvosokat, tanárokat, infrastrukturális beruházásokat, közintézményeket, továbbá gyógyszert és élelmiszert is kapnak. Enélkül az ott élők helyzete sokkal rosszabb lenne – hangsúlyozta, hozzáfűzve: reménykednek, hogy a háború mielőbb véget ér, és az élet visszatérhet a rendes kerékvágásba.
Together with the Presidents of the #B9 countries and ???? we issued a joint statement and condemned the mass bombardments of ??Ukrainian cities recently carried out by Russia. ?????????????????????? https://t.co/x2FuIz8v2qpic.twitter.com/pTb3aaqsxR
A jánosi Helikon Hotel konferenciatermében tartotta meg soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A rendezvény kezdetén egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az ukrajnai harcokban elesett katonákról. A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke értékelte az elmúlt időszak történéseit. Kiemelt kérdésként kezelték a munkácsi Turul-emlékmű eltávolításának ügyét, valamint beszámoltak arról, hogy a szervezethez kapcsolódó alapítványok és orgánumok a továbbiakban is folytatják tevékenységüket. A KMKSZ a mai rendezvénnyel is megmutatta, hogy él, létezik, és ami a legfontosabb: működik – emelte ki beszédében Brenzovics László.
A munkácsi várból nemrég barbár körülmények között eltávolított turulmadár helyén október 25-én felavatták a háromágú szigony emlékművét, azaz Ukrajna címerét. A HírTV Napi aktuális című műsorában Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével készült interjú a témával kapcsoltban.
Brenzovics László elmondta, hogy senki sem tiltakozott az ukrán címer elhelyezése miatt a munkácsi várban, a turul eltávolítása és annak módja ellen tiltakoztak.
Hozzátette: A probléma a barbár módon való eltávolítás és az, hogy arra a helyre és arra a talapzatra tették, ahol korábban a turul volt.
Általános a meggyőződés, hogy ez a magyar nemzetpolitika, ami eddig folyt, ez jó volt, és reménykedtek abban, hogy ez folytatódni fog – nyilatkozta Brenzovics László a Mandinernek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke reméli, hogy mind az ukrán, mind a magyar fél megtesz mindent a két ország közötti fagyos kapcsolat újramelegítéséért.
– Hogyan értékeli a magyarországi választás eredményeit?
– Örülök neki. És hát a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság is, amely a mindenfajta nehézségek ellenére jelentős számban adta le a szavazatát Kárpátalján és a konzulátusokon, illetve a levélszavazat formájában. És ők is kilencven százalékon felül szavaztak a jelenlegi kormánykoalícióra. Vagyis a határon túli magyarság támogatja azt a nemzetpolitikát, amely megjellemezte a Fidesz–KDNP-kormány munkáját.
– Miért gondolták így a kárpátaljaiak?
– Mert a történelem folyamán a kárpátaljai magyarság Trianon után soha nem kapott olyan jelentős támogatásokat, mint az elmúlt időszakban.
Gondoljunk csak a magyarigazolványokra, a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségére, ami a kárpátaljai magyarság számára, aki nem tartozik az Európai Unióhoz, különleges lehetőséget jelent. Emellett olyan programok indultak, s vannak folyamatban, amelyek korábban nem látott mértékben támogatják a kárpátaljai magyar közösséget. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar kormány jóvoltából a kárpátaljai, magyar nyelven oktató tanárok, magyar nyelven beszélő orvosok és kulturális dolgozók kaptak szociális támogatásokat, vagy pedig arra, ahogy támogatták a gyermekétkeztetést! De ott van a gazdaságfejlesztési támogatás az Egán Ede Terven keresztül, továbbá az óvodaprogram és más programok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a támogatása. Mind-mind nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egyáltalán a kárpátaljai magyarság fennmaradjon. Hálásak vagyunk azért a rendkívül nagymértékű humanitárius segélyért is, ami jelenleg a háborús időszakban érkezik Kárpátaljára Magyarországról.
– Mennyire volt téma egyébként maga ez a magyarországi választás, mondjuk Ukrajnában, az ukrán közéletben?
– Téma volt. Sajnálatos módon évek óta rendkívül intenzív, magyarellenes kampányt folytatott az ukrán média jelentős része. És hát a kampányidőszakban és a háborús időszakban is: annak ellenére, hogy Magyarország elítélte az agressziót, megszavazta a szankciókat, lehetőségeihez mérten rendkívüli mértékű humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának, ez nem jött át a sajtóban. Ezzel szemben a magyar kormány különböző megnyilatkozásait igyekeztek minden egyes alkalommal negatív színben feltüntetni, s hát tudjuk, ez diplomáciai afférhoz is vezetett az ukrán államelnök és a magyar nézők között.
Ez a negatív tendencia nem csak az államközi kapcsolatokat, de a kárpátaljai magyarok helyzetét is negatívan érinti.
– Remélhető, hogy a választás lecsengésével ez javulhat valamelyest?
– Mindkét félnek lépéseket kell annak érdekében tenni, hogy ez a diplomáciai feszültség megszűnjön, és konstruktív legyen az együttműködés, hiszen Magyarország szomszédos ország, Magyarország segíti Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben, és szerintem nem indokoltak az ilyen stílusú megnyilatkozások.
– Egyesek szerint javított volna a helyzeten, hogyha az ellenzék nyer.
– A kárpátaljai magyarság helyzetén nyilvánvalóan nem javított volna az ellenzék győzelme, és akkor még finoman fogalmaztam. Hiszen tudjuk, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltje milyen dehonesztáló, sőt, rendkívül veszélyes kijelentéseket tett a választási kampány során a kárpátaljai magyarság állítólagos oroszpártiságára, amivel már akkor veszélybe sodorta a mi közösségünket. Ez ellen tiltakoztunk is, és kértük, hogy a mi közösségünk ne legyen témája a választási kampánynak. Ezt sajnos nem sikerült az ellenzéknek végrehajtania. Ugyanakkor az sem volt teljesen világos, mi is az ellenzék programja a határon túli magyarság vonatkozásában. Amely megnyilatkozások voltak, azok nem kecsegtettek minket túl sok jóval, talán ennek is köszönhető, hogy tíz határon túli magyarból kilenc a jelenlegi kormányt támogatta a szavazatával. Hiszen általános a meggyőződés: ez a nemzetpolitika, ami eddig folyt, ez jó, s reménykedünk abban, folytatódni is fog.
A kárpátaljai magyarok, Ukrajna törvénytisztelő polgárai, akik a háború mihamarabbi befejezésében és a béke megteremtésében érdekeltek, mondta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Kossuth Rádióban.
Brenzovics László felhívta mindenki figyelmét, hogy megnyilvánulásaik során ezt figyelembe véve, felelősségteljesen nyilatkozzanak. A KMKSZ elnöke arra kérte a magyarországi pártokat, illetve politikai szereplőket, hogy a kárpátaljai magyarságot ne kezeljék kampánytémaként, sajtómegnyilvánulásaikban legyenek tekintettel az itt élők nehéz helyzetére.
A béke megteremtésére kellene irányulnia minden erőfeszítésnek – ezért a KMKSZ üdvözli Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon bejelentését, hogy Magyarország támogatja Ukrajna Európai Unióba való felvételét.
Brenzovics László, a szövetség elnöke szerint az uniós perspektíva jelenleg – sok minden mellett – azért is fontos, hogy a pénzrendszer ne omoljon össze Ukrajnában. A politikussal kollégáink készítettek interjút SKYPE-on.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Február 15–17-én Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az Európai Parlament (EP) székhelyeire, Brüsszelbe és Strasbourgba tett látogatást, s a kárpátaljai magyarság helyzetéről több fórumon is beszámolt.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A KMKSZ elnöke Strasbourgba tett látogatásának első állomásaként a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciója keddi delegációs ülésének vendége volt. A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán konfliktus kárpátaljai magyarságra gyakorolt hatásairól, illetve az ukrajnai magyar kisebbség jogszűkítési folyamatáról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a harmincéves független Ukrajna és az itt élő kárpátaljai magyarság az eddigi legnehezebb időszakát éli meg, s kiemelték, hogy mindannyian a békében érdekeltek, valamint abban, hogy a kárpátaljai magyar közösség nemzeti azonosságtudatának megtartásával élhessen szülőföldjén.
Brenzovics László és Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője szerdán Brüsszelbe utazott, ahol eredményes tárgyalást folytattak Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosával. A KMKSZ elnöke felvázolta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét. Az orosz–ukrán válság kapcsán megerősítették, hogy a békés megoldásban érdekeltek. Várhelyi Olivér ezután tájékoztatta vendégeit az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatásairól, egyebek mellett a határ menti infrastruktúra tervezett fejlesztéseiről.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Ezt követően Brenzovics László az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages [Minority Intergroup]) csütörtöki strasbourgi ülésének vendége volt. A kárpátaljai magyar politikus ismertette az ukrajnai magyarság jogi helyzetét, mely rendkívüli nehézségeket élt át az elmúlt időszakban, hiszen az utóbbi években Ukrajnában olyan kisebbségi vonatkozású törvények születtek, amelyek ellehetetlenítik a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogainak gyakorlását.
A fórum első felében az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN), a Nyelvi Sokszínűséget Elősegítő Európai Hálózat (NPLD) és az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) képviselői bemutatták azokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására és védelmére vonatkozó javaslataikat, amelyeket a Konferencia Európa jövőjéről platformján nyújtottak be.
Az ukrán kormányzat 2022. január 10-én benyújtotta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentum implementációjáról szóló ötödik jelentését. A KMKSZ-szel együttműködve kárpátaljai társadalmi szervezetek alternatív jelentést készítettek, mint ahogyan tették ezt az előző országjelentés kapcsán is. Az ülés második részében került sor a kárpátaljai magyarok helyzetének kiértékelésére, valamint az árnyékjelentés bemutatására.
A KMKSZ által szakértők bevonásával készített dokumentum azt elemzi, hogy Ukrajna az elmúlt években miként mondta fel sorban a kisebbségekért vállalt korábbi kötelezettségeit. Ilyen a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény és azt ezt követő nyelvtörvény is, melyek az ukránon kívül ellehetetlenítik az egyéb nyelvek használatát.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője által összeállított színes prezentációval – konkrét esetekkel, nyelvi tájképes fotókkal, kutatási eredményekkel és statisztikai adatokkal alátámasztva – mutatták be a kárpátaljai magyarságot érintő folyamatos jogszűkítések következményeit. Az árnyékjelentésben és az előadásban a szakértők hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni, az eddig megszerzett jogaikat szeretnék megvédeni.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a Szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzáfűzte, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül. Az elmúlt évek felelőtlen törvénykezése miatt ráadásul lehetetlenné vált a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartása is.
„Látogatásunk célja az volt, hogy bemutassuk azt az árnyékjelentést, amely kárpátaljai magyar szakemberek bevonásával készült, s a Keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról szól. A végkövetkeztetésünk ezzel kapcsolatban az, hogy a jelenlegi jogi környezetben Ukrajnában ezeket a nemzetközi szerződéseket már nem lehet végrehajtani. Ezt figyelembe kell vennie az Európai Parlamentnek, az Európa Tanácsnak és azoknak a bizottságoknak, amelyek felügyelik ezen szerződések végrehajtását” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
„Továbbra is meggyőződésünk az, hogy Ukrajnában a béke és a stabilitás helyreállítása, a jószomszédi kapcsolatok renoválása aligha lehet megoldható anélkül, hogy változtatnának a nyelvi és kisebbségi politikán” – nyilatkozott az ülést követően a TV21 Ungvár stábjának Brenzovics László.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, ugyanakkor nyelvi jogaik továbbra is szűkülnek – erről Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt az ülésen. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni.
„Ukrajna vállalta azt a nemzetközi kötelezettséget az Európa Tanácson belül, hogy ratifikálta a kisebbségi jogokról szóló Keretegyezményt, s erről rendszeresen nyújt be jelentéseket. Januárban Ukrajna benyújtotta az ötödik jelentését. A kárpátaljai magyar szervezetek és a politikai érdekképviselet úgy gondolta, hogy ezt nekünk is szemügyre kell vennünk, és hozzá kell fűznünk a mi tapasztalatainkat, hogy Ukrajna hogyan hajtja végre a kisebbségi jogokat, és hogyan garantálja a kisebbségeknek az egyenlőséget, a diszkriminációmentességet és mindent, ami megilleti őket állampolgári jogon. Sajnálatos módon mire végére értünk az ukrán jelentés elemzésének, kiderült, hogy Ukrajna olyan törvényeket hozott, fogadott el az utóbbi években, amelyeknek köszönhetően nem is tudja végrehajtani azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket vállalt és aláírt” – magyarázta Bocskor Andrea.
„Ukrajna – sajnálatos módon – sem az érdekképviselet terén, sem a nyelvi jogok terén nem biztosít egyenlőséget a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak, majdhogynem másodrangú állampolgárokként kezeli a nemzeti kisebbségeket – hangsúlyozta a kárpátaljai származású EP-képviselő, hozzátéve: – Ezért úgy gondoltuk, hogy erről magas szinten, nemzetközi fórumokon is beszélnünk kell, s fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy amellett, hogy a kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, és nem szeretnék azt, hogy az orosz–ukrán konfliktus a nemzetiségi jogok csorbítását is háttérbe szorítsa, ezért úgy gondoljuk, hogy nekünk egy olyan Ukrajnára van szükségünk, ami stabil, demokratikus, és tiszteli a nemzeti kisebbségeit.”
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy az ukrán hatalom oly módon nyirbálta meg a nyelvi jogokat, hogy azok az ukrán–magyar, illetve az ukrán–román alapszerződésekkel is szembemennek.
„Az ukrán alkotmány és az ukrán törvénykezés nem kisebbségbarát, sőt arra igyekeznek, hogy a kisebbségi jogokat visszavonják, ezáltal másodrangú polgárokká váljanak a nemzeti kisebbségek. Tulajdonképpen a kommunizmus összeomlása óta igyekeztek ezeket a jogokat visszaszerezni a nemzetiségek, egy kicsit jobb helyzetbe jutottak, most azonban a visszaépülést látjuk. Ezt nem volna szabad engedni!” – mutatott rá Vincze Loránt, hozzátéve, hogy az ülés megfelelő alkalmat biztosított arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség ismét bemutassa jelenlegi helyzetét, s felhívják a figyelmet az európai szolidaritás fontosságára a nemzetiségi kérdéseket illetően.
Az elmúlt években Ukrajnában az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva kezdtek el jogfosztó törvényeket hozni. A kárpátaljai magyarság képviselői már számos alkalommal szót emeltek az ellen, hogy a magyar kisebbség ügyét azonos lapon kezeljék a háborús szembenállással. Az is világosan látszik, hogy az utóbbi időben elfogadott kisebbségi törvények következtében Ukrajna már nem tud megfelelni nemzetközi kötelezettségvállalásainak, a kárpátaljai magyarok ugyanakkor továbbra is kiállnak jogaik biztosításáért anyanyelvük, nemzeti identitásuk és kultúrájuk megőrzése érdekében.
