Obszcén jellegű üzenetek vagy sértő megjegyzések küldéséért 1360 és 2720 hrivnya közötti pénzbírságot szabnak ki.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírt egy törvényt, amely bünteti a szexuális jellegű üzenetek küldését.
A 8329. számú törvénytervezet Ukrajna közigazgatási szabálysértési törvénykönyvének módosításáról az Európa Tanács nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és e jelenségek leküzdéséről szóló egyezményének (Isztambuli Egyezmény) ratifikálásával összefüggésben fogadták el.
A dokumentum kiegészíti a közigazgatási szabálysértési törvénykönyvet a következő cikkelyekkel:
173-6 – nemi alapú erőszak elkövetése;
173-7 – szexuális követelés;
173-8 – az ideiglenes tartózkodási hely bejelentésének elmulasztása.
Ezenkívül bírságot szabnak ki a meztelen fotók privát üzenetben való küldéséért is. Akár egy hónapig tartó közmunkára is ítélhetik az elkövetőt, a kereset 20%-ának megvonásával.
A dokumentum normái a közzététel után hat hónappal lépnek hatályba.
A Legfelső Tanács szerdán első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely fokozott anyagi felelősséget ír elő a mozgósítási jogsértésekért számolt – közölte az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak megjegyezte, hogy az 10379. számú törvénytervezet elfogadását 254 képviselő támogatta. A szavai szerint jelenleg sok szigorú előírást tartalmazó kormányzati változatot hagynak jóvá. „Ennek (a kormány változatának – a szerk.) sok problémája van. És szigorú normák. Ezért aztán minden ígért változtatást módosítani kell a második olvasat előtt a bizottságban” – tette hozzá a honatya.
Szerhij Ionusasz parlament védelmi bizottságának elnök tegnap jelezte, a bizottság javasolta a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért, valamint a védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért viselt felelősségről szóló 10379. számú törvénytervezet egyes rendelkezéseinek az alábbi formában történő rögzítését:
békeidőben a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért 200-300 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő (3400-5100 hrivnya) pénzbírsággal sújtható. Ha a cselekményt ismételten vagy a hadiállapot idején követték el, a bírság 1000-1500 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő összegre nő, ami 17 000-25 500 ezer hrivnya.
A védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése az állampolgároknak 5100-8500 hrivnyába, békeidőben a tisztviselők és jogi személyek számára 17-34 ezer hrivnyába kerül. Háborús időszakban a bírság 17 000-25 500 hrivnya az egyszerű állampolgárok, és 34 000-59 500 hrivnya a jogi személyek és tisztviselők számára.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a felelősség fokozásáról szóló törvénytervezetet a forgalomban elsőbbségre jogosult járművek haladásának akadályozásáért – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a 11111. számú törvényjavaslatra hivatkozva.
A jelentés szerint a tervezet azt indítványozza, hogy a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a tűzoltóság és a rendőrség járműveinek történő elsőbbségadás elmulasztása a forgalomban, a bekapcsolt megkülönböztető fény- vagy hangjelző berendezéssel közlekedő járműveknek való elsőbbségadás elmulasztása 17-25,5 ezer hrivnya bírság kiszabását vonja maga után, valamint járművezetői jogosítvány hat hónaptól egy évig terjedő időtartamra történő bevonását.
Ugyanilyen büntetés jár a tömegközlekedési járművek, mindenekelőtt a gyermekcsoportok szállítására használt járművek elsőbbségének elmulasztásáért, ideértve a közlekedési szabályok megsértését és a tömegközlekedési járművek számára kijelölt sávban való megállást, valamint a megállási, parkolási szabályok megsértését, ami akadályozza a közlekedést vagy veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
Azok a szabálysértések, amelyek az egyének életére és/vagy egészségére veszélyt okoztak vagy okozhatnak, 34-51 ezer hrivnya pénzbírsággal és a járművezetési jogtól 5-10 évre való elvonással járnak.
Donald Trump volt amerikai elnököt 454,2 millió dollár befizetésére kötelezték, miután bűnösnek találták vagyonmanipulációban egy polgári csalási ügyben. A vonatkozó döntést New York állam bírája hozta meg február 23-án, pénteken – írja a Reuters.
A bíróság ezenkívül Trump felnőtt fiait, Donald Trump Jr.-t és Eric Trumpot fejenként közel 4,7 millió dollár befizetésére, a Trump Organization volt pénzügyi igazgatóját, Allen Weisselberget pedig 1,1 millió dollár befizetésére kötelezte kamattal együtt.
Letitia James főügyész azzal vádolta az említetteket, hogy magasabban értékelték Trump vagyonát annak érdekében, hogy a tulajdonos jobb hitel- és biztosítási feltételeket kapjon.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Ukrajnában törvénytervezet készül, amelynek az elfogadása esetén pénzbírsággal vagy elzárással büntetik a katonákkal szembeni tiszteletlen megnyilvánulást – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet célja a fegyveres testületek jogi védelmének erősítése. Büntetés bevezetését tervezik az ukrán fegyveres erők és más katonai alakulatok, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Külső Hírszerző Szolgálat, a katonai hírszerzés, az állami őrezred, az Állami Különleges Szállítási Szolgálat, az Állami Különleges Híradós Szolgálat, a Nemzeti Gárda, az Állami Határőrszolgálat katonáival szemben tanúsított tiszteletlenség miatt.
A törvénytervezet büntetést ír elő a katonák nyilvános sértegetéséért, a katonák sértő inzultálásáért vagy a jogaik és szabadságaik gyakorlásának akadályozásáért.
A katonák iránti tiszteletlenség büntetési tétele 200-tól 300-ig terjedő, adózott minimálbér (3400–5100 hrivnya) pénzbírság, 15 napig terjedő közigazgatási letartóztatás, 50-től 300-ig terjedő közmunkavégzés, 60 óra javító-nevelő munka, 1-2 hónapon át a kereset 20%-ának levonása vagy 240–360 napig terjedő közmunka.
A Legfelső Tanácsnak olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely pénzbírsággal sújtaná a katonai és hazafias témakörök kereskedelmi célú felhasználását – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a jogszabálytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet szerzői emlékeztettek arra, hogy az orosz megszállók Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta a vállalkozók megkezdték a katonai jelképek különböző elemeinek, az érintett városok nevének és a hadműveletek védjegyeinek szerzői jogi bejegyzését. Példa erre az olyan termékek, mint a Hősi Bucsa Kombucsa gombatea, A Hősök nem halnak meg sör, a ZSZU (ukrán fegyveres erők) keksz, ZSZU kolbász, a Kijev szelleme vodka.
A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy ezt a problémát törvényi szinten kell rendezni, nevezetesen meg kell akadályozni a katonai ellenállás szimbólumainak kereskedelmi célú kiaknázását. A törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv új paragrafussal történő kiegészítését javasolja. Ez pénzbírságot írna elő a katonai ellenállás szimbólumait tartalmazó termékek értékesítése esetén.
A honatyák a következő büntetések bevezetését javasolják: 1000-től 3000 adómentes minimálbér összege első bűncselekmény esetén (17 ezer hrivnyától 51 ezer hrivnyáig); 3000-től 8000-ig terjedő adómentes minimálbér, ismételt jogsértés esetén legfeljebb három évre bizonyos tisztségek betöltésére vonatkozó jog megvonásával (51 000 hrivnyától 136 000 hrivnyáig); 10 ezertől 15 ezerig terjedő adómentes minimálbér meghatározott tisztségek betöltésére vonatkozó jog megvonásával legfeljebb három évig, ha a bűncselekményt hivatalos személy vagy szervezett csoport követte el, vagy ha az ilyen cselekményt különösen nagy összegre követték el (170 ezer hrivnyától 255 ezer hrivnyáig)
A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban botrányt váltott ki a közösségi médiában, hogy irpenyi vállalkozók Bucsa Kombucsa néven dobtak piacra gombából készült teát.
Az Európai Bizottság hivatalosan értesítette Lengyelországot egy közel 70 millió eurós pénzbírságról, amiért Varsó nem szüntette meg a bírák elleni törvényellenes fegyelmi eljárást, számolt be a Jevropejszka pravda a Reuters-re hivatkozva.
Az eset egyike annak a számos vitának, amely az EU és a lengyel kormányzó, 2015 óta hatalmon lévő Jog és Igazságosság Pártja között, akit a demokratikus szabadságjogok aláásásával vádolnak.
Tavaly októberben az Európai Bíróság pénzbírságot szabott ki Varsóra, mert nem függesztette fel azonnal a lengyel Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi tanácsa működését. Az Európai Bizottság véleménye szerint a fegyelmi rendszer lehetővé teszi a politikai beavatkozást a bíróságok munkájába, ezzel sérti a 27 uniós ország, valamint Lengyelország törvényeit, amelyek a bírák függetlenségének megszilárdítását szolgálják.
Christian Wiegand, az Európai Bizottság képviselője kijelentette, hogy „fizetési felszólítást” küldtek Varsónak, mert az uniós bírósági végzésnek megfelelően nem szüntette meg a fegyelmi rezsimet.
A bírság összege mintegy 70 millió euró. Az Európai Bizottság körülbelül 45 nap haladékot adott Varsónak a befizetésre.
Lengyelország és az EU közötti vita már most pénzbe kerül az országnak. Megtiltotta Lengyelország hozzáférését a több milliárd eurós uniós ösztönző forrásokhoz, melyek célja a COVID-19 világjárvány utáni gazdasági fellendülés támogatása.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
A francia parlament támogatta azt a törvényjavaslatot, amely büntetőjogi felelősségre vonást javasol az iskolai zaklatásért. Az elkövetőkre maximum 3 év börtönbüntetést vagy 45 000 eurós pénzbírság szabható ki, számolt be a Le Figaro és a The Guardian.
A törvényjavaslat az iskolai zaklatást olyan bűncselekményként határozza meg, amelyért a diákok és az iskola dolgozói egyaránt felelősségre vonhatóak.
Az elkövetőket akár 45 ezer eurós pénzbírsággal és három év börtönnel is sújthatják abban az esetben, ha a bántalmazás miatt az áldozat nyolc napig nem jár iskolába vagy hiányzik a munkahelyéről. Ez a büntetés azonban 10 év börtönre és 150 000 eurós pénzbírságra is emelkedhet, ha az áldozat öngyilkosságot követ el vagy megkísérli ezt. Jean-Michel Blanker francia oktatási miniszter támogatta a törvényjavaslatot, mondván, ez jelzés értékű a társadalom felé.
Ervan Balanant, a törvényjavaslatot kidolgozó országgyűlési képviselő kijelentette, a törvénymódosítások elősegítik a társadalom a zaklatásról való felvilágosítását és annak megelőzését. Egyben megjegyezte: „nem a gyerekek börtönbe juttatásáról van szó”, hanem egy „társadalmi értékrendszer” kialakításáról.
A törvényjavaslat új programok bevezetését írja elő a zaklatással kapcsolatos tudatosság felkeltésére, a megelőzésére fordított kiadások növelésére, a gyermekek zaklatással kapcsolatos közoktatási programokban való részvétele feltételeinek javítására.
A törvényjavaslatot első olvasatban fogadta el a francia parlament alsóházának Nemzetgyűlése. Ezt követően a francia Szenátus elé terjesztik, ahol a parlament februári ülésén tárgyalják.
Megsértette a magyar
nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő,
amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg
szociáldemokrata ellenfeleit – állapította meg szerdai határozatában az Országos
Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
A CNCD szavazattöbbséggel elfogadott határozatában 5000
lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az elnökre.
Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: ilyen
esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami
intézmény megállapította a kihágást. A tanács 2000-től 100 ezer lejig terjedő
bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott,
mértéktartó bírságnak számít – tette hozzá.
„Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben,
amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy
kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” – jelentette ki a CNCD elnöke.
Kifejtette: Iohannis tudatosan „játszott rá” azokra a sok
évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal
szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy „a magyarok el akarják
lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista
kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját
alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában
volt – magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.
A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat
megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel
Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke is
bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.
A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos
elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű „Jó napot
kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal
vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy
odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést:
vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül,
6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD
határozatát – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon támadhatja
meg az államfő.
Az elnöki hivatal a Mediafax hírügynökség megkeresésére azt
válaszolta: Klaus Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban
azt teljességgel politikai döntésnek tartja, fellebbezni fog ellene az
illetékes bíróságon.
A Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó Kelemen Hunor úgy
értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a
CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német
kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. A
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a
diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott,
diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. Klaus Iohannisnak
nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő
kijelentéséért – szögezte le az RMDSZ elnöke.
A román
alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította azt a sürgősségi
kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságot szedtek be az elmúlt két
hónapban a kijárási tilalmat megszegőktől.
A rendelet ellen Renate Weber ombudsman emelt
alkotmányossági kifogást. Romániában kezdetben 100 lejtől (7200 forint) 5 ezer
lejig (362 ezer forint) terjedt a kiszabható bírság értéke, de április 3-i
hatállyal szigorítottak és jelentősen megnövelték az alsó és felső határt a
34-es számú sürgősségi kormányrendelettel. Így magánszemélyek esetében a bírság
2 ezer lej (144 800 forint) és 20 ezer lej (1 millió 448 ezer forint) között
mozgott, jogi személyek esetében a felső határt 70 ezer lejben (5 millió 70 ezer
forint) állapították meg. Az alkotmánybíróság ezt a 34-es számú rendeletet
nyilvánította teljes egészében alkotmányellenesnek. A taláros testület azt
kifogásolta, hogy a rendelkezések nem voltak világosak, nem írták le elég
pontosan, hogy milyen helyzetekért, szabályszegésekért szabhatnak ki a rendőrök
bírságot a rendkívüli állapot idején érvényes kijárási tilalmat megsértőkkel
szemben. Úgy vélték, hogy a hatósági személyek egyéni, szubjektív megítélésén
múlott, mekkora bírságot róttak ki, ami alaptörvénybe ütköző.
A román média értelmezése szerint jogorvoslatot csak azok
kaphatnak, akik megtámadták a bíróságon a bírságokat. Egyes ügyvédek úgy
vélték, hogy ezt még azok is megtehetik, akik már kifizették a bírságot. Weber
az alkotmánybíróság döntésének közzététele után reményét fejezte ki, hogy a
kormány hatályon kívül helyezi a rendkívüli állapot idején kiszabott
bírságokat.
Két hónap alatt a hatóságok több mint 300 ezer bírságot
szabtak ki összesen 120 millió euró értékben, ami Európában rekord. Jogászok
most arra számítanak, hogy a megbírságolt személyek elárasztják kereseteikkel
az amúgy is túlterhelt bíróságokat.
Ludovic Orban miniszterelnök szerdán bírálta az
alkotmánybíróság döntését. Úgy vélte, hogy a taláros testület „a törvényszegők
oldalára állt”, és azokat az állampolgárokat bünteti, akik tiszteletben
tartották a kijárási tilalmat.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
