Azerbajdzsán megerősítette, hogy őrizetbe vette az önhatalmúlag kikiáltott szakadár Hegyi-Karabah Köztársaság volt elnökét.
Araik Harutjunjánt, aki 2023. szeptember elejéig irányította az enklávét, „hadviselés” és „zsoldosok felbérlése” gyanújával, „a nemzetközi humanitárius elvek megsértése” miatt vették őrizetbe – közölte az azerbajdzsáni főügyészség.
A tájékoztatás szerint „Araik Harutjunjánt Hankendi (Sztepanakert) városában október 3-án vették őrizetbe az állambiztonsági szolgálat emberei”.
Előző nap Örményország elítélte Hegyi-Karabah volt vezetőinek vagy tisztségviselőinek letartóztatását, különösen Araik Harutjunján esetét említve, anélkül, hogy pontosította volna, mikor tartóztatták le. Azerbajdzsán eddig nem erősítette meg ezt az információt.
Örményország bírálta Bakut, mondván, hogy „törvénytelenül” és „önkényesen” tartóztatta le a korábbi hegyi-karabahi vezetőket. A jereváni hatóságok egyben sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy „az azerbajdzsáni bűnüldöző szervek továbbra is önkényes letartóztatásokat hajtanak végre”, annak ellenére, hogy megígérték, „tiszteletben tartják az örmények jogait” Hegyi-Karabahban.
Az enklávé egy másik magas rangú tisztviselőjét, korábbi hegyi-karabahi kormányfőt, Ruben Vardanjánt szeptember végén előzetes letartóztatásba helyezték. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a jogait, míg gyermekei azt mondták, hogy „féltik az életét”.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök, Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök találkozója az Európai Unió elnöke, Charles Michel, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök részvételével, amelyet október 5-re terveztek Granadában, elmarad.
„Az ok Franciaország romboló helyzete, valamint Párizs és Berlin nézeteltérése a Törökországgal való találkozón való részvételről. Ilyen feltételek mellett az azerbajdzsáni fél megtagadta a tárgyalásokat” – közölték.
A forrás szerint Örményország, Franciaország, Németország és Charles Michel legutóbbi nyilatkozatai világossá tették, hogy ezen a platformon „azerbajdzsánellenes légkör uralkodik”. A francia külügyminiszter örményországi látogatása során tett nyilatkozatai pedig állítólag azt mutatták, hogy Párizs szinte ellenséges álláspontot foglal el Azerbajdzsánnal szemben.
Az örmény kormány szerint már 93 ezer ember hagyta el Hegyi-Karabahot, és távozott Örményországba az azeriek elől. Ez a 120 ezres egykori lakosságnak több mint háromnegyede.
Azerbajdzsán közben bejelentette, hogy napokon belül beenged egy ENSZ-küldöttséget a kiürülő régióba.
Az örmény etnikumúak kivándorlása Hegyi-Karabahból a régió szeparatista kormányának múlt heti bukása után kezdődött. Csütörtökön Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a kormány ülésén kijelentette: „A következő napokban nem maradnak örmények Hegyi-Karabahban”.
A politikus egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „cselekedjen” a Hegyi-Karabahban zajló „etnikai tisztogatás” miatt.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a mintegy 30 évvel ezelőtt lezajlott első hegyi-karabahi háború után a nemzetközileg el nem ismert, örmény „Hegyi-Karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került.
Azerbajdzsán a 2020. őszi offenzívában az enklávé és az azt övező területek jelentős részét visszafoglalta, majd a múlt héten indított „terrorellenes műveletben” végleg térdre kényszerítette a szakadárokat.
Az enklávé gyötrelmeit tetézi, hogy egy üzemanyagraktárban történt robbanás és tűz halálos áldozatainak száma 170-re emelkedett. Erről pénteken az Armenpress helyi hírügynökség számolt be a szakadár régió helyi tisztviselőire hivatkozva. A robbanás hétfőn akkor történt, amikor több ezer örmény nemzetiségű menekült el a szakadár területről. A hatóságok nem adtak magyarázatot a robbanás okára.
Az áldozatok száma meredeken nőtt a karabahi hatóságok korábbi, 68 halottról szóló kedd esti bejelentéséhez képest. A mentési munkálatok a robbanás helyszínén jelenleg is tartanak.
A hegyi-karabahi villámháború után Samvel Sarhamanjan, a régió elnöke aláírta a rendeletet, aminek értelmében 2024. január 1-jével a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik, Hegyi-Karabah pedig megszűnik létezni.
A szeparatista Hegyi-Karabah régió elnöke, Samvel Sahramanjan aláírta a 2023. szeptember 19. utáni helyzetből adódó intézkedésekről szóló rendeletet – írja a Szabad Európa örmény oldala. Eszerint a nehéz katonai és politikai helyzettel összefüggésben, figyelembe véve az azerbajdzsáni hatóságokkal kötött megállapodást, a szakadár régió hatóságai úgy döntöttek, hogy
2024. január 1-jével feloszlatják a fennhatóságuk alá tartozó valamennyi állami intézményt és szervezetet, illetve a Hegyi-Karabahi Köztársaság megszűnik létezni.
Hegyi-Karabah lakosságának, beleértve a köztársaságon kívül élőket is, e rendelet hatálybalépését követően meg kell ismerkednie az Azerbajdzsáni Köztársaság által bemutatott reintegrációs feltételekkel, hogy önálló és egyéni döntést hozhassanak a Hegyi-Karabahban való maradás vagy visszatérés lehetőségéről.
A rendelet szövege szerint a kihirdetést követően azonnal hatályba lép a határozat.
Mint köztudott egynapos villámháború zajlott Hegyi-Karabahban, aminek célja az volt, hogy Azerbajdzsán az ott élő örményeket megadásra kényszerítse. A harcoknak civil áldozatai is voltak, valamint több békefenntartó katona is életét vesztette. Hegyi-Karabah örmény vezetése végül tűzszünetet kötött, hogy megállítsák a további vérontást.
Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót – számolt be a Report azerbajdzsáni hírügynökség a Belügyminisztérium sajtószolgálati osztályának vezetője, Elshad Hadzsijev kijelentésére hivatkozva, tájékoztatott a Jevropejszka pravda.
Elmondása szerint a lefegyverzett és leszerelt erők Karabahból Lachin-Khankendi és Kalbajar-Basarkechyar irányába történő kivonulását a szeptember 20-án kötött megállapodásnak megfelelően biztosítják autóbuszokkal és személyi járművekkel.
Azerbajdzsán szeptember 19-én „antiterrorista” hadműveletet indított a nemzetközileg elismert területe, Hegyi-Karabah ellen, és másnap bejelentette annak befejezését.
[type] => post [excerpt] => Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1695659160 [modified] => 1695645955 ) [title] => Azerbajdzsán azt ígéri, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulást a fegyvert letevő örmények számára [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90783&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 90783 [uk] => 90744 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 90746 [image] => Array ( [id] => 90746 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [original_lng] => 27076 [original_w] => 516 [original_h] => 344 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1695635156:5 [_thumbnail_id] => 90746 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1998 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_aac82fff28808a3a9dc5c51a94201e34] =>
Baku hangsúlyozta, hogy készen áll a békeszerződés aláírására, és kijelentette, hogy a békeszerződés szövegének 70%-ában megegyeztek.
Mint korábban már arról beszámoltunk, Azerbajdzsán tervezetet adott át Örményországnak egy békemegállapodásról. Hikmet Hajiyev, Azerbajdzsán elnökének asszisztense és az elnöki adminisztráció külpolitikai osztályának vezetője megerősítette, hogy Baku kész békeszerződést aláírni Örményországgal.
„Számunkra nem az a platform a fontos, ahol a békeszerződést vitatják meg, hanem az, amiről szó esik. Elvileg a békeszerződés szövegének 70%-ában sikerült megállapodni. Ismét hangsúlyozzuk, hogy készen állunk egy békeszerződés aláírására… Támogatjuk az Örményországgal való kapcsolatok normalizálását. De elfogadhatatlan katonai erők ezreinek jelenléte a független Azerbajdzsán területén” – mondta.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Azerbajdzsán tervezetet adott át Örményországnak egy békemegállapodásról, Baku most Jereván válaszát várja – mondta el csütörtökön Ilham Alijev azeri elnök egyik képviselője a RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint.
Az Azertag azeri állami hírügynökség jelentése szerint véget értek az azerbajdzsáni Yevlaxban tartott egyeztetések Azerbajdzsán és a hegyi-karabahi örmény szakadárok között, de a tárgyalások eredményeiről nem közöltek részleteket.
A RIA Novosztyi örmény forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a felek nem jutottak végső megállapodásra a találkozón. Egy azeri képviselőt idézve a RIA azt is hozzátette: nehéz azt elvárni, hogy egyetlen tanácskozáson megoldják az Azerbajdzsán és a hegyi-karabahi örmények közötti összes problémát.
Szamvel Sahramanján, az el nem ismert szakadár Hegyi-karabahi Köztársaság elnökének tanácsadója, David Babaján a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott: Hegyi-Karabah örmény vezetése megállapodott a tűzszünetről Azerbajdzsánnal, de a kulcsfontosságú részleteket, például a fegyverek átadására vonatkozóan még ki kell dolgozni.
Még sok kérdést meg kell vitatni, például a biztonsági garanciák ügyét. Nincs még végleges megállapodás – mondta.
Babaján azt is hozzátette: Hegyi-Karabah úgy érzi, Oroszország, a Nyugat és Örményország is magára hagyta. „Olyan érzés, mint Konstantinápolyban 1453-ban. Ostrom alatt vagyunk, és bekerítettek minket” – mondta.
Tárgyalások kezdődtek csütörtökön Azerbajdzsán és a hegyi-karabahi örmény szakadárok között az azerbajdzsáni Yevlax városban – jelentette az Azertag azeri állami hírügynökség.
Bakui közlés szerint az egyeztetések Hegyi-Karabah Azerbajdzsánba történő „reintegrációjáról” folynak.
A Reuters hírügynökség helyi forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy csütörtökön lövések dördültek Hegyi-Karabah központjában, Sztepanakertben. A helyi örmények szerint az azeri erők megsértik az előző nap kötött tűz szünetet, ezt azonban a bakui védelmi minisztérim tagadta.
A moszkvai védelmi minisztérium azt közölte, hogy ötezer embert evakuáltak az orosz békefenntartók három hegyi-karabahi körzetből.
Ilham Aliyev azeri elnök szerdán győzelmet hirdetett Hegyi-Karabah felett Azerbajdzsán kedden megindított, egynapos katonai művelete után.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Örményország és Azerbajdzsán azzal vádolta egymást, hogy lövöldözés volt a Hegyi-Karabahtól északnyugatra fekvő közös határmenti területeken, számolt be BBC orosz szolgálata.
Az örmény védelmi minisztérium közölte, hogy az azerbajdzsáni hadsereg megtámadta állásait Szotk város környékén. Azerbajdzsán pedig azzal vádolta az örmény oldalt, hogy drónokkal támadták Kelbajar járást.
Az örmény hatóságok két örmény katona haláláról, az azerbajdzsáni hatóságok három azerbajdzsáni katona sebesüléséről számoltak be.
A karabahi háború 44 napig tartott, és 2020. november 10-én éjjel háromoldalú (Örményország, Azerbajdzsán és Oroszország) egyezmény aláírásával ért véget, amelynek eredményeként a Karabah környéki területek, valamint a történelmi főváros a Susa régió visszakerült Azerbajdzsán irányítása alá.
A harcok befejezése ellenére a határ menti területeken rendszeresen eszkalálódik a helyzet.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Azerbajdzsán és Törökország 2023-ban tizenhat közös hadgyakorlatot rendez, amelyek közül hatot már megtartottak – közölte Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök kedden Bakuban, miután tárgyalt hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
„A mai napon megvitattuk jövőbeni terveinket a védelem és a védelmi ipar terén. Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy idén 16 közös hadgyakorlatot tart a két ország, ebből hatot már végrehajtottak” – mondta Aliyev. Emlékeztetett arra, hogy a második karabahi háború után azt mondta: az azerbajdzsáni hadsereget török mintára fogják fejleszteni, ami szavai szerint most már jól érzékelhetően zajlik is. Aliyev hangsúlyozta, hogy Baku és Ankara továbbra is egységes állásponttal lép fel külpolitikai kérdésekben. Mint hangsúlyozta: „Az azeri-török egység fontos tényező a régió fejlődése, stabilitása és biztonsága szempontjából.
Erdogan azt emelte ki, hogy Ankara erőfeszítéseket tesz a Törökországon keresztüli földgázszállításokkal kapcsolatos európai aggodalmak eloszlatására. „Európából folyamatosan keresnek bennünket a földgázszállításokkal kapcsolatban, mi pedig a magunk részéről mindent megteszünk” – mondta a török elnök a sajtótájékoztatón. Kiemelte egyúttal, hogy az energetikai szférában zajló együttműködés kérdéseire nagy hangsúlyt fektettek bakui tárgyalásain.
„Vannak olyan fejlesztéseink, amelyek végrehajtása évek óta folyamatban van. Energiaügyi minisztereink részletes tervet dolgoztak ki arra, mit fejleszthetünk a jövőben” – tette hozzá a török vezető.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
