A brit külügyminisztérium vezetője, David Lammy kijelentette, hogy országa nem küld csapatokat Ukrajnába. Franciaország ugyanakkor nem zárja ki ezt a lehetőséget, ahogyan azt Jean-Noel Barro külügyminiszter is nyilatkozta.
David Lammy brit külügyminiszter kijelentette, hogy országa „jelenleg” nem fontolgatja csapatai Ukrajnába való küldését, közölte a Politico.
A Le Monde című lap hétfőn arról számolt be, hogy Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke franciaországi látogatása után a két ország ismét tárgyalni kezdett csapatok Ukrajnába való küldéséről.
David Lammy brit külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa ragaszkodik ahhoz a „régi elkötelezettségéhez”, hogy nem küld csapatokat a háborús övezetbe.
Egyértelműen kijelentjük, hogy készen állunk és továbbra is támogatjuk az ukránokat, többek között kiképzéssel, de ragaszkodunk ahhoz a régóta fennálló álláspontunkhoz, hogy nem küldünk brit csapatokat a hadműveleti színtérre. Ez volt Nagy-Britannia álláspontja volt, és ma is így van, mondta Lammy.
Jean-Noel Barro francia külügyminiszter a BBC-nek adott hétvégi interjújában kijelentette, nem zárja ki, hogy szükség esetén francia csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy azok részt vegyenek a harcokban.
Ez a nyilatkozat megerősítette Emmanuel Macron francia elnök év elején tett kijelentését.
„Nem zárunk ki egyetlen lehetőséget sem”, hangsúlyozta Barro.
Hétfőn a Downing Street ismét tagadta annak lehetőségét, hogy brit csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Keir Starmer miniszterelnök szóvivője a Le Monde-ban megjelent publikációt kommentálva azt mondta újságíróknak, hogy nincsenek ilyen tervek. Arra a kérdésre, hogy kizárható-e a brit csapatok részvétele az ellenségeskedésben, azt válaszolta: „Igen, kivéve azt, amit már korábban említettünk: orvosi segítség és a nagykövetség körüli jelenlét. Nem tervezünk csapatokat bevonni az harcokba az ukránok oldalán”. Hozzátette, hogy nincs tudomása arról, hogy Starmer és Macron bármiféle megbeszélést folytatott volna ezzel kapcsolatban.
A brit különleges szolgálatok sürgősen vizsgálják, hogy Oroszország valóban indított-e interkontinentális ballisztikus rakétákat, miután hírek jelentek arról, hogy ilyen fegyverrel lőtték Dnyiprot – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia miniszterelnökének egy névtelenül nyilatkozó képviselője azt mondta, hogy a helyzet rohamosan változik, a különleges szolgálatok sürgős vizsgálatot indítottak. „Mint önök is tudják, ez egy gyorsan fejlődő helyzet, és nem akarom megelőzni a hírszerző ügynökségeinket, akik sürgősen felülvizsgálják ezeket a jelentéseket, de ha ez igaz, akkor egyértelmű, hogy ez egy újabb példa a komoly meggondolatlanságra. És Oroszország fokozódó magatartása csak erősíti az elhatározásunkat” – mondta a forrás.
A brit újság emlékeztetett arra, hogy John Healy védelmi miniszter is hasonló véleményt fogalmazott meg korábban. Keir Starmer brit miniszterelnök viszont megígérte, hogy Nagy-Britannia „mindenben támogatni fogja Ukrajnát, amíg szüksége van rá”.
„Nagy-Britannia Ukrajnának nyújtott támogatása mindig az önvédelemre irányul. Arányos, összehangolt és rugalmas, és válasz Oroszország saját intézkedéseire, és megfelel a nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően. Ukrajnának egyértelmű joga van az önvédelemhez Oroszország illegális támadásaival szemben” – hangsúlyozta a brit kormányforrás.
Megváltoztatta cikkének szövegét hétfőre a Le Figaro című francia lap, amely vasárnap még arról számolt be, hogy Franciaország és Nagy-Britannia engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú SCALP/Storm Shadow rakétáit Oroszország területe ellen irányuló mélyégi csapásokhoz használja – számol be az rbc.ua hírportál a Le Figaro módosított publikációjára hivatkozva.
A jelentés szerint azt a mondatot, miszerint Nagy-Britannia és Franciaország lehetővé tette Ukrajnának, hogy SCALP/Storm Shadow rakétáikkal mélyen orosz területre csapjon le, a francia lap a következővel cserélte le: „a kancelláriákban már dúltak viták a nyugati rakéták orosz terület elleni bevetésének engedélyezéséről. Emmanuel Macron 2024 májusában egy németországi állami látogatáson mellette foglalt állást”.
A francia újságban a módosított cikk a „frissítve” jelzést kapta.
A brit kormány kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajnát, a Storm Shadow rakéták használatát Oroszország elleni csapásokra azonban nem kommentálja – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Bridget Phillipson oktatási miniszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia a korábbiakhoz hasonlóan „rendíthetetlenül” támogatja Ukrajnát, de nem követi az Egyesült Államok példáját a fegyverszállítás kérdésében. Joe Biden felhatalmazta Ukrajnát, hogy megkezdje az Egyesült Államok által szállított rakéták Oroszország mélyére történő kilövését, Keir Starmer miniszterelnök pedig arra készül, hogy a G20-csúcson Kijev „további támogatását” kérje.
Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia követheti-e az USA példáját, Phillipson a Sky Newsnak azt mondta: „Majdnem ezer nappal a konfliktus kezdete után szilárdan az ukrán nép mögött maradunk. És ahogy a G20-csúcsra indult, a miniszterelnök nagyon világosan kijelentette, hogy az ukrán nép és Zelenszkij elnök számíthat teljes támogatásunkra.”
Azt azonban nem kommentálta, hogy Nagy-Britannia megengedheti-e Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú brit fegyvereket használjon Oroszországban. Keir Starmer miniszterelnök a Rio de Janeiróba tartó repülés során kijelentette, hogy meg kell duplázni az erőfeszítéseket Ukrajna támogatásának megerősítése érdekében. „És ez a fő napirendi pont a G20-as csúcstalálkozón. Teljes támogatásra van szükség, ameddig csak kell” – mondta.
Vasárnap a Le Figaro című francia lap arról számolt be, hogy Franciaország és Nagy-Britannia megengedte Ukrajnának, hogy SCALP és Storm Shadow rakétákkal mélyen orosz területre csapjon le. Ezt a cikket azonban később törölték.
Ezenkívül az Axios című amerikai kiadvány arról számolt be, hogy Biden csak az oroszországi Kurszk régióban engedélyezte Ukrajnának nagy hatótávolságú rakéták használatát.
Az Egyesült Királyság arra kényszerülhet, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök csökkenti a Kijevnek nyújtott támogatásokat – mondta Boris Johnson volt brit miniszterelnök a GB News brit televíziós csatornának adott exkluzív interjújában.
Azt üzenem a nézőknek, akik azon gondolkodnak, hogy »Miért támogatjuk az ukránokat?« Azért, mert máskülönben a kollektív biztonsági helyzetünk valóban romlani fog egy újraéledő Oroszország miatt, amely Európa mindenféle részét fenyegetni fogja – fogalmazott az interjúban Boris Johnson.
Arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elesik, az „még nagyobb fenyegetést jelentene a határainkon, az európai kontinens határain, ahol a demokráciák Oroszországgal szemben állnak”.
És szerinte egy ilyen forgatókönyv elkerülése kényszerítheti arra az Egyesült Királyságot, hogy saját csapataikat küldjék Ukrajna védelmére, ha csökken a fegyveres támogatások mértéke.
Hozzátette azt is, hogy szerinte Ukrajna vereségének a következményei nemcsak Európában, hanem a csendes-óceáni térségben, a Dél-kínai-tengeren is érezhetőek lennének.
Így látja Trumpék Ukrajna-politikáját
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban többször is ígéretet tett arra, hogy képes lesz elérni az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezését, de (más republikánus tisztviselőkkel együtt) arról is beszélt az elnökválasztási kampány alatt, hogy csökkenteni kellene Ukrajna fegyveres támogatását.
Boris Johnson ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a republikánusok mozgalmán belül sincs konszenzus Ukrajna kérdésében. „Donald Trumpnak sokféle hang van a fülében, és a Republikánus Pártnak van egy frontja – valójában elég sokan vannak –, akik rossz irányvonalat képviselnek Ukrajnával kapcsolatban” – mondta.
A volt brit kormányfő kritizált egyes republikánusokat, amiért „el vannak ragadtatva Vlagyimir Putyintól” és „egyfajta furcsa, rajongó érzéssel bírnak Putyin iránt”.
Boris Johnson azonban Trump Ukrajnának nyújtott korábbi támogatását is méltatta.
„Ez ugyanaz a Trump, aki óriási változást hozott Ukrajna sorsában, amikor engedélyezte a Javelin [típusú] vállról indítható páncéltörő fegyverek szállítását” – jegyezte meg, majd hozzátette: Donald Trump korábbi támogatása nélkül „a Kijevért folytatott csata nagyon-nagyon másképp alakulhatott volna” a háború kezdetén.
Azt is megjegyezte, hogy szerinte egyes sajtóorgánumok alábecsülték a volt elnök támogatottságát a választók körében. „Sokan visszatekintettek Donald Trump idejére, és arra emlékeztek, hogy a dolgok nemcsak stabilak, hanem meglehetősen virágzóak is voltak” – mondta arról, hogy szerinte miként látták a szavazók a republikánus jelöltet. Végül kiemelte Trump „világos és hihetetlen gazdasági üzenetét a növekedésről, az adócsökkentésről, a deregulációról”.
A brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségeseknek ki kell tartaniuk Ukrajna mellett, és növelniük kell a Kijevnek nyújtott támogatásokat.
John Healey-t a BBC közszolgálati televízió hétfői politikai magazinműsorában kérdezték arról, hogy mi a véleménye a következő amerikai elnök, Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseiről, mindenekelőtt arról a nyilatkozatáról, hogy hivatalba lépése után „24 óra alatt” véget vet az ukrajnai háborúnak.
Healey úgy fogalmazott: meg kell várni, hogy Donald Trump „valójában milyen javaslatokat tesz majd”.
Hozzátette ugyanakkor: ha valósak azok az értesülések, amelyek szerint Trump a múlt héten telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és arra intette, hogy kerülje el a háború eszkalálását, „akkor teljesen helyénvaló módon járt el”.
A brit védelmi miniszter szerint Putyin máris hozzákezdett az ukrajnai háború eszkalálásához, hiszen észak-koreai katonák érkeztek Oroszországba, és az orosz fegyveres erők csak az elmúlt egy hónapban több mint kétezer kamikazedrónnal támadtak ukrajnai célpontokat.
Arra a kérdésre, hogy aggasztónak tartja-e az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás megvonásának lehetőségét Trump hivatalba lépése után, a brit védelmi miniszter azt mondta: az Egyesült Államokban is felismerték, hogy senkinek nem áll érdekében megengedni „a Putyinhoz hasonló agresszoroknak” a nemzetközi határok átrajzolását erőszak alkalmazásával. „Éppen ezért arra számítok, hogy az Egyesült Államok más országokhoz, köztük Nagy-Britanniához hasonlóan céltudatos kitartással folytatja Ukrajna támogatását” – fogalmazott a brit védelmi tárca vezetője a hétfői BBC-interjúban.
Healey felidézte, hogy London az idén 3 milliárd font támogatást nyújt Ukrajnának, és további 2,3 milliárd fontot folyósít Kijevnek a szankciók keretében lefoglalt orosz vagyoneszközök hozamából.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány miként viszonyul a következő amerikai elnök környezetéből elhangzott kijelentésekre, amelyek szerint Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie a béke érdekében, a brit védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kíván tárgyalásokat kezdeni, „a mi feladatunk az, hogy kitartsunk Ukrajna mellett, amíg harcol, és akkor is, amikor úgy dönt, hogy tárgyalni kíván”.
Hozzátette: a háborúnak valójában úgy lehet véget vetni, hogy Putyin kivonja katonáit Ukrajnából, és ha ez megtörténik, a háború „akár ma véget érhet”.
Healey szerint sem Európának, sem Amerikának nem érdeke, hogy Putyin felülkerekedjen, mert „akkor nem áll meg Ukrajna határainál”.
[type] => post
[excerpt] => A brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségeseknek ki kell tartaniuk Ukrajna mellett, és növelniük kell a Kijevnek nyújtott támogatásokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731406920
[modified] => 1731363916
)
[title] => John Healey: a szövetségeseknek ki kell tartaniuk Kijev mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132160&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132160
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132161
[image] => Array
(
[id] => 132161
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey.jpg
[original_lng] => 75735
[original_w] => 1200
[original_h] => 815
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey-300x204.jpg
[width] => 300
[height] => 204
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey-768x522.jpg
[width] => 768
[height] => 522
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey-1024x695.jpg
[width] => 1024
[height] => 695
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey.jpg
[width] => 1200
[height] => 815
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey.jpg
[width] => 1200
[height] => 815
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey.jpg
[width] => 1200
[height] => 815
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731356717:12
[_thumbnail_id] => 132161
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 384
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3595c65274d20cda5aedf58a6d40182f] =>
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton közölte, hogy hamarosan találkozik Franciaország elnökével, Nagy-Britannia miniszterelnökével, a NATO főtitkárával, valamint az északi és a balti államok vezetőivel az ukrajnai háború és a transzatlanti együttműködés megvitatása céljából.
„Kétségtelen, hogy az újonnan kialakult politikai környezet komoly kihívást jelent mindenki számára, különös tekintettel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárására, amely például az orosz elnök és az új amerikai elnök közötti megállapodással is létrejöhet” – fejtette ki Tusk.
A lengyel kormányfő elmondása szerint az elkövetkező napokban „intenzív egyeztetéseket folytatnak” azokkal az országokkal, amelyek „hasonló álláspontot képviselnek” a geopolitikai és transzatlanti, valamint az ukrajnai helyzet kérdésében.
Tusk közölte: hamarosan Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár. Ezt követően ő Varsóban vagy Londonban találkozik Keir Stramer brit miniszterelnökkel, majd Stockholmba utazik, ahol az északi és balti országok vezetőivel egyeztet.
„Természetesen mindez a hazánkat, az egész régiót, az Európai Uniót és a nyugati közösséget fenyegető új kihívások kontextusában történik” – mondta a lengyel kormányfő. Donald Tusk felidézte, amit az amerikai elnökválasztás előtt mondott: függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága érdekében, és Ukrajna jövője Ukrajna nélkül nem dönthető el.
[type] => post
[excerpt] => Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton közölte, hogy hamarosan találkozik Franciaország elnökével, Nagy-Britannia miniszterelnökével, a NATO főtitkárával, valamint az északi és a balti államok vezetőivel az ukrajnai háború és a transzatlanti...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731262800
[modified] => 1731187386
)
[title] => Tusk Nagy-Britannia, Franciaország és a NATO vezetőjével készül megvitatni a háború kérdését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131942&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131942
[uk] => 132098
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131943
[image] => Array
(
[id] => 131943
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[original_lng] => 422421
[original_w] => 912
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk-300x164.png
[width] => 300
[height] => 164
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk-768x419.png
[width] => 768
[height] => 419
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[width] => 912
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[width] => 912
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[width] => 912
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[width] => 912
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731318011:8
[_thumbnail_id] => 131943
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 436
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43604
[1] => 244
[2] => 6593
[3] => 2498
[4] => 128481
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => Franciaország
[2] => megbeszélés
[3] => Nagy-Britannia
[4] => ukrajnai háború
)
)
[7] => Array
(
[id] => 131722
[content] =>
Nagy-Britannia az elmúlt 18 hónap legnagyobb szankciócsomagját vezette be Oroszország ellen – írja az ország kormányára hivatkozva a Reuters.
A szankciók az ukrajnai háborúban részt vevő cégeket és magánszemélyeket, afrikai zsoldoscsoportokat, valamint a Novacsok idegméreg-támadásban érintetteket célozzák.
A brit ülügyminisztérium bejelentette, hogy szankciókat vezetett be 56 szervezet és magánszemély ellen, amelyek célja a Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai erőfeszítései elleni küzdelem.
Köztük van 10 Kínában található vállalat, amely berendezéseket és alkatrészeket szállított az orosz hadsereg számára.
Kemi Badenoch volt üzleti ügyi minisztert választották az ellenzéki brit Konzervatív Párt új vezetőjévé, ezzel ő lett a konzervatívok miniszterelnök-jelöltje is. Margaret Thatcher, Theresa May és Liz Truss után ő a Konzervatív Párt negyedik női vezetője.
A Konzervatív Pártot – amely a július 4-én tartott nagy-britanniai parlamenti választásokon története eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el az azóta kormányon lévő Munkáspárttól – a vezetőválasztási versengés eredményének szombati bejelentéséig a 14 évi konzervatív kormányzati éra utolsó miniszterelnöke, Rishi Sunak vezette.
Sunak azonban a választási vereség másnapján bejelentette, hogy lemond pártvezetői tisztségéről, és csak az utódválasztási folyamat lezárultáig marad a párt élén.
A Konzervatív Párt vezetői tisztségéért Badenoch mellett két volt belügyminiszter, Priti Patel és James Cleverly, valamint Robert Jenrick volt bevándorlásügyi államtitkár, Tom Tugendhat, a nemzetbiztonsági ügyekért felelős volt belügyi államtitkár és Mel Stride volt munkaügyi miniszter indult.
Meglepő fordulat
Az alsóházi konzervatív frakció az elmúlt hetekben egymás után tartotta a szavazási fordulókat, amelyeken rendre az a jelölt esett ki, akire a legkevesebben voksoltak. Az október 9-én megtartott utolsó frakciószavazáson általános meglepetésre James Cleverly, az egyik legismertebb konzervatív politikus esett ki.
Cleverlyt a brit sajtó és a politikai elemzők többsége különösen a Konzervatív Párt szeptemberben rendezett éves kongresszusa óta tartotta a legesélyesebb jelöltnek a pártvezetői tisztség elnyerésére, mivel a konferencián a volt miniszter feltűnően jól szerepelt, és kongresszusi beszédét kifejezetten kedvezően fogadták a küldöttek.
Cleverly kiesésével Badenoch és Jenrick maradt versenyben, és közülük választotta meg a párttagság Badenochot a konzervatívok új vezetőjévé.
A szombaton kihirdetett eredmény szerint a Konzervatív Párt 131 680 regisztrált és szavazásra jogosult tagja közül 53 806-an voksoltak Badenochra, Robert Jenrick 41 388 voksot gyűjtött. A részvételi arány 72,8 százalék volt.
Nigériai szülők gyermeke
A 44 esztendős, háromgyermekes Kemi Badenoch nigériai szülők gyermekeként Londonban született, gyermekkora jelentős részét Nigériában, illetve az Egyesült Államokban töltötte. Nagy-Britaniába 16 éves korában költözött vissza, és brit egyetemeken először informatikai mérnöki, majd jogi diplomát szerzett.
A Konzervatív Pártnak 2005 óta tagja, és a 2017-es választáson került be a londoni alsóházba. Kemi Badenoch a Konzervatív Párt EU-szkeptikus jobbszárnyának prominens képviselője; a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésért kampányolt.
A kilépésre voksolók szűk, 51,87 százalékos többségű győzelmével végződött referendum óta – David Cameron, Theresa May, Boris Johnson, Liz Truss és Rishi Sunak után – Kemi Badenoch a Konzervatív Párt hatodik vezetője – adta hírül az MTI.
Nagy-Britannia október 28-án, hétfőn szankciókat jelentett be három privát és három jogi személy ellen, akik részt vettek az Ukrajna elleni orosz dezinformációs kampányban, számolt be a Jevropejszka Pravda a brit kormány közleményére hivatkozva.
A brit szankciók a Társadalmi Dizájn Ügynökségekre (SDA) vonatkoznak, amely, egy nemzetközi újságírói vizsgálat szerint, pénzt kap a Kremltől, és annak propagandáját népszerűsíti Nyugaton.
Korlátozások alá esett az SDA-hoz közeli „Struktúra” társaság, a „Dialog” autonóm non-profit szervezet és azok vezetői: Ilja Gambasidze, Nikolaj Tupikin és Andrej Perla.
A brit kormány állítása szerint a szankcionált személyek vesznek részt a Doppleganger elnevezésű orosz dezinformációs akcióban, amelyben valódi weboldalak és közösségi oldalak klónjait mutatják be hiteles információforrásként.
„Annak ellenére, hogy Oroszország pénzt fektet ezeknek a rosszindulatú szervezeteknek a tevékenységébe, hazugságaik továbbra is kudarcot vallanak az interneten, és a robotok és a hamis webhelyek korlátozottan érintkeznek” – áll a közleményben.
