Az amerikai–ukrán kapcsolatok feszültsége közepette jelentős új támogatási csomagra érkezett javaslat Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi biztosa hivatalától, Franciaország és Németország azonban szkepticizmusát fejezte ki ezzel kapcsolatban – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Der Spiegel című német hetilapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német kiadvány azt írta, hogy a segélycsomag eredeti értéke 7 milliárd dollár volt, de mára elérte a 20 milliárd dollárt. A csomagnak három elemből kell állnia: körülbelül 1,5 millió lőszerből, támogatásból a légvédelmi rendszerekhez, az ukrán katonák rehabilitálásának és az ukrán dandárok kiképzésének a lehetőségeiből.
De ellenállás is van ezzel a támogatással szemben, mindenekelőtt Magyarország és Szlovákia részéről. Diplomáciai körök ugyanakkor azt állítják, hogy ezen országok ellenállása csekély szerepet játszik. Az intézkedéscsomagot az azt ellenző kisállamok részvétele nélkül is elfogadhatnák a támogató országok.
A Der Spiegel szerint azonban a két szokásos uniós kívülálló mellett a belső megbeszélések szkepticizmusát két kulcsszereplő hozta elő: Franciaország és Németország. Mindkét országnak hatalmas adósságai vannak, és gyakorlatilag nincs mozgásterük nemzeti költségvetésben. Emellett Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is ragaszkodik Európa vezető szerepéhez a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon. De Kallas és az EU lépései kétségbe vonják ezt az állítást.
Meloni már bírálta a Macron által összehívott párizsi találkozót. Ezenkívül a The Financial Times című brit lap szerint Meloni ellenzi a G7-ek hétfői konferenciahívását. Nyilván nem akarja felzaklatni Trumpot. Macron a maga részéről egy külön konferencián nyugtatta meg az elidegenedett kisállamokat, és most Washingtonba akar menni Trumppal beszélni.
Kallas környezete próbálja elsimítani a helyzetet. Eközben Németországban vasárnap választásokat tartanak, a német kormány pedig nem tud dönteni a hétvégén. Ráadásul a tagállami minisztériumok számára nincsenek rögzített finanszírozási összegek, így Franciaországnak és Olaszországnak is van mozgástere. Döntés azonban még hétfőn születhet, amikor a külügyminiszterek Brüsszelben találkoznak.
A Der Spiegel arról is ír, hogy a brüsszeli politikusok körében elterjedt egy olyan verzió, amely szerint vezető uniós személyiségek már a müncheni biztonsági konferencia idején további támogatást ígértek Ukrajnának. Így amikor az Egyesült Államok kormánya Zelenszkijnek egy titoktartási megállapodást ajánlott fel a folyamatos támogatás feltételeként, az európaiak a háttérben felszólaltak a megállapodás ellen. A megállapodásban többek között szerepelt, hogy Ukrajna ásványkitermelési jogainak jelentős részét átadja az Egyesült Államoknak.
Különböző országok diplomáciai körei nem erősítették meg és nem is cáfolták egyértelműen, hogy Ukrajnának nagyobb léptékű támogatási intézkedéseket ígértek volna, ha Ukrajna megtagadja a megállapodás aláírását Donald Trump amerikai elnökkel.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azonban a müncheni konferencia margóján már nyilvánosan kijelentette, hogy „hamarosan olyan nagy intézkedéscsomag indul útjára, amelyet még soha nem hajtottak végre ilyen léptékben”. Brüsszel eközben továbbra is abban reménykedik, hogy Trump nem zárja le túl gyorsan a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, és az sokáig fog tartani.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az amerikai–ukrán kapcsolatok feszültsége közepette jelentős új támogatási csomagra érkezett javaslat Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi biztosa hivatalától, Franciaország és Németország azonban szkepticizmusát fejezte ki ezzel kapcsolatban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1740259260 [modified] => 1740254986 ) [title] => Franciaország és Németország fékezi az Ukrajnának szánt 20 milliárd eurós európai uniós katonai csomagot – Der Spiegel [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142010&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 142010 [uk] => 142020 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 142011 [image] => Array ( [id] => 142011 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg [original_lng] => 34715 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1740247787:12 [_thumbnail_id] => 142011 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4151 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_010d306fb4ba4a223d0d9f6cd4c0610d] => {{unknown}} [_oembed_3b73f031f842c0663ea09c9508d62588] => {{unknown}} [_algolia_sync] => 508427074000 [_oembed_ea084b07ecc823d7220ea90bfb42f5f1] =>
🇺🇦🇪🇺 Ukrainian draft peace plan envisages EU accession by January 1, 2027, - FT pic.twitter.com/iMQ2FbBgwV
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
Németország ellenzi a potenciális békefenntartó misszió telepítését Ukrajnában, ha az európai országok vesznek benne részt, de az Egyesült Államok nem. Ezt a német kormány egy forrása mondta el az AFP hírügynökségnek.
Az AFP forrása szerint Berlin ellenzi a csapatok küldését Ukrajnába egy jövőbeli potenciális európai békefenntartó misszió részeként, ha az „teljes amerikai részvétel nélkül történik”.
Nem fogunk részt venni olyan forgatókönyvekben, ahol az európai és az amerikai biztonságpolitika eltér egymástól, például ha európai katonákat telepítenek az Egyesült Államok teljes bevonása nélkül
– magyarázta a forrás.
Az Egyesült Államok korábban nyilvánosan felvetette a lehetőséget, hogy békefenntartókat telepítenek Ukrajnába a potenciális „tűzszünet” ellenőrzésére, de kijelentették, hogy amerikai csapatok nem vesznek részt ebben a misszióban.
[type] => post [excerpt] => Németország ellenzi a potenciális békefenntartó misszió telepítését Ukrajnában, ha az európai országok vesznek benne részt, de az Egyesült Államok nem. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1739889180 [modified] => 1739873996 ) [title] => Németország ellenzi a csapatok küldését Ukrajnába az Egyesült Államok bevonása nélkül [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141362&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 141362 [uk] => 141276 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 141277 [image] => Array ( [id] => 141277 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f7d620379d8e4f55197d3facd8f9c32a.webp [original_lng] => 55266 [original_w] => 1036 [original_h] => 648 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f7d620379d8e4f55197d3facd8f9c32a-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f7d620379d8e4f55197d3facd8f9c32a-300x188.webp [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f7d620379d8e4f55197d3facd8f9c32a-768x480.webp [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f7d620379d8e4f55197d3facd8f9c32a-1024x640.webp [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f7d620379d8e4f55197d3facd8f9c32a.webp [width] => 1036 [height] => 648 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f7d620379d8e4f55197d3facd8f9c32a.webp [width] => 1036 [height] => 648 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f7d620379d8e4f55197d3facd8f9c32a.webp [width] => 1036 [height] => 648 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1739866797:5 [_thumbnail_id] => 141277 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2871 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_618972fd3119bb7bf06cab4c89d03dfe] =>
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Németország ideiglenesen fenntartja a határellenőrzést, „amíg a külső határok védelme valóban működésbe nem lép” – jelentette be Nancy Faeser német belügyminiszter.
A Bundestag szűk többséggel, 348 igen és 345 nem szavazattal elfogadta a konzervatív CDU által kezdeményezett javaslatot, amelynek nincs jogi kötelező érvénye. A javaslat egyebek mellett „állandó határellenőrzést” és „teljes elutasítást minden illegális belépési kísérlettel szemben” ír elő, különös figyelmet fordítva a menedékkérőkre.
Faeser január 30-án Varsóban tartózkodott, ahol az EU belügyminisztereinek találkozóján a migrációs politikát vitatták meg.
A határellenőrzést addig fogjuk fenntartani, amíg a külső határvédelem valóban működésbe nem lép
– mondta Faeser.
Ugyanakkor biztosította a nyilvánosságot, hogy „a Schengeni övezet határai valamikor ismét nyitottak lesznek”.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
A Németország által Georgia ellen bevezetett szankciók között szerepel a belügyminiszter és a georgiai belügyi tárca tisztviselői számára a beutazási tilalom – számolt be a Formula News saját forrásaira hivatkozva, közölte a Jevropejszka Pravda.
2024. december 31-én Németország vízumkorlátozást vezetett be kilenc olyan személyt illetően, akik a tüntetők és ellenzékiek elleni erőszakért felelősek Georgiában.
Most vált ismertté, hogy Vahtang Gomelauri georgiai belügyminiszter is szerepel a listán.
Szankciók alatt állnak még Vazha Siradze (a georgiai belügyminisztérium járőrrendőrségi főosztályának vezetője), Zviad Kharazishvili (a különleges megbízatások főosztályának vezetője), Mirza Kezevadze (a georgiai belügyminisztérium vezetőhelyettese), Teimuraz Kupatadze (a georgiai belügyminisztérium bűnügyi rendőrségének vezetője, Lasa Dzsohadze (a belügyminisztérium járőrrendőrségének vezetője), Teimuraz Kalandadze (Kakheti régió rendőrfőnöke), Lasha Salukvadze (a georgiai belügyminisztérium Vake-Saburtalo rendőrségi főosztályának vezetője), Dito Samkharadze (a Georgiai Álom parlamenti képviselője).
Ukrajna stabil jövőjét a háború befejezése után is biztosítani kell, a szövetségesek hamarosan megvitatják Ukrajna biztonsági garanciáit – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár a Funke német médiacsoportnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a német kancellár elmondta: „Először is jó lenne, ha véget érne az ukrajnai háború. De majd akkor is biztosítanunk kellene Ukrajna biztonságos jövőjét.” Mint megjegyezte, a jövőben a biztonsági garanciákról fogunk beszélni, valamint arról, hogyan tartsunk fenn egy erős hadsereget Ukrajna számára, amelyet „együtt fogunk felszerelni”. Az is közölte, hogy a szövetségesek a közeljövőben tárgyalni fognak erről a kérdésről.
„Erről a közeljövőben fogunk beszélni szövetségeseinkkel. Az efféle spekulációk azonban jelenleg tilosak. Hiszen semmi nem dől el az ukrán nép feje fölött. És még messze vagyunk a békétől” – hangsúlyozta Olaf Scholz.
Annalena Baerbock német külügyminiszter elégedetlenségét fejezte ki a német kormánnyal szemben az Ukrajna támogatásával kapcsolatos határozatlansága miatt – számolt be az Ukrajinszka Pravda a Politicóra hivatkozva.
Baerbock kijelentette, hogy a jelenlegi kormány határozatlansága az Ukrajnának nyújtott katonai segítséggel kapcsolatban aláássa az európai szövetségesek bizalmát. A kormánynak gyorsabban kell fellépnie, többek között a 3 milliárd eurós segélycsomag elfogadását illetően, amelyet Baerbock aktívan támogatott.
„Németországot már nem tekintik az európai békepolitika mozgatórugójának, és ez kiábrándító” – hangsúlyozta a miniszter.
Elmondása szerint a választások előestéjén uralkodó populista érzelmek akadályozzák a stratégiai döntések meghozatalát.
Emellett Baerbock bírálta a korábbi kormányokat is, különösen az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Uniót (CDU) az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése miatt, amely elmondása szerinte hozzájárult Németország orosz energiától való függéséhez. A miniszter megemlítette azt a gyanúját is, hogy Oroszország részt vett a balti-tengeri kábelek megrongálásában.
„Ahogyan az Északi Áramlat 2 soha nem volt pusztán gazdasági projekt, annak ellenére, hogy a CDU és az SPD sokáig hinni akart ebben, ugyanúgy nem véletlen, hogy folytatódnak a Balti-tenger tenger mélyén lévő kábelek sérülései”, mondta Baerbock.
A védelmi kiadások GDP-arányos 2% fölé történő emelését szorgalmazta, megjegyezve, hogy a válságos években ez a szám akár a 3%-ot is elérheti.
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
A német kabinet úgy határozott, felhatalmazza a hadsereg, hogy lelőjék a katonai célpontok közelében felbukkant gyanús drónokat.
Nancy Faeser belügyminiszter úgy fogalmazott: „különösen Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja óta gyakori, hogy újabb és újabb drónok bukkannak fel, ami egyre nagyobb kihívást jelent a rendőrség és a jelenlegi technológia számára”. Oroszország a vádak szerint ugyanis „árnyékháborút” indított az Ukrajnát támogató nyugati országok ellen – a Kreml azonban tagadja a vádat.
Ezen „árnyékháborúk” keretein belül pedig pedig állítólag repülőgépek felrobbantásával, az infrastruktúrák megtámadásával valamint a demokratikus választási folyamatokba való beavatkozással vádolják.
„Csak megerősíteni tudom, hogy Oroszország levegőben elkövetett terrorcselekményeket tervezett kivitelezni, nemcsak Lengyelország, de a világ egyéb légitársaságai ellen is” – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán. Részleteket nem közölt, de a lengyel miniszterelnök kijelentése összecseng a New York Times értesülését, miszerint Joe Biden amerikai elnök figyelmeztette is Putyint az állítólagos törekvései miatt – írja a BBC.
Novemberben a lengyel ügyészek azt állították, több csoport is szabotálni akarta az Egyesült Államokba és Kanadába csomagokat szállító futárcégeket. Tusk egy nappal azután fogadta Varsóban Zelenszkij elnököt, hogy a Nato bejelentette, fokozzák a felügyeletet a Balti-tengeren az ott közlekedő hajók biztonsága érdekében, miután tavaly több létfontosságú vezeték is megsérült.
A közelmúltban több esetben is előfordult, hogy azonosítatlan drónok bukkantak fel katonai bázisok felett. Vasárnap este legalább 10 ilyen drónt láttak elrepülni az Ingolstadt városához közeli Manching légibázis felett – közölte a német rendőrség. A múlt hónapban Manchingnál és a közeli Neuburg an der Donau-nál is jelentek már meg drónok.
Drónokat észleltek az amerikai Ramstein légitámaszpontnál és a mellette lévő északi-tengeri ipari övezetben is. Faeser belügyminiszter úgy fogalmazott, a drónok „kémkedés vagy egy szabotázsi akció része is lehet”. A jelenlegi szabályok szerint a német hadsereg csak a drónok eltávolításában segíthet a rendőrségnek.
A hadsereg lőheti le a drónokat
Egy új törvényjavaslat szerint azonban – amelyet azonban még a parlamentnek is jóvá kell hagynia – a katonák lőhetnek egy drónt, ha úgy vélik, „csak így lehet elhárítani a veszélyt, amit emberek életére vagy kritikus építményekre mérhet”. Novemberben több lengyel ügyész is azt állította; az Egyesült Államokba és Kanadába tartó német és lengyel futárcégek ellen irányított szabotázsakciókat indítottak.
Nyugati biztonsági tisztviselők szerint ez az orosz katonai hírszerző ügynökség, a GRU akciója volt, Oroszország azonban tagadja a vádakat. Több svéd és cseh vasúthálózat és raktár ellen is támadást követtek el, a gyanú szerint ezek mögött is Oroszország állhat.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Boris Pistorius német védelmi miniszter megállapodott abban, hogy Németország 60 rakétát szállít az IRIS-T légvédelmi rendszerekhez Ukrajnának, mintegy 60 millió euró értékben. Az UNIAN szerint további rakéták szállítása is várható.
Pistorius azt nyilatkozta, hogy a döntés úgy született meg, hogy további finanszírozást határoztak volna meg az ukrajnai helyzet miatt. A német védelmi miniszter kedden Kijevben találkozott Zelenszkijjel, és reményét fejezte ki, hogy a németországi tárgyalásokon további hárommilliárd eurós segítségről döntenek Ukrajnának – számolt be az Index.
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
Egy ünnepség során Boris Pistorius német védelmi miniszter Kasselben átadta az ukrán félnek az első RCH 155 típusú önjáró tüzérségi egységet – számolt be róla az Index a Stuttgarter Zeitungra hivatkozva.
„Ez annak a jele, hogy Ukrajna számíthat ránk. Németország kész felelősséget vállalni Európában” – fogalmazott a hivatalos átadón Boris Pistorius Kasselben, ahol a KNDS páncélgyártó cég készíti a fegyverrendszert, kifejezetten Ukrajnának összesen 54 darabot. A vállalat a „világ legmodernebb kerekes tarackjaként” hivatkozik a tüzérségi egységre, ami lehetővé teszi a mozgás közbeni tüzelést. Elmondásuk szerint az RCH 155 lövegtornya távirányítással működtethető, kezeléséhez két katona is elegendő.
Olekszij Makejev németországi ukrán nagykövet a jelképes átadón úgy fogalmazott, hogy „nekünk nem közvetítőkre, hanem szövetségesekre van szükségünk”, hozzátéve, örömmel veszik Németország támogatását.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Németországban nyilvánosságra hozták az első két kancellári jelölt nevét. Erről a német média számolt be.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) hivatalosan megerősítette, hogy a jelenlegi kancellárt, Olaf Scholzot jelöli. Rá szavazott majdnem az összes, 600 delegált a párt kongresszusán.
Scholz megígérte, hogy megnyeri a választásokat, és „meglepi azokat, akik azt gondolják, hogy már tudják, mivel fog végződni”.
Ezzel párhuzamosan a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak elnevezésű párt először jelölt saját kancellárt. Az ő jelöltjük várhatóan a párt vezetője, Alice Weidel lett.
