Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala fellebbezéssel fordult az orosz hatóságokhoz, hogy engedélyezzék a hozzáférést az oroszországi Belhorod, Brjanszk és Kurszk régiók határ menti területeihez, állElizabeth Trossell, a hivatal képviselője közleményében, számolt be a Barrons kiadvány.
Az indítványt 14-én, szerdán nyújtották be. Trossel elmondása szerint ezt megelőzően a szervezet képviselői többször fordultak az orosz vezetéshez azzal a kéréssel, hogy engedélyezzék a hozzáférést az Oroszországi Föderáció területére és a megszállt ukrán területekre, de nem kaptak pozitív választ.
Hennagyij Gatilov, az ENSZ genfi orosz képviselője elmondta, hogy Oroszország levelet kapott az ENSZ-küldöttségtől, hogy szeretné meglátogatni a három régiót. Állítása szerint a kérelmet továbbították az orosz külügyminisztériumhoz további megfontolás céljából.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala fellebbezéssel fordult az orosz hatóságokhoz, hogy engedélyezzék a hozzáférést az oroszországi Belhorod, Brjanszk és Kurszk régiók határ menti területeihez, áll Elizabeth Trossell, a hivatal képviselője kö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723896000
[modified] => 1723888024
)
[title] => Az ENSZ-nek szándékában áll az emberi jogok betartását ellenőrizni Belhorod, Brjanszk és Kurszk térségében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124225&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124225
[uk] => 124141
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 124142
[image] => Array
(
[id] => 124142
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[original_lng] => 77263
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/original-2024-08-16t100727096.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723877224:12
[_thumbnail_id] => 124142
[_edit_last] => 12
[views_count] => 734
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
Az Európai Bizottság a múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét – közölte az uniós végrehajtó testület az X közösségi oldalon szerdán.
Az uniós bizottság üzenetében azt írta: felvették a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, várják a részletes válaszokat. Ezek az információk – mint kiemelték – szükségesek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni. „Figyelemmel követjük a helyzetet, kapcsolatban vagyunk a magyar és a szlovák hatóságokkal” – fogalmaztak.
Az EU már korábban létrehozta a tagállamok számára azt a keretrendszert, amely lehetővé tette, hogy függetlenedjenek az orosz energiahordozóktól, és elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek – tették hozzá.
Korábban, az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt közölte: nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre.
Olof Gill közölte, a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltakat az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület „döntést fog hozni”.
Megjegyezte: az uniós bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az EU olajellátására.
„Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében”, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően – nyilatkozta a szóvivő.
Vizsgálat indult csütörtökön Tony Lee, a kormányzó brit Konzervatív Párt kampányigazgatója és felesége, Laura Saunders konzervatív képviselőjelölt ellen azzal a gyanúval, hogy a jövő havi parlamenti választások kiírása előtt fogadtak a választás időpontjára.
Rishi Sunak miniszterelnök május végén jelentette be, hogy július 4-én tartják a nagy-britanniai parlamenti választásokat. A döntés meglepetést keltett még a Konzervatív Párton belül is, mivel minden felmérés azt mutatja, hogy a konzervatívok jelenleg 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági hátrányban járnak a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt mögött.
A brit szerencsejáték-felügyelet (Gambling Commission) először Laura Saunders ügyében indított vizsgálatot, miután felmerült a gyanú, hogy a konzervatív képviselőjelölt – aki a nyugat-angliai Bristol egyik választókerületében indul – Sunak bejelentése előtt nem sokkal fogadást tett az egyik fogadóhálózatnál a július 4-i választási időpontra.
A Konzervatív Párt londoni központja csütörtökön azonban bejelentette azt is, hogy Tony Lee, a párt kampányszervezési igazgatója, Laura Saunders férje előző nap „szabadságra ment”. A pártközpont nem részletezte ennek okát, de a BBC közszolgálati médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a szerencsejáték-felügyelet Lee ügyében is vizsgálatot kezdett bennfentes információk birtokában kötött fogadás gyanújával.
Az alábbi ábrát a Financial Times tette közzé, melyen látható, hogy a bejelentés előtti napon jócskán megugrott a fogadások volumene: A Gambling Commission szóvivője a BBC-nek csütörtökön megerősítette: a felügyelet vizsgálja, hogy „történtek-e törvénysértések a parlamenti választások időpontjával kapcsolatban”.
A brit szerencsejáték-törvény alapján bűncselekménynek minősül, ha valaki bennfentes információ birtokában, jogosulatlan haszonszerzés céljával vesz részt fogadójátékban.
A múlt héten Rishi Sunak egyik közvetlen munkatársa, Craig Williams képviselőjelölt keveredett hasonló botrányba, miután kiderült, hogy a kormányfő bejelentése előtt egy nappal 100 fontot tett fel a választások időpontjára kiírt fogadásra.
Williams – aki a walesi Montgomeryshire and Glyndwr választókerületben indul a konzervatívok képviselői mandátumáért – az ügy kipattanása után nyilvánosan elnézést kért és elismerte, hogy „óriási hibát követett el”. A brit szerencsejáték-felügyelet Williams ügyében is vizsgálatot indított.
A kanadai pártok hétfői megegyezése alapján külön bizottság vizsgálja meg: egyes képviselők együttműködtek-e külföldi kormányokkal annak érdekében, hogy beleavatkozzanak a kanadai politikába.
A kanadai törvényhozási rendszer biztonságáért felelős parlamenti testület a múlt héten a helyi titkosszolgálat információin alapuló jelentést adott ki, amely szerint több képviselő és szenátor együttműködést folytat külföldi kormányokkal, köztük Indiával és Kínával a kanadai politika befolyásolásának érdekében.
A jelentés konkrét esetet is említ arról, hogy több képviselő megpróbált India megbízásából egyes törvényhozókat befolyásolni, miközben titkos információkat is kiszivárogtatott az indiai hatóságoknak.
A szóban forgó jelentés bizalmas, az érintettek nevét nem tették közzé, de a kanadai pártok kérvényezték a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra.
A kormányzó Liberális Párt, valamint Dominic LeBlanc közbiztonsági és kormányközi ügyekért felelős miniszter viszont kijelentette, hogy a kormánynak ez nem áll szándékában, ugyanis a nevek nyilvánosságra hozatala törvénysértésnek számítana az országban.
Azt viszont LeBlanc megerősítette, hogy a kormány támogatja az ellenzéki pártok javaslatát a parlamenti tagokra vonatkozó bizottsági vizsgálatáról.
A vizsgálatot kezdeményező képviselők hazaárulóknak nevezték azokat, akik információkat szolgáltatnak ki külföldi kormányoknak.
Justin Trudeau miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a külföldi beavatkozás „súlyosan aggasztó probléma”, amelyet „nagyon komolyan kell venni”. „Biztosítanunk kell a kanadaiakat arról, hogy megvédjük demokráciánkat” – jelentette ki.
Marie-Josée Hogue bíró, a bizottság elnöke jelezte azt is, hogy a képviselőkre is kiterjedő mostani eljárást összekapcsolják a rendőrség nyomozásával, amelynek keretében már vizsgálják a külföldi befolyással kapcsolatos eseteket.
Serbia is in an absolute state of crisis since the devastating tragedy when 15 people died after the canopy of the newly renovated train station collapsed in Novi Sad.pic.twitter.com/CtR57mq770
🔸Guranje i tuča između predstavnika vlasti i opozicije u Skupštini Srbije
U prenosu skupštinske sednice ton je bio isključen, pa se nije moglo čuti šta poslanici govore jedni drugima, niti se jasno videlo kako je otpočeo incident.
Az Európai Uniónak nincs bizonyítéka arra, hogy Kína fegyvereket szállítana Oroszországba – mondta Josep Borrell.
„De nincs egyértelmű határ a fegyverek és fegyvernek nem minősülő dolgok között, mert vannak dolgok, amelyeknek kettős célja lehet” – mondta Borrell a Szingapúrban tartott beszédében.
Az orosz haditechnika nyugati országokban – USA-ban, Európában vagy Nagy-Britanniában – gyártott alkatrészeket használ. „Nem csak Kínában van a probléma” – tette hozzá.
Az amerikai hatóságok korábban többször is azzal vádolták Kínát, hogy katonai segítséget nyújt Oroszországnak. Anthony Blinken külügyminiszter május 15-én óva intette a kínai vállalatokat az orosz hadiipari komplexum támogatásától, és újabb szankciókat ígért Pekingnek.
A belga hírszerző szolgálatok megerősítették az oroszbarát beavatkozó hálózatok létezését – jelentette ki a belga miniszterelnök Brüsszelben.
Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy vizsgálatot indít a júniusi európai uniós választásokba való feltételezett orosz beavatkozás ügyében, mondván, hogy országa hírszerző szolgálata megerősítette egy olyan hálózat létezését, amely megpróbálja aláásni az Ukrajnának nyújtott támogatást.
„A belga hírszerző szolgálatok megerősítették az oroszbarát beavatkozó hálózatok létezését, amelyek több európai országban és itt, Belgiumban is tevékenykednek” – fogalmazott sajtótájékoztatóján De Croo, hívta fel rá a figyelmet a Le Monde francia lap.
Mint mondta, hírszerző szolgálatunk szerint Moszkva céljai nagyon világosak. A cél az, hogy több oroszbarát jelöltet válasszanak az Európai Parlamentbe, és hogy megerősítsenek egy bizonyos oroszbarát narratívát ebben az intézményben.
De Croo, akinek országa tölti be az Európai Unió soros elnökségét, azt mondta, hogy „a cél nagyon világos: az Ukrajnának nyújtott meggyengült európai támogatás Oroszország érdekeit szolgálja a csatatéren, és ez a valódi célja annak, amit az elmúlt hetekben lelepleztek”.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a belga miniszterelnök március végén beszélt először arról, hogy Oroszország EP-képviselőket keresett meg és fizetett azért, hogy azok népszerűsítsék az orosz propagandát Brüsszelben, és elmondta, hogy
„Szoros együttműködés alakult ki” a belga és a cseh titkosszolgálatok között egy orosz propagandahálózat szétzúzására.
A belga miniszterelnök akkor a cseh kormány azon döntésére utalt, amely szankcionálja a Voice of Europe híroldalt, amely Prága szerint egy oroszbarát befolyásolási akció része.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa további egy évvel meghosszabbította az ukrajnai jogsértéseket vizsgáló független nemzetközi bizottság mandátumát, olvasható az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának honlapján, számolt be az Ukrinform.
„Az orosz agresszió következményeként kialakult ukrajnai emberi jogi helyzetről szóló állásfoglalásban, amelyet 27 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartózkodással fogadtak el, a Tanács úgy határozott, hogy meghosszabbítja a Független Nemzetközi Bizottság mandátumát” – áll a közleményben.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által elfogadott határozat felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy „azonnal szüntesse meg az emberi jogok, valamint a nemzetközi humanitárius jog megsértését Ukrajnában”, és felszólítja Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Ukrajna egész területéről, szüntesse meg az ideiglenesen megszállt területeken a lakosság illegális mozgósítását az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőibe, valamint a civilek az Oroszországi Föderációba való erőszakos deportálását.
Átlátható és független vizsgálatot sürgetett az orosz hatóságoknál pénteken az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála ügyében.
„Ha valaki az állam őrizetében hal meg, az ember hajlamos azt feltételezni, hogy az állam felelőssé tehető a haláláért. Ezt a felelősséget pedig csak egy független testület pártatlan, alapos és átlátható vizsgálata képes megcáfolni” – fogalmazott Liz Throssell, az OHCHR szóvivője.
Ian Borg, az EBESZ soros elnöke, Málta külgazdasági és európai ügyekért felelős külügyminisztere az X közösségi oldalon közzétett üzenetében szintén arra szólította fel az orosz hatóságokat, tisztázzák az aktivista halálának körülményeit, valamint részvétét fejezte ki Navalnij családja felé.
Üzenetében egyúttal „az alapvető szabadságjogok bátor védelmezőjének” nevezte Navalnijt, „aki az életét a demokrácia és a szabadság oroszországi terjesztésének szentelte”.
Véget ért a vizsgálat Joe Biden amerikai elnök titkos dokumentumainak helytelen kezelésével kapcsolatban, az üggyel megbízott különleges ügyész befejezte munkáját – közölte az amerikai főügyész szerdán a kongresszussal, anélkül, hogy következtetést közölt volna.
A bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy a The Washington Post című lapban megjelent egy cikk, amely szerint a vizsgálatról készült jelentés bírálja azt, ahogy Joe Biden és munkatársai kezelték a szóban forgó dokumentumokat, de nem javasol vádemelést.
Merrick Garland igazságügyi miniszter a kongresszus tagjainak címzett levelében azt írta, hogy Robert Hur különleges ügyész hétfőn átadta neki jelentését. „Elkötelezett vagyok amellett, hogy a különleges ügyészi jelentésből a lehető legtöbbet nyilvánosságra hozzam” – hangsúlyozta Garland, hozzátéve, hogy a Fehér Ház még vizsgálja a dokumentumot.
Hurt tavaly nevezte ki a miniszter, miután 2022-ben Bidennek a delaware-i Wilmingtonban lévő otthonában, valamint egy korábbi irodájában alelnöki idejéből származó titkos dokumentumokat találtak.
Donald Trump volt elnök ellen, aki Joe Biden jelenlegi elnök valószínű ellenfele lesz a novemberi elnökválasztáson, büntetőeljárás folyik bizalmas dokumentumok gondatlan kezelése miatt. A 77 éves Trump otthonában több láda minősített iratot találtak a hatóságok, amelyeket hivatali ideje lejártával át kellett volna adnia a levéltárnak. Trump ártatlannak vallotta magát az ügyben. Szövetségi szinten egy másik különleges ügyész, Jack Smith emelt ellene vádat, és azzal vádolják a politikust, hogy a Fehér Házból való távozása után nukleáris és egyéb dokumentumok megőrzésével veszélyeztette a nemzetbiztonságot.
Joe Biden esetében a Fehér Ház tévedésre hivatkozott, és véletlenül megőrzött dokumentumokat említett.
Az ukrajnai jogsértéseket vizsgáló bizottság augusztus 28-a és szeptember 4-e között tölt be missziót Ukrajnában, számolt be az ENSZ ukrajnai képviselete.
Az ENSZ az Ukrajnában elkövetett jogsértéseket vizsgáló független nemzetközi bizottságának tagjai harmadik alkalommal látogatnak el Ukrajnában.
„A folyamatban lévő tényfeltáró küldetésük részeként a biztosok Ukrajna több városba, többek között a Cserkaszi régió Umanyba és Kijevbe utaznak, hogy kivizsgálják az emberi és a nemzetközi humanitárius jog valószínűsíthető megsértését, és találkoznak az áldozatokkal és tanúkkal” – áll a közleményben.
A misszióban részt vevő három biztos – Eric Moise (elnök), Pablo de Greif és Vrinda Grover – a tervek szerint kormánytisztviselőkkel, kulcsfontosságú miniszterekkel, a civil társadalom képviselőivel, az ENSZ-ügynökségek, nemzetközi szervezetek és diplomáciai testületek képviselőivel találkozik, hogy megvitassák az országban kialakult helyzetet.
Szeptember 4-én, a biztosok sajtótájékoztatót tartanak.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024