A közösségi oldalán azt írta: a rendszerváltoztatás óta az elnök egyéni kegyelmi döntésének érvényességéhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges. Ő folytatta azt a több, mint 25 éves gyakorlatot, miszerint a magyar igazságügyi miniszter tudomásul veszi az elnök kegyelmi döntését. Úgy fogalmazott: az elnök döntésének ellenjegyzéséért a politikai felelősséget vállalja.
My Website
Varga Judit kiemelte: visszavonul a közélettől, lemond országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is.
Hozzátette: mindenkinek hálásan köszöni a munkáját, akivel az elmúlt években egy csapatban dolgozhatott, és Magyarország a továbbiakban is számíthat rá a nemzeti érdekek és értékek védelmében.
Magyarország nem lesz abban a helyzetben, hogy támogassa Ukrajna európai integrációját, ha Kijev nem biztosítja az ottani kisebbség jogait – mondta Varga Judit hétfőn Madridban, az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciáján. „Egyértelműen támogatjuk Ukrajna integrációs folyamatát, de Kijev nagyon szigorú feltételsort kapott, amikor megelőlegezték neki a tagjelölti státuszt. Madridi felszólalásomban kitértem arra, hogy az ukrajnai magyar kisebbségi jogokat legalább a 2015-ös szinten kell biztosítani, a legújabb fejlemények viszont azt mutatják, hogy teljes jogfosztás zajlik Kárpátalján” – mondta Varga Judit, aki telefonon nyilatkozott Madridból az MTI-nek. Hozzátette, hogy októberben készül el az európai bizottsági értékelés, amely alapján a tagországok döntenek a továbbiakról. Megjegyezte: a Velencei Bizottság közelmúltban kiadott véleménye alapján egyszerű törvénymódosítással rendezni lehetne az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.
A 2024-es EP-választásnak most nagyon nagy a tétje: konzervatív fordulatot kell elérni az európai intézményekben, és ebben szeretnék aktív szerepet vállalni – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Varga Judit azt is elárulta, mivel ez a feladat egész embert kíván, ezért a kormányfővel már közölte a lemondási szándékát július 31-ével.
Ahogy portálunk is beszámolt róla, a hírek szerint Varga Judit vezetheti a Fidesz listáját a 2024-es EP-választáson, ezt a hírt a miniszter egyelőre nem erősítette meg, mivel a konkrét listához a Fidesz elnökségének döntése szükséges, de azt elárulta, hogy az Európai Parlamentben képzeli el a jövőjét.
Elmondta, úgy gondolja, hogy mindazokat a feladatokat, amelyeket a kinevezésemkor elvállalt, elvégezte. „Az elmúlt időszakban sikerült két nagy megállapodást is tető alá hozni Brüsszelben: decemberben a kondicionalitási eljárásban léptünk egy nagyot előre, májusban pedig az igazságügyi csomagot tudtuk lezárni, már csak a végrehajtás maradt hátra” – mondta.
Hozzátette, egy egész kormányzati struktúrát állítottak fel az elmúlt hónapokban a 2024 második szemeszterében esedékes uniós elnökségünk sikeres lebonyolítása érdekében.
Varga Judit arra a kérdésre, miszerint van-e erre bármi esély Európában egy konzervatív fordulatra, azt válaszolta, hogy „vannak biztató jelek”. Szerinte „egyre több állampolgár szeretne visszatérni azokhoz az alapértékekhez, amelyeket ezek a pártok képviselnek”.
Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, felhívta arra a figyelmet, hogy „nagyon át kell gondolni a következő időszak stratégiai lépéseit”.
Az európai uniós pénzek kérdéséről elmondta, hogy „az uniós aktusokat, döntéseket meg lehet támadni az Európai Unió Bíróságán, de ennél sokkal nagyobb a politikai probléma”.
Varga Judit, ahogy korábban is elmondta, most újra megerősítette, hogy magyar EU-s elnökség egyik prioritása lesz, hogy „igen alaposan megvizsgálja a jogállamiság érvényesülését az európai uniós intézményeknél is”.
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
A migrációról szóló európai uniós vitákban nincs esély egymás megértésére, mert teljesen más a történelmi tapasztalat, így viszont a migráció kérdésében a tagállamok kezébe kellene adni a saját sorsukról való döntés jogát – mondta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter kedden Budapesten a Századvég gondozásában megjelent A migráció mint kockázat című tanulmánykötet bemutatóján.
Varga Judit A migráció mint kockázat című kötet bemutatóján tartott kerekasztal-beszélgetésen emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök többször is elmondta, a migrációban olyan messze állnak az álláspontok, hogy nem kompromisszumra, hanem egyszerűen toleranciára, türelemre, kölcsönös tiszteletre és megértésre van szükség. Rámutatott, nem lehet szó kompromisszumról abban a helyzetben, ahol a fősodratú uniós politika, sok nyugat-európai politikus és kormány a migrációra pozitív dologként tekint, míg ezzel szemben, például a magyar kormány, a migrációt egy abszolút megállítandó, az európai civilizációra, a kontinens jövőjére nézve káros hatásokkal járó jelenségként írja le.
Mi megállítani akarjuk, mások meg menedzselni, tehát legális migrációs útvonalakat keresnek – jegyezte meg Varga Judit. Azt mondta, nem a tagállamok, nemzetállamok szuveneritásának védelmét szolgálja az az uniós hozzáállás, ami most a mainstreamet uralja. Ha valaki üdvözlendőnek tartja a migrációt és kezelni akarja, az nem fog megoldást adni azon országok számára, amelyek viszont megállítandónak tartják a migrációs nyomást, illetve helyben akarják kezelni a problémát – jelentette ki a miniszter. Varga Judit közölte, 2017-es felállítása óta a Hungary Helps Program 26 milliárd forinttal támogatta a helyben maradást, a háborús konfliktusokat követő újjáépítéseket, hogy az emberek visszatérhessenek szülőföldjükre.
A tárcavezető elmondta azt is, már nem a párhuzamos társadalmak kialakulásáról, hanem létezéséről kell beszélni az érintett nyugat-európai országokban. Varga Judit elszomorítónak nevezte, hogy erre nem úgy reagál az európai őslakos kultúra és jogrendszer, hogy a vészharangot kongatná. Varga Judit kiemelte, Magyarország a bevándorlást elutasító politikai pozícióját jogszabályok tömegével támasztja alá. Ezeknek az az alapja, hogy mi nem akarjuk beengedni az illegális bevándorlókat és nem akarunk bevándorlóországot.
Ezeket a jogszabályokat megtámadják, de ennek az alapja az, hogy ők nem értenek egyet a szabályozási céllal – mondta a miniszter, hozzátéve, ezek a jogviták addig fennmaradnak, míg nem jut el az uniós közösség arra a pontra, hogy hagyja a tagállamokat saját maguk eldönteni: kivel akarnak együtt élni, kivel nem.
Az új német szövetségi kormánynak tiszteletben kell tartania Magyarország szuverenitását – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német konzervatív lapnak.
A miniszter a Die Welt hírportálján pénteken közölt interjúban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) december elején megalakult koalíciójáról kiemelte, hogy az új német és a magyar kormány „ideológiailag alapvetően különbözik egymástól”, de ez a különbség nem akadályozhatja az együttműködést.
Arra a kérdésre, hogy a jogállami elvek érvényesülése vagy a migrációs politika körüli viták nem lesznek-e negatív hatással a két kormány kapcsolatára, kijelentette, hogy „a jogállamisággal kapcsolatos konfliktus ideológiai jellegű”, és nem konkrétumokról szól. Az ilyen viták csupán a Magyarországgal szembeni fellépés eszközként szolgálnak – fejtette ki Varga Judit, aláhúzva: „követeljük, hogy az új szövetségi kormány tartsa tiszteletben szuverenitásunkat”, méghozzá a migrációs politikával és a családpolitikával együtt. Hozzátette, hogy „a német politikát nem szabad kiterjeszteni más országokra”, így például ha a németek „bevándorlóországgá” akarják tenni hazájukat, akkor az csak az ő döntésük, és „ránk nem vonatkozik”.
Arra a kérdésre, tapasztalja-e, hogy a német kormány migránsok befogadására kényszerít más országokat, elmondta, úgy látja, „az a cél, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzenek ellenünk”, vagyis „büntetéssel fenyegetik Magyarországot, mert innovatív megoldásokat szorgalmazunk a migrációs politikában”.
Arra a felvetésre, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat nem a német kormány folytatja, és a viták a magyar kormány és az Európai Bizottság között vannak, úgy vélte, hogy a német kormány „a jogállamiság ürügyén” bírálja a magyar kormányt, és a migrációval kapcsolatban azzal „vádol”, hogy nem tartja be az európai uniós jogot. Azonban a határok biztosítása nemzeti hatáskörbe tartozik, és „a migrációt mi nem irányítani akarjuk, hanem megállítani”, a jogállamiságnak pedig nem csak egyetlen „sablonja” van, és az erről folytatott vita a magyar kormány elleni „ideológiai zsarolás eszközévé fajult” – fejtette ki az igazságügyi miniszter. A Zöldek és a liberálisok állítása, miszerint Magyarországon problémák vannak a jogállamisággal, „nem jelenti azt, hogy ez megfelel a valóságnak” – hangsúlyozta Varga Judit, hozzátéve, hogy „nincs bizonyíték” az ilyen állításokra.
A közösségi és a nemzeti jog viszonyáról hozott legutóbbi alkotmánybírósági döntésről szólva kiemelte: „még az általában oly kritikus ellenzék is hallgat az ügyben”, mert a döntés azt mutatja, hogy „Magyarország határozottan Európa-párti”. A témában Lengyelországban hozott döntésről a többi között elmondta, hogy a sajtó „rárontott Lengyelországra”, miután a lengyel alkotmánybíróság kijelentette, hogy a nemzeti alkotmány egyes területeken az európai jog felett áll ott, ahol utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre. A miniszter kiemelte: „Magyarország részéről soha nem volt arról szó, hogy szembehelyezkedjünk az európai joggal”, amelyet azonban „a realitásokhoz kell igazítanunk”. Példaként kifejtette, hogy az uniós migrációs szabályozások a „békeidőkből” származnak, amikor még „nem létezett tömeges migráció”, így az elutasított menedékkérők „gyakran egyszerűen tovább maradnak” az EU-ban. Viszont amikor „mi az ilyen, és sok más lehetetlen dologra alternatív megoldást találunk, megbüntet bennünket az EU” – jegyezte meg.
Az EU-s támogatások kiutalását a jogállami elvek érvényesüléséhez kötő, úgynevezett jogállamisági mechanizmusról elmondta: „azért mentünk bele, mert láttuk, hogy Európát közösen kell kivezetnünk a korona-válságból, így visszavontuk az újjáépítési alap elleni vétónkat, mivel garanciákat kaptunk arra, hogy a kondicionalitási rendeletet (…) nem vetik be azért, hogy ideológiailag zsaroljanak bennünket”.
Most azonban „becsaptak minket, egyrészt azért, mert az ideológiai zsarolás folytatódik, másrészt mert a gyermekvédelmi törvényünk miatt nem kapjuk meg a pénzünket az újjáépítési alapból” – mondta Varga Judit a Die Weltnek.
Sargentini újratöltve, avagy a brüsszeli előítéletek maradnak, de az élet megy tovább – kommentálta az magyar igazságügyi miniszter közösségi oldalán hétfőn az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) őszi magyarországi látogatásáról készült jelentését.
Varga Judit hozzátette: a LIBE őszi magyarországi látogatásáról készült jelentés „ismét negatív színben próbálja feltüntetni Magyarszágot”. Megjegyezte: „természetesen már az EP is készíti az állásfoglalását”.
Varga Judit szerint úgy tűnik, „a tisztelt balliberális képviselők nem olvasták el a nekik ajándékozott könyvünket, ellenkező esetben számukra is kiderült volna: a Sargentini-jelentés számos vonatkozásban nem felel meg a valóságnak, emiatt pedig következtetései is megalapozatlanok, így nem szolgálhat további eljárások és jelentések alapjául sem”.
Az igazságügyi miniszter megerősítette: Magyarország kitart eddigi álláspontja mellett. „Az európai értékeket mindig tiszteletben tartottuk, a jogállamisági elvárásoknak mindig megfeleltünk, elvárjuk ugyanakkor, hogy azokat a brüsszeli intézmények is betartsák!” – fogalmazott a tárcavezető.
Varga Judit bejegyzésében azt írta, felszólítják az Európai Parlamentet, hogy „hagyjon fel a politikai nyomásgyakorlással és a hazánk elleni lejárató kampánnyal, a saját szabályaik semmibe vétele helyett pedig végre térjenek vissza az európai értékekhez és hagyják békén a tagállamokat”.
„Mit ad Isten, a LIBE-bizottságban pont ma kerül a napirendre a magyarországi misszió. Illúzióink persze nincsenek, mindenesetre kíváncsian várjuk a szakbizottság jelentéstételét” – írta közösségi oldalán az igazságügyi tárca vezetője.
Nem szuperhatalomra, hanem erős nemzeteken alapuló, okos Európára van szükség – írta az igazságügyi miniszter pénteken közösségi oldalán az Európa jövőjéről szóló vitáról.
Varga Judit közölte, hogy javában zajlik az Európa jövőjéről folytatott eszmecsere, a magyar szervezésű rendezvények száma átlépte a háromszázat. Így a háromezerből pontosan 316 regisztrált eseménnyel Magyarország továbbra is tartja a második helyét, szorosan követve Németországot – tette hozzá. Megjegyezte: a fenti adatokból is jól látszik, hogy nagy bajban lehetnek a „HUXIT-ot kiáltó brüsszeli bürokraták és újságírók”, hiába ugyanis a hisztériakeltés.
„Mi, magyarok ragaszkodunk európai értékeinkhez” – emelte ki. Közölte: Magyarország olyan közösséghez akar tartozni, amelyhez egykor csatlakozott, és nem ahhoz, amivé a brüsszeli intézmények azt tenni akarják. Varga Judit szerint nem szuperhatalomra, hanem erős nemzeteken alapuló, okos Európára van szükség. Olyan Európára van szükség, ahol nem az intézmények diktálnak a tagállamoknak, hanem a nemzetek döntenek arról, mely hatáskört osztják meg Brüsszellel és melyeket őrzik meg maguknak – írta. Az igazságügyi miniszter hozzátette: olyan közösség kell, ahol az egység épp annyira fontos, mint a sokféleség. Ezért fontos, hogy minél többen hallassák a hangjukat, „mondjunk nemet közösen a lopakodó hatáskörbővítésre” – fogalmazott Varga Judit.
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A magyar kormány kezdettől fogva kiállt a lengyel alkotmánybíróság határozata mellett, amely rávilágít az Európai Unió intézményeinek hibás gyakorlatára – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán közzétett üzenetében kedden.
Varga Judit az uniós tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi ülését megelőzően közzétett üzenetében megjegyezte: Brüsszel teljes gázra kapcsolt, azért zsarolják Magyarországot és Lengyelországot, mert „más alapokon nyugszik értékrendünk, máshogy gondolkodunk a világról és Európáról”. Brüsszel szemét szúrja, hogy Magyarország és Lengyelország megvédi és támogatja a családokat, hogy elutasítja a migrációt és birodalom helyett az erős nemzetek erős Európáját építi – hangoztatta a tárcavezető. „Mi ennek a klubnak a tagjai vagyunk és maradunk is. Ennek a klubnak szabályai vannak, melyeket régóta lefektettek az uniós alapszerződésekben. Ezeket az alapelveket azonban nem mi, hanem Brüsszel akarja áthágni, mégpedig erőszakkal” – fogalmazott. Azt írta: ha nem lenne elég a sok jogállamisági jelentés és kötelezettségszegési eljárás, még olyan források megvonásával is zsarolják a két országot, amelyek száz százalékban járnak nekik, „hiszen azokért a magyar és lengyel emberek keményen megdolgoztak”. Emlékeztetett: Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, Lengyelországot pedig azért támadják, mert gátat szab a lopakodó uniós hatáskörbővítésnek. „A nyomásgyakorláshoz már hozzászoktunk, Budapest és Varsó kitart, vállt vállnak vetve” – fogalmazott. Varga Judit kijelentette: egyetért Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, aki EU-s vezetőknek írt hétfői levelében kifejtette, hogy az uniós jog elsőbbségének elve nem korlátlan, csak azokon a területeken érvényesül, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak, s azok a hatáskörök, amelyeket a tagállamok nem ruháztak át az unióra, a tagállamoknál maradnak. A klub szabályait tehát nem Magyarország és Lengyelország szegi meg, hanem a brüsszeli bürokrácia az alattomos és ideológiailag elfogult politikai játszmákkal – írta a magyar igazságügyi miniszter. „Mi nem fogunk meghátrálni, tiszta lelkiismerettel és egyenes gerinccel ülünk ma tárgyalóasztalhoz az Általános Ügyek Tanácsában” – tette hozzá az igazságügyi miniszter. Michael Roth, Németország külügyi államminisztere a tanácsülésre érkezve kijelentette: nincs helye kompromisszumnak a jogállamisággal kapcsolatos vitában Lengyelországgal. „Beszélnünk kell, de nem látok teret a kompromisszumokra” – fogalmazott, majd hozzátette: a párbeszéd során tisztában kell lenni azzal, hogy minden tagország elkötelezte magát a jogállamiság mellett, amikor csatlakozott az Európai Unióhoz. Különmegállapodások nem lehetségesek – tette hozzá. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arra figyelmeztetett, a jogállamiság megszűnése Európa végét jelentené. „Európa nem élné túl, ha megszűnne a jogállamiság. Európa a demokráciára, a szabadságra, a tiszteletre és a jogállamiságra épült” – fogalmazott. Kijelentette: ezt fel kell ismerniük nemcsak a jogállamiságot tiszteletben tartó tagországoknak, hanem azoknak is, amelyek számára a jogállamiság nem fontos kérdés. Ha valaki megkérdőjelezi a jogállamiságot, azt okkal teszi. Ennek oka pedig a hatalom megtartása – tette hozzá Asselborn. A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A magyar kormány kezdettől fogva kiállt a lengyel alkotmánybíróság határozata mellett, amely rávilágít az Európai Unió intézményeinek hibás gyakorlatára - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán közzétett üzenetében ked...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1634674080
[modified] => 1634662522
)
[title] => Varga Judit: a magyar kormány kiáll a lengyel alkotmánybíróság határozata mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32056&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32056
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 32057
[image] => Array
(
[id] => 32057
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/varga-judit-igazsagugyi-miniszter-381520.jpg
[original_lng] => 385351
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/varga-judit-igazsagugyi-miniszter-381520-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/varga-judit-igazsagugyi-miniszter-381520-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/varga-judit-igazsagugyi-miniszter-381520-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/varga-judit-igazsagugyi-miniszter-381520-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/varga-judit-igazsagugyi-miniszter-381520-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/varga-judit-igazsagugyi-miniszter-381520.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/varga-judit-igazsagugyi-miniszter-381520.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1634651724:4
[_thumbnail_id] => 32057
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1708
[_oembed_04f390e490caad1fcf288bdec730c83b] => {{unknown}}
[_oembed_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] =>
[_oembed_time_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] => 1640751060
[_oembed_51e88a8bf6d9473aeffdcdbc22bc3064] =>
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korunk legnagyobb lehetősége, ugyanakkor legnagyobb kihívása is, amely érinti az igazságszolgáltatási rendszereket is – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden Gödöllőn, az Európa Tanács (ET) magyar elnöksége keretében tartott igazságügy-miniszteri konferencián.
A tanácskozást megelőzően újságírók előtt a miniszter arról beszélt, hogy az állampolgárok, vállalkozások jogosan várják el, hogy az igazságszolgáltatás, a hatóság minél gyorsabban, minél hatékonyabban intézze ügyeiket, éppen ezért az elektronikus szolgáltatások és lehetőségek tárházát itt is bővíteni kell.
Magyarország élen jár az igazságszolgáltatás digitalizációjában, az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája is dobogós helyen említi hazánkat – hívta fel a figyelmet Varga Judit. Emlékeztetett: az Európa Tanács 70 évvel ezelőtt olyan szervezetként jött létre, amely a tagállamok sokszínűségét, kulturális, történelmi hagyományait elismerve igyekszik a közös értékeket, az emberi jogokat előbbre vinni és megőrizni, és ebben a szellemben zajlik a keddi tanácskozás is.
Varga Judit kiemelte, hogy minden tagállam a maga módján ad válaszokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira, azonban fontos olyan minimum sztenderdeket találni, amelyek később ezeket a rendszereket összekapcsolhatóvá teszik, hogy az állampolgárok egy határon átnyúló ügylet során se ütközzenek akadályba. Hangsúlyozta: nagyon fontos az adatvédelem, a tisztességes eljárás és minden magas emberi jogi garancia betartása a digitalizációval, illetve szintén fontos, hogy a mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatás területén milyen mértékben tudja átvenni az ember szerepét, és melyek azok a területek, ahol mindenképp meg kell tartani az emberi tényezőt.
Közölte azt is, hogy a konferencián részt vesz az ET mesterséges intelligenciával foglalkozó ad hoc bizottságának vezetője, illetve a bíróságok együttműködésével foglalkozó bizottság vezetője is; ők a tanácskozás szakmai irányítását látják el.
A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: az IM célja, hogy egy egységes jogiszemély-nyilvántartással tovább lendítse a jogi versenyképességet Magyarországon, illetve az e-government helyett egyfajta m-governmentet, azaz mobil applikációkra épülő igazságszolgáltatási elérhetőségi rendszereket építsen.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros magyar elnöksége keretében szervezett legmagasabb rangú igazságügyi konferencián részt vesz Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, valamint 38 tagállam delegációja.
Magyarország május 21. és november 17. között tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki szerepét.
Varga Judit igazságügyi miniszter egyértelművé tette az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottságának küldöttsége számára, hogy Magyarország szabad, független ország és a bizottságnak semmiféle hatalma nincs felette. Erről a miniszter számolt be a Budapesten tartózkodó küldöttséggel folytatott egyórás megbeszélést követő sajtótájékoztatón csütörtökön.
Kifejtette: Brüsszelben már megkezdődött a 2022-es választási kampány; a LIBE bizottság politikai testület, Budapestre érkezett küldöttsége négy baloldali, illetve liberális és három jobboldali, konzervatív tagból áll.
A jogállami viták értékviták, nem a jog betartásáról szólnak. Ezekre csak politikai válaszokat lehet adni. A 7. cikkelyes eljárás is erről szólt, most pedig az európai baloldali többség nem hagyja, hogy a magyarok megvédjék a gyerekeiket. A LIBE bizottság már nyáron támadást intézett a magyarok ellen a gyerekvédelmi törvény miatt – emlékeztetett Varga Judit.
Jelezte: azt is tisztázta a küldöttséggel, hogy a 7. cikkelyes eljárás jelen szakaszában az EP-nek – és így a LIBE bizottságnak – semmi dolga. Most az EU Tanácsa előtt van az ügy. Az EP próbál ugyan nyomást gyakorolni az eljárásra a „tanácsi” szakaszban is, de ehhez nincs joga. Az EP „várja ki a sorát!” – mondta a miniszter. „Ez egy politikai boszorkányüldözés, (…) ahol a vádirat megegyezik az ítélettel” – fűzte hozzá. Ugyanakkor köszönetet mondott azoknak a képviselőknek, akik a magyar álláspont mellett szólaltak fel. „Európa még sokszínű” – jegyezte meg.
Varga Judit elmondta, hogy a küldöttség tagjainak útravalóul azt a könyvet adta, melyben részletesen cáfolták a korábbi Sargentini-jelentést.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban az emberi méltóság, szabadság és demokrácia alapvető érték, a magyar kormány pedig csak a magyar nép demokratikus döntésének akar megfelelni.
Kérdésre válaszolva közölte: visszautasította a vádaskodásokat és a LIBE bizottság küldöttségét tájékoztatta arról, hogy a vitatott gyermekvédelmi törvény nem a felnőttekről szól.
Az EU helyreállítási alapjára vonatkozó kérdés kapcsán a miniszter leszögezte: „nem fogunk engedni a zsarolásnak”. „A nonszenszek nonszensze”, hogy értékvitához próbálják kötni a kifizetéseket, ráadásul egy közös hitelfelvétel után lehet olyan ország, amelyik nem jut hozzá a pénzhez – tette hozzá.
Varga Judit elmondta, hogy a 2006. őszi események kapcsán megkérdezte a LIBE bizottság küldöttségét, kezdeményeztek volna-e eljárást, de kitérő választ kapott. Mint ahogy az sem derült ki: miért nem foglalkozik a bizottság azzal, hogy az egyesült magyar ellenzéknek vannak nyíltan antiszemita nézeteket valló képviselői is – jegyezte meg az igazságügyi miniszter.
