A NATO-határok közelében történt drónincidensek sorozata után Ukrajna fontolgatja szakértőinek a balti országokba küldését a légtérbiztonság megerősítése érdekében – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az ERR észt médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint az észt médium közölte, hogy Kijev már felvette a kapcsolatot az ukrajnai észt nagykövetséggel az esetleges együttműködéssel kapcsolatban. A kezdeményezés konkrét tartalmát azonban még tisztázzák. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter kijelentette, hogy a kormány elsősorban a drónok feletti jobb ellenőrzést várja el Ukrajnától. „Természetesen az ukránok számára a legegyszerűbb módja annak, hogy távol tartsák drónjaikat a területünktől, az, ha jobban ellenőrzik tevékenységüket” – hangsúlyozta.
A téma iránti érdeklődés fokozódott a balti régióban történt számos incidens után. Különösen Lettországból érkeztek a közelmúltban jelentések lehetséges légi fenyegetésről, miután két drón lezuhant, és egy olajtároló tartály megrongálódott. Margus Tsahkna észt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Tallinn támogatja Ukrajna jogát az orosz célpontok megtámadására, de a hatóságok aggódnak a NATO területét fenyegető kockázatok miatt.
Az ész politikus szerint fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország elfoghat ukrán drónokat, és a balti országok felé irányíthatja azokat. „Ha a NATO-határok közvetlen közelségéről beszélünk, akkor, ha Oroszország egy rakétarendszert vagy valami hasonlót használ, amely elérheti a NATO területét, akkor Oroszország valójában fél a NATO-tól, és ilyen esetben egyszerűen nem akar eszkalálni egy katonai konfliktust. Ez azonban a másik oldalról ismét veszélyes, hogy Oroszország átveheti az ukrán drónok irányítását, és már valahova célozva küldheti azokat felénk, ahol például emberáldozatok lehetnek” – mondta Tsahkna.
Ugyanakkor Andris Sprūds lett védelmi miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna valószínűleg nem fogja megosztani a támadásaira vonatkozó részletes terveket a partnereivel, mivel az ilyen információk érzékenyek. „Ha konkrét esetekről és repülési útvonalakról beszélünk, akkor Ukrajnának kell eldöntenie, hogy értesít-e minket erről vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy ez operatív információ” – hangsúlyozta.
Észtország és Ukrajna védelmi miniszterei a múlt héten már megvitatták a helyzetet, miután az egyik drón rövid időre belépett az észt légtérbe. Pevkur szerint a felek számos technikai megoldást mérlegelnek a kockázatok minimalizálása érdekében. „Meg lehet változtatni a röppályát, irányítani a drónok repülését a beléjük épített úgynevezett kill switchnek, azaz automatikus megsemmisítő rendszereknek köszönhetően – ha látják, hogy a drón letér a pályáról, akkor automatikusan megsemmisíthetik ezt a drónt akár távolról is” – tette hozzá.
A világban a hajózás szabadságának biztosítása érdekében közösen kell felszámolni a Hormuzi-szorosban leselkedő veszélyeket, bevonva a közel-keleti országokat és felhasználva Ukrajna egyedülálló védelmi tapasztalatait – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök azon az online találkozón, amely a hajózás szabadságáról szólt a Hormuzi-szorosban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy a Hormuzzal kapcsolatos döntések fogják meghatározni, hogy más agresszív szereplők hogyan érzékelik a problémák kialakulásának lehetőségét más szorosokban és más frontokon. Konkrét lépésekre szólított fel a gázai helyzethez hasonló elhúzódó biztonsági válság elkerülése érdekében.
Zelenszkij azt javasolta, hogy egyértelműen határozzák meg a felelősségmegosztást a nemzetközi partnerek és az Egyesült Államok között, valamint vonják be a közel-keleti országokat, figyelembe véve közös érdekeiket. „Hormuzban olyan biztonsági kihívások vannak, amelyeket nem lehet pusztán politikai megoldásokkal megoldani. A fő elv az, hogy a háború után a biztonságot meg kell erősíteni, nem pedig gyengíteni” – hangsúlyozta.
Az államfő kiemelte: Ukrajna kész felajánlani a kereskedelmi hajók kísérésében, az aknamentesítésben és a légvédelemben szerzett tapasztalatait, amelyeket a Fekete-tengeren szerzett. Az ukrán szakemberek már dolgoznak az Öböl-térségben a légtér biztonságán, és hozzájárulhatnak a tengeri védelemhez. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az iráni háború negatívan befolyásolja az európai helyzetet az orosz agresszió miatt. A légvédelmi eszközök esetleges hiányára tekintettel felszólította az európai országokat, hogy tegyenek határozott lépéseket.
„Európának még határozottabb lépéseket kell tennie az élet védelme érdekében, elsősorban a ballisztikus fenyegetések elhárítása és az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartása érdekében” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy a világ főbb régióinak – Európának, a Közel-Keletnek és Ázsiának – jobban kellene támaszkodniuk saját erősségeikre a globális biztonság kérdéseiben.
Ukrajna aktív együttműködést kezdett az Öböl-menti államokkal, védelmi szakértelmet és támogatást nyújtva a régió stabilizálásához, az ukrán egységek ilyen szerepe irritálja az orosz vezetést – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök kifejtette, hogy a régió országaival napi szinten zajlik a csapatmunka. A cél az, hogy az ukrán védelmi tapasztalatokat hosszú távú együttműködéssé és Ukrajna iránti tiszteletté alakítsák a világban. Az ukrán egységeknek már vannak kézzelfogható eredményeik a védelem területén. Az állam jelenleg megosztja saját szakértelmét és valódi támogatást nyújt partnereinek.
„A hírszerzéstől tudjuk, mennyire bosszantja most Oroszországot, hogy a világnak szüksége van az ukránokra, és hogy az ukránok segíthetnek a stabilizációban” – hangsúlyozta az államfő. Az elnök felszólította a többi államot, hogy ők is járuljanak hozzá a globális stabilitáshoz. Hangsúlyozta, hogy a nemzetek közötti koordináció a legkevésbé elfogadható forgatókönyv egy agresszor számára.
„Ez az, ami a legelfogadhatatlanabb olyan emberek számára, mint az oroszok – amikor a világ országai nincsenek egyedül, és amikor a népeket nem hagyják magukra a megszállóval” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajna semmilyen segítséget nem nyújt az Iránnal kialakult helyzetben – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Trump Stephanie Rulenak, az MS Now The 11th Hour című műsor vezetőjének adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Rule az interjú során az amerikai elnököt az Ukrajna által a közel-keleti háború kontextusában nyújtott segítségről és támogatásról kérdezte.
„Azt mondta, hogy nem tettek semmit. Mindent, amit Zelenszkij mondott arról, hogy mit tett Ukrajna a segítségünkre, ő csak politikai és PR-célokból tette. Nem tettek semmit”
Mauritánia, Afrika aszályos nyugati partján fekvő terület, váratlanul ugródeszkává vált Ukrajna egyre globálisabbá váló küzdelmében Oroszországgal szemben – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna nagykövetséget nyitott Mauritániában Nouakchottban, amely Oroszország 2022-es inváziója óta Afrikában megnyílt nyolc misszió egyike. A nagykövetség felügyeli az élelmiszersegélyek kiszállítását a szomszédos Maliból érkező mali menekültek számára a Világélelmezési Programon keresztül.
„Ukrajna kész folytatni a mauritániai fegyveres erők tisztjeinek és katonáinak kiképzését, hogy megossza az Ukrajna által az Oroszország elleni csatatéren elért technológiákat és eredményeket” – mondta Makszim Szubh afrikai nagykövet, hozzátéve, hogy Ukrajna korábban, az orosz invázió előtt is tartott ilyen kiképzést. Mindez a Mauritánia és Mali közötti feszültségek közepette történik, ahol Oroszország egy olyan rezsimet támogat, amely üldözi a tuaregeket.
Orosz katonák és zsoldosok védik a vezetőket számos nyugat- és közép-afrikai országban, az orosz bányászati vállalatok pedig mélyen beágyazódtak a Száhel-övezetbe. Az ukrán nagykövet szerint Oroszország katonai jelenléte aláássa a régió stabilitását.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint Oroszország a legnagyobb fegyverszállító Afrika számára.
A háború kezdetén számos afrikai ország semlegességet vallott az ENSZ-ben, még az ukrán élelmiszerexporttal kapcsolatos problémák után is. Kijev ezután stratégiát dolgozott ki Afrika számára, hogy szembeszálljon Oroszország narratívájával és növelje a kereskedelmet.
Volodimir Zelenszkij elnök, legfőbb főparancsnok hétfőn haditanácsot tartott, amelynek a résztvevői Ukrajna és Szíria együttműködését vitatták meg – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy a haditanácson szóba került a Szíriával való együttműködés a rezsim bukása Bassár Aszad szökése után. Konkrétan a külső hírszerző szolgálat és a kormány, valamint Ukrajna védelmi és külügyminisztere készített jelentést. „Döntünk a stratégiánkról, a konkrét lépésekről. Ukrajna érdekelt a helyzet stabilizálásában Szíriában és általában a régióban, és támogatni fogja a partnerek erőfeszítéseit” – tette hozzá.
Az elnök véleménye szerint Szíria és általában a régió lakosságának biztonsága érdekében minden orosz jelenlétet el kell távolítani az országból. „Hálásak vagyunk minden országnak és minden vezetőnek, aki készen áll arra, hogy segítse a szíriai társadalmat a normális élet helyreállításában és a hatékony állami intézmények felépítésében. Mindenképpen támogatni fogjuk Szíria lakosságát az élelmezésbiztonságban. Az ehhez szükséges minden döntés megszületett a mi részünkről. Ukrajna kész élelmiszert szállítani” – mondta Volodimir Zelenszkij.
