Ukrajna azt reméli, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz hatalomra kerülése után nagy hatótávolságú Taurus rakétákat kap Németországtól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az Annalena Baerbock német külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint újságírói kérdésre válaszolva Zelenszkij elmondta, hogy Kijev nem adja fel azt a vágyát, hogy megkapja Németországtól a Taurus rakétákat. „Ezen fogunk dolgozni. Tárgyalunk a részletekről, ha új kancellárt választanak” – mondta.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az elnök remél-e megállapodást a Taurusokról az új német kancellárral, Zelenszkij azt válaszolta: „Igen, természetesen. Nem is találom a megfelelő szót. Többet, mint amennyit remélek.”
Volodimir Zelenszkij elnök az Annalena Baerbock német külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén megköszönte Németországnak az Ukrajnának nyújtott további 3 milliárd eurós támogatást, amivel együtt az idei támogatás összege eléri a 7 milliárd eurót – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatalra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy az ukrán fél hálás Németországnak „a jelentős segítségért”. Mint megjegyezte, Németország az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét tekintve élen jár Európában.
A hivatalos Berlintől érkező támogatás teljes összege már meghaladja a 43 milliárd eurót, ebből 15 milliárdot katonai szükségletekre fordítottak – közölte az Elnöki Hivatal. Azt is jelezte, hogy Németország „jelentős mértékben hozzájárult az ukrán légvédelem megerősítéséhez: hat IRIS-T rendszerről, három Patriot rendszerről, valamint Gepard légvédelmi rendszerről van szó”.
Zelenszkij köszönetét fejezte ki a Bundestagnak, amiért jóváhagyta azt a döntést, hogy Ukrajnának további 3 milliárd eurót biztosítanak. Az Elnöki Hivatal megjegyezte, hogy így 2025-ben Németország teljes támogatása 7 milliárd euró lesz.
Április 4-én lesz az a találkozó, amelyen azoknak az országoknak a katonai képviselői vesznek részt, amelyek készek katonai kontingenst telepíteni Ukrajnába az Oroszország elleni háború befejezése után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az Analena Baerbock német külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A kontingens kérdését illetően pénteken találkozunk több ország katonai parancsnokságaival, egy szűk körrel, azokkal, akik készek kontingenst ilyen vagy olyan formában bevetni. Mert van szárazföldi rész, van légi rész, és van jelenlét a tengeren. Ez lesz az első mélyreható találkozó, azt hiszem, volt néhány egyeztetés korábban is.”
Az elnök szerint fontos, hogy ez a találkozó az „ukrán fél előkészített álláspontjain” alapuljon.
„Ezt a döntést a legutóbbi párizsi csúcson hoztuk meg” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
A Védelmi Minisztérium új rotációs mechanizmust dolgozott ki, ami a katonák leszerelésének alternatívája lehet – jelentette ki Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács védelmi bizottságának tagja a Szabadság Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Veniszlavszkij elmondta:
Kidolgoztak egy rotációs mechanizmust: 90 napos harci műveletekben való közvetlen részvétel után a személynek joga van a pihenésre több hónapig. Ez egy alternatíva a leszerelést illetően vagy a szolgálati feltételek egyértelmű megállapításához.
A honatya elmondása szerint Rusztem Umjerov védelmi miniszter kijelentette, hogy ilyen ajánlásokat már kidolgoztak. Egyelőre nem tudni, mikor lépnek életbe. „Ez egy direktíva lesz: vagy a haditanács döntése, vagy a legfőbb főparancsnok rendelete… Mert a törvény szintjén nem tudjuk figyelembe venni a harcok sajátosságait, hogy mikor hány ember kaphat szabadságot” – tette hozzá.
Veniszlavszkij nem tudta megmondani, hogy pontosan hány hónap pihenőt kapnak a katonák 90 napos harci részvétel után. Tavaly a Legfelső Tanács egy mozgósítási törvénytervezetet tárgyalt, amely egyértelmű szolgálati feltételeket írt elő a katonák számára. De a leszerelésre vonatkozó rendelkezést eltávolították a dokumentumból. Ezt követően a Védelmi Minisztérium arról biztosított, hogy külön törvényjavaslatot dolgoznak ki a leszerelésről. Eddig ez nem történt meg.
A napokban Katerina Csernohorenko védelmi miniszter-helyettes megjegyezte, hogy a törvénytervezet még mindig kidolgozás alatt áll, és nemcsak a Védelmi Minisztérium, hanem a vezérkar is dolgozik rajta.
Ukrajna és az Egyesült Államok dolgozik a ritkaföldfém-megállapodás tervezetén, a dokumentum nem veti fel Ukrajna NATO-tagságának a kérdését – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál az Interfax-Ukrajina hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy jelenleg elsősorban amerikai és ukrán ügyvédek dolgoznak a megállapodáson. Az államfő egyúttal reagált Donald Trump amerikai elnök legutóbbi kijelentésére, miszerint Ukrajna a NATO-tagság érdekében akar megállapodást kötni az USA-val. „Ami ezt a megállapodást és a NATO kérdését illeti, ebben a megállapodásban nincs a NATO kérdése, és nem is volt ilyen” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A ritkaföldfém-megállapodás egyébként még a tárgyalások kezdeti szakaszában tart, ugyanis az USA nemrég átadta Ukrajnának a dokumentum teljes verzióját. Kezdetben a felek azt tervezték, hogy aláírnak egy keretmegállapodást, és csak ezután térnek át a teljes körű megállapodásra.
Ukrajna és az Európai Unió frissítette közös munkatervét az elektronikus azonosítás és a bizalmi szolgáltatások területén. Sikeres végrehajtása esetén az EU 2026-ban elismer bizonyos ukrán elektronikus aláírásokat, bélyegzőket és egyéb bizalmi szolgáltatásokat. Ezt követően 2027-től az összes ukrán elektronikus azonosítási eszköz automatikus elismerést kap az EU-ban, számolt be a digitális átalakításért felelős minisztérium sajtószolgálata.
Ez azt jelenti, hogy az ukránok szabadon írhatnak alá dokumentumokat, használhatják az európai online szolgáltatásokat, és ukrán elektronikus aláírást használva folytathatnak üzleti tevékenységet az EU-ban.
A digitális átalakításért felelős minisztérium megjegyezte, hogy a frissített terv keretében Ukrajna és az EU az alábbiakat hajtja végre:
az ukrán jogszabályok az EU-követelményeknek való megfelelésének értékelése – eIDAS rendelet, NIS2 irányelv és GDPR
együttműködési eljárások meghatározása Ukrajna és az Európai Bizottság között elektronikus bizalmi szolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitásának tesztelése
kétoldalú együttműködési eljárások ellenőrzése
„Ukrajna az első olyan ország, amely még nem tagja az EU-nak, akinek már technikailag érvényesek az elektronikus aláírásai és bélyegzői az Európai Unióban. Az ukránok a Gyija.Aláírás-EU-val írhatják alá az európai dokumentumokat”, összegezte a digitális átalakításért felelős minisztérium.
Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok tovább fejlődnek, szó sincs Washington részéről nyomásgyakorlásról – jelentette ki kedden Andrij Szibiha külügyminiszter az Annalena Baerbock német külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Nem nyomásról kell beszélni, hanem az ellenkezőjéről, az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataink fejlődéséről és elmélyítéséről. Nagy esélyt látunk az ukrajnai igazságos és átfogó béke megteremtését célzó erőfeszítések felgyorsítására.”
Mint az ukrán külügyminiszter megjegyezte, az igazságos béke stratégiai cél Ukrajna és az Egyesült Államok számára egyaránt. Ez az amerikaiak nemzeti érdeke, valamint a transzatlanti közösség érdeke – tette hozzá. Úgy vélte, Ukrajna minden szinten érdekelt az USA-val folytatott párbeszéd további elmélyítésében. „Nagyon reméljük, hogy ezek az erőfeszítések elvezetnek ehhez a kívánt eredményhez, az igazságos és átfogó béke eléréséhez” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
Megérkeztem a szabad Kijevbe, hogy kifejezzem Litvánia határozott támogatását az bátor ukrán népnek. Továbbra is mellettetek állunk szabadságotokért és szuverenitásotokért folytatott harcotokban
A háború utáni választások lebonyolításának sajátos szabályairól szóló törvényt el kell fogadni. Erről Oleh Gyidenko, a Központi Választási Bizottság (CVK) elnöke beszélt az Ukrajinszka Pravda interjújában.
„Attól függően, hogy mi lesz ebben a törvényben, majd konkrétabban lehet beszélni a határidőkről” – tette hozzá a Központi Választási Bizottság elnöke.
Gyidenko azt is elmondta, hogy a külföldi szavazás békés időkben is nagyon összetett feladat.
„Már léteznek olyan eljárások, amikor a választópolgár megváltoztathatja a választási címét a tényleges tartózkodási helyére. Ezt a lehetőséget a Választási Kódex elfogadásával vezették be, és 2020-ban a helyi választásokon már alkalmazták. Vagy ha az országos választásokról beszélünk, az ember megváltoztathatja a szavazás helyét anélkül, hogy megváltoztatná a választási címét. Jelenleg dolgozunk a háború utáni választásokra vonatkozó törvényjavaslatokon, és azt javasoljuk a Legfelsőb Tanácsnak, hogy még inkább egyszerűsítse és bővítse ezeket a lehetőségeket” – tette hozzá.