Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság hétfőn közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy „nem lehet további késlekedés” a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokban, és óva intették „Iránt és szövetségeseit” a konfliktus „további eszkalálásától”.
„A harcoknak azonnal véget kell vetni, és a Hamász által még mindig fogva tartott túszokat szabadon kell engedni” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök, támogatásukról biztosítva amerikai, egyiptomi és katari kollégáik felszólítását „a tárgyalások azonnali folytatására”.
A nyilatkozatot több mint nyolc hónappal azután adták ki, hogy a felek között kiéleződött a konfliktus: a Hamász szélsőséges palesztin szervezet tavaly október 7-i, 1198 halálos áldozatot követelő terrortámadása után az Izrael által megtorlásként végrehajtott offenzívával kiváltott összecsapások csaknem 40 ezer emberéletet követeltek a Gázai övezetben, ahol 111 túszt még mindig fogva tartanak, bár közülük az izraeli hadsereg szerint 39-en már meghaltak.
„Egyetértünk abban, hogy nem lehet további késedelem” – tették hozzá az európai vezetők, akik „mély aggodalmuknak” adtak hangot „a feszültségek fokozódása miatt a térségben”.
A Hamász két magas rangú vezetőjének meggyilkolására utalva arra felszólították Iránt és szövetségeseit, hogy tartózkodjanak a megtorló támadásoktól. Párizs, London és Berlin szerint „egyetlen ország vagy nemzet sem nyerészkedhet egy újabb eszkalációval a Közel-Keleten”.
A három európai ország ezért felszólította Iránt és szövetségeseit, hogy tartózkodjanak az olyan támadásoktól, amelyek a regionális feszültségeket súlyosbítanák, és veszélyeztetnék a tűzszünet elérésének és a túszok szabadon bocsátásának a lehetőségét. „Nekik kell viselniük a felelősséget azokért az akciókért, amelyek veszélyeztetik a béke és a stabilitás lehetőségét” – írták a vezetők.
Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Keir Starmer elismerően nyilatkozott a közvetíteni igyekvő Egyesült Államok, Katar és Egyiptom legújabb erőfeszítéseiről a tíz hónapja tartó háború lezárása érdekében.
„Üdvözöljük katari, egyiptomi és egyesült államokbeli szövetségeseink fáradhatatlan munkáját a tűzszünet kidolgozására és a foglyok kiszabadítására” – írták.
Az európai vezetők nyilatkozata pár nappal követte Joe Biden amerikai elnök, Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír közös nyilatkozatát, amelyben tűzszüneti megállapodás megkötésére és az azt akadályozó nézetkülönbségeik áthidalására sürgették Izraelt és a Hamászt.
A közvetítők hónapok óta igyekeznek elérni, hogy Izrael és a Hamász megállapodjon egy háromfázisú terv elfogadásáról, amelynek keretében Izrael visszavonná csapatait a Gázai övezetből, a Hamász visszaadná az Izraelben túszul ejtett foglyokat a családjaiknak, a humanitárius segélyek kiosztása pedig biztonságos és hatékony keretek között folytatódhatna.
A német kancellár egy telefonhívásban azt mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy megállapodást kell kötnie a tűzszünetről és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról – közölte a német kormány szóvivője a Times of Israel beszámolója szerint.
A Hamász elleni harc számos katonai célját sikerült elérni, miközben a polgári áldozatok és az emberi szenvedések óriásiak Gázában – mondta Olaf Scholz Netanjahunak. A német álláspont szerint emellett a gázai háború befejezése döntő lépés lenne a háború kiterjedésének megakadályozása felé is. A német kancellár nem az egyetlen, aki tűzszünetet sürget a konfliktusban: hasonlóan vélekedett nemrégiben az amerikai elnök is.
Közben az izraeli kormány ülésén felszólaló Benjámin Netanjahu miniszterelnök állítólag cáfolta azokat a héber sajtóértesüléseket, amelyek szerint a katonaság egyre frusztráltabb amiatt, hogy a kormány nem tűz ki egyértelmű célt Gázában.
Ez nem igaz. A cél a győzelem. Az IDF szisztematikus módon pusztítja el a Hamászt azzal a céllal, hogy lerombolja a katonai és kormányzó képességeit, és ezzel egyidejűleg a túszokat is kiszabadítsa – mondta a kormánytagoknak az izraeli miniszterelnök.
A Moszad vezetője vezette izraeli delegáció Egyiptomba látogatott, hogy előrelépést tegyen a fegyverszüneti tárgyalások terén a Gázai övezetben, azonban eredménytelenül tért haza. A hírt a Bloomberg közölte.
A látogatás célja az volt, hogy folytassák a tárgyalásokat egy tűzszüneti megállapodásról, amely biztosíthatja a Hamász fegyveresei által fogva tartott néhány túsz szabadon bocsátását – közölték izraeli tisztviselők az ügynökséggel.
A küldöttség még aznap visszatért Izraelbe.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala nem kommentálta a történteket, továbbá az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon kulcsfontosságú közvetítőként működő egyiptomi hatóságok szintén nem nyilatkoztak a megbeszélésről.
Az EU üdvözli a Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) közötti tűzszünetet, amelyet szerdán Luandában, Angola közvetítésével kötöttek meg – írta csütörtöki közleményében Josep Borrell, az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.Az EU továbbá elismerését fejezte ki az angolai kormánynak az Afrikai Unió közvetítőjeként, a KDK-beli békefolyamatban végzett „fáradhatatlan munkájáért”.
„A háromoldalú találkozón hozott valamennyi határozat gyors és átfogó végrehajtására, és a tűzszünet szigorú tiszteletben tartására szólítjuk fel a konfliktusban részt vevő feleket“ – olvasható a közleményben.
Az EU hangsúlyozza, hogy a luandai, valamint a felek közötti párbeszédet elősegítő nairobi folyamat fontos szerepet játszik a béke és a biztonság hosszú távú biztosításában a régióban. – Újólag megerősítjük, hogy szilárdan támogatjuk ezeket a folyamatokat és célkitűzéseiket – írta Borrell.
A két afrikai ország között diplomáciai válság alakult ki a Március 23. Mozgalom (M23) nevű tuszi lázadószervezet tevékenysége miatt. A kinshasai vezetés azzal vádolja Ruandát, hogy támogatja a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti végein aktív, vérengzéseket elkövető milíciát, amit Kigali tagad.
Az ENSZ szakértői ugyanakkor egy júliusi jelentésükben azt állították, hogy több ezer ruandai harcol a lázadók oldalán a kongói kormányerők ellen, és a ruandai hadsereg átvette az M23 műveleteinek ellenőrzését és irányítását, továbbá katonai beavatkozása döntő szerepet játszott idén a január és március között elért látványos területi terjeszkedésben.
Az M23 és a ruandai hadsereg csapatai 2021 óta nyomulnak előre Észak-Kivu tartományban, ahol szétverték a kongói hadsereget és szövetségeseit, továbbá párhuzamos közigazgatást hoztak létre az ellenőrzésük alatt álló területeken.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Belgium és az Európai Unió már több hónapja felszólította Ruandát, hogy vonja ki csapatait a szomszédos ország területéről, és szüntesse be az M23-nak nyújtott támogatását.
A tűzszünet az orosz megszállók kivonulása nélkül Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről lehetőséget adna Oroszországnak további támadásokra – jelentette ki pénteken Vaszil Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete, volt külügyminiszter-helyettes Euronews európai uniós tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bodnar elmondta: az orosz megszállás több mint két éve tartó problémájára az a megoldás, hogy Ukrajna területi integritását a nemzetközi jog keretein belül megvédjük. „Egyéb döntési javaslatot nem szabad mérlegelni, ezért azt elutasítottuk” – jegyezte meg a nagykövet. Hozzátette: sok ország javasolta a tűzszünet ötletét, de nem gondoltak annak következményeire.
A diplomata tűzszünet esetén Ukrajna 25%-a orosz ellenőrzés alá kerülne, amivel időt nyerne képességei megerősítéséhez és az Ukrajna elleni támadások újraindításához. „A békét biztosító módszereink nagyon egyszerűek – ez az orosz csapatok kivonása és a nemzetközi jog megőrzése, aztán elkezdhetünk más lehetőségekről beszélni” – magyarázta Vaszil Bodnar.
Az elmúlt napokban több óvatos jelzés is érkezett ukrán vezetők részéről annak kapcsán, hogy lehet, hogy hamarosan tárgyalni kellene az oroszokkal a háború lezárásáról, ma viszont egyértelműen elzárkózott ennek lehetőségétől.
Mihailo Podoljak, Zelenszkij egyik legbefolyásosabb tanácsadója azt mondta az AP-nak: Oroszországgal megállapodni olyan, mintha az ember az ördöggel kötne alkut. Úgy látja: teljesen mindegy, miben állapodnak meg, Oroszország folytatni fogja később a háborúskodást, talán még nagyobb intenzitással.
„Igen, be lehet fagyasztani egy ideig a konfliktust. De az Oroszországi Föderáció csak kiküszöböli a hibáit és fejleszti a hadseregét. Az agresszor ország nem azért jött Ukrajna területére, hogy békeszerződést kössön. Ez nonszensz!” – mondta Podoljak.
Ukrajna vezetése korábban halvány utalásokat tett arra, hogy egyre nyitottabbak a béketárgyalásokra, de ezt közvetlenül nem közölték Moszkvával. A Kreml szerint „vegyes jelzéseket kaptak” Kijevből és nem volt szó konkrétumokról.
Kijev álláspontja 2022 ősze óta az, hogy nincs értelme tárgyalni az oroszokkal a háború lezárásáról.
Az indiai miniszterelnök megpróbálta rábeszélni Vlagyimir Putyint az ukrajnai háború mielőbbi lezárására. Narendra Modi és az orosz elnök állítólag olyan lehetőségeket is felvázoltak a békés rendezésre, amelyek előrébb mozdíthatják a béketárgyalásokat. Az indiai kormányfő szerint kizárólag tárgyalásokkal lehet megoldani a konfliktust.
India kész bármilyen segítséget megadni az ukrajnai béke megteremtéséhez – jelentette ki Narendra Modi indiai kormányfő, amikor kedden a Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az ön barátjaként mindig azt mondtam önnek, hogy a következő nemzedékek fényes jövője érdekében kötelező a béke, ezért úgy gondoljuk, hogy a háború nem megoldás. A bombák, rakéták és lőfegyverek nem hozhatnak békét, ezért a hangsúlyt a párbeszédre helyezzük, és a párbeszédre szükség van – mondta Modi.
Az indiai miniszterelnök, utalva Putyinnal Novo Ogarjovóban előző nap tartott informális találkozójára, azt mondta: ott megállapodtak abban, hogy „a lehető leghamarabb békét teremtenek”. Modi szerint „mindenki, aki hisz az emberiségben, fájdalmat érez, amikor emberek halnak meg, különösen, amikor ártatlan gyermekek halnak meg”.
Az orosz elnök válaszul megköszönte az indiai miniszterelnöknek, hogy figyelmet fordít az égető problémákra, köztük az ukrajnai válság békés megoldására tett kísérletre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a tárgyalásokat követően azt mondta, hogy Modi és Putyin konstruktív tárgyalásokat folytatott az ukrajnai válság rendezéséről, és a megbeszélések nyomán új elképzelések születtek.
Megjegyezte azonban, hogy az indiai vendég nem ajánlotta fel közvetítő szerepét a rendezésben. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a NATO-csúcson meg fogják hallani Modi békekezdeményezését.
Az indiai miniszterelnök a tárgyalások után azt mondta, hogy az orosz államfővel fontos új döntéseket hozott a kölcsönös együttműködés további erősítése érdekében minden területen. Hangsúlyozta, hogy az indiai–orosz partnerség napjaink globális kontextusában új jelentőséget kap, és mindkét fél meggyőződése, hogy további erőfeszítésekre van szükség a globális stabilitás és béke megteremtése érdekében.
Az X közösségi hálón Modi azt írta: eredményes megbeszéléseket folytatott a Kremlben, ahol megvitatta a kétoldalú együttműködés diverzifikálásának lehetőségeit olyan területeken, mint a kereskedelem, a biztonság, a mezőgazdaság, a technológia és az innováció. Mint írta, a felek nagy jelentőséget tulajdonítottak a közlekedési megközelíthetőségnek és a kulturális cserének.
Szergej Lavrov külügyminiszter közölte, hogy Modi elfogadta Putyinnak a BRICS csoport októberi kazanyi csúcstalálkozójára szóló meghívását. Elmondta, hogy mindkét fél elsőrendű fontosságú együttműködési platformnak nevezte a Sanghaji Együttműködési Szervezetet is. Közölte: Oroszország támogatja, hogy India állandó tagjává váljon az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
A kremli tárgyalásokat megelőzően Putyin és Modi a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán felkereste az Atom pavilont. Az orosz vezető ott egyebek mellett arról beszélt vendégének, hogy az úszó atomerőművek technológiája a jövőben kiválthatja az olajenergiát.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója közölte: Oroszország együttműködést ajánl Indiának a trópusi viszonyokhoz igazított, kis kapacitású atomerőművek építésében, azok lokalizációjának lehetőségével.
A teljes építési részt át tudjuk adni önöknek – mondta Lihacsov Modinak.
Makszim Oreskin, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője azt mondta, hogy a tárgyalások fő eredménye gazdasági szempontból a két ország közötti stratégiai együttműködés területeinek 2030-ig tartó fejlesztési programja volt.
Modi, akinek a miniszterelnökké való újraválasztása utáni első külföldi útja Oroszországba vezetett, kedd délelőtt a Moszkvában élő indiai kolónia tagjaival tartott találkozóján bejelentette: kormánya konzuli képviseletet nyit Jekatyerinburgban és Kazanyban. Ezt az idegenforgalom fellendülésével indokolta.
Az indiai kormányfő hétfői megérkezésekor azt közölte a közösségi médiában, hogy várakozással tekint a két ország közötti „különleges és kiváltságos stratégiai partnerség további elmélyítése” elé, és vendéglátóját drága barátjának nevezte.
Vlagyimir Putyin kedden a legmagasabb orosz állami kitüntetéssel, az Első Meghívott Szent András Apostol-renddel tüntette ki Narendra Modit.
Az izraeli kormányt azzal vádolják, hogy megpróbálja szabotálni az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti javaslatot folyamatosan bővülő követeléseikkel, annak ellenére, hogy korábban elfogadták a tervet – írta a Guardian.
Egyiptomi tisztségviselők és a Hamász képviselői a hétvégén bejelentették, hogy az iszlamista fegyveres szervezet újabb követeléseket vetett el Izraellel szemben, ezzel elősegítve a béketárgyalások előrehaladását és növelve a tűzszünet esélyeit.
A Hamász két tisztségviselője a Reutersnek elmondta, hogy most Izrael válaszára várnak, ahol a tüntetők vasárnap az utcára vonultak, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra: végre kössenek megállapodást a még mindig Gázában fogva tartott túszok visszahozataláról.
Az izraeli média szerint azonban a kormány most újabb követeléseket intézett a palesztin csoporthoz, annak ellenére, hogy azok egyre nyitottabbak a harcok lezárásra.
A Haaretz hírügynökség jelentése szerint David Barnea, a Moszad hírszerző szolgálat vezetője a hétvégén egy kibővített listával érkezett Katarba, a béketárgyalások helyszínére, amelyen Izrael újabb feltételei szerepeltek a tűzszünethez.
A napilap szerint ez a lépés tovább késlelteti a megegyezést, meghosszabbítja a háborút és jelentősen rontja a ég mindig fogságban lévő, mintegy 50 izraeli túsz túlélési esélyeit.
A Hamász már beleegyezett az Izrael által előterjesztett feltételekbe, ám a péntek esti találkozón újabb pontokkal kellett szembesülniük, amelyekkel Benjamin Netanjahu miniszterelnök tovább tolná a konfliktus végét – írta a Haaretz. Az ügy miatt a kormányfő ismét bírálatokkal szembesül az ellenzéki pártok, a média és az izraeli túszok családjai részéről, akik azzal vádolják, hogy saját politikai túlélése érdekében aláássa a tűzszünet elérésére és a túszok szabadon bocsátására irányuló erőfeszítéseket.
Netanjahu népszerűsége a Hamász október 7-i támadása után, amely súlyos hiányosságokat tárt fel az izraeli védelemben, meredeken lezuhant. A legtöbb politikai megfigyelő szerint a miniszterelnök elveszítené a választásokat, ha azokat most tartanák.
Az izraeli kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel egy tűzszünet lehetővé tenné a libanoni Hezbollah-val szembeni de-eszkalációt is, amely korábban kijelentette, hogy a zsidó állam elleni támadásait a Hamász támogatására indítja, és jelezte, hogy hajlandó leállítani az akciót, ha a Gázai övezetben véget érnek a harcok.
A biztonsági ügynökségek vezetőihez és a tárgyalócsoporthoz fordulunk – minden szem rátok szegeződik, ne hagyjátok, hogy Netanjahu ismét szabotálja a megállapodást. Meg kell mentenünk minden elrabolt embert! – mondták a Gázában fogva tartott izraeli túszok családjai szombaton Tel-Avivban, a védelmi minisztérium közelében tartott sajtótájékoztatón.
Alar Karis észt elnök meg van győződve arról, hogy Ukrajna jövőbeni NATO-tagsága nem képezheti tárgyalások tárgyát, és óva intett az Oroszországgal kötött olyan megtévesztő fegyverszünettől, amely Ukrajna engedményeivel járna – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál az észt elnök litván kollégájával, Gitanas Nausedával közös sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a két elnök tárgyalt a kétoldalú együttműködés kérdéseiről, valamint a július 9-én kezdődő washingtoni NATO-csúcs előkészületeiről. Karis megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó legfontosabb témái Ukrajna hatékony és hosszú távú támogatása a háború jelenlegi forró szakaszában és azt követően, valamint a NATO védelmi képességeinek erősítése.
„A NATO-nak határozott jelzést kell küldenie, hogy mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Ukrajna NATO-tagsága nem lehet tárgyalások tárgya, a tagság felé irányuló mozgása visszafordíthatatlan” – mutatott rá az észt államfő. Mint hangsúlyozta, a történelemnek számos tanulsága van arra nézve, hogy az agresszorok megbékítése csak átmeneti békét biztosít.
„Ha nem tartja tiszteletben Ukrajna területi integritását és szuverenitását, az csak újabb és rosszabb háborúkhoz vezet a jövőben. Oroszország és más agresszorok magabiztosabbak lesznek ennek eredményeként. Az egyetlen stratégia, amely most működhet, az, hogy a lehető legtöbb támogatást nyújtsuk Ukrajnának” – húzta alá Alar Karis.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
A gázai tűzszüneti tervről, és a Hamász arra adott válaszáról is egyeztetett telefonon Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök csütörtökön.
A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök üdvözölte, hogy az izraeli kormányfő felhatalmazta a tárgyalásokon részt vevő izraeli kormányzati illetékeseket, hogy folytassanak egyeztetést a tűzszüneti folyamatban közreműködő amerikai, katari és egyiptomi közvetítőkkel.
A tűzszüneti tervezet arra az izraeli javaslatra épül, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és a G7-ek is támogatnak, amelynek részleteiről még májusban Joe Biden számolt be. A terv megvalósulása több lépésben vezetne el az összes, még Hamász kezében lévő túsz elengedéséhez.
Joe Biden, a Fehér Ház közlése szerint, megerősítette „megmásíthatatlan elkötelezettségét” Izrael biztonsága iránt, beleértve az Irán által támogatott libanoni Hezbollah jelentette fenyegetést.
A két vezető egyaránt üdvözölte, hogy kormányzataik nemzetbiztonsági illetékesei július 15-én találkoznak a stratégiai konzultatív csoport keretében.
