Radislav Krstić, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének volt tábornoka elismerte, hogy Srebrenicában népirtást követtek el a bosnyákok ellen.
A volt szerb tábornokot a hágai bíróság 2001-ben elsőfokon 45 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Később ezt 35 évre mérsékelték. Krstić éveken át tagadta bűnösségét. Aztán 2022-ben a bíróságnak írt levelében már bevallotta, hogy bűnös, és nagy felelősség terheli, de akkor még nem beszélt népirtásról.
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, amelyet a Nemzetközi Törvényszék háborús bűncselekménynek nyilvánított. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki.
Krstić feltételes szabadlábra helyezését kérte, és a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak írt levelében úgy fogalmazott:
„Elfogadom a törvényszék 2001-es és 2004-es ítéleteit, amelyekben megállapítják, hogy a hadsereg erői, amelyekhez tartoztam, 1995 júliusában népirtást követtek el a bosnyákok ellen Srebrenicában, és hogy segítettem és támogattam a népirtást azzal, hogy tudtam, a vezérkar egyes tagjainak szándékában állt népirtást elkövetni.”
Krstić azt is írta, szeretne „meghajolni az áldozatok előtt, és bocsánatot kérni tőlük”, ha az áldozatok családjai ezt megengedik neki.
A tábornok a háborús bűnökért és népirtásért elítélt Ratko Mladić egyik legközelebbi munkatársa volt. Krstić korábban többször is kérte a szabadlábra helyezését, de eddig mindegyik kérését elutasították.
Az ENSZ-határozattervezetét, amely július 11-ét „az 1995-ös szrebrenicai népirtás elmélkedésének és emlékének nemzetközi napjává” nyilvánítja, április 17-én az ENSZ Közgyűlése elé terjesztik vizsgálatra, és az ENSZ Közgyűlésének 193 tagállama májusban szavaz róla.
A részben a ruandai tuszi népirtásról szóló hasonló határozat mintájára készült dokumentumot olyan országok csoportja dolgozza ki, mint Ruanda, Németország, Franciaország és az Egyesült Államok.
Bár a javasolt dokumentum teljes részletei még nem állnak rendelkezésre, heves szerb reakciókat váltott ki, mind a Boszniai Szerb Köztársaság boszniai szerbjei, mind a belgrádi hatóságok részéről.
Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság szerb alakulatának elnöke belgrádi látogatásán kijelentette, hogy „Bosznia-Hercegovina nem éli túl” az ENSZ határozatát.
Aleksandar Vučić, a nacionalista-konzervatív szerb elnök kifogásolta a határozat elfogadásának eljárását, amelyet az ENSZ Közgyűlésének kell megszavaznia, nem pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Vučić elnök szerint a Biztonsági Tanács politikailag helyénvalóbb, ha boszniai ügyekről van szó:
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelessége foglalkozni Bosznia-Hercegovina kérdésével, mert ez még mindig instabil régió. Azért mondom ezt, mert a Biztonsági Tanácsról az Egyesült Nemzetek Közgyűlésére akarják áttenni a szavazást” A szerb elnök arra a következtetésre jutott, hogy „a béke megőrzése nem csak az emlékezet kulturális kérdése”.
A Közgyűlésen átmenő határozatoktól eltérően a Biztonsági Tanács határozatait csak egy tag vétózhatja meg. Szerbia gyakran hivatkozik Oroszországra, mint vétóerőre.
A szerb államfő április 8-án és 9-én találkozott francia kollégájával, Emmanuel Macronnal az Elysée-ben, ahol több szerződést írt alá a francia fegyveriparral.
Ennek ellenére Vučić elnök nem kapta meg azt a támogatást Párizstól, amelyet pozíciójához várt.
Macron elnök azt mondta: „1995. július 11-én és az azt követő napokban a modern történelem egyik legrosszabb tragédiája történt Srebrenicában, Bosznia-Hercegovinában. Franciaország nem feledkezett meg több mint 8000 áldozatról, felnőttekről és gyerekekről, akik meghaltak. Mély érzelmekkel köszöntöm a népirtás túlélő áldozatait és családjaikat, és őszinte részvétemet fejezem ki”
Franciaország azon országok közé tartozik, amelyek támogatják a srebrenicai mészárlásról szóló határozatot.
A Voice of America amerikai állami hírhálózat szerint a határozattervezet elítél „minden olyan kísérletet, amely a srebrenicai népirtás tagadására irányul, és ösztönöz minden olyan erőfeszítést, amely a mészárlás elkövetőit a nemzetközi bíróságok elé állítja”.
Milorad Dodik jelenlegi retorikája visszautasítja azt az elképzelést, hogy 1995 júliusában a boszniai szerb csapatok Ratko Mladić tábornok parancsnoksága alatt (amelyet az ICTY hágai bíróság háborús bűnösnek ítélt el) népirtást követtek volna el Srebrenicában.
A nemzetközi közösségnek az a benyomása, hogy Dodik az ENSZ határozattervezetét ürügyül használja szeparatista programjának végrehajtására.
2005-ben Dodik kijelentette: „Tökéletesen tudom, mi történt Srebrenicában. Népirtás volt. Ezt a hágai bíróság állapította meg. Ez vitathatatlan jogi tény”.
A Boszniai Szerb Köztársaság vezetője, Dodik azzal fenyegetőzött, hogy május 5-én hivatalosan meg nem határozott „különleges intézkedéseket” jelent be, ha az ENSZ Közgyűlése jóváhagyja a szrebrenicai határozatot.
Nem ez az első alkalom, hogy Banja Luka „erős embere” kijelenti, nem ért egyet azzal, hogy a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság része a Boszniai Szerb Köztársaság.
A szerb külügyminiszter, Ivica Dačić azt mondta, hogy „itt (a határozatban) sem Szerbia, sem a Boszniai Szerb Köztársaság nem szerepel, de a boszniai muszlimok elleni bűncselekményt írják, tehát valaki végrehajtotta”.
Dodik elnök több mint két éve konfliktusban áll a boszniai intézményekkel és a nemzetközi közösség főképviselőjével.
Ellenezte a Christian Schmidt főképviselő, német diplomata által javasolt választási reformot, mondván, Szerbia nem ismeri el sem az ő tekintélyét, sem a szarajevói alkotmánybíróságot.
Aleksandar Vučić szerb elnök nem reagált negatívan Milorad Dodik szavaira, annak ellenére, hogy hivatalosan is támogatja Bosznia-Hercegovina területi integritását és szuverenitását.
Christian Schmidt, Bosznia-Hercegovina főképviselője a múlt héten az Euronews Serbia-nak adott interjújában figyelmeztetett:
„Senki sem kérdőjelezheti meg Bosznia-Hercegovina területi integritását és szuverenitását. Vučić elnök egyébként soha nem teszi. Ő az aláíró Dayton államot képviseli. Ezt soha nem szabad megkérdőjelezni, ez az ottani békés fejlődés alapja”.
Dodiknak Belgrádon kívül nem sok szövetségese van. Moszkvát szövetségesei között tartja számon. Az orosz állami média a határozat valószínű következményeiről is felhördült, „a szerbek felszámolására tett nyugati kísérletnek” nevezve.
Az EU és a NATO mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Kreml a szerb nacionalizmust arra használja fel, hogy megpróbálja destabilizálni Európát.
Milorad Dodik még Ukrajna inváziója után is baráti találkozókat és erőteljes politikai konvergenciát mutatott be Putyin orosz elnökkel és Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Szerbia és Bosznia is tagjelölt az Európai Unióhoz. Szerbia több mint egy évtizede kezdett tárgyalásokat a blokkal. Szerbia és az Unió viszonya két éve nem a legjobb, mióta Vučić elnök kormánya nem támogatja a Brüsszel által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.
Milorad Dodik szeparatista közeledésére reagált pénteken az Egyesült Államok bosznia-hercegovinai nagykövetsége.
„Az entitástól vagy bármely más állam alatti egységtől való elszakadási kísérlet Dayton-ellenes akció, amelyet nem tűrünk meg. Bosznia-Hercegovina alkotmánya nem ad jogot az entitásnak vagy bármely más állam alatti egységnek a kiválásra” – írta Twitteren a nagykövetség.
