A Ramstein-találkozó eredményeként Ukrajna 422 millió dollár értékű kötelezettségvállalást kapott szövetségeseitől a PURL kezdeményezés keretein belül, 715 millió dollárt az ukrán védelmi ipartól való beszerzésekre, valamint több mint 100 millió dollár katonai segélyt – jelentette be Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter csütörtökön Telegramon.
„A Ramstein formátumú találkozó során olyan megállapodásokat kötöttünk szövetségeseinkkel, amelyek megerősítik Ukrajnát” – jegyezte meg a miniszter.
A PURL kezdeményezéshez nyújtott újabb hozzájárulások összege legalább 422 millió dollár, írta Smihal.
Elmondása szerint a NATO-tagállamok több mint fele már hozzájárult vagy bejelentette a PURL-hoz való hozzájárulásait.
Az ukrán ipari komplexumtól való beszerzésekhez nyújtott újabb hozzájárulások összege 715 millió dollár, közölte Smihal.
Elmondása szerint az alábbi kötelezettségekről van szó:
Norvégia – 600 millió dollár drónokra, elektronikus hadviselési rendszerekre és robbanóanyagokra;
Hollandia – 106 millió dollár csapásmérő és felderítő drónokra;
Kanada – 8 millió dollár elfogó drónokra;
Izland – 4 millió dollár a „dán modell” keretében.
Katonai segély: Svédország – 8 milliárd dollár biztonsági segítségnyújtásra Ukrajnának 2026-2027-ben. Csehország – új csomag 72 millió dollár értékben. Kanada – 20 millió dollár téli felszerelésre és rakéta-alkatrészekre. Portugália – 12 millió dollár a brit alapba fegyverek vásárlására Ukrajnának (IFU). Finnország – a 13. katonai segélycsomag előkészítése, közölte Smihal.
Az Egyesült Államok új érvekkel próbálja meggyengíteni a Kuba elleni embargót elítélő ENSZ-határozat támogatását. Donald Trump kormánya arra utasította diplomatáit, hogy szövetségeseiket győzzék meg: a havannai vezetés aktívan támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, és több ezer kubai harcos állhat Moszkva oldalán.
Egy, a Reuters által megtekintett külügyi távirat szerint az amerikai diplomáciai képviseletek feladata, hogy minél több országot eltántorítsanak a nem kötelező erejű határozat támogatásától, amely 1992 óta évről évre elsöprő többséggel ítéli el a Kuba elleni kereskedelmi embargót. Az Egyesült Államok és Izrael tavaly is egyedül szavaztak ellene, míg 187 ország az eltörlés mellett voksolt. Trump hivatalba lépése óta megduplázta a szankciókat, visszahelyezte Kubát a terrorizmust támogató országok listájára, és új pénzügyi, utazási korlátozásokat vezetett be.
A távirat szerint Havanna nemcsak hogy „saját korrupciójának és alkalmatlanságának” köszönheti gazdasági válságát, hanem egyre szorosabban együttműködik Moszkvával – írja a Reuters forrásaira hivatkozva az Origo.
Washington azt állítja, hogy Kuba Észak-Korea után a legtöbb külföldi katonát biztosítja az orosz agresszióhoz, a becslések szerint 1000–5000 harcost.
Amerikai tisztviselők szerint a kubai rezsim nem védi meg polgárait attól, hogy „bábként” használják őket az orosz–ukrán háborúban.
Washington szerint a havannai kormány az ENSZ-határozatot arra használja, hogy áldozatként tüntesse fel magát, miközben elnyomja saját lakosságát és veszélyt jelent a nemzetközi stabilitásra.
A szavazás ugyan jogi következményekkel nem jár, politikai súlya annál nagyobb: az embargó feloldásáról kizárólag az amerikai kongresszus dönthetne.
A szövetségeseknek olyan döntést kellene hozniuk, amely lehetővé tenné a szomszédos országok légvédelmi képességeinek bevetését drónok és rakéták elfogására az ukrán légtérben – közölte szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha azt írta: „Azok az orosz drónok, amelyek a hatalmas Ukrajna elleni támadás során Lengyelországba berepültek, azt jelezik, hogy Putyin büntetlenségének érzése egyre csak nő, mivel nem büntették meg megfelelően a korábbi bűncselekményeiért.”
A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Putyin továbbra is eszkalálja, kiterjeszti háborúját és próbára teszi a Nyugatot. Minél tovább nem szembesül semmilyen erővel válaszul, annál agresszívebbé válik. Egy gyenge válasz most tovább provokálná Oroszországot, és akkor az orosz rakéták és drónok még messzebbre repülnének Európába.
„Ez a helyzet azt mutatja, hogy végre döntést kell hozni arról, hogy a szomszédos országokban lévő partnerek légvédelmi képességeit felhasználhassák drónok és rakéták elfogására az ukrán légtérben, beleértve a NATO-határokhoz közeledőket is” – tette hozzá az ukrán diplomácia vezetője.
A külügyminiszter a drónok lengyelországi berepülését egyben felszólításnak is tekinti a partnerek felé, hogy sürgősen erősítsék meg Ukrajna légvédelmét, és jobban védekezzenek az egyre növekvő számú orosz drónok és rakéták ellen. „Továbbá a szankciókat azonnal szigorítani kell. Putyin csak akkor veszi komolyan a béketárgyalásokat, ha komoly transzatlanti nyomással szembesül. Az orosz háborús gépezetet meg kell állítani – és azt csak erővel lehet megállítani, nem gyengeséggel” – tette hozzá Andrij Szibiha.
A Donald Trump amerikai elnökkel és európai vezetőkkel folytatott megbeszélés során öt közös alapelvben állapodtak meg Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ezt a koordinációs megbeszélést megelőzően öt közös alapelvben állapodtunk meg. Ez a tárgyalások formátuma. Mindent, ami Ukrajnát érinti, kizárólag Ukrajnával kell megvitatni. Háromoldalú formátumot kell előkészítenünk a tárgyalásokhoz.” Szerinte először tűzszünetre és valóban megbízható biztonsági garanciákra van szükség.
„Ma egyébként Trump elnök kijelentette, hogy támogatja ezt, és Amerika készségét a részvételre. A megállapodott alapelvek között szerepel az is, hogy Oroszország nem rendelkezhet vétójoggal Ukrajna európai és NATO-kilátásai felett” – tette hozzá az elnök.
Az ukrán államfő megjegyezte, hogy a béketárgyalásokat megfelelő nyomásgyakorlással kell kombinálni Oroszországgal szemben. „A szankciókat meg kell erősíteni, ha Oroszország nem egyezik bele az alaszkai tűzszünetbe. Ezek hatékony elvek, fontos, hogy működjenek” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Ukrajna és a Nyugat nem áll készen a béketárgyalásokra, annak ellenére, hogy egyre többet beszélnek ennek szükségességéről – írja a Reuters.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken közzétett nyilatkozatában szkeptikusan nyilatkozott a béketárgyalások lehetőségéről Ukrajnával és a nyugati országokkal.
Annak ellenére, hogy egyre hangosabban beszélnek a béketárgyalások szükségességéről, objektíve nincsenek arra utaló gyakorlati lépések, hogy Kijev és a Nyugat valóban készen állna rájuk – fogalmazott Lavrov a minisztérium honlapján közzétett interjúban.
Az orosz diplomácia vezetője rámutatott, hogy ezzel szemben folytatódnak a nyugati fegyverszállítások Ukrajnába, ultimátumokat fogalmaznak meg Oroszországgal szemben, és Ukrajnában továbbra is érvényben van a tárgyalásokat tiltó jogszabály.
Lavrov szerint az ukrán vezetés legitimitásának kérdése továbbra sem tisztázott. Ez utóbbi felvetés Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberi nyilatkozatára utal, amelyben az államfő kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek újraválasztásra lenne szüksége ahhoz, hogy Moszkva legitim tárgyalópartnernek tekintse.
Az ukrán fél határozottan visszautasítja ezt az álláspontot. Kijev szerint Zelenszkij legitimitása nem kérdéses, és az orosz felvetések célja csupán az ukrán elnök tekintélyének aláásása.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy még a háború befejezése után is biztosítani kell Ukrajna jövőjét, ezért a szövetségesek a közeljövőben megvitatják Ukrajna biztonsági garanciáit. Erről a Rheinische Postnak adott interjúban beszélt.
A újságírók megkérték Scholzot, hogy magyarázza el, milyen formában lehetnek jelen a békefenntartó erők Ukrajnában, amelyeket nemrégiben említett az ország védelmi minisztere, Boris Pistorius.
„Mindenekelőtt jó lenne, ha véget érne a háború Ukrajnában. De még akkor is előttünk állna a feladat, hogy biztosítsuk Ukrajna jövőjét” – válaszolta erre a kérdésre.
A közeljövőben meg fogjuk beszélni ezt a szövetségeseinkkel (a biztonsági garanciákat – a szerk.). De az ilyen spekulációkról egyelőre szó sem lehet. Mert semmit nem szabad a ukránok feje fölött dönteni. A békétől pedig még nagyon messze vagyunk
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Ha Kína valóban semleges álláspontot képvisel, akkor Oroszország nem lesz képes kitartani az ukránbarát szövetséggel szemben – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának adott interjújában.
Mint Podoljak elmondta: „Ha Kína valóban semleges álláspontot foglal el, legalábbis a háborúval kapcsolatban, vagy nem hajlandó informálisan támogatni így vagy úgy Oroszországot a háborúban, akkor Oroszország egyáltalán nem fog létezni. Nem lesz képes semmit tenni, mert egy az egy ellen… Nos, úgy értem, az Észak-Korea–Irán–Oroszország szövetséggel az ukránbarát szövetség ellen… Oroszország nem tud semmit szembeállítani.”
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint ma már csak a globális dél országai, köztük Kína informális támogatása teszi lehetővé a terrorista ország szerepvállalását a politikai folyamatokban. Emiatt Hszi Csin-ping kínai vezetőre Vlagyimir Putyin diktátor a vele folytatott tárgyalásai során főnökként vagy mesterként tekint.
A Kreml ura, mint a tanácsadó megjegyezte, tisztában van az álláspontjával, és fél, ami viszont nyilvánvaló az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke, Donald Trump számára. „Ezért egyébként Trump retorikája Putyinnal kapcsolatban, látják, megint változik, átalakul. Nem csak a háború kapcsán, nem csak az nincs, hogy »ott gyorsan mindent megoldunk«. Nem. Annak megértése, hogy ez egy sokkal mélyebb konfliktus” – magyarázta Mihajlo Podoljak.
A brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségeseknek ki kell tartaniuk Ukrajna mellett, és növelniük kell a Kijevnek nyújtott támogatásokat.
John Healey-t a BBC közszolgálati televízió hétfői politikai magazinműsorában kérdezték arról, hogy mi a véleménye a következő amerikai elnök, Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseiről, mindenekelőtt arról a nyilatkozatáról, hogy hivatalba lépése után „24 óra alatt” véget vet az ukrajnai háborúnak.
Healey úgy fogalmazott: meg kell várni, hogy Donald Trump „valójában milyen javaslatokat tesz majd”.
Hozzátette ugyanakkor: ha valósak azok az értesülések, amelyek szerint Trump a múlt héten telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és arra intette, hogy kerülje el a háború eszkalálását, „akkor teljesen helyénvaló módon járt el”.
A brit védelmi miniszter szerint Putyin máris hozzákezdett az ukrajnai háború eszkalálásához, hiszen észak-koreai katonák érkeztek Oroszországba, és az orosz fegyveres erők csak az elmúlt egy hónapban több mint kétezer kamikazedrónnal támadtak ukrajnai célpontokat.
Arra a kérdésre, hogy aggasztónak tartja-e az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás megvonásának lehetőségét Trump hivatalba lépése után, a brit védelmi miniszter azt mondta: az Egyesült Államokban is felismerték, hogy senkinek nem áll érdekében megengedni „a Putyinhoz hasonló agresszoroknak” a nemzetközi határok átrajzolását erőszak alkalmazásával. „Éppen ezért arra számítok, hogy az Egyesült Államok más országokhoz, köztük Nagy-Britanniához hasonlóan céltudatos kitartással folytatja Ukrajna támogatását” – fogalmazott a brit védelmi tárca vezetője a hétfői BBC-interjúban.
Healey felidézte, hogy London az idén 3 milliárd font támogatást nyújt Ukrajnának, és további 2,3 milliárd fontot folyósít Kijevnek a szankciók keretében lefoglalt orosz vagyoneszközök hozamából.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány miként viszonyul a következő amerikai elnök környezetéből elhangzott kijelentésekre, amelyek szerint Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie a béke érdekében, a brit védelmi miniszter kijelentette: Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kíván tárgyalásokat kezdeni, „a mi feladatunk az, hogy kitartsunk Ukrajna mellett, amíg harcol, és akkor is, amikor úgy dönt, hogy tárgyalni kíván”.
Hozzátette: a háborúnak valójában úgy lehet véget vetni, hogy Putyin kivonja katonáit Ukrajnából, és ha ez megtörténik, a háború „akár ma véget érhet”.
Healey szerint sem Európának, sem Amerikának nem érdeke, hogy Putyin felülkerekedjen, mert „akkor nem áll meg Ukrajna határainál”.
[type] => post
[excerpt] => A brit védelmi miniszter szerint a nyugati szövetségeseknek ki kell tartaniuk Ukrajna mellett, és növelniük kell a Kijevnek nyújtott támogatásokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731406920
[modified] => 1731363916
)
[title] => John Healey: a szövetségeseknek ki kell tartaniuk Kijev mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132160&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132160
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132161
[image] => Array
(
[id] => 132161
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey.jpg
[original_lng] => 75735
[original_w] => 1200
[original_h] => 815
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey-300x204.jpg
[width] => 300
[height] => 204
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey-768x522.jpg
[width] => 768
[height] => 522
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey-1024x695.jpg
[width] => 1024
[height] => 695
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey.jpg
[width] => 1200
[height] => 815
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey.jpg
[width] => 1200
[height] => 815
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/john-healey.jpg
[width] => 1200
[height] => 815
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731356717:12
[_thumbnail_id] => 132161
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2412
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3595c65274d20cda5aedf58a6d40182f] =>
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
