A béketörekvések fokozásának szükségességét hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter a kárpátaljai rakétabecsapódások kapcsán vasárnapi Facebook-bejegyzésében.
Szijjártó Péter azt közölte, vasárnap rakétabecsapódások történtek Kárpátalja megyében. A megyei kormányzó tájékoztatása szerint sem áldozatok, sem sérültek nincsenek.
„Ugyanakkor ezek a ma hajnali (november 17-ei – szerk.) események is arra mutatnak rá, hogy tovább kell fokozni a béketörekvéseket, mert minden egyes nap újabb és újabb pusztítással jár, s minden egyes nap a háború eszkalálódásának veszélyét hozza magával” – tette hozzá a miniszter.
Peter Ziga, a szlovák parlament elnöke világosan megerősítette, hogy egy esetleges új nyelvjogi törvény semmilyen módon nem fogja korlátozni az országban élő nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Pozsonyban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Peter Zigával folytatott egyeztetése után leszögezte, hogy a felvidéki magyarság sorsa a kormány „szívügye”, és ezért üdvözlik, hogy a szlovákiai kormány képviselői erőforrásként tekintenek a közösségre a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését illetően.
„A mai napon az elnök úrtól egyértelmű megerősítést kaptam arra, hogy az esetleges új nyelvjogi szabályozás semmilyen módon nem veszélyezteti az anyanyelvhasználatot a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek számára” – tájékoztatott. Majd rámutatott, hogy nyolc éve dolgozik együtt, sőt személyes barátságot is ápol Peter Zigával, és egy olyan alkalomra sem emlékszik, amikor valamit mondott, és az később nem úgy lett volna.
Kifejtette, hogy a nemzeti közösségek ügyében mindig a legjobb megelőzni a bajt, és e téren nagyon is jó irányba haladnak. „Ugyanis ha a szlovák parlament elnöke azt mondja, hogy nem fognak olyan törvényt elfogadni, amely korlátozná vagy rosszabb helyzetbe hozná a nemzeti közösség nyelvhasználati jogait, akkor szerintem jó reményünk van arra, hogy nem állhat elő olyan helyzet, amikor közbe kell lépni” – mondta.
„Az elnök úr mai szavai a számomra garanciát jelentenek” – tette hozzá. Valamint arra is kitért, hogy folyamatos kapcsolattartásról egyeztek meg az esetleges törvényalkotási folyamat során. „Tehát ha bármelyikünk érzékel olyan problémát, ami nemkívánatos helyzetet állít elő, akkor azonnal beszélünk, és azonnal lépünk közösen” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Magyarország és Szlovákia együttműködése most sikeresebb, mint korábban bármikor.
Szavai szerint ezt tanúsítja az is, hogy a legérzékenyebb területeken a legszorosabb az együttműködés, ugyanis a két ország hozzájárul egymás fizikai és energiaellátási biztonságához is. Erre példaként hozta fel, hogy a magyar légierő hozzájárul a szlovák légtérrendészeti feladatok ellátásához, illetve, hogy igen szoros az együttműködés a kőolajszállítások terén is.
„Készen állunk a kapcsolataink további fejlesztésére, s készen állunk újabb hidak építésére a Dunán és az Ipolyon is” – tudatta.
Végül érintette azt is, hogy minden eddiginél nagyobb remény a béke visszatérésére Közép-Európában.
„Mi, magyarok a szlovák kormánnyal együtt büszkén tartoztunk és tartozunk ahhoz a békepárti globális többséghez, amely nem a fegyverszállításokban, hanem inkább a fegyverszünetben látja a megoldását az ukrajnai háborúnak” – húzta alá.
Peter Ziga megerősítette azt, hogy sem a szlovák kormány, sem a parlament nem kívánja módosítani a jelenleg status quót a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan.
Megjegyezte, hogy ehelyett még nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a dél-szlovákiai magyar közösség életminőségének javítására, főként ami a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, vagyis új utak és hidak építését illeti.
Továbbá közölte, hogy olyan törvényről van szó, amelynek részletei egyelőre nem ismertek, a szövege előkészítés alatt áll. A tárcaközi egyezetetés csak a véglegesítés után fog megindulni, utána a kormány, majd végül a parlament jóváhagyására lesz szükség, ekképpen bőven lesz elég idő az esetleges aggályok megvitatására – mutatott rá.
[type] => post
[excerpt] => Peter Ziga, a szlovák parlament elnöke világosan megerősítette, hogy egy esetleges új nyelvjogi törvény semmilyen módon nem fogja korlátozni az országban élő nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát – közölte Szijjártó Péter.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731410520
[modified] => 1731367702
)
[title] => Garantálják a szlovákok: nem korlátozzák a magyarok nyelvhasználati jogait
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132169&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132169
[uk] => 132308
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132170
[image] => Array
(
[id] => 132170
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szijjarto-ziga.jpg
[original_lng] => 112894
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szijjarto-ziga-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szijjarto-ziga-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szijjarto-ziga-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szijjarto-ziga-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szijjarto-ziga.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szijjarto-ziga.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szijjarto-ziga.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731517895:3
[_thumbnail_id] => 132170
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 689
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Folyamatos konzultáció van az államnyelvhasználati törvény ügyében a magyar és a szlovák külügyminisztérium között – közölte Paczolay Máté magyar külügyi szóvivő az MTI-vel szerdán.
Hozzátette, Szijjártó Péter külügyminiszter jövő héten két fontos tárgyalást is folytat szlovák partnerivel.
A magyar külügyminiszter jövő hét hétfőn Pozsonyban utazik, ahol Peter Ziga szlovák parlamenti házelnökkel találkozik, majd rá három napra csütörtökön már Juraj Blanár szlovák külügyminisztert fogadja Budapesten – tette hozzá a külügyi szóvivő.
A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek mind meg tudjanak maradni a szülőföldjükön – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának meghallgatásán mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, ami természetes, miután a sors úgy hozta, hogy Magyarország határai mára nem esnek egybe a nemzet határaival.
„És ebben a helyzetben a magyar külpolitikának az a kutya kötelessége, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a határainkon túl élő nemzeti közösségeink mind, egytől egyig meg tudjanak maradni a szülőföldjükön” – szögezte le.
Majd kiemelte, hogy ez három dolgot jelent: a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, annak a biztosítását, hogy akadálytalan legyen a kapcsolattartás a külhoni közösségek és az anyaország között, illetve a határon túli magyarok folyamatos gazdasági megerősítését.
„Ezért is teszünk sok-sok erőfeszítést annak érdekében, hogy a szomszédos országokkal a kapcsolataink egyre jobbak legyenek, mivel én azt látom, hogy a lakóhely szerinti országgal való kapcsolat minősége alapvetően meghatározza a magyar nemzeti közösség életkörülményeit” – tudatta.
„Összességében azt tudom elmondani, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolataink az idei évben most jobbak, mint az esztendő elején voltak” – tette hozzá.
„Egyesével ez nem mondható el mindegyikről sajnos, de összességében, én azt gondolom, hogy ez egy reális helyzetértékelés” – folytatta.
Szijjártó Péter ezután arról számolt be, hogy az idei év végéig a kormány 61 303 vállalkozást támogatott annak érdekében, hogy a szomszédos államok magyarlakta területein beruházások jöjjenek létre. Ez a program 2014 óta körülbelül 222,1 milliárd forint költségvetési forrás felhasználását jelentette, aminek nyomán 431,6 milliárd forintnyi beruházás valósult és valósul meg.
Ennek kapcsán „win-win-win szituációt” emlegetett, aláhúzva, hogy ezek a beruházások Magyarország, a magyar nemzeti közösségek és az adott ország érdekeit is szolgálják.
„A Vajdaság területén az esztendő végéig összességében 2014 óta 15 332 pályázatot fogunk támogatni és támogattunk (…) Kárpátalján ez a szám 34 466 lesz. Erdélyben 6084, Felvidéken 3837, a Muravidéken 671, a Drávaszögben pedig 913” – sorolta.
Majd rátért az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartás kérdésére, és meghatározó lépésnek nevezte a szomszédos országok csatlakozását a schengeni övezethez, illetve üdvözölte, hogy 2010 óta már harmincöt új határátkelőhelyet adtak át, közöttük több hidat is, 2026-ig pedig további tíz fog nyílni.
Kiemelte, hogy a következő években jelentős közúti és vasúti fejlesztésekre kerül sor Magyarország és Szlovákia között, valamint újabb határátkelő épül a magyarországi Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád között is.
Tájékoztatása szerint Romániával nyáron aláírásra került a megállapodás a Kübekháza és Óbéba közötti határátkelőhely létrehozásáról, valamint a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal tervezéséről is. Arra a „teljesen faramuci helyzetre” is kitért, hogy van tíz olyan határátkelő is a két ország között, amelyek addig csak szombatonként lehetnek nyitva, amíg Románia nem lesz tagja a schengeni zónának, amit a magyar kormány ezért is erősen támogat.
A miniszter rámutatott, hogy a Magyarország és Szerbia közötti határszakaszon a legfontosabb feladat a mai méltatlan állapotok megszüntetése, ezért a cél Európa legnagyobb és legmodernebb átkelőjének megépítése.
Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szomszédos országok közül a legtöbb jogot, a legtisztességesebb eljárást és hozzáállást a vajdasági magyarság kapja a szerb kormánytól.
Ezt követően úgy folytatta, hogy Horvátországgal két új útkapcsolat létrehozásáról állapodtak meg, az egyik Sároknál, a másik Zákánynál lesz, s reményét fejezte ki, hogy ezek mielőbb meg fognak valósulni.
Kifejtette, hogy miután a szlovén kormány is úgy döntött, elindulhatnak az első közös programok a magyar–szlovén határon átnyúló fejlesztési alap keretében, amelynek felállításáról már két és fél éve született megegyezés.
Végül érintette a határon túli magyarok számára elérhető széles körű ösztöndíjprogramokat is, továbbá aláhúzta, hogy a külföldi magyar emlékek megőrzésére, kulturális programokra az elmúlt években több százmillió forintnyi támogatást biztosított a kormány.
[type] => post
[excerpt] => A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek mind meg tudjanak maradni a szülőföldjükön – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730198640
[modified] => 1730154908
)
[title] => A magyar kormány elősegíti a külhoni magyar közösségek megmaradását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130851&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130851
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130852
[image] => Array
(
[id] => 130852
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter.jpg
[original_lng] => 83700
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730147709:12
[_thumbnail_id] => 130852
[_edit_last] => 12
[views_count] => 474
[_oembed_e98f0a74e699d4b417f67b388661cd1e] =>
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
A magyar kormány szorosan figyelemmel követi a szlovákiai nyelvtörvény esetleges módosítását, s azt a világos elvárást támasztja, hogy ne legyen semmifajta visszalépés a kisebbségi jogok terén – szögezte le Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán a szlovák nyelvtörvény esetleges módosításával kapcsolatos képviselői kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „a magyar külpolitika egyik szíve-közepe a nemzetpolitika”, ez szavai szerint hazánk történelméből adódik, ugyanis az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.
Leszögezte, hogy nincs hivatalos kormányzati előterjesztés Szlovákiában a nyelvtörvény módosítására, zajlanak viszont előkészítő munkálatok.
„Ezért nyilvánvalóan nekünk kutya kötelességünk, hogy ezeket a lehető legszorosabban figyelemmel kövessük, s világossá tegyük azt a szlovák barátaink számára, hogy mi azt várjuk el, hogy visszalépés a kisebbségi jogok tekintetében Szlovákiában ne történjen” – emelte ki.
„Azt hiszem, hogy ez világos szlovák partnereink számára is, de nem mulasztunk el alkalmat arra, hogy ezt elmondjuk” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután arról is beszámolt, hogy a pozsonyi magyar nagykövet előző nap is egyeztetett a szlovák kormány kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosával, aki megerősítette, hogy nem csak hivatalos kormányzati, de hivatalos minisztériumi előterjesztés sincs még az ügyben.
„Még egyszer mondom, számíthatnak ránk abban, hogy a lehető legvilágosabb beszéddel tesszük egyértelművé az elvárásunkat és a várakozásunkat, hogy sem Szlovákiában, sem bármely más országban a világon, ahol magyarok élnek, nem fogadjuk el a kisebbségi jogok korlátozását, vagy visszalépést azon a területen” – fogalmazott.
„A magyar külpolitikának kutya kötelessége a nemzetpolitikát a szíve közepébe helyezni, és a magyar nemzeti közösségek érdekében folyamatosan fellépni” – húzta alá.
A miniszter kifejtette, hogy kiváló az együttműködés a jelenlegi szlovák kormánnyal, a felek hasonlóan látják a világ előtt álló súlyos kihívásokat, ami megteremti a lehetőséget az őszinte párbeszédre még a legnehezebb kérdésekben is.
„A magyar–szlovák viszonyban vannak nehéz kérdések, ezt soha senki nem tagadta, így én magam sem. Mindig elmondtam, hogy akkor felelősségteljes döntés megnyitni ezeket a nehéz kérdéseket, hogyha látjuk azok lezárásának a lehetőségét” – mondta.
Magyarország kész kivenni a részét a további illegális migrációs hullámok megelőzéséből, illetve ezzel párhuzamosan a menekültek megfelelő ellátásának biztosításából is – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Genfben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) végrehajtó bizottsági ülésén kifejtette, hogy a világ jelenleg a veszélyek korát éli, egyre több a fegyveres konfliktus, nő a terrorfenyegetettség, szélsőséges ideológiák terjednek, és mindezek következtében egyre több ember kényszerül elhagyni a lakóhelyét, amit jól mutat, hogy mostanra a menekültek száma meghaladja a 120 milliót globálisan.
Kiemelte, hogy a nemzetközi jog értelmében ha valaki lakóhelye elhagyására kényszerül, az jogosult az első biztonságos ország területén maradni, viszont nincs szó „a második, harmadik, ötödik vagy tizedik biztonságos országban tartózkodás jogáról”.
Példaként hozta fel a menekültek és a migránsok kettős nyomása alatt lévő, ezen problémák kezelésére már több mint kétmilliárd eurót fordító Magyarországot.
Egyfelől hazánkba a háború eddigi két és fél éve alatt mintegy 1,4 millió menekült lépett be Ukrajnából, s a maradni kívánók egyenlő hozzáférést kaptak az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, a kormány pedig kész segíteni a szomszédos országból érkezetteket, amíg csak szükséges. Másfelől Magyarország az EU külső határát védve az utóbbi három-három és fél évben nagyjából félmillió illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg – tudatta.
Hozzátette, hogy az illegális bevándorlók meg akarták sérteni a határokat, nem tisztelve a törvényeket, többen rendőrökre, határőrökre támadtak. „Ez szuverenitásunk egyértelmű megsértése is” – mondta.
„Ezért tehát szeretném kijelenteni, hogy ilyen kettős nyomás alatt Magyarország elkötelezett amellett, hogy továbbra is védi a határait, továbbra is ragaszkodunk ahhoz a szuverén jogunkhoz, hogy magunk döntsünk arról, kit engedünk be az ország területére és kit nem, kivel vagyunk hajlandóak együtt élni és kivel nem” – sorolta.
A miniszter végül közölte, hogy eközben Magyarország továbbra is minden szükséges segítséget megad az Ukrajnából érkező menekülteknek.
„Ezzel párhuzamosan támogatunk minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely az ukrajnai béke elérését célozza, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy megmentsük az ukrajnai emberek, többek között az ott élő magyarok életét” – vélekedett.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy véget vessünk az ukrajnai családok szenvedésének. És ez az egyetlen módja annak, hogy az emberek ne kényszerüljenek otthonuk elhagyására, s ne váljanak menekültekké, mert én úgy gondolom, a menekültekről való gondoskodás legjobb módja, ha megakadályozzuk, hogy az emberek menekültekké váljanak” – fűzte hozzá.
Magyarország és Ukrajna is érdekelt a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében, közös az erre irányuló szándék, a kormány mindent megtesz ennek érdekében, de elvárja Kijevtől a magyar nemzeti közösség jogainak helyreállítását – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A magyar külügy közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján először is gratulált Andrij Szibiha kinevezéséhez, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy első külföldi látogatásának helyszínéül Budapestet választotta, még akkor is, ha ez végül időpontegyeztetési problémák miatt nem is jött össze.
Ezt követően megerősítette, hogy Magyarország továbbra is békepárti álláspontot képvisel az ukrajnai háborúban, ugyanis kizárólag a diplomáciai rendezés vethetne véget emberek, családok százezrei, milliói szenvedésének.
„Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, amely a béke elérésének mielőbbi lehetőségét hozza magával, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy ezt a háborút tárgyalásokkal, diplomáciai úton minél előbb le lehessen zárni” – emelte ki.
„Megerősítettem miniszter úrnak azt is, hogy Magyarország addig folytatja a történetének legnagyobb volumenű humanitárius akcióját, amíg arra szükség van, a nehéz helyzetben lévő emberek és családok megsegítésének érdekében” – tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy már meghaladta az 1,4 milliót a szomszédos országból hazánkba érkezett menekültek száma, és 14 855 ukrán gyermek számára biztosítottak lehetőséget nyári táborozásra.
Arra is kitért, hogy a kormány már 66 milliárd forintot fordított az Ukrajnának nyújtott támogatásokra, s ma is több száz olyan iskola és óvoda működik Magyarországon, ahol menekült családok gyerekei tanulnak, illetve Budapesten elkezdte a működését egy két tannyelvű iskola is.
My Website
„Magyarország készen áll arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, ez a részünkről nemcsak egy kommunikációs panel, hanem ez történik is. Már a háború alatt is vettünk és veszünk is részt újjáépítési erőfeszítésekben, vettünk és veszünk is részt oktatási, egészségügyi, illetve közigazgatási intézmények működésének helyreállításához szükséges munkálatokban” – mutatott rá.
Szijjártó Péter aláhúzta Magyarország szerepét az ukrán energiaellátás biztonságához szükséges földgáz- és áramszállításokban.
„Mióta a háború kitört, azóta több mint hárommilliárd köbméternyi földgáz Magyarországon keresztül Ukrajnába szállítására került sor, és a helyzet az, hogy most már június óta Magyarország a legnagyobb villamosenergia-importforrást biztosítja Ukrajna számára. A nyár folyamán az ukrán villamosenergia-import 45 százaléka Magyarországról, Magyarországon keresztül érkezett Ukrajnába” – tudatta.
„Magyarország készen áll a határkeresztező infrastruktúra fejlesztésére. Jó hír, hogy az idei évben egy új határátkelőhelyet tudunk nyitni Nagyhódos és Nagypalád között. Készen állunk a beregsurányi határátkelő kapacitásának növeléséhez szükséges munkák elvégzésére. Készen állunk az új Tisza-híd megépítésére. A kormány pénzügyi támogatásával majd ötvenmilliárd forintból jött létre az a nagy átrakóállomás Fényeslitkénél, ahol évi egymillió konténeregységnek megfelelő árut lehet átpakolni, és ahol évente egy-, illetve hárommillió tonnányi gabona és étolaj átrakására nyílik lehetőség” – sorolta.
„És megerősítettem azt is, hogy továbbra is készen állunk arra, hogy határmenti vállalkozásfejlesztési övezetet hozzunk létre a magyar-ukrán határnál” – hangsúlyozta.
A miniszter végül érintette a vitás ügyeket is, és kijelentette, hogy a magyar–ukrán együttműködésnek, kapcsolatnak a kölcsönös jó szándékra, kölcsönös tiszteletre és kölcsönös jóindulatra kell alapulnia.
„Ezért tisztelettel, de elvárjuk Ukrajnától azt, hogy a magyar nemzeti közösség jogait állítsa helyre az anyanyelvhez való hozzáférés tekintetében, az oktatás, a kultúra, közigazgatás területén” – mondta.
„Erre vonatkozólag tizenegy pontos megoldási javaslatot terjesztettünk Ukrajna kormánya elé. Ennek megvitatására munkacsoportok jöttek létre, amelyek működésének felgyorsításában állapodtunk meg” – fűzte hozzá.
A miniszter arra kérte hivatali partnerét, hogy ahogyan Magyarország is biztosítja az energiaszállítások teljes kapacitását Ukrajnába irányulóan, úgy Kijev is tartózkodjon a jövőben az egyoldalú, hirtelen lépésektől, amelyek veszélybe sodorhatják hazánk ellátását.
„És kértem azt is a miniszter úrtól, hogy az Ukrajnában működő magyar vállalatok esetében ne kerüljön sor negatív diszkriminációra” – közölte.
„A találkozónk arról győzött meg, hogy joggal reménykedhetünk abban, hogy a szándék a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésére kölcsönös, közös, hogy ezen szomszédi kapcsolatok egy idő után jószomszédi kapcsolatokká tudnak alakulni. Magyarország ebben érdekelt, és a magyar kormány részéről mindent meg is teszünk ennek érdekében” – összegzett.
Közel ezer nap elteltével már nem az a kérdés, hogy miként vélekedünk a háborúról, hanem az, hogyan teremthető béke. Magyarország ezért kész támogatni minden békepárti kezdeményezést, hogy véget lehessen vetni az ukrajnai emberek szenvedésének – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint kedd este New Yorkban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ukrajnai háborúval foglalkozó ülésén kiemelte, hogy Magyarország a konfliktus szomszédságában közvetlenül szembesül annak negatív következményeivel, és hazánknak az elmúlt két és fél évben annak ellenére is fizetnie kellett ennek az árát, hogy semmilyen felelőssége nincs a harcok kirobbanásában.
„Csaknem ezer nap után a kérdés többé nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, hanem hogy hogyan lehet békét teremteni, vagy még pontosabban az, hogy mi a leggyorsabb út a békéhez” – mondta.
„Mert úgy gondoljuk, hogy a lehető leghamarabb békét kell teremteni. Ugyanis minél később lesz béke, annál több ember hal meg, annál több család fog szenvedni, annál több ember kényszerül menekülésre és annál nagyobb lesz a pusztítás” – figyelmeztetett felszólalásában. „És mi, magyarok a szomszédságban nem akarunk további pusztítást, nem akarunk további szenvedést, és nem akarjuk, hogy több ember meghaljon, különös tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajnában” – folytatta. „Ha őszinték vagyunk magunkhoz, és nem csak kommunikációs paneleket használunk, akkor szerintem nyilvánvaló, hogy amit eddig tettek, az egyáltalán nem működött” – vélekedett. Majd közölte, hogy a fegyverszállítások nem hozták közelebb a háború lezárását, a fegyverek számának növelése mindkét oldalon csupán még több áldozathoz és a harcok meghosszabbításához vezetett. Szijjártó Péter ezután rendkívüli aggodalmát fejezte ki az egyre fokozódó eszkalációs kockázatok miatt, külön kitérve az atomfegyverek használatára vonatkozó korábbi nyílt hivatkozásokra.
„Mi, magyarok a tűzszünet és a béketárgyalás megkezdése mellett érvelünk. Mi, magyarok úgy hisszük, hogy ez a leggyorsabb út a békéhez” – fogalmazott.
„Az eddig történtek bizonyítják, hogy nincsen megoldás a harctéren, ott csak halottak és pusztítás van” – fűzte hozzá.
A miniszter végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a globális békepárti többséghez tartozik, és készen áll minden olyan kezdeményezésben részt venni, amely előmozdítja a béke ügyét.
„És reméljük, hogy az ENSZ közgyűlési hete közelebb visz minket a háború lezárásához, a békéhez, s az emberek szenvedésének végéhez a szomszédságunkban” – összegzett.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter hétfőn egy interjúban bejelentette, hogy a jövő hét folyamán Budapestre látogat az ukrán diplomácia nemrégiben kinevezett új vezetője, Andrij Szibiha.
Orbán Viktor kormányfő az árvízhelyzet miatt nem tudott elutazni az ENSZ közgyűlésére New Yorkba, így az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyettesíti a magyar kormányfőt. A tárcavezető több témában is felszólal majd, egyúttal az uniós külügyminiszterek találkozóján is részt vesz, amit szintén az ENSZ székhelyén tartanak.
A miniszter az Indexnek nyilatkozva megerősítette, hogy ukrán kollégájával ezúttal nem lesz találkozó, hiszen a Dmitro Kulebát nemrégiben váltó Andrij Szibiha a jövő héten Budapestre érkezik. A megbeszélés várható témái közt kiemelt helyen szerepel a sokat kritizált ukrán kisebbségi törvény is.
Szijjártó Péter korábban a nap folyamán az ENSZ közgyűlésén felszólalva úgy fogalmazott, alapvető változásra lenne szükség a nemzetközi politikában a jelenlegi súlyos válságok megoldásához, elsősorban vissza kellene térni a kölcsönös tisztelet talajára, és nem lenne szabad, hogy a béke szitokszó legyen.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt tíz évben nem tapasztalt ilyen feszült hangulatot az ENSZ Közgyűlésén, mint most, ami nem is csoda, hiszen az emberiség a második világháború óta nem nézett szembe ennyire súlyos biztonsági kihívásokkal.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Az Ukrajna által előzetes egyeztetés nélkül bevezetett olajszállítási blokádról tárgyalt pénteken telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Valdis Dombrovskisszal, az Európai Bizottság alelnökével – derült ki a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményéből.
A miniszter közösségi oldalán azt írta: „a beszélgetés során világossá vált, hogy nem egyféleképpen ítéljük meg az ukrán döntés természetét és annak következményeit”.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja világos: az Európai Bizottságnak nem lenne szabad hagynia, hogy egy tagjelölt ország packázzon két uniós tagországgal, és ezzel veszélyeztesse azok energiaellátásának biztonságát. Szijjártó Péter úgy értékelt: az ukrán döntés kész helyzet elé állított két tagországot, ami nem éppen elfogadható viselkedés egy tagjelölt ország részéről.
