Az Egyesült Királyság kormánya olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja, hogy mérsékelje a történelem legnagyobb migrációját, miután az rekordszintre került – számolt a BBC, közölte az Espresso.
James Cleverley belügyminiszter ötpontos tervet jelentett be a bevándorlás megfékezésére, amely szerinte „túl magas szinten van”. A parlamenti képviselőkhöz intézett beszédében a belügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Királyságba irányuló migrációt „csökkenteni kell”, és évek óta „visszaélések” vannak az ápolási és gondozási vízummal. „A bevándorlási politikának igazságosnak, legálisnak és stabilnak kell lennie” – hangsúlyozta Cleverly. A migrációs terv azután született meg, hogy a hivatalos adatok a múlt hónapban azt mutatták, hogy a migráció szintre 2022-ben 745 000-re emelkedett. A bevándorlás kulcskérdéssé válik a következő, 2024-ben várható általános választások előtt.
Miután a Munkáspárt vezeti a közvélemény-kutatásokat, Sunak úr azt ígérte, hogy „mindent megtesz” a migráció csökkentése érdekében. Az új bérkövetelések mellett a kormány közölte, hogy az alábbi intézkedéseket vezeti be:
Megtiltják az egészségügyi dolgozóknak, hogy eltartott családtagokat hozzanak az Egyesült Királyságba.
Szüntessék meg a vállalatokban, hogy 20%-kal kevesebbet fizessenek a dolgozóknak, mint a nagy kereslettel rendelkező szakmák esetében.
Növelje a külföldi munkavállalók éves hozzájárulását az Nemzeti egészségügyi Szolgálat használatáért 624 GBP-ról 1035 GBP-ra.
Jövő tavasztól 18 600 fontról 38 700 fontra emelje a családi vízumok esetében a minimumjövedelmet.
Felkérni a kormány migrációs tanácsadóját, hogy vizsgálja felül a tanulmányi vízumok kiadásának folyamatát a „visszaélések megelőzése érdekében”.
A belügyminiszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a változások jövő év tavaszán lépnek életbe.
„Összességében ez a csomag, az eltartott diákok számának csökkentésével együtt azt jelenti, hogy a következő években körülbelül 300 ezerrel kevesebben érkeznek majd az Egyesült Királyságba, mint tavaly” – mondta Cleverley a képviselőknek. A 300 000-es szám becslés, és a Belügyminisztérium belső számításain alapul.
Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága csütörtökön megszavazta azokat az átláthatósági és korrupcióellenes intézkedéseket, amelyekkel a „Katargate” után akadályoznák meg a hasonló botrányokat. Tavaly decemberben derült ki, hogy a gyanú szerint Katar megvesztegetett több akkori és korábbi szocialista képviselőt.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola januárban 14 intézkedést jelentett be, ezekre építenek a csütörtökön megszavazott javaslatok. A parlamenti szakbizottság 15 igen, 10 nem és egy tartózkodás mellett fogadta el a szöveget, írja az EUobserver.
A lap szerint eredetileg már nyárra megvalósították volna a 14 pontot. A Transparency International júniusban elítélte a „tépelődést, késlekedést és próbálkozásokat, hogy másokat vádoljanak a történtek miatt”.
A most megszavazott javaslat szerint a képviselőknek minden olyan tevékenységet be kellene jelenteniük, amelyért évi 5000 eurónál többet kapnak, és nem vehetnének át 150 eurónál (mostani árfolyamon nagyjából 58 ezer forintnál) nagyobb értékű ajándékokat.
Az összeférhetetlenségi szabályokba beemelnék a képviselők családtagjait és minden gazdasági érdekeltségüket. (Néhány napja több mint negyedmillió eurót foglaltak le a Katargate egyik érintettje, Marie Arena fiánál. Eva Kaili volt EP-alelnök apjára januárban csaptak le a rendőrök, miközben másfél millió eurót (nagyjából 580 millió forintot érő bankjegyet) cipelt egy bőröndben.)
A kilépő képviselőknek egy fél évig tartó átmeneti időszakot is bevezetnének, ezalatt nem léphetnének kapcsolatba EP-tagokkal, hogy jogszabályokat befolyásoljanak.
A képviselők nem hivatalos csoportjai nem használhatnák az EP nevét vagy logóját, és egy jegyzéket állítanának fel az ajándékoknak, amelyeket kapnak. (A gyanú szerint egy ilyen, ironikus módon „Harc a büntetlenség ellen” nevű társaság kulcsszerepet játszott a Katargate-ben.)
A 14 pont részeként létrehoznának egy felügyelőtestületet, amely büntetéseket javasolhat. Az eredeti javaslat szerint ez öt parlamenti képviselőből állna, akiket az EP elnöke jelölne ki. A csütörtökön megszavazott vélemény három külső szakértővel egészítené ki a bizottságot.
A szöveget még a teljes Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia a jövő hétfőn kezdődő plenáris ülésen.
Az Európai Unió Tanácsa Oroszország Ukrajna elleni háborújára és Fehéroroszágnak az agresszióban játszott szerepére reagálva csütörtökön újabb célzott korlátozó intézkedéseket fogadott el, hogy az Oroszországra vonatkozó szankciókat ne lehessen megkerülni Fehéroroszországon keresztül.
Ezenkívül többeket felvett szankciós jegyzékébe az ukrajnai háborúban játszott szerepük miatt. Az uniós intézmény brüsszeli közleménye szerint az új intézkedések mindenekelőtt az Oroszországot és Fehéroroszországot célzó uniós szankciók szorosabb összehangolását jelenti.
Az intézkedések kiterjesztik a Fehéroroszországba irányuló uniós export tilalmát több olyan árura és technológiára, amelyek hozzájárulhatnak az ország katonai erősödéséhez és technológiai fejlődéséhez.
Az EU emellett további exporttilalmat vezetett be a lőfegyverekre és lőszerekre, valamint a légi közlekedésben és az űriparban használható árukra és technológiákra vonatkozóan Fehéroroszországgal szemben.
Az EU továbbá egyedi szankciókat fogadott el az emberi jogok folytatódó megsértése miatt 38 fehérorosz állampolgárral és 3 fehéroroszági szervezettel szemben Oroszország Ukrajna elleni háborújában játszott szerepük és az országban romló emberi jogi helyzet miatt.
A szankciós listára vettek között vannak olyanok, akik az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősek és hozzájárulnak a civil és a demokratikus társadalom elnyomásához, a listán továbbá olyan szerepelnek, akik az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette rendszer haszonélvezői és támogatói – írták.
Az Európai Unió nemzetközi partnereivel együtt szolidaritást vállal Ukrajnával, továbbra is segíti az országot és az ukrán népet, többek között politikai, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatás formájában – tették hozzá.
Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszország ellen, válaszul az év augusztusában rendezett, Brüsszel által elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére.
A Fehéroroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedések jelenleg összesen 233 emberre és 37 szervezetre vonatkoznak.
Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő.
A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
A NATO-csúcstalálkozónak otthont adó Litvánia Oroszországgal és Belarusszal is határos.
A háború kitörése óta rendkívüli módon megszigorították a Litvánia és a kalinyingrádi orosz exklávé közötti határszakasz ellenőrzését. Autók már nem is hajthatnak át a Nyeman folyó felett átívelő, Lujza porosz királynőről elnevezett hídon, amely az egyik legfontosabb határátkelő a két ország között. Akinek mégis át kell mennie a túloldalra, például azért, hogy meglátogassa a rokonait, az csak gyalog teheti ezt meg.
A vilniusi NATO-csúcs miatt a biztonsági intézkedéseket még tovább fokozták:
„A legmagasabb szintre emeltük a készültségünket. Újabb technikai eszközöket telepítettünk a határra, a nemzeti és nemzetközi partnereinkkel együttműködve” – magyarázta a litván határőrség vezetője, Rustam Liubaev.
Belarusz felől a menekültek próbálnak bejutni Az ország Belarusszal közös határán szintén nagy a készültség. Bár ezen a térségen átvezet az Európába igyekvő bevándorlók és menekültek egyik fontos útvonala, tavaly csak 34 ember menedékjogi kérelmét fogadták el. Az Irakból származó Ahmed többször is próbálkozott, mire végül megkapta a menekültstátuszt.
„A hazám nagyon veszélyes hely. Háromszor próbáltam meg bejutni Litvániába, de a rendőrség elfogott, és visszaküldött Minszkbe” – mesélte.
A térségben tevékenykedő civil szervezetek úgy látják, hogy a határ azért nem zár résmentesen. Az egyik csoport munkatársa, Emilija Svobaite szerint a kormány azt állítja, hogy megállította a migrációt, de csak azok számát jelentik be rendszeresen, akiket visszafordítottak, és most is jutnak át emberek.
„A provokáció veszélye megmarad a NATO-csúcs után is, Európa keleti határain ezért folyamatos az éberség” – jelentette tudósítónk, Magdalena Chodownik.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
A három ország közös nyilatkozatot fogadott el, melyben elítélik az embercsempészek tevékenységét és az illegális bevándorlást.
Közösen lép vel az illegális bevándorlás és az embercsempészek ellen Olaszország, Szlovénia és Horvátország. A három állam külügyminiszterei hétfőn Anconában találkoztak, hogy közös nyilatkozatot írjanak alá a bevándorláspolitikájuk közös pontjairól.
„Ami az illegális migrációt illeti, egyetértés van az országaink között. A célunk az, hogy megerősítsük az ellenőrzést a külső határokon, és így egyetlen embercsempész és illegális bevándorló se léphessen be az Európai Unió területére” – mondta a házigazda, Antonio Tajani olasz külügyminiszter.
Szlovén kollégája, Tanja Fajon azt emelte ki a megbeszélés után, hogy meg kell akadályozni, hogy a tenger a bevándorlók temetőjévé váljon. Hétfőn kiderült, hogy újabb migránsokat szállító hajó tűnt el Európa felé menet, a Kanári-szigetek közelében, nagyjából 200 emberrel a fedélzetén.
A horvát külügyminiszter, Gordan Grlić-Radman a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán országaival is együtt kell működnie az Európai Uniónak, ha hatékonyan szeretné kezelni az illegális bevándorlás problémáját. A nyugat-balkáni országoknak pedig ki kell venniük a részüket a megoldásból, ha a jövőben az európai közösséghez szeretnének tartozni.
[type] => post
[excerpt] => Közösen lép vel az illegális bevándorlás és az embercsempészek ellen Olaszország, Szlovénia és Horvátország. A három állam külügyminiszterei hétfőn Anconában találkoztak, hogy közös nyilatkozatot írjanak alá a bevándorláspolitikájuk közös pontjairól.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1689106440
[modified] => 1689101279
)
[title] => Szigorítaná az ellenőrzést az EU külső határain Olaszország, Horvátország és Szlovénia
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=84310&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 84310
[uk] => 84497
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 39905
[image] => Array
(
[id] => 39905
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/migransok.jpg
[original_lng] => 105385
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/migransok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/migransok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/migransok.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/migransok.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/migransok.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/migransok.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/migransok.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1689227310:3
[_thumbnail_id] => 39905
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1290
[translation_required_done] => 1
[_oembed_dd4e4a7e2674f4f37da8194380763b86] =>
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
A holland kormány ősszel lépteti életbe Kínával szemben azokat az exporttilalmi intézkedéseket, melyek megakadályozzák, hogy a kínai chipgyártók a félvezető áramkörök gyártásához elengedhetetlenül szükséges litográfiai berendezésekhez jussanak.
Szeptember elsejétől lép hatályba Hollandia pénteken bejelentett új exportkorlátozása, ami a fejlett félvezető berendezések Kínába való szállítását érinti (bár külön nem nevez meg egy országot sem, és a holland ASML berendezésgyártót sem nevesíti). A holland cégeknek a jövőben engedélyt kell kérniük fejlett félvezetőgyártó berendezések tengerentúli exportálására, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A márciusban bejelentett korlátozások szabályait a friss bejelentés véglegesíti, illetve egyértelművé teszi, hogy mit lehet exportálni és mit nem.
Hollandia ugyan egyáltalán nem számít chipgyártó nagyhatalomnak, az ország mégis jelentős szerepet játszik a félvezetőgyártási folyamatokban, mivel a chipgyártáshoz nélkülözhetetlen fejlett litográfiai berendezéseket túlnyomó részt egyetlen, holland cég, az ASML szállítja a világ összes gyártója számára. Az ASML a legfejlettebb, extrém ultraibolya-alapú (EUV) litográfiai berendezéseit már 2019 óta nem szállítja Kínának, a január végi döntést követően azonban ez a korlátozás kiterjed majd szinte az összes litográfiai egységre.
Az Egyesült Államok 2019 óta folyamatosan, több lépcsőben szigorítja embargós intézkedéseket, tavaly októberben átfogó szabályokkal kezdte el korlátozni a kulcsfontosságú chipek és félvezetőgyártáshoz szükséges eszközök exportját Kínába, azóta pedig próbálja ugyanerre ösztönözni szövetségeseit is. Hollandia után a várakozások szerint Japán lesz a következő, mely konkrét intézkedéseket foganatosít majd a félvezetőgyártáshoz használt berendezések kínai exportjának tiltását illetően.
Az ASML gépeit többek közt a TSMC használja, és két kulcsfontosságú technológiával rendelkezik. Az első az mély ultraibolya-alapú (DUV) litográfiai rendszer, ami memóriachipek gyártására használható, a másik az extrém ultraibolya (EUV) litográfiai rendszer, amik a legfejlettebb chipek gyártásához szükségesek.
A holland cég tájékoztatása szerint a későbbiekben engedélyt kell kérnie a TWINSCAN NXT:2000i és az azt követő eszközök exportálásához. A cég a törvény hatálybalépése előtt elkezdheti az exportengedélyezési kérelmek benyújtását, amiket a kormány eseti alapon megadhat, vagy elutasíthat. Az ASML szerint az intézkedések nem fogják érdemben befolyásolni a 2023-as pénzügyi eredményeket.
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
A japán kormány tovább szigorítja oroszellenes szankcióit, miközben fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatását – jelentette be Hirokazu Matsuno japán kabinetfőtitkár.
A nemzetközi rend védelme érdekében a G7-ek elnökeként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként Japán a nemzetközi közösséggel, különösen a G7-ekkel szorosan együttműködve tovább erősíti az Oroszország elleni szigorú szankcióit és támogatja Ukrajnát.
Az ukrajnai helyzet miatt bevezetett japán szankciók mintegy 1000 embert és 100 szervezetet érintenek Oroszországban. Ezenkívül befagyasztották az Alfa Bank, a VTB, a VEB.Russia, a Novikombank, az Otkritie Bank, a Promsvyazbank, a Rossiya Bank, a Sberbank, a Sovcombank, valamint körülbelül 40 másik szervezet és vállalat vagyonát.
Az Európai Acélszövetség (EUROFER) szigorúbb szankciókat sürgetett az orosz acéltermékek és vasérc Európai Unióba irányuló exportja ellen.
Ezt Axel Eggert, az EUROFER vezérigazgatója jelentette be egy Milánóban tartott, Ukrajna jövőjéről és Olaszországnak az ország újjáépítéséhez való hozzájárulásáról szóló panelbeszélgetésen.
Az orosz acél és nyersanyagok EU-ba irányuló exportja elleni szankciókról tárgyaltam az ukrán vállalkozásokkal és különösen a Metinvesttel. Az Oroszországból és Ukrajnából az EU acéliparába érkező 40-féle nyersanyagról van szó. Segítenünk kell. Nagyon fontos, hogy segítsünk Ukrajnának kijutni ebből a szörnyű helyzetből, és Európában újra béke uralkodjon – mondta Eggert.
Eggert szerint a szankciók, amelyek először több mint 5 millió tonna orosz fémtermék, majd a félkész termékek és a vasérc exportját érintették, a szövetség tagvállalatainak munkáját is befolyásolják, amelyeknek ilyen nehéz körülmények között is nyersanyagra van szükségük – írja az Unian ukrán hírügynökség.
